Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

1 6 __________■ ,_________________Somogyi Néplap_____________ 1988. július 30., szombat A Z IFJÚSÁG ÉLETE OKTATÁS, FOGLALKOZTATÁS, LAKÁS, KÖZÉLET A KISZ szerepe a társadalmi átalakulásban Tervek és lehetőségek Ai első munkahelyi élmények Készülünk az őszi orszá­gos KlSZ-értekezletre. Az ifjúsági szövetség talpon kí­ván maradni és befolyáso­sabb politikai tényezővé vál­ni. Ennék érdekében újra kell fogalmazni programun­kat és az egyre tagoltabb közélethez alakítani szerve­zetünket. A készülődés számvetéssel jár együtt. En­nek a megyében fontos állo­mása lesz augusztus 10-e, amikor a megyei párt-végre­hajtóbizottság és a megyei KiISZ-bizottság együttes ülést tart. Lehetőség lesz arra, hogy megvitassuk : miként segítse a KISZ a nagy po­litikai, társadalmi átalaku­lást. A KISZ megyei bizottsága az eddig kapott hasznos ész­revételeket, javaslatokat kö­szönettel fogadta. Továbbra is szükségesnek tartja, hogy álláspontja kialakításában alapozhasson a közvélemény és a KISZ-tagság minél szé­lesebb körének véleményére. Tapasztalatunk szerint az utóbbi évek kedvezőtlen fo­lyamatai — élethelyzetüknél fogva — a fiatalokra erő­sebben hatottak, mint a tár­sadalom más rétegeire. Az alapvető problémák nemcsak az ifjúságot érintik, ezért megoldásuk is csak a társa­dalmi-gazdasági programok keretében valósulhat meg. A gyors, határozott kibontako­zás tehát — éppen helyzetük miatt — leginkább az ifjú­ság érdeke. Amikor végiggondoltuk, hogy milyen legyen az a Somogy megye, amelyben élni, dolgozni szeretnénk, a társadalompolitika helyi te­endőiből négy feladatot emeltünk ki: 1. Az oktatás feltételeinek, hatékonyságának javítását a megye gazdaságának fejlesz­tése indokolja. Igényli ezt a nagy létszámú középiskolai korosztály is, amely nem ke­rülhet hátrányba. Megyénk népességén belül a felsőfokú végzettségűék aránya ala­csony, jelenleg 4,3 százalék. Nem engedhető meg ugyan­is az, hogy Somogy az okta­tás jelenlegi feszültségei mi­att idővel hátrányba kerül­jön más területen is. 2. A foglalkoztatáspoliti­kában szükség van vélemé­nyünk szerint a gazdaságos és perspektívát is biztosító munkáhelyék létesítésére. Ma még nincsenek jelentős fe­szültségek, de a kilencvenes évek elejére várható, hogy munkaerő-fölösleg lesz. Ez elsősorban a pályakezdők el­helyezkedését nehezíti majd. Azokban az években hagyja el a középiskolát az a kor­osztály is, amely egyszerre körülbelül 4000 új munkahe­lyet igényel. A munkahely biztosítása nehéz lesz. De akkor értékes az csak a fia­talok számára, ha a bérezés szabályozása és gyakorlata is teljesítményelvű. 3. A működőképes lakás­gazdálkodási rendszer kidol­gozását sürgetjük. Azt a megoldást támogatjuk, amely egyszerre veszi figyelembe a gazdasági átrendeződés és az egyén szükségleteit. 