Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

1988. július 12., kedd Somogyi Néplap 5 tarhonyát úgy hozták ma­gukkal jó lesz bizony ez a hazai íz ebédre. — Otthon is sokat segítek anyuéknak, s a mosogatást különösen kedvelem. Eláru­lom. nem önzetlenül: ilyen­kor jókat pancsolok a víz­ben. Ma mi vagyunk az ügyletesek, így csak majd délután fürdöhetek meg a tóban, de már tudom előre, legalább egy óráig nem le­het majd kicsalogatni. Tóthné Barton Gyöngyi tanárnő csak mosolyog. Túl sok idő a fürdésre nem lesz már délután, hiszen látoga­tóba mennek a határőrök­höz, ahol kutyabemutató és Jovasprogram várja a gyere­keket ígérték, még a lóra is felülhetnek a bátrabbak. — Nyolcnapos a tábor, kétnaponként indulunk to­vább — mondta a tanárnő. — Csurgóig vonaton utaz­tunk,, innen gyalogoltunk a tóhoz. A következő állomás Zákány, majd Zákánytelep, de ellátogatunk Szigetvárra, Kanizsára és Pécsre is. Az iskolában minden évben szervezünk vándortáborokat. Somogyba már harmadik éve próbálkozunk eljutni, most végre sikerült. Hatal­mas élmény ez mindany- nyiunknak, már most: azt kérik a gyerekek, hogy jö­vőre ismét ide jöjjünk. K. A. Vándortáborozók Sárga sátrakból vad zene árad a gyékényes! kavics­bányató mellett, az MHSZ búvárbázisán. Kisdiákok fut­nak harsány csatakiáltással a víz leié, s csobbannak boldog merüléssel a zöld színű tóba. Fény csillan a szelíd hullámokon, a parton két kislány nézi őket. iri­gyen. kezükben kanna. — Gyerünk— rántja meg egyik a másikat. — ma mi va­gyunk szolgálatban. Kiskunfélegyházáról,. a Darvas József Általános Is­kolából érkeztek az iskolá­sok, vándortáborba. Récze Mónika ötödikes, ez az első alkalom, hogy a szülei el­engedték táborozni. — Most is nagyon féltet­tek. de megbíznak bennem — meséli a cseríes. szőke kislány — úgy gondoltam, sokkal fárasztóbb lesz, van olyan nap, hogy négy-öt ki­lométert is gyalogolunk, a hátizsákkal terhelve, s olyan hosszúak ezek a somogyi falvak! Mielőtt elindultunk, az. őrsbeli lányokkal és fiúk­kal megpóbáítunk somogyi népdalokat, meséket felku­tatni. de nemigen találtunk egy könyvben sem ilyene­ket, Csodálatos tájakon jár­tunk, nekünk, alföldieknek mindig gyönyörűséget jelent az erdő. a dombok. Gyovai Ferenc hatalmas fazekat mosogat, gyakorlott mozdulatokkal. Pörkölt ké­szül majd benne, a pirított I ______________TV-NÉZÓ_____________ M estersége : színész Félezer éves Madonna­szobor Üj szakaszába jutott a középkori domonkos kolostor es 'templom feltárása Pé­csett: a régészek megkezd­ték a föld alá süllyesztett kripták kibontását és átvizs­gálását. Eddig huszonnégy sirkamrát találtak, akadt olyan, amelyikbe tíznél több halottat temettek. Mint kide­rült: nemcsak szerzetesek nyugosznak a kolostor te­metőjében, hanem más egy­házi és világi személyek is, köztük sok nő és gyerek, A kereken 750 éve alapí­tott kolostor és templom a török hódoltság idején — valószínűleg a XVI. század­ban — pusztult el, köveit később különféle építésekhez használták fel. Az épület padozata alatt rejlő kripta­labirintus azonban viszony­lag épségben megmaradt, nem bolygatták meg a sí­rokat. Ennek köszönhetően szinte eredeti állapotban ta­nulmányozhatják a szakem­berek a középkori temetőt. Keresztény sírokról lévén szó, alig találtak a holtak mellett tárgyakat. Csupán a kislányok fején maradt meg az úgynevezett rezgős párta, amely spiráldrótból készült, és jellemző viselet volt a középkori Pécsett. Viszont igen értékes kőfaragványok kerültek napvilágra: a leg­frissebb lelet egy XV. száza­di szép női fej, amely egy reneszánsz Madonna-szobor része lehetett. Ugyanabból a korból való az a hatalmas sírfedő kőlap, amely két cí­mert ábrázol, az egyiken ti­pikusan magyar motívum: kakast fogó róka csillaggal és liliommal. A domonkos kolostor és templom maradványaira a pécsi óváros egyik építkezé­se közben bukkantak rá. Az ásatás során hatalmas épü­letegyüttes körvonalai bon­takoznak ki. A gótikus templom 60 méter hosszú és 14 méter széles volt, vagyis a korabeli Magyarország egyik legjelentősebb temp­lomának számított. A feltá­rás több évig tart, majd konzerválják a középkori falakat és romkertként mu­tatják be az érdeklődőknek. Hieroinymus Bosh vízióit idéző színészportré kereke­dett ki Molnár Gál Péter és Öze Lajos beszélgetéséből a televízió vasárnap esti adá­sában egy korábban készült, fekete-fehérben felvett film esetében. A Mestersége : színész — sorozatban nem­csak egy gyötrődő színész arcvonásaival ismerkedett meg a néző a kistotálra ál­lított kamera segítségével, hanem egy őszinte, érzékeny emberrel is, aki a hivatását küldetésnek tekinti, tehát hittel megy föl a színpadra. Mint mondotta, a néző pa­lotakapura szegezi a tekin­tetét, amikor belép a színész — ám ő, a színjátékos há­tulról egy deszkatákolmá- nyon halad át a fényességig s ez nem zavarja, nem za­varhatja, mert ő maga már átlényegült királlyá, - vagy akár szolgálóvá a kulisszák mögött. Mire kilép a szín­padra, már teljesen az. A színészi mesterség sok titkát tárta föl előttünk a vasárnap este vetített potré- filmben Öze Lajos. Ide kí­vánkozik most vallomásá­ból: noha képtelen az elő­adás alatt kívülről, figyelni önmagát, hiszen a figyelem a szerepre összpontosul, mégsem szabad fetisizálni á játékos magatartását, hiszen nemcsak szívvel, hanem gondolataival — művészi, teremtő fantáziájával és tel­jes emberi gondolatvilágá­val egyszerre van jelen a színpadon. Szív és értelem — e kettő arányának helyes összeállítása a színészi bo­szorkánykonyha legnehezebb feladata. Öze szerint csak törekedni lehet a teljesség­re, azt elérni: vágy, álom, de egyben gyötrelem is, hi­szen másnap ha fölébred, már másképp csinálná... Öze vallomását Molnár Gál Péter segítette életre. Kitű­nően kérdezett, ismerve a színész érzékenységét, és egyben keménységét is, szi­gorú ítéleteit és belső félel­meit. Ars poeticaként hang­zott el a műsorban Őze vé­leménye a színészet lényégé­ről: — Megmutatni, milye­nek vagyunk. Ilyen egyszerű. Ilyen egyszerű? Szólt a színész a színház belső világáról is, nem ép­pen hízelgőén. Bizonyára vannak, akik azzal hessege- tik el véleményét, hogy túl érzékeny, ezért pereli a lel­ketlen munkát, az olyan próbákat, amelyek nem tud­ják megteremteni az alko­tás feltételeit. Öze mögött nehéz évek voltak. Dadogó, kiközösített gyerekkor, láthatatlan belső sebek, melyeknek hegeit ugyan nem mutatja ki sem­miféle röntgenkészülék, de léteztek... A dadogó kis­gyerek makacs elhatározása eredményre vezetett, ez a kitartás kísérte végig a szí­nészet iskolájában is, ahová növénytermesztő technikusi diplomával iratkozott be. Sodorta az élet, mint magoi a vihar, hogy gyökeret eresszen, lombot hajtson. A nép fia, amikor kellett, ag- ronómusnak tanult, amikor a népi tehetségek felfede­zésére országos mozgalom bontakozott ki, a Színház- és Filmművészeti Főiskolá­ra irányították, ahol a meg­előző három rostát újabb három követte. Öze 1959-től a Nemzeti Színház tagja, előtte — sa­ját kérésére — Miskolcon játszott, a főiskola elvégzé­se után, hogy belekóstoljon a vidéki színházi életbe, az tegye először próbára. Öze kitűnő Shakespeare- színészként vonult be a ma­gyar színháztörténetbe, amit nemcsak a színészek, hanem a kritikusok is írnak. A be­szélgetésemé részében nagy­szerűt „alakított" Molnár Gál Péter: a kritika szere­péről fontosakat mondott, egy kicsit talán á nem szakmabeli, de a színházat szerető néző is okulhatott belőle. Öze a nézőtől is ta­lán azt várta, amit magától a színésztől: a szív és az ér­telem rendkívüli vegytana szerinti munkálkodást. A film öt éve készült. Súlyos veszteség, hogy már nem lehet közöttünk a nagyszerű színész. Horányi Barna Á családjogi törvény módosítása után Interjú dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettessel A debreceni Kenézy-kór­ház urológiai sebészeti osz­tályának új műszere ultra­hanggal és elektrohidrauli­kus lökéshullámokkal zúz­za, porlasztja el a veseköve­ket. amelyeket idáig csak nagy műtéti beavatkozással lehetett eltávolítani. A bőrön keresztül bevezethető új esz­közzel a kőnek 90 százaléka eltávolítható, a gyógyulási idő 3—6 nap és a táppénzes idő sem több 2 hétnél. Az értékes berendezést — az NSZK-beli Wolf cég gyártmányát — a Magyar Gördülőcsapágy Művek vá­sárolta meg a kórház szá­mára. A képen : dr. Szőke Bar­nabás, akinek a vezetésével már 70 ilyen vesekő eltávo­lítást végeztek. MTl-fotó: Oláh Tibor Az elmúlt év júliusában lépett életbe a családjogi törvény módosítása. Legfőbb célja a családi kapcsolatok további erősítése, a házas­társak arányosabb tehervi­selése, a gyermekek foko­zottabb védelme, és a csa­ládtagok egymás iránti fe­lelősségvállalásának növe­lése. A törvény korszerűsíté­sének indokairól és a jogal­kalmazás első gyakorlati ta­pasztalatairól dr. Petrik Fe­renc igazságügyi miniszter- helyettes adott tájékoztatást. Bevezetésként elmondta: — A család és a házasság intézménye társadalmunk­ban lényegében betölti sze­repét, ám működési zavarai — a születések arányának kedvezőtlen alakulása, a gyakori válás, s ezekkel ösz- szefüggésben a bűnözés, az alkoholizmus, az öngyilkos­ságok magas száma — or­voslást, sokirányú társadalmi erőfeszítést igényel. A mó­dosított családjogi törvény is egyfajta segítség a feszültsé­gek csökkentéséhez, hiszen lehetőséget teremt a koráb­biaknál differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalma­zásra. ,— Mennyit sikerült mind­ezekből a törekvésekből az elmúlt hónapokban a bíró­sági gyakorlatban valóra válóra váltani? — Ami azt illeti, a kor­szerűbb szabályok alkalma­zása a kívánatosnál lassab­ban halad, a közvélemény­ben nem tudatosultak kellő­képpen a módosított szabá­lyok. Es ebben a sajtó is ludas, a sok szárnyra bocsá^ tott, félreértelmezett infor­máció nehezíti a közvéle­mény megfelelő eligazodását. Ugyanakkor a bírói ítélke­zésben is sok esetben a ré­gi beidegződés érvényesül. Itt van például a gyermek- tartás. Az új törvény sze­rint a szülők igazságosabb teherviselése érdekében a gyermek igényeit szem előtt tartva a korábbi mechani­kus 20 százalék helyett 15— 20 százalékban lehet meg­állapítani a jövedelemből le­vonható összeget, de még ezen túl is mód van a dif­ferenciálásra. Az eddigi ta­pasztalat szerint a lehetőség­gel alig-alig élnek, a kerese­tet eleve a régi formula szerint nyújtják be a bíró­sághoz a válni készülő felek, csökkentve ezzel az igazsá­gosabb teherviselés esélyeit. Igaz, gyakran a bíróságok sem hívják fel erre a figyel­met. — Sok vád hangzott el az utóbbi időben, hogy az új törvény a gyermek örökbe­fogadásának bürokratikus gátja, de legalábbis a hát- ramozdítója. Hogyan látják a kérdést a jogalkotók? — Sajnos, az örökbefoga­dás körüli viták forrása is gyakran a nagyfokú tájéko­zatlanság. Az örökbefogadást nem kívánja nehezíteni az új jogszabály. Lényegében arról van szó, hogy a koráb­biaknál lényegesen hama­rabb kell a szülők nevelői alkalmasságáról dönteni, te­hát még az örökbefogadás lehetőségének felmerülése előtt. Ha a gyermek fejlő­dése a szülőknél veszélybe kerül, haladéktalanul dönte­ni kell a szülő-gyermek kap­csolatáról, arról, hogy a szü­lőt alkalmatlansága miatt megfosztják-e gyermekéhez való jogától. Az élet e nagy kérdéseinek eldöntésére a bíróság hivatott, kizárva ez­zel valamiféle hivatalnoki szemlélet érvényesülését, amely nem ritkán a gyerme­ket — mintegy rendszerbe foglalva — aktaként, nem pedig emberi sorsként kezel­te. Az új gyakorlat szerint'a bíróság a gyermek és a szü­lő kapcsolatát alaposabban, körültekintőbben vizsgálja, átgondoltabban mérlegel, ami nagyobb biztosítékot je­lent a helyes döntéshez. Ezek az ügyek egyébként minde­nütt soronkívüliséget élvez­nek, így nyolc napon belül meg kell indítani az eljá­rást, nem húzódhatnak el — mint ahogy ezt sokan állít­ják. —• Mérhető-e már az új törvény hatása a válások arányának alakulásánál? — Tény, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a vá­lások száma, illúzió lenne azonban azt állítani, hogy ez a harmonikusabbá vált házassági kapcsolatok, vagy netán éppen' az új törvény javára írható. Mégis elmondható, hogy bevált az első békítőtárgya­lás helyett alkalmazott bon­tóper előtti meghallgatás. Ez egyfajta „krízis-interven­ciós" szolgáltatás, itt nincs más jelen, mint a két váló­iéi, s a jegyzőkönyv, az ügy­véd pszichés nyomása sem­nehezedik a felekre. A bí­ró tárgyilagosan elmondja, milyen következményekkel jár a válás; a válni készü­lők 15—20 százaléka vissza­lép. Régen a vagyonközösség megosztásánál a válás után új perben keltek bírókra a felek, most erre nincs lehe­tőség, egy és ugyanazon bí­róság hagyja jóvá a gyer­mekelhelyezést, a tartást és a vagyon megosztását is. Ez ugyan némiképp megnehezí­ti a pereket, de nagyobb megfontoltságra késztet, s elejét veszi a gyakran ön- sorsrontó, sokszor a környe­zetben is erkölcsi rombolást előidéző, évekig húzódó jogi huzavonának. A közvéleményben elter­jedt téves felfogás ellenére egyszerűsíti a válást a há­roméves különélés. A lakásmegosztásban is jobban érvényesül az igazsá­gosság. Az új szabály sze­rint a válásnál nem kell az otthont elhagyó félnek egy jelképes összeggel megelé­gednie, hanem megilleti a lakás ellenértékének jelentős hányada, ami alapot adhat az új otthon megteremtésé­hez. Összességében véve az új törvény az állapolgárokat felnőttként kezeli, tisztelet­ben tartja személyiségüket, az állam, illetve a bíróság kevesebbet vesz át a polgár felelősségéből, ami egyúttal növeli az egyén felelősségét magáért és a családjáért — mondta a miniszterhelyettes. Kruppa Géza Ûj vesekôsebészetï berendezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom