Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
1988. július 8., péntek Somogyi Néplap 3 Á szakszervezet Élénk várakozás előzi meg a bérreform kimunkálását, bevezetését. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatos,_a szakszervezeti tagságot leginkább foglalkoztató kérdésekre Vörös Pétertől, a SZOT bérreform bizottságának titkárától kért választ az MTI munkatársa. — A szakszervezeti tagok közül sokan kifogásolják, hogy kevés információt kapnak a bérreform előkészületeiről, majdani bevezetésének körülményeiről, s arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent a bérreform. — A szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit a SZOT legutóbbi, június végi ülésén Vitatta meg. Az ott tárgyalt javas* lat elkészítését is vita előzte meg. Augusztusra minden bizalmihoz eljuttatunk egy olyan kis füzetet, amelyben a szakszervezeti koncepció lényegét foglaljuk össze, s ennek' részletes, illetve kivonatos közlésére felkérjük a szakszervezeti és a vállalati újságokat ,is. Ezek alapján a tagság véleményt mondhat arról, hogy egyet- ért-e a vázolt tennivalókkal, s más megoldásokra is tehet javaslatot. Az alapszervezeti eszmecserék lényegét az ágazati szakszervezetek összesítik, s azokat a saját véleményükkel együtt eljuttatják a SZOT-hoz. Október elejére szeretnénk a SZOT testületéi elé vinni a tagsági vita tapasztalatait, s ezután alakítanánk ki 'e témában a szakszervezetek végleges álláspontját. — Fokozza a feszültséget a dolgozók körében, hogy a bérreformmal kapcsolatban elhangzó különféle nyilatkozatok nem egyszer ellentmondanak egymásnak. Emiatt többen úgy vélik, hogy ebben a kérdésben ma még nagy a határozatlanság. — A gazdaságpolitikai folyamatok változásának hatására a gazdaság különböző szereplői — a dolgozók, a vállalatok, à különféle tárcák az érdekvédelmi szervek, s a kormány is — egyre sokszínűbben látják ugyanazokat a kérdéseket, így a bérrel kapcsolatos elképzeléseket is. Ez természetes folyamat. A sokszínűség annak is következménye, hogy a demokrácia szélesedésével egyre több egymástól eltérő érdek kerül a felszínre. A bérreformmal kapcsolatos főbb célokban a szak- szervezetek álláspontja már kialakult. A szakszervezetek a bérreformtól olyan bérpolitika és bérrendszer működtetését várják, amely biztosítja a reálbérek tartós és érzékelhető, minden dolgozó rétegre kiterjedő növekedését, a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását, s amelyhez a.korábbiaknál hatékonyabb eszközrendszer tartozik. A munkabéreknek jobban ki kell fejezniük a megélhetés költségeit, hiszen ma már azoknak a családfenntartással, a kultu- rálódással, művelődéssel, a lakáshoz jutással és -fenntartással kapcsolatos kiadásoknak a jórésze is a dolgozókat terheli, amelyeket korábban az állam magára vállalt. A szakszervezetek álláspontja- szerint évente mindenki számára biztosítani kell egy olyan mértékű béremelést, amely követné az alapvető fogyasztási cikkek mindenkori áremelkedését. A megélhetés költségeit elsősorban az alapbérnek kell tartalmaznia, s az alapbérnek kell meghatározónak lennie a kereseti arányok alakulásában is. Másik nagyon fontos törekvésünk, hogy az azonos szakmákban, szakmacsoportokban dolgoTANULJUNK A HIBÁINKBÓL! Elmarad a felelősségre vonás Tapasztalható-e javulás a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi első törvény végrehajtásában? A Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülése erre egyértelmű nemmel válaszait. Az utóellenőrzés hiányára, a hibák kijavításának elmaradására hivatkoztak. Árra, hogy egyes szolgáltató intézményeknél és vállalatoknál nincs rend az ügyintézésben. A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnál például a vizsgált időszakban mindössze nyolc közérdekű bejelentést és két panaszt tartottak nyilván. Lapunk „Tisztelt Szerkesztőség” rovatához és a népi ellenőrzési bizottsághoz érkezett jelzésekhez képest ez feltűnően csekély. Nem csoda, ha ugyanarra a hibás jelenségre többször is felhívják a bejelentők a figyelmet. Az elmúlt két évben 184 megalapozottnak nyilvánított közérdekű javaslatból egyet sem tartottak megvalósíthatónak, önmagában a vizsgálatok számának • emelkedését a résztvevők ' nem tekintették előrelépésnek. Mint ahogy az sem lesz az, ha az élet- színvonal csökkenése miatt á jövőben várhatóan többen tesznek majd észrevételeket. Ettől' csupán a felelősségünk lesz nagyobb — állapították meg a bizottság 'tagjai. A névtelen bejelentések aránya 11186-ban és 1987- ben 15,4 százalékos volt — valamennyivel foglalkoztak az .érintett intézmények. Az építési hatósági ügyekben viszont az elsőfokú eljárás az esetek nagy részében mind szakszerűség, mind alaposság tekintetében kifogásolható volt. Nem ellenőrizték következetesen és szigorúan a Balaton-parti építési tilalmak betartását. A szabálytalanságok nagy részét lakossági jelzések tárták fel. Bár az 1977. évi első törvény közérthetően határozza meg a közérdekű bejelentés, a panasz és a javaslat fogalmát, mégis előfordult, hogy néhány észrevételt nem minősítettek helyesen. Máskor a felelősségre vonás maradt el. Például a megyei tanács építési osztályvezetője szabálysértést követően sem vonta felelősségre az elkövetőt. A Somogy Megyei Patyolat Vállalat 1987-ben több, mint kétszázezer forintot fizetett ki hibás teljesítés miatt, mégsem történt fele- lelősségre vonás. A szervezeti és működési szabályzatból nem derül ki, hogy a közérdekű bejelentések és panaszok intézése kinek a hatáskörébe tartozik. Nem megfelelő a kárigény, és a panaszokat sem minősítették. Minden esetben biztosították ugyanakkor a bejelentő jogvédelmét, nevének titokban tartását. Felelősségre vonást senki nem kezdeményezett a bejelentő üldözése miatt. Nem akadt rágalmazó sem a vizsgáit időszakban. B. A. a bérreformról Fényjelzős meteorológiai rendszer a Balatonon zók alapbére — függetlenül attól, hogy mely ágazatban tevékenykednek — közelítsen egymáshoz. Hiszen a munkaerőnek a szocializmusban is van ára, s mint ahogy más áruhoz sem jut olcsóbban vagy drágábban egy-egy ágazat, vállalat aszerint, hogy jól vagy rosszul gazdálkodik, a különbségek az alapbérekben ebben az esetben sem indokoltak. A vállalati gazdálkodás eredményességének más kereseti elemekben kell megjelennie. E célok megvalósításához a szakszervezetek véleménye szerint a legmegfelelőbb eszköz a béralku, a munkáltatók és a munkavállalók, illetve azok érdekképviseleti szervei megállapodása az adott időszak követendő bérpolitikájában, a bérek növekedésének mértékében. A béregyeztetések három — vállalati, ágazati és népgazdasági — szinten valósulnának meg, alulról felfelé építkezve. S talán a legfontosabb: a bérpolitikának a jövőben nyilvánosnak kell lennie. A béralku eszköz lehet ahhoz, hogy ezután ne a színfalak mögött dőljenek el. olyan fontos bérpolitikai kérdések, amelyek a társadalom - egészét, minden munkavállalót érintenek. — A dolgozók közül sokan felvetik, hogy a korábbi célkitűzések közül sem valósult meg jó néhány. Többen most sem látnak garanciát arra, hogy a bérreform elképzelései a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben valóra válthatók. — A szakszervezetek véleménye szerint az egységes költséggazdálkodás — amikor a bér a vállalat számára ugyanolyan költség mint. bármely más ráfordítás — bevezetésével, legalábbis a gazdaság versenyszférájában megteremthetők a lehetőségek a szabadabb bérgazdálkodáshoz. A munkabért ma a gazdasági szabályqzórendszer kemény korlátok között tartja, 'hiába takarít meg más. területeken a vállalat jelentős összeget, azt nem fordíthatja közvetlenül a bérek növelésére. Holott éppen a szabadabb bérgazdálkodás nyithatna utat a vállalaton belüli teljesítmények fokozásához, s ezáltal a népgazdasági hatékonyság javításához. Tisztában vagyunk azzal, hogy a bérreform teljes kibontakoztatásához időre van szükség. Az első, reformértékű lépéseket azonban már iövőre meg kall tenni. így például a szakszervezetek véleménye szerint már jövőre meg kell szüntetni a jelenlegi elkülönült kereset- szabályozást. Mivel azonban Felújítás lábon A tabs tanács költség- vetési üzeme újítja fel a Videoton gyáregységének egyik szerelőüzeméi a település központjában. Kéi épület tetőfelújítását, a kémények cseréjét, a bádogosmunkákat, illetve a homlokzat javítását és festését végzik el szeptember 30- ig úgy, hogy az üzemben a termelést nem akadályozzák. Az első épülettel már teljesen végeztek, a tanműhely tetőfelújítását is befejezték. A két épület felújítására 2,7 millió forintot költ a Videoton. a kormány nehéz gazdasági helyzetünkben nem mondhat te teljesen a vásárlóerő szabályozásáról, jövőre még csak a legfelsőbb szinten, a kormány, a SZOT, a gazdasági kamara és más érdekvédelmi szervek között történhet meg a béregyeztetés. Ennek tárgya a mi megítélésünk szerint a nominálbérek éves szintű, népgazdasági átlagban számított növekedése, s ezen belül a minden dolgozóra kiterjedő kötelező minimális béremelés szintje kell hogy legyen. Azonnali, jelentős béremelkedést senki se várjon az első lépésektől. Ugyanakkor a szakszervezetek szorgalmaznak bizonyos központi bérpolitikai intézkedéseket is különböző társadalmi rétegek számára. Az ezzel kapcsolatos megbeszélések során eddig itt szóba kerültek az oktatás, az egészségügy, a költségvetési intézmények és az ipar bizonyos területei. Garanciák természetesen a béregyeztetés mechanizmusának működtetéséhez is szükségesek. Tisztázni kell, hogy a béralku során előre meghatározott szabályok szerint kik, miről, mit dönthetnek. Ehhez megfelelő jogi háttérre van szükség. E kérdésben a szakszervezetek szerepének pontos meghatározása is szükségés. Egyebek között ezért is szorgalmazzuk a szakszervezeti törvény kidolgozását, amely rögzítené a szakszervezetek jogait, kötelességeit, felelősségét. — Attól is tartanak à dolgozók, hogy a bérreform bevezetésének terhei rájuk hárulnak majd. Ügy vélik, fennáll a veszélye annak, hogy a szabadabb bérgazdálkodás . lehetőségeit még a rosszabbul gazdálkodók is igyekeznek majd kihasználni, s a növekvő költségeiket a vásárlókkal fizettetik meg áremelések formájában. — A béralku során a szakszervezeteknek is figyelemmel kell majd lenniük a béreik növekedésének további hatásaira. Jelenleg a termelési költségeknek átlagban csak 8—10 százalékát — természetesen vannak olyan ágazatok, ahol ennél jóval nagyobb arányát — teszik ki a bérekre kifizetett ősz.-' szegek. Tehát a bérek kisebb mértékű növekedése önmagában nem okozhat jelentős inflációamyomást. Természetesen fennáll a reális veszélye annak, hogy ha „elszaladnak” a bérek, ha a vállalatok a növekvő bérköltségeket nem tudják kigazdálkodni, akkor nőhet az infláció a gazdaságban. Ennek megakadályozása a dolgozóknak, s így az őket képviselő szakszervezeteknek is feladata. Bajkó Erika A balatoni viharjelző szolgálat az eddigiektől eltérő módon figyelmezteti a fürdőzőket, sportolókat. Korszerűsített jelző- rendszer váltotta fel a több mint fél évszázados rakétás, árbóckosaras rendszert. A szolgálat a Balaton keleti és nyugati medencéjében összesen huszonnégy távirányított viilogó nátriumlámpa jelzi a közelgő vihart szeptember 30-ig (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvétele) mm Ösztönöznek a cserért Nyolcszoros ár a leadott lakásért Társadalmi vitaanyagot bocsátott ki a tanács Kaposváron a lakásra várók számának csökkentése érdekében az új lakások építése melléit a meglevők jobb kihasználásával, az ésszerű cserére ösztönző pénzügyi megoldásokkal több ember számára kerül elérhető közelségbe a lakás. Dr. Kéri Lajos, a városi tanács igazgatási osztályvezetője új megaldásökról beszélt a legutóbbi tanácsülésen, és elmondta: — A városi tanács 1 1986- os számú tanácsrendeletéről van szó, valamint arról, hogy áprilistól az állami házingatlanok eladásának vételárát a tanács 100 százalékkal fölemelte. — Mi indokolta ezt? — Az emelés révén növekedhetnek a városi tanács bevételei, s így többet fordíthatunk a lakásgondok enyhítésére. A tanács nemcsak többet kél', hanem többet is ad: A leadott lakásokért nyolcszoros lakáshasználatba-vé- teli díjvisszatérítést fizetnek. így építés nélkül is növelhető a lakásmobilitás, elérhető a jobb lakáskihasználás. A nyolcszoros ár viszont csaik akkor jár, ha a lakás bérlője úgy mond le a lakásról, hogy másik állami bérlakást nem kér és nem kap. Ha a bérlő azzal a föltétellel mond le, hogy az új lakás építéséig vagy vásárlásáig a tanácsi bérlakásban marad, akkor a pénzbeli visszatérítés mértéke a lakásra megállapítható lakás- használatba-vételi díj négyszerese. Ebben az esetben is lehetőség van azonban a nyolcszoros térítésre, ha vásárlás esetén 4 hónapon belül, építés esetén 1 éven bélül visszaadja a bérlakást. A tanácsrendelet ezzel a mielőbbi újrahasznosítást segíti elő. Aki a bérlakást szociális jelleggel kapta, csak 5 év elteltével kaphat nyolcszoros térítést. Addig a térítés mértéke négyszeres. Tény, hogy a következő években tovább csökken az épülő tanácsi bérlakások száma. A tanács viszont úgynevezett „helyi támogatással” és más módon is segíti az önálló otthonteremtést. A helyi támogatás formái : vissza nem térítendő ■támogatás és kamatmentes kölcsön. Mindkettő mértéke legföljebb 150 ezer forint lehet, s szükségesek hozzá a tanácsrendeletben megfogalmazott föltételek. Az egyik alapvető föltétel — amely a gyermektelen fiatal házaspárokra és a lakásukat újraelosztásra visz- szaadókna nem vonatkozik —, a tanácsi bérlakásra való i'gényjogosultság. A módosításon, kiegészítésen túl a tanács foglalkozik az egész rendelet újragondolásával. Ezért társadalmi vitaanyagot bocsátott ki. A javaslatokat megvitatta többek között a városi népfrontbizottság, valamint a szakszervezetek, a KISZ városi bizottsága. Az így formálódó elgondolások szeptemberben a tanács ülése elé kerülnek. A lakáshasználatba-vételi díj visszatérítésének fölemeléséről és a házingatlanok eladásával kapcsolatos kérdésekről szóló szabályozás jelenleg nyomdában van. Ä városi tanács rövidesen falragaszokon tájékoztatja a lakosságot a részletekről. A tanácsi intézkedések, a társadalmi szervezetek által is támogatott elképzelések egy irányba mutatnak: az otthonteremtés föltételeinek és lehetőségeinek javítását szolgálják. K. Gy.