1985-ihöz képest megyénkben a lakás­árak 60 százalékkal nőttek (Kaposváron és Siófokon en­nél is nagyobb mértékben). A tervbe vett, tanácsi épí­tésű lakások egyötöde ké­szült csak el. A fiatalok je­lentős részénék kilátástalan a lakáshoz jutás lehetősége. Tovább nőtt a jövedelem- és lakásár között az olló: a hetvenes évek elején 1,7 havi keresetből lehetett 1 négyzetméter lakáshoz jutni, ma körülbelül 3-4 haviból. A lakásgondok megoldását nehezíti az is, hogy nincs versenyképes, hatékony épí­tőipar. A fejlesztésék ellené­re tovább fokozódtak a fe­szültségek a megyeszékhelyen és néhány Balaton-parti te­lepülésen; nem sikerült iga­zán növelni a falvak vonzó­erejét sem. 4. Üj félfogású közélet ki­alakulásához szükség van a feltételek biztosítására. El­engedhetetlennek tartjuk a nyilvánosság jelentős növelé­sét: erősödjön a pártbizott­ságok mellett az egyéb po­litikai és társadalmi szerve­zetek sajátos, önálló érdek- érvényesítő szerepe. Bátorí­tani kell az állampolgárokat és a közösségeiket az ön- tevékenységre, az önállóság növelésére. A politikai in­tézményrendszer korszerűsí­tésének részeként változnia kell áz ifjúságpolitikai in­tézményrendszernek is. Javasoljuk a megyei párt- vb-nek, hogy emelje a poli­tika rangjára ezt a progra­mot^ kifejezve azt is, hogy az ifjúsággal konstruktív párbeszédben képviseli a fiatalok érdekeit, akár konf­liktusok vállalása árán is. Nem ígéreteket várunk, ha­nem azt, hogy mit lehet tenni .a rövid távon is érzé­kelhető javulásért. Persze fontos tudni azt is, hogy mi­ként vélekedik a párt az if­júságról és hogyan kíván vonzóbb lenni a fiatalok kö­rében. Nem mellékes szá­munkra, hogy milyen ifjú­sági szervezetre van szüksé­ge a pártnak: olyanra-e, amely attól erős és gyenge egyszerre, hogy az erőtelje­sen tagolódó ifjúságot egye­dül képviseli, vagy olyanra, amely a politika képvisele­tét, végréhajtásának segíté­sét — a fiatalok érdekéit is messzemenően közvetve — a {járttal a legszorosabb szö­vetségiben levő szervezetként végzi. A KISZ hitelét az adhatja meg tagsága és a társada­lom előtt, hogy miként vesz részt a „fordulat” megterem­tésében. A fiatalok naponta érzékelik helyzetük romlá­sát, nem ritkán kilátástalan- ságát, és problémáik meg­oldásának lehetőségére ér­demi választ nem kaptak. A jó szándékú itörekvésék rész- eredmények szintén hitelte­lenné váltak, mert nem kap­tak nyilvánosságot. Csökkent a fiatalok bizalma és jóré­szük a párton, a KISZ-en kívül keresi a megoldást. Többségükben nem tudato­sult még, hogy a reform tá­mogatása saját érdekük is. Az elveszített bizalom visszaszerzése, a fiatalok megnyerését is jelenti. A KISZ-nek az elmúlt évek­ben követett pdlitizálási gya­korlatában vannak tovább­fejlesztendő elemek. Ilyen a Jövőnk a tét akció kör­nyezetalakító szerepe : me­gyénkben főleg a diákság körében érzékelhető a ré- tegpalitikai törekvésék erő­södése, a lakóhelyi közélet felértékelődése. Tagságunk­ban nőtt a nyilvánosság iránti politikai igény. Ugyan- ükkor gyengült a tömeg­munka: jó néhány területen csökkent a tagok száma és kevesebb fiatalt neveltünk a párt számára is. Szervezeti életünk kedvezőtlen jelensé­gei, valamint a megyében is lassan változó politikai erő­tér a KISZ-t is új kihívás )'k elé állítják. A*’KISZ révén lehetőség nyílik az országos reform­munkában való részvételre, de ez nem pótolhatja a me­gyei, a lakó- és munkahelyi gazdasági-társadalmi kör­nyezet kérdéseihez való vi­szony javítását, az alkotó politikai