Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. július 1., péntek Somogyi Néplap Bartók Béla hamvai Angliába érkeztek Tegnap európai földre, a dél-angliai South amptonba érkezett a század legnagyobb magyar zeneszerzőjének, az Egyesült Államokban el­hunyt Bartók Bélának a hamvait tartalmazó koporsó. A huszadik század kiemel­kedő zenei géniusza földi maradványait — két fia in­tézkedése nyomán —, június 22-én hántolták ki a New Yorkhoz közeli Hartsdale Ferncliff temetőjében és in­dították útnak néhány nap­pal később Magyarország fe­lé, hogy július elején Buda­pesten hélyezzék immár vég­ső nyugalomra. A hamvakat szállító Queen Elizabeth II. óceánjáró a délutáni -órákban futott be a southamptoni kikötőbe. A magyar zeneszerző emléké­nek tisztelegve este díszün­nepséget tartottak a város egyetemén. A vendégeket — köztük Bartók Béla két flát, a Magyarországon élő ifjabb Bartók Bélát, illetve az Egye­sült Államokban lakó Bartók Pétert — Lord Shaokileton, az egyetem alkancellárja kö­szöntötte, s ezt követően be­szédet mondott David Mei­ler, külügyi és nemzetközös­ségi ügyekkel foglalkozó ál­lamminiszter és Domokos Mátyás, Magyarország lon­doni nagykövete. Roboz Zsu­Bartók búcsúzik Európától. (Archív kép) zsi, Londonban élő magyar származású festőművésznő „Bartók és Menuhin” című, 1984-ben készült képével ajándékozta meg a budapes­ti Bartók Bála-emlékházat. Az ünnepséget koncert kö­vette. Bartók Béla két mű­vét adta elő Pauk György hegedűművész és Franki Pé­ter zongoraművész, illetőleg a brit Lindsay vonósnégyes. A koncertet követően foga­dást adott a vendégek tisz­teletére Southampton pol­gármestere. A southamptoni ünnepi megemlékezés részt­vevőihez üzenetet intézett a brit kormányfő és Köpeczi Béla volt kulturális minisz­ter, valamint Bartók egyko­ri tanítványa, Solti György karmester is. Margaret Thatcher hang­súlyozta: Bartók Béla szá­zadunk legnagyobb művé­szeinek egyike volt, s mu­zsikája szülőhazája, Magyar- ország határain jóval túl is emberek tömegeinek adott örömet és ösztönzésit. Géniu-; sza világszerte-hírnevet szer­A „TANÍTÓK TANÍTÓJA" VOLT Szalóky Dániel ébresztése Kitűnő tanulmányt írt a 74 éves dr. Szalóky László, nyugalmazott budapesti pe­dagógus nagyapjáról, a le­gendás erdőcsokonyai nép­tanító-népnevelőről, Szalóky Dánielről, „Pedagógiai kor­képek és történetek. Áldott magvetés. Szalóky Dániel református néptanító élete és szolgálata nyomán” cím­mel. A 208 oldalas kiad­vány sokszorosítása sajnos 500 példánynál elakadt, mert vita támadt a szerző és a kiadó között. Csak az olva­só, s különösképp a somo­gyi pedagógus- és népmű­velő-társadalom a vesztes, amikor nélkülözni kényte­len a inagy gyűjtőmunkával és filológusi alapossággal megírt tanulmányt. A jól tagolt, világos szer­kezetű mű egy azóta is pá­ratlanul tevékeny életutat _yázol fel Szalóky Dánielről (1845—1939), aki a Veszprém megyei Nemesszalókról 1866-ban jött Csokonyára helyettes tanítónak. Nem végzett tanítóképzőt, kor­társai mégis a „tanítók ta­nítója” címmel tüntették ki. A Somogy Megyei Általános Tanítóegylet tiszteletbeli elnöke, az Országos Refor­mátus Tanítóegylet díszel­nöke volt. Negyvennégy évi áldásos csokonyai tevékeny­sége eredményeképp Csoko- nya 1867-itől Dél-Somogy egyik legkuLturáltabb faluja lett. 1904-től a szegénypa­raszti szervezíkedések szá- montartott központja, az érdekkülönbségeken felül­emelkedő egységes közszel­lem kialakításával pedig a népfrontmozgalom előfutára. Szalóky — elveit hirdetve — így szólt pályatársaihoz: „ßzeretitek-e a népet, a sokszor éreztetett méltatlan bosszantásai és sokszor ki­mutatott hálátlansága dacá­ra is? Van-e béketűréstek, kitartástok a pálya görön­gyös utain? Ha igen, lépje­tek a küzdőtérre. Ha nincs, álljatok félre, ne lépjetek be az iskola szentélyébe. Aki minek nem mestere, gyilko­sa annak!” 1867-ben alapította meg a hazai népművelés történeté­ben korszakos jelentőségű Csokonyavidéki Népnevelési Egyletet 16—20 község rész­vételével. Az egylet 500 kö­tetes. -könyvtárait tartott fenn, gazdasági, értelemfej- lesztő,- egészségtani és más ismeretátadó felolvasásokat, kiállításokat rendezett, segé­lyezte a szegény iskolás- gyerekeket stb. Szalóky a mélyről jött emberek iküldetéstudatával, megszállottan fáradozott a szegények öntudatra ébresz­téséért, a népi tehetségek felkarolásáért. Azt vallotta: „A közjó méltóbb jó a ma­gadénál!", „A közművelődés boldogságot ad!”, „A tanító nem annyit ér, amennyit ő maga tud, hanem amennyit a tanítványai tudnak", „Csak a tudomány nélkül való nép veszhet el a népek verse­nyében. „Unokája leírta, hogy 53 féle tevékenységét végzett, illetve ezekkel kap­csolatos funkciót látott el. Így például: óvodát szerve­zett, gyermek-, ifjúsági- és női egyletet, polgári olvasó­kört alapított, nyolc könyv­tárat irányított, iskolaköri felügyelő, miniszteri vizsga- biztos volt a csurgói járás­ban: tagja Somogy megye Törvényhatósági .Bizottsá­gának és az Országos Taní­tói Segélyalapnak: pénzinté­zeti 'tanulmányokat végzett Keszthelyen, hogy a helyi és környékbeli hitelszövet­kezetek, takarékpénztárak és segélyegyletek munkáját segíteni tudja (később ezek elnöke lett Csokonyán, Bar­cson és Nagyatádon). 1985- ben megalakította az első országos sikerű népi együt­test, amelyik a milleniumi kiállítás alkalmából a Vá­rosligeti Színházban neves fővárosi színészek jelenlété­ben élőadta a Falu rosszát, s Blaha Lujza is gratulált. Kutatta például a falusi nép- és gyermekbetegségek és a honi kivándorlás oka­it. Feliratot intézett az or­szággyűléshez -a tanítói díjak emeléséért, országos hírlapi vitát -kezdeményezett a ta­nítóság jogi és anyagi hely­zetének javítására, s ennek eredményéképpen a tanítók bekerültek a legfelsőbb tör­vényhozás teljes jogú tagjai közé. Népi tehetségeket fe­dezett föl, egyengette útju­kat. így lett a vak Bacza Jánosból zeneművész, Kis János földmívesből ismert parasztköltő, ifj. Gyura Já­nos agrárszocialista földmí- velőből politikus, Kaposvár polgármestere. Mindezen kí­vül, ha a helyzet úgy kí­vánta, elment a bíróval Zemplénbe községi bikáért, s útközben megmutatta neki a fővárost, Debrecent, Sá­toraljaújhelyt, Nyíregyházát. Az 1872-ben megjelent „Tanulmányaim” című kö­tete tanügyi szakkönyv, a tanítók továbbképzésének alapja. A könyv sikere is hozzájárult ahhoz, hogy a kultuszminisztérium állami ösztöndíjjal kiküldte az 1873-as bécsi világkiállítás­ra. Nyomban visszahívta volna szülőfaluja, majd Debrecen igazgató-tanítónak, nemkülönben Somogy megye tanfelügyelőnek, de ő azzal tért ki: „A csokonyavison- taiaknak még nem tudtam megszolgálni azt a sok jó­ságukat, amellyel - fiatalon nagy szegénységben támo­gatták”. 1901-ben nem vál­lalta az országgyűlési képvi­selő jelöltséget, mert nem kívánt pártpolitikát folytat­ni. 1898-ban határozták el Kossuth és Széchenyi bronz­szobrának felállítását és 1906-ban fel -is avatták azo­kat. Az esemény jó alkalom vált arra, hogy a két’ nem­zeti nagyság leszármazottai ünnepélyesen kibéküljenek egymással. 1910-ben nyugdíjba ment, s Nagyatádra költözött. 1911. június 4-én írta a Nagyatád című lap vezércikkében : „Vegyétek a békés együtt­élésnek lelkét; különösen hazánkban, ahol oly sok hit- felekezet és oly sok nemze­tiség lakik!”. 1923-ban a csOkonyaiak közóhajára, azok fogatain visszaköltöztették. 81 évesen is felkérték az „Űj népisko­la tanterv” megbírálására. Tolókocsin/ vett részt min­den jeles ünnepségen, meg­mozduláson. 92 éves korában megjövendölte: „Még két évet élek.” így is lett. 94 évesen halt meg 1939 janu­ár 6-án. Legjobb tanítvá­nya, Arany Bálint jól ér­tette tanítását. Ezt szűrte le belőle: „Mi, önállóságra, füg­getlenségre törekvő emberek nem engedhetjük akaratun­kat, lelkünket béklyóba ve­retni. Szolgaságra kárhozta­tott tanítók csak rabszolgá­kat nevelhetnek.” Dr. Szalóky László, az unoka-szerző a tanulmány­hoz illesztett még egy gyűj­tést: „Betyár- és tömlöcélet Csokonyavisonta vidékén. Kása Gyuri, Angyal Bandi, Mészáros Pali, Patkó Pista és Jancsi, Kara Miska, Ber- gán Jancsi, Gelencsér Jós­ka, Soromfai Jancsi tettei és azok igazi okai lebilincselő olvasmányok. Nem homályo- sítják el Szalóky Dániel nagyszerű portréját. Inkább felébresztik az érdeklődést iránta, akinek modell-éftékű munkássága tisztes kiadást kíván. Itkei Csaba zett a magyar kultúrának. Megtiszteltetésnek érzem — írta Nagy-Britannia minisz­terelnöke —, hogy ezzel az üzenettel kifejezhetem tisz­teletemet Bartók munkássá­ga iránt, s megemlékezhe­tem arról, hogy földi marad­ványait az Egyesült Álla­mokból South amptonon át szállítják.haza magyarorszá­gi örök nyughelyére. Köpe­czi Béla utalt rá: Bartókot nem csupán a magyar zene­történet, de az egyetemes magyar kultúra egyik leg- nagyobbjának tartjuk, aki­nek életműve a magyar kul­túra eddigi legnagyobb hoz­zájárulása a világműveltség­hez. Hazánk megtiszteltetés­nek tartja azt a megkülön­böztetett fegyelmet, amely a hazatérő hamvakat kíséri, s külön nagyra értékeli a nagy- briitanniai tisztelgést, a southamptoni díszünnepséget Köpeczi Béla végezetül azt a meggyőződését .fejezte ki, hogy a kései visszatérés Bar­tók Béla büszkén vallott ma­gyarságát és európaiságát egyszerre dokumentálja. Emlékhangverseny Párizsban Bartók Béla hamvainak kö­zelgő Franciaországba érke­zése alkalmából ünnepi em­lékhangversenyt rendeztek Párizsban. A Pleyel-terem- ben a nagy magyar zene­szerző „Zene jjúros, ütő hangszerekre és cslestára" című négytételes művét, va­lamint Beethoven III. (Eroi- ca) szimfóniáját játszották. A párizsi zenekart Solti György, Bartók egykori ta­nítványa vezényelte. A zsúfolásig megtelt Pleyel- terem közönsége kitörő lel­kesedéssel, bravózással üd­vözölte mindkét produkciót. A 76 éves Solti György, aki a Liszt Ferenc zenemű­vészeti akadémián valaha Kodály, Dohnányi, Weiner és Bartók tanítványa volt, az emlékhangverseny mű­sorfüzetében közvetlen han­gú, személyes vallomásban idézte fel Bartók emlékét. Solti a jövő héten Budapes­ten vesz részt az ünnepi meg­emlékezésen Bartók hamvai­nak végső nyughelyükre ér­kezése alkalmából. / \. m gr»** A képzőművészetek ked­velői ezen a hét végén is gazdag kínálatból válogat­hatnak megyénkben. Goglárlellén két képzőmű­vészeti kiállítás, várja a kö­zönséget: Petőcz Lajos gra­fikusművész, rajztanárnak a pincetárlaton bemutatott ki­állítása az Árpád u. 1. szám alatt, valamint a kék és vö­rös kápolna közkedvelt kiál­lítótermében Csikszentmi- hályi Róbert szobrászművész alkotásaiból rendezett tárlat. A Somogy Megyei Múze­umban A jég világa című ál­landó kiállítás látogatható, ugyancsak itt tekinthető meg a Régészeti kutatások So­mogybán című bemutató, va­lamint Martyn Ferenc festő­művész állandó, illetve Ber- náth Aurél emlékkiállítása. A múzeum második emeleti helyiségeiben válogatás lát­ható az Intézmény képzőmű­vészeti gyűjteményéből. A Somogyi Képtárban a Vasza- ry János emlékkiállítás, a Kaposvári Galériában pedig Czinkotay Frigyes festőmű­vész tárlata várja a közön­séget. Tizedik alkalommal nyílt meg Pécsen az országos ke- rámiabiennálé. A kedd ki­vételével naponta 19-től 18 A** óráig nyitva tartó kiállítást a Széchenyi tér 11. szám alatti galériában láthatják az ér­deklődők augusztus 20-ig. Marcaliban a Lengyel Jó­zsef Helytörténeti Múzeum­ban *A kender megmunkálá­sa, szőlészet, borászat cím­mel látható -állandó kiállítás, valamint megtekinthető a Lengyel József emlékszoba. A múzeum képtárában Kar­sai Zoltán marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból rendeztek tárlatot. Balatonmáriafürdőn ma este kilenc órától a Napóle­on Boulevard ad koncertet. Ma délután öt órakor Ba­latonszárszón, a Nagyközsé­gi Közös Tanács nagytermé­ben Przudzik József festő­művész kiállítását ajánlja a közönség figyelmébe Berkes László vb-titkár. A képzőművészetek ked­velőinek hétvégi programjá­ban szerepelhet a Róma-vil- la, a Rippl-Rónai emlékmú­zeum meglátogatása. A régi paraszti építkezés iránt érdeklődőknek ajánl-, juk a buzsáki tájház, vala­mint a szennai falumúzeum rnegtekintését (képünkön: a Szennán látható csökölyí ház). Filmezni boldog szeretőt Emlékszem, éppen nyolc éve annak, amikor az induló Stúdió tévéműsor első szá­mában Jancsó Miklós toló­kocsiban körbefuvarozta al­kotótársát és barátját, Her-, nádi Gyulát. Országos bot­rány lett belőle. A nézők akkor még nem voltak szokva az effajta fur­csa dolgokhoz. Aztán meg­kezdődött a lakosság terv­szerű „edzése”. Egyre-másra jelentek meg olyan könyvek, amelyek addig elképzelhetet­lenek lettek volna. Így ju­tottunk el odáig, hogy az ol­vasó érezheti: nincs tabuté­ma nálunk. Nincs olyan ké­nyes ügy, amiből — nagy gyorsasággal — ne akadna égy-egy tollforgató ember, hogy könyvet kerekítsen. Ki­kapunk csúfondárosan Me­xikóban: könyv lesz belőle, öngyilkos lesz az első ma­gyar szépségkirálynő: könyv lesz belőle. Könyv lesz a to­tókirályról, a hipotalamusz- ügyről, a hajdan neves slá­gerénekesnő pedig ágyak közt hányatott életét írja meg — ahogy sejtetni enge­di: folytatásokban. Nem lepődhetünk hát meg azon sem, hogy az idei könyvhét • legnehezebben hozzáférhető könyvét, az an­nak idején tolókocsiban kör­betolt Hernádi Gyula írta Jancsó Miklós szeretői cím­mel. Már a cím is telitalálat. Hát már hogyne érdekelné ez az olvasót! Ha hűséges típus, akkor azért, hogy be­tekintést nyerjen egy szá­mára ismeretlen világba, ha meg nem, akkor az összeha­sonlítás végett. Valahogy úgy van ezzel az ember, hogy ha nem vigyáz, akkor azon kap­ja magát: érdekli, kik vol­tak Jancsó Miklós szeretői. Aztán, ahogy olvassa,.rájön: nem is olyan fontos-számá­ra, hogy kik voltak a sze­rencsés hölgyek. Pedig Jan- csón (és Hernádin) semmi sem múlik. Neves filmrende­zőnk igyekszik ugyanis egé­szen fiatal kora óta könyv­be kívánkozó nőket szeret­ni,. s a nők is az elmúlt fél évszázad alatt mintha csak egyetlen vágytól lennének hajtva: bekerülni, akárhogy is Hernádi Gyula Jancsó Miklós szeretőiről írt köny­vébe. Hevenyészett számítá­sok szerint erre a kézirat leadásáig több mint fél ezer leánynak, asszonykának lett volna esélye, ám Hernádi nem törekszik teljességre. A jellemzőbb eseteket tárja elénk okulásul. A hosszan tartó szerelmek mellett egy-egy érdekesebb alkalmi kapcsolatot is fölele­venít, szintén nem mmden tanulság nélkül. Az olvasó megnyugtató dolgokról érte­sülhet. Mert rendben van, hogy, Jancsó világhírt ért el filmjeivel, de olvasóként is jó érzéssel tölt el, hogy an­nak idején Brigitte Bardot sem tudta visszatartani ma­gát attól, hogy ágyba teperje Jancsó Miklóst. Az, hogy Monica Vitti csak irigyked­hetett Bardot-ra, már csak értékes filmtörténet lehet. Szegény Liv Ulmannak is kevéssel be kellett érnie. Természetesen a könyvnek nem minden szereplője eny- nyíre híres, de még akadnak jócskán. így aztán elgondol- kódhatunk azon is: van-e jogunk és szükségünk arra, hogy megtudjuk, kik voltak Jancsó Miklós szeretői. Do­kumentálásra érdemes té- nyek-e ezek? Akik abban látják a vá­laszt, hogy kellenek az ef­fajta könyvek, mert tömeg­igényt elégítenek ki — s a pult alól kapott példányok­kal igazolni is látják állítá­sukat — tévednek. A siker sohasem magyarázhatja a minőséget. Annál is inkább, mert csak egyetlen — nosztalgikus — érzés marad bennünk a könyv olvastán azon idők iránt, amikor még országos botrány lehetett abbgl, hogy Hernádit a Stúdióban körbe­tolta Jancsó. Talán jobban tették volna, ha most is ezt csinálják. Esetleg fordítva: most Jancsó ülhetett volna a székbe. Varga István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom