Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
4 Somogyi Néplap 1988. július 7., csütörtök Az öntödében perzsel a meleg Forrp ázással csorog alá az 1200 Celsius-fokon megolvadt vas, vörösen pattognak az olvasztóból kiszabaduló szikrák. A Kaposvári Villamossági Gyár vasöntödéjében rekkenő a délelőtti hőség. Tácli Ferenc, formázó szakmunkás azt mondja, a nyári forrósághoz már hoz- záedződtek. Több tiszteletet / a tanulónak Új kocsik az ATI-nál — 1965 óta dolgozom itt, és voltam már tanúja annak, hogy új dolgozók egykét nap elteltével más munka után néztek. Mi, akik már régóta itt vagyunk; megszoktuk a nehézségeket. Ebben az üzemben egyébként más viszonyok uralkodnak, mint kint a szabadban. A forróság sóikkal égetőbb, tüzesebb. Amit maga érez a nyári melegből, az fülledtebb, fojtóbb, kevésbé perzselő. — Hány fok van itt? \:— Nem mérjük a hőmérsékletet, de szerintem 40 fok biztosan van. — Milyen védőberendezéseik vannak? — érdeklődtem Varek Györgytől, aki szintén, mint formázó szakmunkásként dolgozik. ' — Nagy gondot okoz az elszívóberendezés hiánya, amely elősegítené a gáz kijutását a helyiségből. Ezenkívül sajnálatos az is, hogy a mennyezet nem elég magas, és a por, a gáz nem áramolhat felfelé. Eredetileg ez az épület szerelőműhelynek készült, s akkor nem volt szükséges magasra építeni. A későbbiek során ala- kítitták át öntődévé, s akkor a belső berendezésen kívül az épületen magán nem történt átalakítás. Egyébként a nagy meleg könnyebb elviselése céljából védőitalként hideg szódavíz áll rendelkezésünkre. Varek György még azt is elmondta, hogy főleg a nyári időszakra esnek a csatornázási öntvények. Ezeknél a nyitott öntvényeknél a forró vassal „közvetlenül’' kell érintkezniük, s ez rrtég fokozza a meleget. Előnyö-' sebb lenne mindez a téli időszakban, de akkor nyíl-, vánvalóan szünetelnek a csatornázási munkálatok. Zsíros Éva Néhány hete új tanuló-' kocsik tűntek föl a megye- székhely utcáin. Az impozáns megjelenésű Lada 1300-asokból nyolcat kapott a kaposvári Autóközlekedési Tanintézet a Közlekedési Minisztériumtól. Kettő ezékből a siófoki kirendeltséghez került. A változásokiról Szentgróti Bélái, az ATI igazgatóját kérdeztük. — Évek* óta gond volt a gépkoasiellátással, sok a régi, agyonhasznált autó — kicserélésük igencsak időszerű volt már. A tanulónak sem mindegy, hogy milyen műszaki állapotú kocsihan, hány percet tud vezetni egy tanórán. Folyamatosan tud-e gyakorolni, vágy percekre ile kell állni műszaki ' hiba miatt. — Az új kocsik kényelmesek, kulturáltak, fizikailag és idegileg kevésbé fá- rasztóák, mint a korábbi autók. Egy kicsit gyorsabbak, mint a régiek, de ezt hamar megszokták a tanulók — * vall az egyhónapos tapasztalatokról Vas Imre oktató, akinek kocsiján a különleges, figyelemfelhívó háromszög is megtalálható. Boros András gápkocsíelŐ- adóval közösen született meg az ötlet, hogy egyéb veszélyt jelző háromszöget helyezzenek a- tanulókocsi tetejére. — A „T” betűnek sajnos ma már nincs becsülete. A legtöbb autós fittyet hány a megkülönböztető jelzőkre, a fekete rendszámra. Szabálytalankodnak, türelmetlenkednek a tanuló vezetőkkel, elfelejtik, hogy mindenki így kezdte. Ez a háromszög — melyet több kocsira is szeretnénk fölszerelni — talán jobban fölhívja a partnerek figyelmét a tanulók segítésére, a kulturált, egymást segítő közlekedésre. A háromszög nagy előnye, hogy sötétben és messziről is látni