Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

4 Somogyi Néplap 1988. július 28., csütörtök Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról PETRIK FERENC NYILATKOZATA Virágokért született tervek Törvény készül az egyesü­lési és gyülekezési jogról. Az új paragrafusok megalkotá­sának szükségességéről, cél­járól dr. Petrik Ferenc igaz­ságügyi miniszterhelyettes nyilatkozott Kun Erzsébet­nek, az MTI főmunkatársá-. nak. — A Magyar Népköztár­saság alkotmánya kimondja, hogy hazánkban törvény ál­lapítja meg az állampolgá­rok alapvető jogaira és kö­telességeire vonatkozó sza­bályokat. Társadalmi fejlő­désünk jelenlegi szakaszában a jogalkotásnak számos, ed­dig nem szabályozott kérdé­sében állást kell foglalnia. Erre kötelezi a jogalkotót a Polgári- és politikai jogok nemzetközi egyezségokmá­nya, valamint a jogalkotás­ról szóló törvény is — emlé­keztetett rá bevezetőben, majd így folytatta: — Az Igazságügyi Minisztérium­ban már megkezdték azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nem­zetiségi jogokról, a helyi és országos népszavazásról szó­ló törvényeket alapozzák meg. A közeljövőben a kor­mány társadalmi vitára bo­csátja az egyesülésről, vala­mint a gyülekezésről szóló törvények tervezetét. — A társadalmi feladatok— megoldásában mind na­gyobb jelentősége van az ál­lampolgári részvételnek, az állampolgárok öntevékeny­ségének — hangsúlyozza a miniszterhelyettes. Ez az ön- tevékenység — a tevékeny­ség jellegéből következően — a közösséget, az állam­polgárok együttműködését igényli. Az egyesületekben az állampolgárok általában sa­játos egyéni hajlamaik, ké­pességeik és ambícióik alap­ján tömörülnek azzal a cél­lal, hogy törekvéseiket, kedvteléseiket a szervezett keretek előnyeit felhasznál­va válthassák valóra. A po­litikai intézményrendszer­nek, a gazdasági, a kulturá­lis életnek, a helyi közélet­nek is nélkülözhetetlen al­kotó elemei a társadalmi szervezetek és az egyesüle­tek. Hazánkban az elmúlt évek társadalmi-gazdasági válto­zásai gazdagították a társa­dalom érdektagoltságát. A társadalmi szervezetek és az egyesületek meghatározott közösségi célokat követő, szervezetek, tehát sajátos ér­dekcsoportosulások is. A po­litikai és társadalmi viszo­nyok jelenlegi fejlettségi szintjén számolni kell azzal, hogy eÉ szervezetek — célja­ikhoz igazodva — mind ha­tározottabban lépnek föl a tagok érdekeinek védelmé­ben és különböző módon for­málják a közvéleményt, sőt közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a politikai ál­lásfoglalásokat, az állami döntéseket is. Ez is egyik oka annak, hogy egyre erő­södik az igény az egyesülési jog gyakorlására. A készülő törvény megha­tározza azokat a szervezete­ket, amelyek az egyesülési jog gyakorlása során létre­hozhatók. Az alapítók — szándékuk és a politikai in­tézményrendszerhez való kötődésük szerint — társa­dalmi szervezetet vagy egye­sületet alakíthatnak. A tör­vény meghatározza az ala­pításhoz szükséges kereteket. E korlátokat nemzetközi szerződés is megállapítja: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biz­tonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, nem járhat a közegészség, valamint mások jogai és szabadsága sérelmével. A törvényjavaslat szerint az alapítás normatív feltétele, hogy meghatározott számú alapító (ez társadalmi szer­vezet esetén ezer, míg