Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 164. szám Ara: 1,80 Ft 1988. július 11., hétfő Tábortűz mellett Ilyenkor nyáron a Balaton mellett tűzgyújtási tilalom van. Szól ez a tilalom azok­nak — gondolom —, akik elkéstek a télen, tavasszal összegyűlt hulladék elégeté­sével, ne zavarja senki a nyaralóvendégek pihenését bűzös füst eregetésével. De szól-e ez 'a {tilalom a Bala­ton partján üdülő sok ezer kisgyereknek, nagyobb diák­nak, akik napokat, heteket töltenek ía táborokban? Mintha a táborvezetőségek úgy döntöttek volna, hogy igen. Tilos még tábortüzet is rakni, ám van kivétel. Nem is a tábortűzön mú­lik igazában, hogy a gyere­kek mit csinálnak a közös­ségben. Nem egyedül a tá­bortűz teremthet összetarto­zást. Am ahol este nem a videót gyötrik a gyerekek, hanem a lemenő nap suga­rai és a tábortűz fénye ra­gyog az arcokon, ott valami bensőséges dolog történik. Az elmúlt hetekben a Ba­laton mellett több tábor éle­tét is megfigyelhettem. Több helyen a tábori élet forma­lizmusát tapasztaltam. Van kapuügyelet, hadd ne mond­jam, kapőrség, reggeli tor­na, zászlófelvonás, a sok száz, vagy netán néhány ezer gyerek étkeztetését szi­gorú órarend szerint végzik, mert csak így tartható fenn a rend. Mindennek megvan az ideje, a lefekvés már azonban korántsem ilyen szabályozott, hány és hány kisgyerek, tíz—tizenkét éves (nekem ők még kisgyere­kek) kislányok és kisfiúk tizenegy órai rendszeres le­fekvése több mint engedé­kenység. De nem a tábori rend eme kérdéseivel kívá­nok foglalkozni, hanem viszakanyarodnék oda, ahonnan elindultam: milyen közösségek alakulnak ki egy-két hét alatt a táborok­ban, mi tartja össze a tábor­lakókat? Az egyik balatoni üdülő­helyen örömmel fedeztem föl az esti órákban, hogy a hangszórót, amit egész nap működtettek, az esti órákban kikapcsolták, a tábortűz mellett felcsendültek a cso­dálatosan szép magyar nép­dalok. Megálltam a kerítésen kivül és hallgattam a gye­rekek énekét. Mindenki éne­kelt, a pedagógus is. Milyen élményekkel tér­nek haza a gyerekek a tá­borokból? Vannak egészen elképesztőek is. Mit csinál­tatok? — faggattam a mi­nap a táborozok visszatért csapatának néhány tagját. Büszkén mutogatta az egyik kislány, hogy már hány le­velet kapott pajtásaitól, akikkel a táborban ismerke­dett meg. Magam is örültem azoknak a leveleknek, ame­lyek a barátság jegyében íródtak. Am azon elképed­tem, hogy a közös élmények milyen sivárak. A tábor látszólagos rendje nem jár együtt a szabadidő hasznos, élményteli eltölté­sével — a programok zöme a felnőttek kitalációi, nem a gyerekek irányított igényé­ből fakad — ismertem föl a diákok elbeszéléséből. Ha tábortűz mellett is ültetek volna... — sóhajtottam föl, mire a gyerekek egymásra nézve kórusban felelték; az jó lett volna. — És tudnátok-e énekel­ni? Tekintetük bizonytalansá­got árult el. Horányi Barna A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK DÖNTÉSE: Ősszel összehívják a KISZ országos értekezletét I Rekordforgalom a balatoni kompokon Szeles; de kellemes hétvége volt a tónál Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tájékoztatót hall­gatott meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-ai üléséről, valamint idő­szerű belpolitikai kérdések­ről. Megvitatta és elfogadta a KISZ KB 1987. szeptem­ber 27-i állásfoglalásának időarányos teljesítéséről, va­lamint a Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek ta­valy decemberi találkozóján megfogalmazott feladatok végrehajtásáról' szóló jelen­téseiket. Döntött a KISZ- szervek és intézmények, va­lamint az úttörőelnökségek 1987. évi költségvetési pénz­maradványának felhasználá­sáról, majd zárt ülésen foly­tatta munkáját. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozs- gay Imre, a MSZMP Politi­kai- Bizottságának tagja, ál­lamminiszter is. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB első titkára adott tájékoz­tatást az MSZMP Központi Bizottságának június 23-ai üléséről. Kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsá­ga felkérte a párt ifjúsági szervezetét, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetsé­get, hogy — az MSZMP or­szágos értekezlete állásfog­lalásában megfogalmazott féladatok végrehajtása érde­kében — tegyen javaslatot a KISZ pártirányításának új­fajta, korszerű elveire és for­májára, a KISZ szervezeté­nek, tevékenységének mód­szereinek és eszközeinek az új feladatokhoz való igazításá­ra, valamint a KISZ kapcso­latrendszerének fejlesztésére, különös tekintettel az ifjú­ság szerveződési* lehetősé­geinek bővítéséből adódó feladatokra. Továbbá más Vasutasnapi ünnepségek Vasutas tiszteket avattak szombaton a Nyugati pálya­udvar melletti téren a 38. Vasutasnap központi ünnep­ségeinek keretében. Az ünnepi eseményen részt vett Fejti György, az MSZMP KB titkára és Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes is. Urbán Lajos közlekedési miniszter köszöntőjében egyebek között szólt arról, hogy a vasút legfontosabb feladata most, hogy fáltár- ja a technikai eszközökben, az emberek ésszerű foglal­koztatásában, a munkaszer­vezési lehetőségekben rejlő tartalékokat, és ezek kihasz­nálásával erősítse pozícióit az egyre élesedő fuvar­piacon. Beszéde után a miniszter vasúti tisztté avatta a MÁV Baross Gábor Tisztképző és Továbbképző Intézetének 147 most végzett hallgató­ját. A vasutasnapi eseményso­rozat a MÁV konferencia- termében folytatódott, ahol Urbán Lajos 93 dolgozónak nyújtott át kitüntetéseket. társadalmi szervezetekkel együtt felkérte az ifjúsági szövetség a Központi Bizott­ságát arra is, hogy javas­lataival segítse a párt mun­kamódszereinek megújítását, a párt foglalkoztatáspoliti­kai, elosztáspolitilkai kon­cepciójának kidogozását, a tudománypolitikai irányel­vek korszerűsítését, a szo­ciálpolitika és az egészség­ügy fejlesztésére vonatkozó politikai álláspont kialakí­tását, valamint az új műve­lődéspolitikai koncepció ki­munkálását. Ezek a felada­tok — mondotta — jó ala­púi szolgálhatnak a közel­múltban elhatározott újfaj­ta, KISZ-en belüli szervező­dési rendszer kialakításá­hoz és működtetéséhez. Mint a későbbi hozzászólá­sokból kiderült, a KlSZ-ta- gok úgy vélik, már ez a felkérés is elegendő ok arra, hogy összehívják az orszá­gos KISZ-értekezletet. Az országos KISZ-értékez- let összehívásáról szóló ja- vaslllatat is Hámori Csaba ismertette. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet Ma­gyarországon a szükséges politikai és társadalmi for­dulatot közelebb hozta, esé­lyét növelte. Nyilvánvaló, hogy az ifjúság legerősebb baloldali orientábiójú szer­vezete, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség részt kíván venni ebben a fordulatban. Tehát a KISZ-nek elsősor­ban azzal kell foglalkoznia, hogyan segíti ezt a fordula­tot, ezt a nagy politikai, társadalmi átalakulást, s választ kell adnia arra, ho­gyan alakítja át önmagát egy változó belpolitikai erő­térnek megfelelően. Aláhúz­ta: minden korábbinál rosz- szabibat jelez az a prognó­zis, amely az ifjúság társa­dalmi beilleszkedésével kap­csolatban kialakult, és ami a következő évekre nagy társadalmi feszültségeket jó­sol. Ezek a feszültségek az ifjúság soraiban fognak sű­rűsödni. Viszont a társada­lom zöme ma még riogatás­nak véli a KISZ-nek ezzel kapcsolatos és jó ideje han­goztatott álláspontját. (Folytatás a 2. oldalon) Szombaton délelőtt a ká­nikula utolsó óráit élvezték a Balatonban fürdőzök, dél­utánra már szelesebbre for­dult az idő, néha-néha ki­sebb felhők takarták el a napot. A siófoki meteoroló­giai állomáson vasárnap dél körül elmondták: nagyon •tiszta a levegő, messzire el lehet látni a tónál, szépen süt a nap, a parton heverész- ni kellemes, fürödni sem rossz, mert a víz 24 fokos, viszont fázósan kászálódnak ki az emberek a vízből, mert erős — 45 kilométeres órán­kénti sebességű — lökések­kel kísért északi szél fúj. Épp ezért első fokú vihar- jelzés volt érvényben teg­nap. A szörfösök és a vitor­lázók számára eszményi idő volt, jobbat nem is kíván­hatták. A Siotour nagyobb kem­pingjei — a Vadvirág, az Aranypart és a két autós sátortábor — megteltek, a kisebbekben még akadt hely, bár nem sok, mert az Ifjú­ság, a Kék Balaton és a töb­bi is 80—85 százalékos telí­tettséget ért el. Szántódrév és Tihanyrév között három komp ment folyamatosan ' a hétvégén, a várakozási idő napközben 10—15 perc volt. Szombaton elérték az idei csúcsot: 23 ezer utast és 6500 autót, szál­lítottak a kompok. Vasárnapi délben úgy becsülték, hogy ' várhatóan megismétlik a