lehet. Ha egy *,T”- betűs kocsi lefullad az útkereszteződésben, lassabban indul a lámpáknál, rögtön megszólal a mögöttük levők dudája. A tanulókocsit csak a mögötte levő látja, a tetőn elhelyezett háromszöget azonban négy-öt kocsival hátrébb is észlelni lehet, így talán a sor végén állók is türelmesebbek, megértőbbek lesznek a tanulóvezetőkkel — rçmény- kedik a gépkocsi oktatója. H. É. Hódít a topless Kaposváron Hűs hullámok között Szemben, a parton éppen moat rakja szét motyóját egy férfi. A horgászbot nagy ívben meghajló szára villan a kora fényben. Egy kis fa- ház is lenézhet rá. A kölcsönző majd csak tíz órakor nyit a desedai szabad- strandon. Kirsch Gyula kaposvári buszsofőr a kényszerszabadságát tölti a tó partján két kislányával! A járművét javítják a Volánnál, így pihenőre ítéltetett a gazdája. — Mindennap be kell mennem a műhelybe érdeklődni, hogy elkészült-e, ezért csak itthon nyaralgatok. Mindenesetre a Desedán is élvezzük az élesen ránktörő sugarakat és a vizet — mutat lubickoló lányaira. Bank Tamás úszómester arról számol be, hogy az idén még nem kellett egyetlen gyermeket sem kimenteni a tóból, csak. bóján túlról szükséges őket visszaparancsolni. — Mivel nem egyenletes az alja, ezért itt-ott örvény is előfordulhat, s' aki nem méri föl jól az úszni tudását, bizony megjárhatja. Az egyik kismama, aki éppen gyeden van, s megnövekedett szabadidejének egy részét tölti itt, arról panaszkodik, hogy kevés a lejáró, s mikor sokan vannak fölverik az iszapot és piszkos a víz. A kaposvári városi strandon annak ellenére, hogy a desedai szabadstranddal ellentétben — fizetni kell — jóval többen vannak. Nem is egy hölgy, fedetlen keblekkel sütkérezik. — Tavaly járt itt egy nő — magyarázza a látottakat Ádám László megbízott fürdővezető —; s megkérdezte, hogy mi lenne, ha ő az akkor legújabb divatnak hódolva,. toplessben napozna. Mivel az illető nagyon csinos volt, azt válaszoltuk, hogy semmi akadálya. Azóta terjedt el a strandon is a félmeztelen fürdőzés a hölgyek körében. A feszített víztükrű, újjá alakított tanmedencében egy fiatalember kislányát tanítja úszni. Burcsa Tibor, a városi sportiskola munkatársa nem győzi dicsérni a medencét. — Tavaly az alja fölsér- tette a kiázott talpait a kicsiknek. Mostanra kicserélték azt is, s a feszített víztükör miatt a tisztaság is sokat javult. Keverán Mónika és Mészáros Szilvia kaposvári gimnazisták a Népszava gondozásában * megjelent könyveket árulják. — Sajnos nem sokat vesznek itt. A múltkor kimentünk a Balatonra, ott két óra alatt tízszer annyit tudtunk eladni, mint itt egy nap alatt. A baleset viszont annál több. Matyók József msden- ceőr panaszkodik; a gyerekeknek nem tudja megmagyarázni, hogy a termálvizes medencébe ne menjenek bele. Van gondja bőven Gábor László úszómesternek: — Este záráskor rutinellenőrzést tartunk, hogy maradnak-e ruhák az öltözőben. Többször találtunk már női fölszerelést, bugyival és melltartóval együtt. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint leengedjük az összes medencében lévő vizet. Micsoda költség ez nekünk! Nem beszélve arról, hogy az ötvenméteres medence fel- töltése két és fél napig tart. Ádám László szerint számtalanszor előfordul, hofjy hat- vagy hétéves gyermekeket hagynak' itt egész napra. Aztán mikor este jönnek a csemetékért, az úszómestertől kérik számon, hogy miért esett el a gyerek. Á fürdő vezetője azt tanácsolja, hogy ezeket az emberpalántákat, akiket nincs kire hagyni, írassák be a nyári úszó-napközibe, ott gondoskodnak a felügyeletükről. Balázs Andor A TURISTÁK DOLLÁRJAI A turizmus hózza is, meg viszi is a konvertibilis pénzt, s hosszú idő után az idén először valószínűleg többet visz. mint amennyit hozni képes. Az úgynevszett világ- útlevél megjelenésével ugyanis az év első négy hónapjában kereken tizenötször annyian igényeltek turistaellátmányt, mint a múlt év azonos időszakában. A devizagazdálkodásnak tehát a turizmussal kapcsolatos kiadásai megsokszorozódnak, ami nem várható a bevételeknél. Ezzel az idegenforgalom vezetőinek éppen a legnyomatékosabb érve válik egyesek szemében kérdésessé. Ök ugyanis eddig azt hangoztatták. hogy a turizmusba érdemes befektetni, érdemes további szállodákat, jacht- kikötőket, teniszpályákat, üdülőfalvakat építeni, egész régiókat a vendégfogadás - szolgálatába állítani, hiszen az idegenforgalom deviza- mérlege mind nagyobb aktívumot mutat. Valóban, ez a mérleg az tutóbbi években egyre tekintélyesebb aktívumot jelzett, és az idén ez az aktívum valószínűleg eltűnik, sőt, passzívumba csap át. Csakhogy azt -is látnunk - kelt, hogy az aktívum mesterséges képződmény ~ volt, hiszen a bevételek spontán módon, az ország iránt meg- • nyilvánuló érdeklődéstől, azaz a kereslettől függően alakultak, ezzel szemben a kiadásoknak kemény korlátokat szabott a devizahatóság. Hasonló jelenségeket észlelhetünk a turizmus devizagazdálkodásában, mint a nemzetközi kereskedelemben: míg az áruexport növeléséért mindent elköve- ■ tünk, addig az áruk behozatalát adminisztratív előírások- tartják meglehetősen szigorú határok között. A devizagazdálkodásnak ezt a módját azzal indokolják, hogy Magyarország csak így maradhat tisztességes adós, csak így képes visszafizetni a külföldi hiteleket. Bár vannak olyan nézetek, amelyek szerint, ha valamivel többet importálnánk, akkor lényegesen többet tudnánk exportálni is, s e két nézet képviselői között vita folyik, eszmefuttatásunkban mi most ennek a kérdéskörnek egy részénél, a turizmusnál maradunk. Itt is igen valószínű, hogy a magyarok szabadabb kiutazása kedvez a beutazásoknak; a politikailag és gazdaságilag megreformált ország számos oknál fogva vonzóbb lesz a külföldi turisták számára. Most azonban a devizamérleg egyelőre -inkább a kiutazások terhét érzi, semmint a beutazások hasonló mértékű növekedésének gyümölcsét szüretelhetné. Ez a szüret majd csak később, a gyümölcs be- érése utánra várható. A kiadások megsokszorozódása azonban pillanatnyilag meglehetősen nyomasztja a devizagazdálkodást. Kézben a világútlevéllel, az állampolgárok százezrei jelentkeznek turistaellátmányért, üzemanyagtérítésért, s az igénylők száma az idegenforgalmi főszezonban várhatóan tovább fog növekedni. Az utazni készülőkben pedig ott bujkál az aggodalom: vajon tartja-e szavát az állam, vajon továbbra is rendelkezésre bocsátja-e azt a konvertibilis valutát, ;imit a világútlevélhez ígért? Az aggodalmat a hatóságok igyekeznek eloszlatni: állítják, hogy az év elején •életbe lépett -rendelkezéseket nem módosítják, a kiutazóknak a turistaellátmányt továbbra is kiadják, illetve eladják. Bár nem kételkedünk abban, hogy most, amikor a kormány a bizalomerősítő intézkedések sorát hozza, nem fogja áz iránta kialakuló bizalmat az utazási lehetőségek korlátozásával megtépázni. de azért nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy .igyekszik majd a turizmus d ev i zam ér-leg ét egyensúly- , ban tartani. • Teheti ezt adminisztratív módszerekkel, de teheti piaci eszközökkel is. Adminisztratív módszer lenne például az. ha a vámmentesség jelenlegi 10 000 forintos keretét nem nyújtaná valameny- nyi kiutazás, illetve hazautazás alkalmával, hanem évente csupán- néhány, esetleg ' csak-egy alkalommal. Tehetné ezt abból a meggondolásból, hogy tapasztalatai szerint igen sokan csak bevásárolni járnak Ausztriába, méghozzá rendszeresen járnak; akadnak, akik az idén már húsz-huszonöt alkalommal is átrándul-tak, s hoztak be mindannyiszor vámmentesen 10 000 forintnyi fogyasztási cikket. Csakhogy a hatóságoknak azt is meg kell gondolnia, hogy a turistaimport természetes. a világ minden táján megfigyelhető jelenség. a mi esetünkben pedig úgy is felfogható, mint a hivatalos behozatal tehermentesítése. A devizagazdálkodás szemszögéből kifejezetten előnyös, ha a turisták a maguk va»- lutájából vásárolják meg azoknak az áruknak egy részét. amelyeket egyébként a hazai boltokban vennének meg. Remélhető, hogy a hatóságok is így ítélik meg a kérdést, a turistaimport pejoratív felhangja eltűnik, és a jelenlegi, az utasoknak kedvező vámszabályokat sem módosítják. Már csak azért sem, mert a turizmus devizamérlege más. nem adminisztratív, hanem piaci eszközökkel is javítható. Mint a Magyar Nemzeti Bankban elmondták, nemcsak kiadásaik, hanem bevételeik is nőttek a világútlevél megjelenésével; megsokszorozódott az az összeg, amit a magyar állampolgárok utazási számláin kezelnek. Ezt az összeget természetesen nem csupán nyilvántartják a bankok, hanem használhatják, forgathatják is. Am az utazási számlákon levő konvertibilis pénzt a jelenlegi rend szerint túli < - donosaik csakis kiutaz használhatják fel. Am * jelenti, hogy az állam v rákényszeríti állampolgárait, hogy az e számlákon levő. majdnem 3 milliárd forintnak megfelelő összeget kivigyék az országból. A gazdasági ésszerűség azonban ennek az ellenkezőjét diktálná: azt, hogy ösztönözzék a pénztulajdonosokat kemény valutájuk hazai elköltésére. Aminek az lenne a módja, hogy lehetőséget adjanak arra, hogy az utazási számlákon levő pénzért Magyarországon, az erre specializálódott bolthálózatban lehessen vásárolni. Így a számlákon levő pénz egy része minden Iszonnyal az országban maradna. Tulajdonosaik nem külföldön költenék el pénzüket, hanem az Intertourist, az Utástou- risí, üzleteiben vennének érte korszerű műszaki cikkeket. kozmetikumokat, játékokat. A turizmus devizamérlege azonban így sem tarthatná meg azt a jelentékeny, több- száz millió dolláros aktívumát, amit tavaly mutatott. Bár a beutazás az idén tömegesebb, mint tavaly- volt, és az ide látogatók több pénzt' is költenek, ez mégsem növeli olyan mértékben a bevételeket, amilyen mértékben a kiadások nőnek. Ám súlyos-hiba lenne ebből arra következtetni, hogy akkor most már a turizmus nem az egyik legjobb, vagy éppenséggel a legjobb deviza-termelő ágazatunk, s így nem érdemes a fejlesztésre. . Gazdaságossági elemzések bizonyítják, hogy a turisták fogadása lényegesen hatékonyabban juttatja az országot devizabevételéihez, mint az áruexport átlaga. S ez a lényeg,- ami a turisztikai kiadások növekedésétől függetlenül, változatlanul megköveteli az ország turisztikai fogadóképességének fejlesztését, vagyis a jelentékeny idegenforgalmi beruházásokat. Gál Zsuzsa