egye­sület esetén tíz fő) az ala­pítás szándékát egybehang­zóan nyilvánítsa ki; meg kell választani az ügyintéző és képviselő szerveket, meg­határozva a szervezeti és működési szabályzatot. A szervezet azonban csak ak­kor kezdheti meg működését, ha állami szerv nyilvántar­tásba vette. A törvényjavas­lat számos kérdésben — így a nyilvántartásba vételnél is — alternatívák megfogalma­zásával igyekszik segíteni a társadalmi vitát. Az egyik változat szerint valamennyi szervezetet — a törvényi fel­tételek megléte esetén — a bíróság vesz nyilvántartásba, míg a másik megoldás sze­rint a nyilvántartásba vétel feladata megosztana az Or­szággyűlés, a Belügyminisz­térium és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága között. Fontos biztosítékot tartal­maz a törvényjavaslatnak az a szabálya, amely a társa­dalmi szervezet, illetőleg az egyesület működését érintő döntéseket végsősoron az ob­jektív és független bíróság hatáskörébe adja. A szervezeti és működési szabályzat a társadalmi szer­vezet, illetőleg az egyesület alapdokumentuma. Ez ga­rantálhatja a szervezet de­mokratikus működését, a ta­gok érdekeinek maradékta­lan érvényesülését. A tör­vény ezért — néhány alap­vető követelmény meghatá­rozásán túl —• a szervezetre bízza a részletes szabályok megállapítását — hangsú­lyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve : — Társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi szaka­szában elképzelhető, hogy a társadalmi szervezet, illető­leg az egyesület csak abban az esetben képes magát fenntartani és ezáltal a tár­sadalompolitikai célkitűzé­seknek eleget tenni, ha egyéb tevékenysége mellett gazdálkodó tevékenységet is folytat. Ez azonban sértheti a vállalatok, szövetkezetek érdekeit, hiszen a társadal­mi szervezetek és az egye­sületek általában kedvezőbb pénzügyi szabályozás alá tar­toznak. Két megoldás kép­zelhető el. Az egyik szerint, ha a szervezet jövedelem- szerző gazdálkodást kíván folytatni : erre vállalatot kell alapítania. A másik megol­dás : a versenysemlegesség jegyében ezekre a szerveze­tekre is ugyanazok az adó- jogszabályok vonatkozza­nak, mint a többi gazdasági tevékenységet végzőkre. — Az egyesülésről szóló törvénnyel párhuzamosan vi­tatják meg a gyülekezés sza­bályairól szóló javaslatot. A kereteket ebben az esetben is az alkotmányos rendelke­zések szabják meg, figyelem­mel a nemzetközi szerződé­sekben vállalt kötelezettsé­gekre is. A gyülekezési jog gyakorlása felöleli a békés összejövetelek, gyűlések, fel­vonulások, rendezvények szervezését, illetőleg jnegtar- tását. Ezeken a résztvevők véleményüket szabadon ki­nyilváníthatják és közös ál­láspontot alakíthatnak ki, amit továbbíthatnak az álla­mi és más szervezetekhez. Egyes rendezvények meg­tartását és szervezését a tör­vényjavaslat bejelentéshez köti. A bejelentésnek a ren­dezvényre vonatkozó legfon­tosabb adatokat kell tartal­maznia, például az időpon­tot, a helyszínt, a rendez­vény célját, napirendjét, a várható létszámot, a rende­zők képviseletére jogosult személyeket. A rendezvény megtartását a hatóság csak a törvényben meghatározott esetben tilthatja meg. Ez esetben a rendezők a bíró­sághoz fordulhatnak majd. Annak érdekében, hogy az eljárás minél kevésbé le­gyen bürokratikus, a javas­lat szerint nem tartozna a törvény hatálya alá az a ren­dezvény, amely