magatartást. Nyílt és nyilvános politi­zálást akarunk szervezetünk belső dolgaiban és kapcso- latanikban is a társadalmi környezettel. A nyilvánosság előtt zajló politikái küzde­lem szükségessé teszi köz- életképes fiatalok képzését, megköveteli tájékoztató munkánk azonnali és átfogó javítását. A mainál szilár­dabb pozíciót kell elfoglal­nunk a különböző döntési fórumokon: ezért már most készülni kell az 1989-es ta­nácsválasztásokra. Arra is választ keresünk, hogyan alakítsuk szervezeti­szerveződési kereteinket, s milyen kapcsolatot építsünk ■ki a KISZ-en kívüli ifjúsági szerveződésekkel. Készíten­dő politikai programunk egyszerre feladat és lehető­ség is. Megvalósításának részletei és módszerei réte­genként és szervezetenként változhatnak. A pártértekezlettel meg­kezdődött folyamat gyorsí­tása megyénkben is nyilvá­nosabb, nagyobb részvételi lehetőséget nyújtó, ezért ha­tékonyabb és elfogadottabb politikát ígér. Ugyanakkor tényleges a veszély még a visszarendeződésre is. Ezért a változtatások ütemes foly­tatásának reményében vég­képp nem mondhatunk le a közösségek és az egyén cse­lekedeteiről. Végiggondolva mindezeket, vitára bocsátjuk elképzelé­seinket; várjuk a megyei politika iránt érdeklődők, a közéletileg aktív fiatalok, a KISZ-tagok figyelmét, újabb javaslatát a 20-075, illetve a 19-566 221-es telefonon au­gusztus 1-jén és 2-án reggel 8-tól este 84g. A KISZ Somogy Megyei Bizottsága Aki csak teheti, élvezi a nyarat. A most végzett diá­kok többsége kihasználja az utolsó, gondtalan szünetet, és csak szeptemberben áll munkába. Akadnak azonban kivételék is. Tamás László tíz napja kopogtatott be a Kapos Volán munkaügyi osz­tályára, zsëbében a munka­könyvvel. — Júniusban végeztem a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán, s elsősorban anya­gi Okok miatt vállaltam a mielőbbi munkakezdést. Fe­leségemmel és kilenéhónapos kislányommal együtt élünk a szüleimnél, s nem szívesen élősködnék pénz nélkül a nyakukon. A diploma átvé­tele után rögtön elkezdtem érdéklődni : először iszűkebb szakterületemen, a mezőgaz­daságban. Találtam is állást egy falusi tsz-ben, de mesz- sze volt a várostól. Korán kellett kelni, s késő este ér­tem haza. Alig tallákoztam a családdal, s a munka sem nagyon tetszett. így, mikor a Volánnál fölajánlották ezt a művezetői állást, gondol­kodás nélkül elfogadtam. Először ugyanannyit ígéritek, mint a tsz-ben, később azon­ban emelték a fizetésem, így anyagilag is jobban jár­tam, s az időmmel is ked­vezőbben tudok gazdálkodni — mondja a fiatalember. S elképzeléseiről is beszél. Egy jó munkahelytől elsősorban azt várja, hogy örömet sze­rezzen a munka, amelyet nap nap után végez. Anyagi­lag is becsüljék meg és le­gyen lehetősége az előrelé­pésre. Mindezt a Volánnál, úgy tetszik, megtalálja. — Az első tapasztalataim kedvezőek voltak — mondja. — Szeretettel fogadtak; a munkatársaim igyekeztek mindarra megtanítani, amire szükség lehet. Művezetőként a teherautó- vagy a buszja­vításokat fogom irányítani; hogy a kettő közül melyiket, még nem derült ki. A teher­autókat jobban szeretném, mert abban nagyabb a jár­tasságom. Ez alatt az egy hét alatt megismerkedtem a szerelőüzem munkájával, a délelőttös műszak beosztott­jaival. űk ezen a héten dél- utánosak, én viszont tovább­ra ,is reggelre járók, így a hét első napjaiban ismét mindenki ismeretlen nékem. De úgy látom, hamar lehet barátokat szerezni ; itt köny- nyebb bánni az emberekkel, mint a mezőgazdaságban. Remélem, ha egy hónap múlva, amikor művezetőként lépek be az ajtón, ugyan­ilyen szívesen fogadnak.^ A munka nem lesz ismeretlen számomra, hiszen három évig ezt tanultam a főisko­lán, mégis bőven lesz még mit tanulnom. Tudom, hogy éveknek kell még addig el­telniük, mire úgy érezhetőm, jó szakember lett belőlem. Szeptemberben részt veszek egy tanfolyamon; aRába-gé- pekkel ismerkedem. Jó alka­lom lesz arra, hogy tudá­somat gyarapítsam. Szeret­nék minél előbb beilleszked­ni ebbe a közösségbe. Tamás László eddig csak a szerelőüzemben dolgozott, de a következő hetekben a vál­lalat imínden részlegével,, osztályával megismerkedik. — Szeretném minél előbb otthon érezni magam ennél a cégnél — mondja —, és szeretnék minél előbb minő­ségi, jó munkát végezni. Horváth Éva SOMOGY EZÜSTÉRMET HOZOTT HAZA Kempingező fiatalok találkoztak Barangolás az Őrségben Első lépések a pályán A megyei bíróságon dr. Osvald Csilla fogalmazóként dóig izük. — Az idén végeztem Pé­csen a jogi karon. Március közepétől vagyok itt a pol­gári ügyszakon, mint gya­korló fogalmazó. Dr. Szigeti­né dr. Sutka Mária mellett dolgozom. Részt veszek min­den tárgyaláson, s az ítéle­teket én fogalmazom meg. Ezen kívül minden héten egy panasznapot vezeték le. Munkámnak ez a legnehe­zebb része, mert azonnal döntenem kell és megtalálni a megfelelő jogszabályt. Az sem utolsó feladat,. h ogy a panaszossal megértessem, mit ír elő a paragrafus. Saj­nos, az is előfordul, hogy ér­dékeiket nöhezen ismerik föl az emberek, bizalmatlanok, s azonnali megoldást szeretné­nek. Erre azonban ritkán adódik léhetőség. Sokféle ügyet ismertem meg, pedig még csak négy hónapja dol­gozom: megdöbbentő emberi sorsokat, szövevényes törté­neteket. Ettől függetlenül szeretem csinálni, nagyon ér­dekes része a munkámnak. Minden emberrel másként kell beszélni; fontos, fogy megtaláljam velük a han­got, elnyerjem bizalmukat. — Mindezek mellett ter­mészetesen még tanul is. — Hatan vagyunk kezdők, és tanulókörben foglalkoz­nak velünk. Minden anyag­rész után be kell számol­nunk. Két év alatt minden jogterületen dolgozunk egy ideig, és ezután szakvizsgá­zunk. A tanulásnak még itt sincs vége, mert a bírói ké­pesítésig hosszú az út. Nekünk szerencsénk van, mert a gyakorlatban is megismerkedhetünk min­den jogterülettel, és a ta­nításunkkal is foglalkoz­nak. — Melyik területen szeret­ne dolgozni? — Most még nehéz erre válaszolni, mert nem isme­rem mindet. Ha azonban vá­lasztanom kell, akkor a pol­gári jog mellett döntenék. Zs. Ë. Tizedszer rendezték meg az (idén (a dolgozó fiatalok országos kempingtalálkozó- ját. A helyszín ezúttal Szom­bathely volt. Csaknem két­ezer fiatal verte föl július közepén a sátrát, hogy ré­szese tegyen a négynapos programnak. Valamennyi megyét népes csapat képviselte. Somogy- ból Baté, Fonó, Nagyatád, Barcs és Tab mellett a Ka­pós Volán fiataljai is ott voltak a szabadidőközpont­ban. — Amilyen rosszul kezdő­dött, olyan jól folytatódott — vallja Bogdán Imre. — Szakadó esőben vertük föl a sátrákat. A tábornyi­tásra azonban elfelejtettük a táborverés nehézségeit. Iz­gatottan böngésztük a prog­ramokat, és szervezkedtünk, ki milyen vetélkedőn vegyen részt. A találkozónak talán csak egyetlen szépséghibája volt : az első napra alig szer­veztek programot, másnap pedig azt sem tudtuk, hová menjünk, annyi érdekessé­get kínáltak. — Hosszas vívódás után Évával végül is a városis­mereti verseny mellett dön­töttünk. Igaz, így lemarad­tunk az úszásról és a kosár­labdáról, de a sportra volt bőven alkalom később is. Ezen a versenyen különböző állomásokat érintve kellett bebarangolni a várost. Min­den megállónál kitöltöttünk egy feladatlapot. Nem sókat tudtunk Szombathelyről, s végül is élelmességünknek köszönhetjük, hogy elsőként értünk célba — mondta Ma­ráz Krisztina. Azt is elárul­ta, hogy nem szégyelltek se­gítséget kérni a járókelők­től sem egy-egy fogósabb kérdés megválaszolására. Nem volt viszont segítség a találkozó legizgalmasabb megméretésén, a Magyaror­szág vetélkedőn. — 15 megye fiataljai mér­ték össze tudásukat a legkü­lönfélébb ismeretekből. Föld­rajzi, idegenforgalmi, kör­nyezetvédelmi, sporttal kap­csolatos kérdésekre keltett a versenyzőknek válaszolniuk. Több mint négy óra hosz- szat tartott a vetélkedő, s elhoztuk az ezüstérmet — mondta Bogdán Imre. Megtudtuk, hogy összesí­tett versenyben Is Somogy lett a második — Csongrád megye mögött. Mégsem ez volt azonban a legfontosabb. — A találkozó hangulata, a kellemes társaság, a jó légkör sokáig megmarad emlékeztemben. Hasznos, mi­kor ennyi fiatal összegyűlik, s beszélgetnek, véleményt cserélnek. Probléma csák az ellátással volt. Ennyi ember­nek jóval több szociális he­lyiségre, mosdóra, zuhanyo­zóra, meleg vízre lett volna szüksége. Ha ezekből nem szenvedtünk volna hiányt, valóban csak szép élmények­kel tértünk volna haza. így is szívesen emlékez­nek a Mozdulj! elnevezésű ügyességi vetélkedőre, a fiúk focibajnokságára, a kirán­dulásokra. Akinek kedve volt, bebarangolhatta az Őr­ség falvait, aki jobban sze­rette a napsütést, annak bükfürdői strandolást aján­lottak. Az estékkel azonban már nem volt ilyen szerencséjük a táborozóknak. Ernőd Pé­ter, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára szakadó esőben köszöntötte a fiata­lokat, s nem kedvezett az időjárás az éjszakai túra idején sem. A zuhogó eső­ben egy csapat merészkedett csák elő a sátrakból, hogy nekivágjon a versenynek. Egy óra múlva azonban ők is hazatértek egy teherautón, nyakig* sárosán. — Reggelre viszont, kisü­tött a nap, is így kellemes időben élvezhettük a szom­bathelyi néptáncosok bemu­tatóját, a színészek és éne­kesék föllépését. A sport- és turisztika jegyében szer­vezett találkozónak a kör­nyezetvédelemről, belpoliti­káról, külpolitikai kapcsola­tainkról szóló előadások ad­tak politikai jelleget — mondta Berke Éva. — így valóban tartalmasán, él­ménygazdagon zárult ez a négynapos találkozó. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom