Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-04 / 158. szám
2 Somogyi Néplap 1988. július 4., hétfő Amerikai szakértők érkeztek Moszkvába, hogy a helyszínen ellenőrizzék a szovjet—amerikai rakétamegállapodás értelmében szétszerelendő fegyverek megsemmisítését Griu Károly megbeszélése vállalati vezetőkkel EGK-Magyarország Üj lehetőségek illúziók nélkül (Folytatás az 1. oldalról) azonban nem pótolhatta volna mindazokat az előnyöket, amelyeket az elmúlt évtizedekben a szocialista világpiaccal és a Szovjetunióval való együttműködés jelentett. — A jövő útja egy korszerűen működő, hatékony, egységes szocialista piac kialakítása, a KGST olyan továbbfejlesztése, amely alapján a tervszerűség funkciója megmarad, de valódi értékek cserélnek gazdát, valódi piac alkot értékítéletet termékről, határidőről, minőségről, fegyelemről, teljesítményről. Piltajniatnyd fizetési helyzetünk, költségvetési gondjaink, a megtervezett belső egyensúly biztosítása most elsődleges feladat, mert bármilyen szép terveket szőhetünk a jövőről és a korszerű együttműködésről, ha a gazdaságnak nem lesz módja megvailásítani ezeket. A fokozatosság elvét kell képviselnünk akkor is, ha közben fogcsikorgatva olyan lépéseket is teszünk, amelyeket hitünk és szívünk szerint nem kellene. A mai társadalmi és politikai légkör nem a legideálisabb a higgadt gazdasági döntésekhez — hangsúlyozta Grósz Károly —, igyekszünk elkerülni, de óhatatlanul ' nagyobb százalékban kerülhet sor tévedésre, kapkodásra, mint A háborút megelőző két hónap alatt Sztálinhoz sok értesülés, jelzés, információ érkezett arról, hogy Németország nyíltan a Szovjetunió megtámadására készül. A fiigyelmeztetésék a felderítés csatornáin a diplomatáknak, a Szovjetunió barátainak vonalán érkeztek. Amikor a töredékes információk végül fenyegető sorrá rendeződtek, Sztálin a Molotovval folytatott tanácskozás után úgy döntött: ellenőrzi Berlininek az ezekre a tényekre való reagálását. Döntés született, hogy tapogatózásképpen TASZSZ-közleményt adnak ki, mely átlátszó célzásokat tartalmaz az egyezmény feltételeinek Németország álital történő betartására. A közlemény, mely gyakorlatilag felszólította Németországot arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről, június'14-én jelent meg. Ugyanezen a napon Hitler, aki már tudott a közleményről, utolsó megbeszélést tartott a hadseregcsoRöviditve ismertetjük 1 azt a Pravdában megjelent terjedelmes cikket, amely részlet D. Volkogonov vezérezredes Sztálinról szóló, a közeljövőben megjelenő Győzelem és tragédia című könyvéből. máskor. Van viszont erőnk és bátorságunk ahhoz, hogy visszalépjünk, ha érezzük, hogy valahol hibáztunk, vagy a sürgető problémák miatt nem elég higgadtan cselekedtünk. A döntéshozatalnál nem presztízsszempontok vezetnek minket, hanem a célszerűség, az értelem, még akkor is, ha közben sokak szemében csökken a megbízhatóságunk. — Bizakodó vagyok, mindenekelőtt azért, mert úgy látom, hogy a Szovjetunióban történelmi jelentőségű változások mennek végbe, óriási alkotási szabadságot teremtenek az egyes ember, a közösségek, a vállalatok számára. Meggyőződésem, hogy a szocializmus nemzetközi méretű megújulása és a hazai reformtörekvések szempontjából rendkívüli jelentőségű a most lezajlott XIX. pártkonferencia, amely iránt az egész világon rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. — A Szovjetunióban végbemenő folyamat sok szempontból azonos azzal, ami Magyarországon történik, sok szempontból gazdagabb annál. — Különös figyelmet érdemelnek azok, a pártkonferencián nagy hangsúlyt kapott gondolatok, amelyekről mi nagyon sokat beszélünk évek óta, de