az állami, a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek rendeltetéssze­rű működésével kapcsola­tos. Természetesen az elis­mert vallási felekezetek szer­tartásai, a kulturális esemé­nyek, sport-, valamint csa­ládi jellegű rendezvények sem esnének a törvény sza­bályai alá. Az egyéb célú rendezvény bejelentése is csak akkor kötelező, ha köz­területen vagy középületben kívánják megtartani, illető­leg ha a résztvevők várható létszáma a kétszázat megha­ladná. — A két lényeges szabad­ságjog szabályozása elsősor­ban az állampolgárok jog­gyakorlatát kívánja elősegí­teni. Kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek ed­dig a jogok szabad gyakorlá­sának korlátái, s nem előse- gítői voltak. Szándékaink szerint széleskörűen bevon­juk a törvényjavaslatok elő­készítésébe a politikatudo­mány művelőit, s figyelembe vesszük az állampolgárok vé­leményét. Elsősorban a már működő egyesületek tagjai­nak jó és rossz tapasztalata­it is szeretnénk megismerni, majd hasznosítani. Ezt kö­vetően kerülnek a törvény- javaslatok az Országgyűlés elé — mondotta végezetül dr. Petrik Ferenc. A Somogy megyei Telepü­léstisztasági és Kertészeti Vállalat kaposvári üzem­egységének Máté Sándor ok­leveles kertészmérnök a vezetője; az egyetemi (kated­rát cserélte föl a gyakorlat­tal, s azt a célt tűzte ma­ga elé, hogy felvirágoztatja a .kaposvári kertészetet. Nem lesz könnyű dolga, mert a telepen elszomorító a lát­vány: rozoga üvegházak, si­ralmas állapotban levő épü­letek, gazos parcellák. Egy falusi fészer állapota is kü­lönb, mint az itteni „iroda­ház”. A nagyobb gond még­sem ez, hanem az, h ogy nincs víz, mert nincsen sa­ját kútja a kertészetnek. Víz nélkül pedig növényeket, vi­rágokat nem lehet nevelni. A szomszéd téeszitől kapnak vizet, de az nem sókra elég. Egy kút fúrása pedig tíz­millió forintba kerülne ... Máté Sándor bizakodó: — Nagyrészt rajtunk áll, hogy a tervekből, mi való­sul meg. A jó kertészet sok mindentől függ, de legin­kább az emberi hozzáállás­tól. Máté Sándor bizalmat és szabad kezet kapott tervei megvalósításához. Ezek kö­zött szerepel, hogy biztosí­tani kívánják a város és a környék díszfacsemete-ellá- tását. Konténerekben és díszládákban nevelnek majd örökzöldeket és lombhulla- tókat, s az igényes kert- tulajdon osok egész évben ezeket ültethetik ki. A sza­badföldön nevelt csemetéket ősszel és tavasszal árusítják majd. Megfelelő választék­kal akarják a kiskereskedők igényeit is kielégíteni. Jó lenne, ha nem kellene öt­hat növényért is a főváros­ba utazni. A tervek szerint virágcsarnokká alakítanák az egyik épületet. Nevetnek majd a város ellátására muskátlit, petúniát és kü­lönböző egynyári virágokat. Termelnek hagymás növé­nyeket is, tulipánt, nárciszt, jácintot. Foglalkozni akar­nak szárazvirág-termesztés­sel is, hogy télen is legyen mivel díszíteni a lakást. A koszorúkötészetmek is je­lentős a vágottvirág-igénye. Most csak néhány szál ró­zsa nyílik a kertészetben, a szegfű ősszel, Katalin- és Erzsébet-napra bontja ki szirmait. Nevelnek margaré­tát és őszirózsát is. Máté Sándor azt mondja: a kertészetben is érdemes szakosodni. Ezért csak né­hány kultúrával kívánnak foglalkozni: főleg olyan nö­vényekkel, amelyek télen öt—tíz fokon sem károsod­nak. ,A Május 1. utcai vi­rágboltot viszont folyama­tosan kívánják ellátni vá­gott virággal