szombati teljesítményt. A strandokon természete­sen sokan voltak. A fon,y ód in például szombaton délelőtt — a vásár miatt — bőven lehetett helyet találni, de délután már nehéz volt le- terítendük a pokrocót a ké­sőbb érkezőknek., A kereske­dők nem panaszkodhattak rá, hogy kicsi a forgalom. A fonyódi húsboltban például .nyitástól zárásig egy perc pihenő sem volt. Egv hatal­mas termetű, németül be­szélő vevő például hét kiló darált húst vásárolt, mint mondta: hamburgernek, mert ezt az ételt különösen szereti. Arról viszont nem szólt: há­nyán eszik meg a hatalmas mennyiséget, és mennyi sört isznak rá. Ez év decemberében lenne 75 éves az 1936-os berlini olim­pia úszóbajnoka, városunk szülötte, Csík Ferenc. Emlékére immáron huszonkettedik alkalommal rendeztek versenyt, melyről a negyedik oldalon olvashatják tudósításunkat. Fel­vételünkön: Tamás József, a KASI úszószakosztályának el­nöke megkoszorúzza Csík Ferenc szobrát Családi járat Huszonnyolc éve van a cégnél Szíj József, a Kapos Volán buszsofőré. Atádon kezdett, azután került Ka­posvárra. S amióta csak itt van, a hetes. helyi járaton szolgál. Tegnap is a volán­hoz ült a megszökött, de va­lahogyan mégis megszokha­tatlan vasárnapi műszakot kezdve. — Családi járat az enyém, sokaknak köszönök és so­kan köszönnek nekem. Arc­ról, névről ismerem, az uta­sok többségét. Némelyik asszonynak most már úgy köszönök: Kezét csókolom! Néhány évvel ezelőtt még azt mondtam neki: Szervusz kislány! Akkor még a ta- nul óbérletét szorongatta, most meg már neki van Is­kolás gyereke... — Jó ez? Ennyi ideig szinte naponta ugyanazon az útvonalon... — Nekem jó. Olyan fajta vagyok. De sokaknak nem jó. Főleg a fiatalok tűrik nehezen a havi egyszeri-két­szeri hétvégi műszakot, a monoton munkát. Én szere­tek vezetni. De csak buszt. A saját kocsimba — ha le­het — nem ülök bele. Sok­szor megvizsgálnak bennün­ket, mert ha fizikailag nem,is olyan nagyon nehéz amit csi­nálunk, de idegileg bizony fá­rasztó. Rólam eddig nem hozott ki rossz eredményt a vizsgálat. Például a me­leget és a hideget is eléggé jól_ tűröm. Az elmúlt káni­kulai napokban azért kigom­boltam az ingem. Levetni nem szabad, mint ahogy a rövid nadrágot is tiltja a szolgálati szabályzat. De ki­gombolni szabad ... Túlél­tük. Most vasárnap reggel meg az volt a furcsa, hogy fúj a szél. Szinte fáztam. — Balesete volt-e a hosszú évek alatt? — Egy sem. Az idén ka­pom meg a 750 ezer kilo­méteres balesetmentes köz­lekedésért járó kitüntetést. Több az év, mint amennyit ennyi kilométerből sejteni lehetne, de hát helyi jára­ton nehezebben gyűlnek a távolságok, mint helyközin. Viszont, ha mindent össze­adok, tehát a saját autóm­mal tett utakat is, akkor bőven túl vagyok már az egymillió kilométeren. És még nem számoltam azt, amit másodállásos oktató­ként lehúztam a tanintézet­nél. Pedig az is majdnem vezetés. — Már nem oktat? — Nem. Emeletesből ker­tes házba költöztünk. Ott van sok elfoglaltságom. A gyerekeim fölnóttek, az egyik fiam nemsokára nő­sül. Amíg kisebbek voltak, nagyon kellett a pénz. Job­ban mint most. Pedig most adó is van, az árak is na­gyok ..." De egyelőre még nem szenvedünk szükséget. Ki tudja meddig? — Innen a pihenőből lát­ja a taxisokat. Még soha­sem jutott eszébe, hogy át­áll oda? — Mondják, hogy nem él­nek rosszul. Nálam biztosan többet keresnek. De ötven­évesen mit ugráljon az em­ber? Itt a cégnél megbe­csülnek, van rendes mun­kám. A pénz lehetne egy kicsit több i?, de.., A fia­talok vállalkozzanak. Én már elbuszozok a hetesen a nyugdíjig. —És mit csinál legszíve­sebben, amikor épp nem vezet? — A futball. Az a min­denem. Pártoló tag is vagyok a Rákóczinál. Én akkor is jártam meccsre, amikor ment a csapatnak és akkor sem hagyom ott, ha nem megy neki. Ha csak lehet, elkísérem őket vidékre is. Régebben még összeálltunk a társakkal, együtt mentünk jó néhányon. Ma már nem­igén akad, aki velem jön­ne. De én minden meccsen ott vagyok. — Megérdemlik ezek a mostaniak? — Nem. Az egész magyar foci nem érdemli meg, hogy kimenjünk a meccsre. Mégis kimegyünk. Mondtam már, e téren is úgy van: a vál­toztatás a fiatalok dolga. Ne­künk öregebbeknek elég, ha tudjuk, hogy változtatni kéne. Luthár Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom