Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

VH.»

Somogyi Néplap

> » »

1988. augusztus 13., szombat

Egy hét az ügyeleti csoporttal

Bűnjel a kút ban

BETÖRTEK A CSERÉNFAI BOLTBA

Nyomozók, vizsgálók, baleset helyszínelők — róluk, s munkájukról gyakran hall a közvélemény. Minden kapitányságon működik azonban egy ügyeleti készenléti csoport is. Tagjai meghatározott időnként cserélődnek, feladatuk azonban mindig ugyanaz: a legfrissebb bűncselekmények nyomába eredni, s vagy „fülönfogni” a tettest, vagy a további nyomozáshoz megbízható támpontot keresni a friss nyomok alapján.

A kaposvári rendőrkapitányságon az utóbbi napokban dr. Kelemen Éva főhadnagy irányította a csoport munkáját. Mindjárt a hót elején egy véres ügy kibogozásába kezdtek: augusztus elején egy nő késsel megvágta az élettársa nyakát. A férfi — ki tudja miért —, csak napokkal később tett följelentést. Egyelőre mindkettőjük jelleme rejtély. A csinos nő magatartása kiegyensúlyozottságot sejtet. Mégis kést fogott. A bekötözött torkú férfi fel van háborodva a történtek miatt. Mégis hoszA környék laikói hajnaltájban hallották az éktelen matorbcigetést, amint az ismeretlen autósok ki akarták vinni az árokból a kocsit. Hamarosan kiderült, hogy lopott járműről van szó: tulajdonosa már július végétől jelentette a siófoki rendőrkapitányságon a gépkocsi eltűnését.

Az ügyeleti csoport munkájában nincs különbség

kus változatos munkáját még fölsorolni is sok lenne: fényképfelvétel készítése, ujjnyomok keresése, írásos nyomokon való kiigazodás és még sok minden a feladata.

A rendőrök munkája persze mindig feltűnést kelt, mindig érdekes. Az egyes helyszíneken összeverődő járókelők gyanús személyekről, randalírozó autósokról, éjszakai kártyásokról, rossz gyerekekről, de néha még elviselhetetlen anyósokról is meséltek. A sok-sok információ között időnként akadt használható is.

Annyi bizonyos, hogy a garázda részegeket, a tönkretett árkokat és a betörés miatt zárva tartó élelmiszerboltokat senki nem szereti — ilyenkor többen segítenek, mintha egy bicikli- tárolót törtek volna föl. Az emberek általában azokra a bűncselekményekre érzékenyebbek, amelyeknek maguk is szenvedő alanyai. Az átélés, beleérzés, besegítés még nem minden esetben magas fokú.

szán várt a följelentéssel. A kusza ügy részleteit a továbbiakban, a főkapitányság tárja föl.

Kaposváron és környékén állandó gondot okoznak a hívatlan pincelátogatók. A héten sem volt ez másképpen. A szennai szőlőkben és más dombokon is. fölfeszítették néhány pincét. Rövid időn belül megkezdődött a helyszíni nyomkeresés, többnyire kutya segítségével.

Kedden, a reggeli órákban telefon csörrent a kapitányságon: egy Lada* 1200-as terpeszkedik féloldalra borulva a Koppány vezér utcában.

éjszaka és nappal között. Ha jélzést, bejelentést kapnak, indulniuk kell a nap bármelyik szakában. Szerdán hat óra tájban jött a bejelentés: ismeretlen tettesek betöritek a kaposvári áfész cserénfai vegyesboltjába. A „forró nyomokat” kereső csopor máris indult. Rövidesen körvonalazódott, hogy a betörés néhány órával korábban történhetett; a tetteseik elvitték néhány ezer forintot, továbbá vodkát, zsebrádiót, cigarettát. A bűn j elkeres ésben nincs lehetetlen; az egyik nyomozó a kútból hozta föl az egyik bűnjelet. A bűnügyi techniHa már nappalról és éjszakáról van szó: fényes nappal is előfordulhat rablótámadás, még a forgalmas városban is. Két fiatal nő és egy férfi egy pecsenye- sütőnél átló asszonytól akarta elrabolni a szatyrát.

A hétvége külön „műfaj”, ilyenkor többen isznak, mint hétköznap, s többen is érzik erősnek magukat. Az ügyeleti csoport rendszerint garázdát is „begyűjt”, sok bűn- cselekmény nyomába ered, hiszen nincs mese: „frissiben” sok minden láthatóbb, nyilvánvalóbb mint később.

Kovács Gyula

A kaposvári Rózsa Sándor

A Bach-korszak sötét éveiben egymás után szedték össze azokat a személyeket, akik a szabadságharc oldalán valamilyen szerepel játszottak. 1853-ban Pesten kivégezték Noszlopy Gáspárt, Somogy megye volt kormánybiztosát. Nem unatkozott a hóhér Kaposváron sem. Rózsa Sándort, az „el- híresedett” betyárvezért országszerte körözték. A kö- rözvényeket legtöbbször a kocsmaajtókra és boltok falaira szögezték ki, ahol sok ember láthatta. Jó summa pénzt ígértek annak, aki a betyárokat pandúrkézre adja. Ilyen körözvény jelent meg Kaposváron is Rózsa Sándorról. A szöveg maga is érdekes:

„Rósa Sándor mintegy 40- 42 éves. Középnagyságú s karcsú. Mások jelenlétében folytonosan földreszegett szemei szürkék, félig zárvák és szelíden pislogok, mint az egeret leső macskáé. Haja puha és sötétszöke. Elöl hosz- szú. mély homlokát eltakarja s gondosan hátrafelé van simítva. Lefüggő, nagy bajusza pedig világos szőke, úgy pofaszakálla is. Abrázatja sovány és keskeny, orrlukai kevéssé kiállók. Alsó állkapcsának oldalcsontjai keveset szélesek, a feje hátulsó része a füle közt kiálló. Feje egészen véve kicsiny, a teste felső részével együtt elő- rehajló. Felette' szótlan. a

körülötte levőket hagyja beszélni, s lefelé függesztett, félig nyitott, pislogó szemek, kel hallgatja mások beszédét, s jobb kezével lefüggö bajuszát folyton pödri. Szobában és mások jelenlétében magát igen kényelmetlennek érzi. Mozdulatai vontatóitok, csendes és bizonytalan viselete és kinézése egyáltalán nem árulja el benne a fáradhatatlan lovaglót s a biztosan találó lövészt. Beszédje lassú és vontatott...”

Az első világháború utáni évek szakszervezeti mozgalmának egyik oszlopos tagja volt Rózsa Sándor kőműves. Nagyapja éppen az 1853. esztendőben jött Kaposvárra a Kisalföldről, Dunaszerda, hely környékéről. -Vele történt meg az a nevezetes eset, hogy összetévesztették a körözött betyárvezérrel.

Betért a „Pityó” nevű csárdába. (A Kapos Szálló helyén volt.) Ruházata szerint arra lehetett következtetni, hogy pásztorember, talán gulyás, vagy csikós lehet. Azt is tudták, hogy nem ide valósi, ,hiszen a kaposváriak valamennyien ismerték egymást, így tehát felhívta magára a pandúrok -figyelmét. Alig ült le az egyik asztalhoz, máris eléje lépett két pandúr.

— Kicsoda kend? — kérdezték.

— Pásztorember vagyok, csordás.

— Aztán mit akar itt kend ?'

— Ide gyünnék dolgozni.

— Aztán honnan való?

— Az Alföldről, a Duna mellől.

A két pandúr egyre kíváncsibb lett. A következő kérdés már önmagától adódott:

— Mi a neve kendnek?

— Rózsa Sándor — hangzott kurtán a válasz. •*

E szó után Rózsa kezén és lábán ott volt a vándorvas Nagy tömeg kísérte végig a Nagy utcán át a börtönbe, t megyeháza udvarába. A városban elterjedt a hír: a Pi- tyóban elfogták Rózsa Sándor betyárvezért. Napokig vallatták, nem mentek velf semmire. Aztán megjött av igazoló levele, az igazi Ró zsa Sándor pedig ismét hal látott magáról az Alföldön Emezt kiengedték, aztán ki toloncolták Kaposvárról Csordás lett Sárdon, a Soms sich-birtokon. Fia és unoká ja kőmives Kaposváron. Me sélték, hogy a Sárd környéki tanyákon sokáig büszkéi beszéltek felőle, mint az iga zi Rózsa Sándorról, mer hogy nem ö az, sehogyai sem akarták elhinni. Egy szer az öreg Miklós gról amikor beteg volt. magáho: hivatta. — Sándor fiam, ho gyan is gyógyították nálatol a köszvénvt, amikor még be tyárkodtái ?...

Lévai Józse

Szakembwutánpótlás átképzétzel

A Sütév

a kereslethez igazodik

Egyre nagyobb a szerepe a pártmunkában, hogy a vezetőség mennyire veszi figyelembe a tagok észrevételeit, javaslatait, mit tesz a megvalósításukért. Mindenképpen figyelemre méltó az a következtesség, amellyel a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat pártvezetősége igényli és meghallgatja az ötvenhárom kommunista tapasztalatait.

— Évek óta kialakítottunk egy megfelelő gyakorlatot — mondta Csobod Imre párttitkár, aki a fenntartási osztály vezetőjeként sok ismeretet szerez tisztsége ellátásához is. — így jóelőre véleményt, javaslatot kérünk például a vállalat tervének összeállításához. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert

nincs olyan hely, ahol ne lenne párttag. S mivel mindegyikük ismeri a gondokat, a problémákat, van javaslata is. A kommunisták munkája az elfogadott terv megvalósításában is jelentős, hiszen részt vettek előtte a döntés kidolgozásában is.

Sak kezdeményezés, újítás, korszerű szemléletű gondolkodás jellemző a vállalat gazdálkodására. Ennek az ösztönzésében a pártszervezet is nagy szerepet vállalt magára. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának szellemében pontosan kidolgozta a helyi tennivalókat.

Pironkodott az alma

A hőhullámokkal dacoló kaposvári hetipiacon volt mit körűid ön géni a darazsaknak. Sok szemrevaló és már izeivel is kecsegtető gyümölcsöt hoztak a termelők, igaz helyenként balatoni árakon.

A szerényebb küllemű szilva 20—22-t kóstált. A nemesítés csodájaként láttunk körtényi szilvát is 45- órt. 25 forintért dúskálhattunk a gusztusos ringlóból. Az aszály ellenére is figyelemre méltóan gyarapodó súlyú körte kilóját is 25-ért kínálták. Pironkodott az alma a 20—24 forintos ára miatt. Az eladók már nem voltak ilyen szemérmesek, s 40—50 forintot mondtak a valamire való szőlőért. 5 forintos alföldi áron kapható görögdinnye a Zöldérknél, miközben a .magánkereskedők a 8-as helyett ismét 10 forintos ártáblát tettek ki. Álomszép volt a barack, de

lázálomba illő az 50 forintos ára.

A gyümölcsnél olcsóbbak voltaik a zöldségfélék. Tobzódhattunk a lecsónak való paprikában és paradicsomban 10—15, illetve 7—8 forintért. 18—22-ért is kapós volit az eltenniivaló almapaprika. Látványosságnak is beillett a 30 forinitos cecei és a 40-re tartott cseresznyepaprika. Jó állagú főző- hagymát 15-ért vehettünk. A burgonya apraja 5, a nagyja 10 forintba került. 8-ért mérték a fejes káposztát, s 20-ért végre eléghető volt a karfiol is.

Hovatovább nagyítóval kell keresni az — aszálykáros — uborkát. A java 15 forintba került, ám 25-öt is kérték az eltenni való apró csemegéért. 20-ért fordult elő némi zöldbab, s a megszokottnál kevesebb volt a 16—18 forintos vegyes zöldségből. 120 forintos áron jelent meg az új fokhagyma. EnnéL is többet fizettünk 10—20 forinttal a mák kilójáért.

Lassan elefelejtjük mi a gomba: ez alkalommmai is csalk laska volt, 100-ért.

A baromfiipiacan — hónapok óta először — jelentősebben változtak az árak. A vörös pecsanyecsArke kilója 80-ina szökött, s 66-ér,t már csak fehéret adtak. Jobban hangzott a tyúk 50 forintos ára. így is 300-at kellett fizetni egy húsosabb párért. A ritkaságszámba menő kubányi ludat csak parban adták. A leendő állatkert költségvetése nyilván elviseli majd a büszke tantású jószág 900 forintos árát.

A haláruda a megszokott 100 forintos ponty és 45 forintos keszeg mellett a közkedvelt hecket is ajánlotta, 50-ént.

Ipoly nevű ismerőseink köszöntése nem okozhat gondot. 5 forint vélt a rózsa, 10—12 a szegfű szála. 30-ért már szerényebb kardvirág- csokrot is kaptunk.

B. F.

— Eltelt egy negyedév a beszámoló taggyűlés óta — magyarázta a párttitkár. — Ezért a vezetőség fontosnak tartotta annak a megvizsgálását, hogyan valósulnak meg a javaslatok, elsősorban a gazdaságpolitikai munkában, s egyáltalán hogy áll a vállalat, mi az, amin változtatni kell. Ezekről taggyűlés sen tájékoztatjuk a kommunistákat.

S van miről, hiszen a lakosság igénye érezhetően változott az év első felében. A kenyértermelés például egy százalékkal csökkent. S míg négy és fél százalékkal kevesebb fehér kenyér készült, csaknem öt százalékkal több házi jellegű kenyeret igényelt a lakosság. Péksüteményből majdnem négy százalékkal csökkent a termelés; elsősorban a tejes tésztából készült termékek voltak kevésbé kelendőek, a vizes tésztából gyúrtak termelése azonban nőtt. A száraztészta-gyártás csaknem megkétszereződött, az édesipari termelés ugyanakkor csaknem húsz százalékkal csökkent. Egyrészt a kisebb kereslet miatt, másrészt lényegesen romlott a jövedelmezősége is. Ezen sürgősen változtatni akar a vállalat, mégpedig új édesipari termékek bevezetésével. S arra is figyelnek, mit bír el a vásárlók pénztárcája. Ezért kisebb csomagolást vezettek be több terméknél. A korszerű táplálkozási szokások elterjesztése érdekében bővítették a szójás péksütemé nyék választékát.

— Nagy gondot fordítunl a párttagok javaslatai alap ján a jó minőségre. Szór galmazzuk, hogy javuljon a: áruszállítás kulturáltsága, : termékek minősége ne ro moljon a szállítás során, se gítse az új termékek piac indítását, fogyasztásuk nö velését. A szállításban dől gozók legyenek egy kicsi kereskedők js — mondta ; párttitkár.

Sokat tesz a pártvezetőséf azért, hogy minden dolgozi rendszeres, gyors tájékozta tást kapjon a gazdasági vál tozásokról, az intézkedések ről.

— A tagkönyvcserét meg előző beszélgetésekből a derült ki, hogy a dolgozói sokkal jobban igénylik a sze mélyes kapcsolatot, csak íg; mondhatják el azonnal ki sebb-nagyobb gondjaikat, lg a személyes beszélgetést elő térbe helyeztük az agitáció ban.

A vállalatnak az idén i gondot okozott a nyári ba latoni szezonra való főiké szülés. Csak úgy tudtál megoldani a nagyobb terme lést, hogy harminckét dolgo zót kihelyeztek a tópartra; szakmunkástanulók is ot töltik termelési gyakorlatú kát.

— A vállalat most is mint egy harminc sütőipari szak munkást, gépkocsivezető karbantartót tudna hatéko nyan foglalkoztatni — sző gezte le Csobod Imre. Ezért kérünk a megyei ta nács munkaügyi osztályátc támogatást negyven dolgoz átképzésére. Egyébként ed dig is évente 25-30 ember képeztünk át, mert különbé: nem tudtunk volna enyhíter a szakemberhiányon.

A pártvezetőség elégedet azzal, hogy az első félév eredmény, várhatóan 27-2 millió forint. A kommunis ták is támogatják a több irányú vállakozáspolitiká a szükséges termékváltás hogy a Sütév az év másodi felében tovább növelje vállalat jövedelmét.

Lajos Géz