és zölddel. — Ezekből megfelelő a kínálat — mondta Pintér Istvánná üzletvezető. — Minden olyan cserepes nö­vény van a boltban, ame­lyet ebben az időszakban árusítani szoktak. A vágott virágok közül az orchideát és a kálát hiába is keresik ilyenkor a vásárlók: ezek a növények most „pihennek”. A legkeresettebb vágott vi­rág a szegfű, még mindig ebből vesznek legtöbbet. A Somogyi Néplap június 28-i számában megjelent Kiáll a tanácstag a Donne- rért című írással kapcsolat­ban megjegyzem, hogy a vá­ros költségvetéséből mind kevesebb pénz jut a köz- használatú területek megfe­lelő színvonalú fenntartásá­ra. Ennek következményeit már két-három évvel ezelőtt látni lehetett, és a várható színvonalcsökkenésről szá­mos fórumon említést tet­tünk. A Magyarországon általá­nosan kialakult, többnyire alacsony színvonalú, sablon játszóterek formait, eszköz- állományát egy meglehető­sen szerény fantáziával bíró tervezői és ipari háttér és ezek szintjén megállapodott és a helyenként meglevő ál­lapotot optimálisnak és ál­talánosan követendőnek vélő közízlés alakította ki. A lakótelepi közkertek igénytelen játszótereit szük­ség szülte, ahol a'szűkös tér lakásszámra vetített norma­tételeit alkalmazva szakítot­tak ki kényszerűségből ját­szóhelynek való, korcsopor­tokra osztott területeket. A területek nagyságát és minő­ségét nem a gyermekek mozgásigénye határozta meg, hanem egyéb, másodlagos tényezők, lehetőségek. Egye­sek megfeledkeznek arról, hogy egy falusi, családi há­zas övezet más szükségle­tekkel és kedvezőbb lehető­ségekkel rendelkezik, mint egy lakótelep. A donneri vá­rosrész, ahová a Zsebe erdei benyúlnak, különösen ilyen. Ä fiatalok tartalmas szahad- idő-eltöltése, egészséges fi­zikai és szellemi épülése szempontjából a szabad ter­mészet megfelelő állapotú, míg az erőltetetten játszó­térnek kijelölt utcasarkok szabad szögletei sokszor unatkozó gyermekek, trágár kifejezésektől hangos, az ut­cák csendjét, a pihenő lakó­kat zavaró motorkerékpáros­csapatok találkozási helyei. Figyelembe véve azt is, hogy a karbantartási igény, a szándékos rongálások és Igaz is: a legtartósabb eb­ben a hőségben. Sók virág nehezen tűri a meleget, a fülledt levegőt, főleg ha út után kerül a csokorba. Most Siófokról, Szombathelyről és Budapestről szállítják a vágott virágot. A virágbolt sokféle színben pompázik, de manapság nem sokan be­szélik már ezt a szép nyel­vet, a virágok nyelvét. Alig akad vevő, aki a régi je­lentésükre is figyelve válo­gat a színek között : ma már nem így üzennek ... Ha a virágok a kaposvá­ri kertészetből jönnek, re­méljük, frissebbek lesznek. A körülményeken kell vál­toztatni, és a sikerhez tá­mogatás is kell. A kertészek bíznak a kertészet jövőjében. amint Mórocz Lajos szavai­ból kitűnik, a helyi kezde­ményezésű önerős fenntar­tási, javítási munka elvég­zésének nehézségei miatt csak alapos körültekintéssel szabad ilyen területeket ki­alakítani. Egy kisebb javítás, egy hintacsapágy olajozása olyan munka, amelyet a szülőktől természetesen vár­nak el. Az ilyen munka el­végzését mindnyájunknak természetesnek kellene fel­fogni. Ezt szorgalmaztuk ko­rábban és a jövőben még inkább szükségét látjuk en­nek. A gépi és speciális szakmai felkészülést és anyagi ter­heket igénylő munkákat a város igyekszik elvégeztet­ni. Ezek műszaki átvételét azonban a tanácstagokkal nem lehet megoldani. A szó­ban forgó játszótér tavaszi helyszíni szemléjén például éppen Mórocz Lajos tanács­tag nem lehetett jelen: munkahelyi termelési fel­adatai nem engedik meg a gyakori eltávozást. A mun­kaidő utáni, helyszíni szem­léket pedig a város csaknem másfél millió négyzetméter zöldterülete feletti szakmai felügyeletet végző egyetlen szakember nem tudja elvé­gezni. A megoldás mindnyá­junk pontos, lelkiismeretes, egymásra és értékeinkre vi­gyázó munkavégzésében és a társadalmi együttélés sza­bályainak betartásában van.­Hartner Rudolf városi főkertész * * * A helyszíni vizsgálatokba a tanácstagot indokolt be­vonni. Azt azonban figye­lembe kell venni, hogy a tanácstag társadalmi köte­lezettséget vállal, ezért a ta­nácsi apparátus dolgozóinak kell időbeosztásukat a ta­nácstagéhoz igazítani. A vá­rosi tanács legutóbbi ülésén, amikor a lakosság és a ta­nács kapcsolatáról volt szó, a testület megerősítette ezt a fontos elvet. Dr. Tóth Mihály a városi tanács szervezési és jogi osztályának vezetője Útépítés, közlekedésjavítás Közelebb Marcalihoz Az utóbbi két évben 2,1 százalékkal csökkent a Mar­cali környéki falvak létszá­ma. Milyen gondokat okoz ez a munkaerő-gazdálko­dásban? — A munkaképes korú lakosság aránya lényegesen nem változott 1985 és 1987 között — hallottam Mezei Ferenctől, a városi pártbi­zottság gazdaságpolitikai munkatársától. A területre még nem jel­lemző, hogy elhelyezkedési gondok lennének. Ma 288 dolgozót keresnek az üze­mek és intézmények. A gondot az okozza, hogy a fölajánlott munkakörök szakmai igénye és a pálya­kezdő fiatalok végzettsége között nincs összhang. Több kellene a növénytermesztők­ből, az állattenyésztőkből és az ácsokból. Ugyanakkor sók a festő és mázoló szak­munkás. A tapsonyi és a puszta- kovácsi téesz a költségek mérséklése érdekében csök­kentette nem termelő lét­számát, másutt létszámföl­vételi zárlatot rendeltek el. A községek lakosságának helyi foglalkoztatása érde­kében kis üzemeket telepí­tettek oda, illetve bővítet­ték melléküzemágukat a termelőszövetkezetek. Több településen programot dol­goztak ki a közhasznú mun­kavégzés intézményének be­vezetésére, de ez még csak Böhönyén valósult meg. Nem ezt tekintik hosszú tá­vú megoldásnak. Mivel az ország nagy ré­szén a munkát keresők szá­ma növekszik, miközben az álláshelyek száma csökken, a várható idetelepülés ér­dekében fölmérték, hány el­hagyott ház van a környé­ken. Az üresen maradt há­zakba áttelepülteket vár­nak. Marcaliban megnehe­zültek a lakáshoz jutás föl­tételei; itt telkek kialakítá­sával támogatják a magán­erős építkezést, mert így szabadul föl társasházi la­kás. Lesznek az OTP szer­vezésében is építkezések, de ezeknek a lakásoknak az ára várhatóan magas lesz. Ezért az látszik jó megol­dásnak, ha a falvak népes­ségmegtartó erejét növelik. Ennek érdekében a legfőbb cél a közlekedés javítása. A legfőbb üzemnek van saját autóbusza, amely a munká­ba és haza viszi a dolgozó­kat. Ezek többsége menet- rendszerű járatként is köz­lekedik. Tíz környékbeli falu ke­rül közelebb Marcalihoz, a Somogysámsont Horvátkút- tal összekötő út megépíté­sével. Ennek a hatása az elhelyezkedésekben is érző­dik majd. Bánáti Diána AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Vigyázzunk a játszóterekre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom