Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
2 Somogyi Néplap 1988. július 9., szombat ÜLÉST TARTOTT A SZOT Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A képen: dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára beszél ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: Bartók Béla hamvai megérkeztek Európába, mindenütt figyelemmel kísérik a ,nagy magyar zeneszerző utolsó útját. - Az ENSZ közvetlenül is bekapcsolódik a kambodzsai rendezésbe. VASARNAP: „Románia lerombolásának" terve egyre inkább figyelmet kelt a világsajtóban, a szocialista országok sajtója egyformán közli a magyar és a román állás- foglalásokat. - Az ENSZ főtitkárhelyettese elutasította az afgán ellenforradalmárok ellenkormány alakítására irányuló tervét. - Megkezdődött a szovjet-amerikai rakétamegállapodás alapellenörzése, szovjet szakértők ellenőrzik, nem. gyártanak-e Pershing-2 rakétákat az Egyesült Államokban. - Az amerikai légierő a Perzsa (Arab)-öböl fölött lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet 298 utassal a fedélzetén; egyöntetű nemzetközi felháborodás az eset nyomán, HÉTFŐ: Washington mentegetőzik 'az iráni utasgép lelövése miatt: összetévesztették egy (támadó katonai géppel, az utasgép letérLa kijelölt iégifolyosóról. - A szovjet pártértekezletet követően az első külföldi vendég Moszkvában /Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. - Közel a kambodzsai rendezés, ezt sejteti az ASEAN bangkoki külügyminiszteri ülése. - A peresztrojka folytatása mellett állnak ki az SZKP pártértekezletének határozataiban. KEDD: iráni bosszútól tart a világ, miközben vizsgálóbizottság utazott az Airbusz katasztrófájának színhelyére. - A reformok jegyében nyílt meg Prágában a KGST 44. ülésszaka. - Még mindig feszült a helyzet Jerevánban, a sajtó sztrájkokról és {tüntetésekről számol be. - Minőségileg új szocializmust sürget a szovjet-magyar közös közlemény, amely lezárta 'Grósz Károly látogatását. SZERDA: A visszaélésekkel vádolt Edwin Meese amerikai igazságügyi miniszter, Reagan-'elnök régi barátja lemond. — Kis szavazattöbbséggel ,még mindig az Intézményes Forradalmi Párt győzelme várható a mexikói elnökválasztáson. — A jereváni repülőteret megszálló fiatalokat távolított el 'a rendőrség. — Vietnam kétlépcsős rendezést óhajt Kambodzsában, /és nem vesz részt, csak legfeljebb egy 'második szakaszban a rendezést célzó djakartai megbeszélésen. - Tájékozódó céllal Ahromejev marsall, szovjet vezérkari (főnök az Egyesült Államokba látogat. — Irán az ENSZ BT-hez fordult a lelőtt utasgép ügyében. CSÜTÖRTÖK: Eltemették Bartók Bélát Budapesten. - Sztrájkok, feszült helyzet Jerevánban. - Kormánytagokat is érintő pénzügyi botrány Japánban. - A KGST ülésén egyes tagországok sürgették a reformokat, mások ilyen törekvéseknek nem .adtak hangot, az eltérő megközelítések la záró sajtóértekezleten ás (kitűntek. PENTEK: A /nyugat-európai .parlament elitélte Romániát a nemzetiségi és emberi jogok megsértése miatt. A hét 2 kérdése Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest, hazánk állandó KGST-képvlse(Folytatás az 1. oldalról) giójában él, amely a világ- gazdasági változások, s a talán, nem is ritkán hibás központi döntések következményeként válságos helyzetbe került. A szakszer vezeték hivatása éppen az, hogy ezekben az esetekben a tiszta közgazdasági racionalitással szemben '— vagy amellett — a társadalmi szolidaritás, a szociális igazságosság szempontjait képviselje. E szolidaritást fejezi ki, amikor bizonyos változások feltételeként, a döntéseik következményeinek enyhítésére szigorú követelményeket fogalmaznak meg a szakszervezetek, s idd tartozik az is, hogy a mozgalomnak még korlátozott anyagi lehetőségei közepette is segítenie kell1 bajba jutott tagjait — mondta Nagy Sándor. Az előterjesztést .követő vitában érvek és ellenérvek csaptak össze amellett, hogy szükség van-e a munkabeszüntetés jogának intézményesítésére. Ebben a kérdésben külön szavazás döntött. A testület végül is egy ellenszavazattal és egy tartózkodással úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti törvény megalkotását a sztrájkjog kidolgozásának igényével kezdeményezik. Emellett azonban többen is rámutattak, hogy a szakszervezetednek még számos olyan eszköze van, amivel érvényt szerelhet a dolgozók érdekeinek. így például több felszólaló is kifogásolta, hogy a szakszervezetek ritkán élnek a vétójog lehetőségével. A tanácsülés úgy döntőt'., hogy a szakszervezeti mozgalom megújítására előterjesztett elgondolásokat elfogadja, azt széles körű tagsági vitára bocsátja. Az orÜlésezett a VSZ tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottsága Július 5—3. között Moszkvában ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak Hafivédelmi Miniszteri Bizottsága. Az ülés munkájában részt vett Dobri Dzsurov hadse- regtábornok, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Kárpáti Ferenc vezérezredes, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi minisztere, Heinz Kessler had- seregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Florian Siwicki hadsereg* tábornak, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, Vasile Milea vezérezredes, a Román Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Dmit- rij Jazov hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Milán Václavik hadseragtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, valamint Anatoli) Gribkov hadsereg- tábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke. Az ülésen jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi (Nemzetvédelmi) Minisztériumai vezető állománya és az Egyesített Fegyveres • Erők szagos tanács határozott arról is, hogy felhívással fordul a szervezett dolgozókhoz. E felhívás rövidítve tartalmazza a szakszervezeti tevékenység megújításának főhb alapgondolatait. A dokumentum szerint a szak- szervezetek támogatják ’ a gazdasági reformpolitikát. Elismerik, hogy szükség van a közösségi tulajdonformák gazdagítására, de meghatározónak a jövőben is a szocialista közösségi tulajdonnak kell lennie. Aktív foglalkoztatáspolitikát és ha szükséges, munkanélküli segélyt követelnek. A dokumentum kimondja: olyan bérpolitika és bérrendszer kell, amely biztosítja a reálbérek megfelelő színvonalát, az igazságos bér- és kereseti arányokat. A kormány folytasson antiinflációs politikát. Meg kell akadályozni a gazdasági és elosztási viszonyainkat szétziláló és elsősorban a bérből, fizetésből, nyugdíjból élőket sújtó, gyorsuló infláció kialakulását. A létbiztonság, az esélyegyenlőség, 3 szolidaritás elveit, követelményeit érvényesítő szociálEgyesített Parancsnokságának képviselői. Az ülésein a Szovjetunió honvédelmi minisztere elnökölt. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság megvitatta a washingtoni és moszkvai csúcstalálkozó utáni európai helyzet alakulásának katonapolitikai vonatkozásait, valamint a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek állapotát. Az ülésen egyöntetűen helyeselték a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződést, valamint a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről folytatott tárgyalásokat, a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos szerződés olyan formában történő megtartásával, ahogyan azt 1972-ben aláírták. Az ülés résztvevői egyetértettek azzal, hogy a Szovjetunió OfR—22 típusú hadműveleti-harcászati rakétáit az NDK és Csehszlovákia területéről — mindkét ország kormányának hozzájárulásával — még a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos szerződés hatályba lépése előtt kivonja. Helyeselték a Szovjetunió és az Egyesült Államok honvédelmi, illetve hadügyminiszterének találkozóját mint a szovjet—amerikai kapcsolatokban tett további politika, megfelelő munka- körülmények nélkül nincs teljesítményelvű gazdaság- politika. Erős szakszervezeteket akarunk — olvasható a SZOT felhívásában. — Olyan szak- szervezeteket, amelyek érdekeinket, törekvéseinket, akaratunkat társadalmi, politikai erővé szervezik, s amelyek e szervezett erő birtokában képesek távlati és napi érdkeink következetes képviseletére, védelmére. Álláspontunk nyilvános, határozott képviseletével akarunk részt venni a közmegegyezés és a politika alakításában. Második napirendként a tanácsülés tájékoztatót hallgatott meg a szakszervezetek és a SZOT 1987. évi gazdálkodásáról és idei költségvetéséről. A szakszervezetek bevételei tavaly elérték a 2,6 milliárd forintot, amelynek több mint 80 százaléka a tagdíjakból származott. A szakszervezetek kiadásai tavaly 2,5 milliard forintot tettek ki, az évet 100 millió forint megtakarítással zárták. előrelépések mutatóját. Igen jelentősnek tartják a Varsói Szerződés tagállamainak más, bizalomerősítő, a háborús veszély csökkentését célzó békés kezdeményezéseit is. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a NATO bizonyos köreiben terveket dolgoznak ki, amelyek keretében a felszámolandó közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat más fegyverzetek növelésével és széles körű korszerűsítéssel kívánják ,kompenzálni”, ami az európai atomfegyvermentesítési folyamat megszakadásához és a háborús veszély fokozódásához vezethet. A Honvédelmi Miniszteri Bizottság megjelölte az Egyesített Fegyveres Erők további fejlesztésének irányait. Hangsúlyozta, hogy a továbbfejlesztés a védelemhez szükséges fegyverzetek és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szinten elégséges mennyiségének és létszámának, illetve a testvéri hadseregek közötti együttműködés és fegyverbarátság további bővítésének megfelelően történik, figyelembe véve, hogy a csapatok harc- készültségét a szocializmus védelme érdekében • magas szinten kell1 tartani. A megtárgyalt kérdésekben egyeztetett határozatokat fogadtak el. A következő ülésre Prágában kerül sor. Ifijét Merre tart a jövőben a KGST? Nagy várakozás előzte meg a KGST 44. ülésszakát, s úgy tűnik, a tárgyalt problémakörök jelentős részében sikerült kimozdulni a holtpontról: a tagállamok mindegyike megértette és magáénak vallja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyetlen lehetséges út a körülményekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodás, s ez az eddigi, immár túlhaladott módszerek megváltoztatását igényid. Egyesek borúlátással tekintettek az ülésszak elé, és ott vitát vártak a piaci szocializmus és a hagyományos gazdasági modell hívei között. Az-'ülésen ugyan nyílt vita folyt, de sikerült a reformok szellemében egyezségre jutni — legalábbis kijelentésekben. Prágában megállapították, hogy a tagállamok közötti együttműködés, a szocialista munkamegosztás fejlesztésre szorul, a KGST-n belül komoly tartalékok és hiányosságok is vannak. A célkitűzésekhez képest a szervezet nem járul hozzá a gazdaságok hatékonyságának fokozásához, nem fejlődik kellő ütemben a gyártmány szakosítás és a kooperáció, lelassult az országok közötti kereskedelem, egyes országok nagyon eladósodtak. Ennek kiküszöbölését és a fejlődést szolgálja több elv és program, amit élfogadtak: így a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveinek megfogalmazása: a KGST-országok 2000-íg szóló sokoldalú, távlati gyártásszakosítási és kooperációs fejlesztési programja; az együttműködés és a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése a tudomány, a technika, a termelés, az értékesítés teljes ciklusában. Azt is hangsúlyozták, hogy a kollektív szellemnek a távlati célok megvalósításában is fontos elemmé kelll válnia, ezért szükség van a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésére is. Magyarország javaslatai nagyrészt helyet kaptak a KGST határozatai között: így az áru- és pénzviszonyokra, a közvetlen vállalati együttműködésre, a köz- gazdasági módszerek és eszközök, szabályozók alkalmazására vonatkozó javaslatok. Egyre többen ismerik el annak a jogosságát is, hogy az árrendszer és a valutáris, illetve a sokoldalú elszámolási rendszer kialakítása a KGST fejlődésének egyik kulcskérdése. A magyar kormányzat ezt évek óta szorgalmazza — mindeddig kevés sikerrel — a KGST fórumain. A gyorsabb cselekvés együk biztosítéka lehet az a felismerés, hogy a reformoknak nincs , alternatívája. Teret nyert most már az a megközelítés is, hogy az új megoldásokat alkalmazzák egyelőre azok a tagországok egymás között, amelyek erre készek, a többiek pedig ne csatlakozzanak. Azt is hangsúlyozták azonban, hogy ez „ne rontsa az együttműködést azokkal a tagállamokkal, amelyek szubjektív vagy objektív okok miatt még nem tudnak ilyen ütemben haladni”. „Tévedés” volt-e az iráni utasgép lelövése? Hogyan fordulhat elő, hogy 298 ember életét „tévedésből” kioltják? S valóban tévedés volt-e, vagyel- vakultság okozta azt a múlt vasárnap történt tragédiát, amikor a Vincennes amerikai hadihajáról rakétatüzet nyitottak az iráni légitársaság Airbus A—300 típusú utasszállító gépére? Világszerte nagy megdöbbenést keltett az eset, ami a polgári légi közlekedés egyik legnagyobb tragédiája. Kevesen fogadták el azt a washingtoni magyarázatot, hogy a gépet a haditengerészet összetévesztette egy F—14-es vadászgéppel, illetve az elhagyta a kijelölt légifolyosót, nem válaszolta jelzésekre. A magyarázatokat később sorra cáfolták az illetékesek. Kiderült: az iráni légibusz olyan területen haladt a Hormuzi-szoros körzetében, ahol egyáltalán nem tartózkodnak iráni harci gépek. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az amerikai cirkáló parancsnokának döntése nem véletlen volt, hanem az logikus, szinte szükségszerű folyománya a térségben kialakult feszült amerikai—iráni viszonynak. Az Egyesült Államok hadihajói a hajózás, az olajszállítások biztosításának ürügyével tartózkodnak az öbölben. Washington biztonsági érdekeit többszörösen meghaladó mértékben avatkozott és avatkozik bele az öbölbeli eseményekbe. Jelenlétük az oka az ottani feszültségnek, amelyben törvényszerűen következnek be hasonló „véletlenek”. Reagan elnök magyarázkodása, a gép elleni támadás védelmezése világszerte visszatetszést keltett. Az Egyesült Államok európai szövetségeseinek egy része azonban ezúttal is előtérbe helyezte a rosszul értélme- zett szövetségi viszonyt, és nem ítélte el a barbár tettet. A brit kormány egyetértett Reagan elnökkel: az eset sajnálatos, de lezártnak tekinthető. Megfigyelők emlékeztetnék rá, hogy a Falkland- szígetek miatt kirobbant konfliktusban Washington állt a brit kormány katonai kalandja mellé, így joggal remélhette ugyanezt most Reagan elnök is. Bírálóbb hangvételű volt a francia és a nyugatnémet kormány, míg a távolkeleti országok többsége a konfliktus kiterjedése felett érzett aggodalomnak adott hangot. Tartani lehetett tőle: Washington tantbat Irán bosz- szújától. Ám az iráni vezetés ebben a kérdésben végül mérsékletet és politikai realitásérzéket tanúsított : nem a bosszú eszközével, hanem a nemzetközi közvélemény hangján kér elégtételt halottaiért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden tárgyalja az Airbus tragédiájának ügyét. Éppen ezért sértő, hogy az amerikai kormány a vizsgálati eredmények ismerete, a döntés megszületése előtt lezártnak érzi az ügyet, 298 ember „véletlen” halálát. Kaszab Zsuzsa Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 7-én fogadta a Varsói Szerződés tag államainak honvédelmi minisztereit