keveset tettünk port- és had&ersgparancs- nokakkal, a Barbarossa-terv gyakorlati végrehajtásáról. A támadásra való felkészülés és a részletek pontosítása után. a tervet csak annyiban módosították, hogy a támadás kezdetét június 22-én 3.00 óráról 3.30-ra helyezték át. Sztálin és Molotov arra számított: ha Berlin beleegyezik a tárgyalásokba, akkor egy-másfél hónapig el lehet húzni őket, és ezzel a támadás kérdése ebben -az évben lekerült volna a napirendről. Szitálin nem alaptalanul feltételezte, hogy Hitler a nyár végén nem 'fog háborút indítani, ősszel még- kevésbé. És ez azt jelentette volna, hogy a Szovjetunió még 7—10 hónapot kapott volna az ellenállásra való felkészülésre. A TASZSZ dokumentuma békítőén kijelentette, hogy „tekintettel arra, hogy Németország épp olyan tánrto- ríthatatlanul betartja a szovjet—német meg nem támadási egyezmény feltételeit, mint a Szovjetunió, szovjet körök véleménye szerint azok a híresztelések, melyek* szerint Németország a szerződés megszegésére és a Szovjetunió megtámadásáe téren. Így például az ellenőrzés rendszerének korszerűsítése, amely mögött egy fegyelmezettebben működő, gazdálkodó társadalmi modell igényét látom, tehát azt, hogy mindenki alkosson, cselekedjék önállóan, hite, felelőssége alapján, de tartozzon elszámolással, legyenek kötelezettségei is — mondotta végezetül Grósz Károly, és jó munkát kívánt a jelenlévő vállalatvezetőknek. ra készül, minden alapot nélkülöznek...” Moszkvában várták Berlin reagálását. A szovjet nagykövetségiről érkező rejtjeles táviratokban azonban ez ált: a hivatalos körök teljesen elzárkóztak a közleményre adott válasz elől. Sztálin az utolsó pillanatig bízott előrelátásában. Még egy hónappal a háború kitörése előtt bizalmas körben ezt mondta : „Az összeütközés jövő év májusában valószínűleg elkerülhetetlen lesz.” Annak ellenére, hogy bízott a háború elodázásának lehetőségében, Sztálin a háborút megelőző utolsó hónapokban idejének oroszlánrészét katonai kérdésekre fordította. A vezérkar külön utasítása értelmében, a Szitáimnál folytatott tanácskozás után megkezdődött az egységeknek és a 'kötelékeknek a belső körzetekből a határmenti körzeteikbe való előretoilása. A robbanásveszélyes helyzetre való tekintettel Sztálin jóváhagyta a katonai főiskolák hallgatóinak idő előtti kibocsátását. A fiatal parancsnokokat és politikai dolgoz ókat a kiképzés után szabadság nélkül azonnal a csapatokhoz irányították, ahol nagy hiány volt belőA közéleti hírei Szűrös Mátyás Madridba utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Spanyol Szocialista Munkáspárt Szövetségi Végrehajtó Bizottsága és a spanyol szenátus elnökének meghívására hivatalos látogatásra Spanyolországba utazott. Kíséretében van Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Javier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete. Horváth István az NSZK-ban Horváth István belügyminiszter Friedrich Zimmer- mann-nak, a Német Szövetségi Köztársaság belügyminiszterének meghívására hivatalos látogatásra vasárnap küldöttség élén Bonnba utazott. Várkonyi Péter csehszlovákiai megbeszélései Várkonyi Péter külügyminiszter július 4-én, hétfőn a csehszlovákiai Komáromban találkozik Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminiszterrel. A baráti munkalátogatás keretében áttekintik a magyar—csehszlovák kapcsolatok alakulását, azok további fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytatnak a nemzetközi politikai helyzetről, elsősorban az európai és a helsinki folyamattal összefüggő kérdésekről. lük. Sztálin hosszas habozás után olyan nagyszabású akcőí:a is elszánta magái, minit körülbelül 800 000 tartalékos behívása, akikkel a haitármenti körzetek 21 hadosztályát egészítették ki. Sajnos ezekre a lépésekre csatk 2—3 héttel a háború kitörése előtt került sor. A védelmi népbiztos június 19-i hadparancsa elrendelte, a repülőterek, parkok, bázisok álcázását, a repülőgépeknek a repülőtereiken való széttaigolását. De a parancs végrehajtásába éppen csak hogy belefogtak ... Mint ahogy a hadseregek tábori irányítási pontjainak kivonása is csak a támadás előestéjén kezdődött meg. A szükséges intézkedések elkéstek, "de Sztálin még ezeket is igen kelletlenül hozta meg, és gyakran ismételgette rögeszméjét : - „ezek a lépések provokálhatják a német csapatokat”. Miközben egyetértett a katonákkal, vallahol a lelke mélyén remélte, sőt hitte, hogy Hitler nem fog kétfrontos háborút folytatni. Sztálin, miközben nyilvánvaló, egyenes vonalú logikát követett, mélységesen tévedett. Mintha azt hitte volna, hogy ha ő nem kész a háborúra, akkor azt nem kényszeríthetik rá. Azt pedig, hogy mi nem állunk készen, Sztálin. megérezte, amikor a XVIII. párténtekez- let uitán külön meghallgaEgy éve tartó hivatalos, és legalább öt-hat éve tartó nem hivatalos, puhatolózó és előkészítő tárgyalások után parafálták Brüsszelben az EGK és Magyarország között a kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást. Egyúttal Magyarország közölte: felveszi a diplomáciai kapcsolatot a nyugateurópai közösséggel. Ez az első ilyen megállapodás az EGK és egy KGST-tagország között (a Romániával 1980- ban aláírt ugyanis részleges jellegű ehhez képest), s alig egy héttel követi a kétszervezet közös nyilatkozatának ünnepélyes aláírását. A fejlemény politikai jelentősége egyértelmű, de hiba lenne túlzott illúziókat táplálni várható gazdasági hatásai iránt. Nézzük meg, mit is tartalmaz, milyen konkrét kereskedelmi, gazdasági lehetőségeket nyújt a nehezen született megállapodás? A legfontosabb: az egységes és közös kereskedelempolitikát folytató közösség kötelezte magát, hogy 4—7 éven belül fokozatosan megszünteti az Összes, jelenleg érvényben lévő mennyiségi beviteli korlátozást a magyar árukkal szemben. Ezzel tulajdonképpen nem tesz többet, mint ugyanolyan elbánást nyújt a magyar szállítóknak, mint a GATT bármely tagjának. Álláspontunk szerint ez az elbánás a GATT-hoz történt csatlakozásunk (1973) óta megilletett volna bennünket. A brüsszeli illetékeseknek más volt a nézetük. Hogy ez megváltozott, abban valószínűleg szerepet játszik, hogy az EGK 1992-re valóban egységes belső piacot akar létrehozni, s az is, hogy Kelet-Európa, és ezen belül Magyarország megítélése nagyot változott az utóbbi időkben. A fontos, hogy a nézeteltérést sikerült rendezni: 1992-ig a jelenlegi hátrányosan megkülönböztető korlátozások nagy részét, 1995- ig pedig ezek maradékát is leépítik Brüsszelben. A tizenkét tagország sokáig vitatkozott egymás között, amíg megszületett valamennyiük hozzájárulása. GATT-jogaink teljes elismerésének elégedett nyugtázása mellett ajánlatos eloszlatni bizonyos túlzott várakozásokat. Hogy egy árutott néhány népbiztost a hadsereg új raf elf egy vérzésének állapotáról és mens léről. Például amikor az.t mondták neki, hogy az új harckocsizó egységek kiegészítéséhez 12,5 ezer közepes és nehéz harckocsi, 43 000 traktor, 300 000 gépkocsi hiányzik, nem hitte el. Hasonló volt a helyzet a légierőknél is. Az új repülőgépek, a harckocsikhoz hasonlóan, nem több, mint 18—20 százalékot tettek ki. A hibák természete nem egyszerűen a hibás számításokban, be nem igazolódott jóslatokban, az agresszor rosszindulatában rejlik. Mindez megvolt. A hibák, vétségek, megbocsáthatatlan balfogások fő oka a dik- tátori egyeduralomban gyökerezik. Sok, messzemenő következményekkel járó döntést személyesen ő hozott meg. Nehéz a népbiztosokat, a Katonai Főtanácsot hibáztatni, amikor már kialakult a „csalhatatlan és bölcs vezető” státusa. Sztálin bármely koncepciójának, álláspontjának elvi ellenzését „meg nem értésnek’ ’, , ,szemb es-zegülésn ek”. „pol itikaii értetlenségnek ’ ' lehetett volna értelmezni, annak minden következményével együtt. Még mindenki jól emlékezett a politikai perekre. ’ . (Folytatjuk.) fajta szállítása elé nem emelnek mennyiségi korlátot, még nem jelenti azt, hogy az illető árut el is adta a magyar termelő vagy kereskedő. Versenyképesebb az ettől még nem lett. 1987-ben az EGK-ba irányuló magyar kivitel 90 milliárd forint, az EGK-statisz- tikák szerint pedig mintegy 1,9 milliárd dollár volt. A behozatal 2,3 milliárd dollár, és a kereskedelmi mérleg az elmúlt húsz évben mindig Magyarország oldalán mutatott hiányt; passzívumunk 1974 óta eléri az 5 milliárd dollárt. Ez a forgalom a magyar külkereskedelem egészében tekintélyes (mintegy 20—23 százalék), az EGK hatalmas külforgalmában azonban csupán 1 százalék alatti. A mennyiségi korlátok felszámolásánál (ami inkább elvi, mint gyakorlati kérdés) sokkal többet javíthatna a mérlegen, ha a megállapodás tartalmazna valamit a mezőgazdasági árucsere feltételeinek javítására, az EGK e téren igen erős elzárkózásának enyhítésére, vagy a magyar árukat sújtó vámok csökkentésére. Már ígéretesebb a megállapodás gazdasági együttműködésre vonatkozó része, ami bátorít minden ilyen kezdeményezést: közös vállalatokat, szabadalmi megállapodásokat, műszaki-tudományos együttműködést az iparban, bányászatban, mezőgazdaságban, tudományos kutatásban, energetikában, környezetvédelemben, idegen- forgalomban, szállításiban. És talán még ígéretesebb az, hogy felállítanak egy vegyesbizottságot is, amely évente ülésezik majd, és állandó fórumot teremt ahhoz, hogy minden felmerülő nehézséget, vitát a felek megtárgyaljanak. Túlzott várakozásokat tehát nem tanácsos fűzni a megállapodáshoz, amelynek egyébként még végig kell járnia az EGK-ban körülményes eljárási utat is ahhoz, 'hogy érvénybe lépjen: hivatalos aláírás, a miniszteri tanács (a tizenkét kormány) utólagos jóváhagyása, a nyugat-európai parlament jóvá- , hagyása. Előnyös hatásai sokkal inkább közvetettek lehetnek : a nyugat-európai üzleti és pénzügyi körök bizalmát növeli a magyar partnerek iránt, a nyugat-európai cégek érdeklődése és jelenléte pedig ösztönző hatású lehet a magyar gazdaságra. A szerkezetváltás feltételeit azonban itthon kell megteremteni, azt aligha várhatjuk egy kereskedelempolitikai feltételekre vonatkozó megállapodástól. Magyar Péter Központi árintézkedések A Minisztertanács döntése alapján a Pénzügyminisztérium és az Országos Árhivatal tájékoztatja a lakosságot, hogy a családi pótlék növeléséhez, valamint a társadalombiztosítási alap me&- növekedett kiadásainak fedezéséhez szükséges források előteremtése érdekében 1988. július 4-től emelkedik a cigaretták és a sör fogyasztási adótétele. Az intézkedés a cigaretták árát átlagosan 14 százalékkal, a sörök fogyasztói árát átlagosan 13 százalékkal emeli. Ez az ez évi árindexet 0,4 százalékkal növeli. Az egyes termékek fogyasztói árának változásairól — a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Árhivatal intézkedése alapján — a lakosság a kiskereskedelmi egységekben tá- I jékozódhat. A II. világháború idején elpusztult magyar zsidó mártírok emlékművének alapköletételi ünnepségét tartották meg Budapesten július 7-én az egykori gettó kapujában (MTI-FOTÖ: Friedmann Endre) A háború előestéjén