Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLlV. évfolyam, 173. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 21., csütörtök Grósz Károly Chicagóban Á tudomány- és művelődés- politika irányelveiről Pál Lénárd előadása a TIT Természettudományi Stúdiójában Szeretettel fogadták amerikai útjának első állomásán Grósz Károlyt. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután — közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt — érkezett meg az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városába a Swissair légitársaság menetrendszerű járatával. Grósz Károlyt és kíséretét Illinois állam és Chicago város képviselői köszöntötték. Átnyújtották néki a város Lincoln elnök egy mondását idéző pecsétjének másolatát. A kormányfő meleg szavakkal köszönte meg a kedves ajándékot: „Nagy várakozással jöttem az önök városába, amelyről sokat olvastam, hallottam. Érdeklődéssel várom a küszöbön álló találkozókat” — mondta. Nyilatkozat a magyar sajtónak Üt járói rövid nyilatkozatot adott a magyar sajtó munkatársainak: — Utunk nagyon kellemes volt, bár kicsit hosszú, de legalább módunk volt olvasni, ismét átnézni a kapott tájékoztatókat, felkészülni a ránk váró munkára. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy elmondjuk, hogyan élünk, mit csinálunk, milyen kérdésekkel foglalkozunk otthon, kicsit bemutassuk Magyarországot. Az is célunk, hogy megismerjük az itteni politikai szándékokat, törekvéseket, teljesebb képet kapjunk a világ társadalmi, gazdasági, nemzetközi folyamatairól. A szó konkrét értelmében nem üzletet kötni jöttünk, mert ez nem a miniszterelnök, a pártfő- tit'kár dolga. Olyan politikai feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek segítik a jövőben a gazdasági együttműködés kibontakozását. — Azért említem elsősorban a gazdaságot, mert a politikai együttműködés terén az utóbbi időben nagyon sok történt, így nem hiszem, hogy további erős élénkítésre lehetne számítani. Nincs egyetlen olyan politikai kérdés, ami a két ország kapcsolatában ma vita tárgya lenne. Természetesen az alapkülönbségek fennállnak: ezek a két rendszer eltérő filozófiájából, társadalmi szerkezetéből származnak. A kormányküldöttségnek azonban nem az a feladata, hogy elméleti vagy társadalomtudományi vitákat folytasson, hanem az, hogy az együttműködés szálait keresse. Olyan vitás kérdések ma nincsenek, amelyek a politikai együttműködést zavarnák a két ország között. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nagyon sokszínű találkozóknak nézünk elébe. El tudom képzelni, hogy például a magyar emigráció képviselői sok mindent nem úgy látnak, mint ahogyan mi, és ezt el is fogják mondani. A kormányszervek képviselői, a diplomaták, a kereskedők is el fogják mondani véleményüket, részben azokat a tapasztalataikat, élményeiket, amelyeket Magyarországon szereztek. Ezt én természetesnek tartom, egyúttal módot ad ez nekünk is arra, hogy elmondjuk a magunk álláspontját, ha úgy tetszik, érveljünk, ha úgy tetszik, vitatkozzunk. Ez a néhány nap nem kevés. A program rendkívül gazdag, és sok lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjenek bennünket, s mi is megismerjük az itteni elgondolásokat. Őszintén bevallom, érzek kis lelkiismeretfurdalást, hogy ennyi ideig távol maradunk, mert odahaza most nagyon sok a munka. Az történt azonban, hogy ennek a programnak összeállításakor még nem gondoltunk arra, hogy két másik nemzetközi kötelezettségünk is támad. Arra sem számítottunk, hogy a pártértekezlet engem választ meg főtitkárnak és átmenetileg a két feladatot együtt kell ellátni. A program lemondása azonban, azt hiszem, politikailag hiba -lett volna, részben azért, mert nem mindennap nyílik lehetőség arra, hogy ilyen kis országból küldöttség jöjjön az Egyesült Államokba. Másrészt ha a jelenlegi politikai helyzétben — itt közeleg az elnökválasztás — elszalasztjuk ezt a lehetőséget, hosszú időre kitolódott volna a látogatás. Ezért végül is a sok gond ellenére úgy döntöttünk, hogy jöjjünk el, és a lelkiismeretűnket úgy nyugtathatjuk meg, hogy kettőzött erővel dolgozunk majd, s így a munkában felhalmozódott adósságot törleszteni tudjuk. Grósz Károly és kíséretének tagjai motoros rendőrök dísz-kíséretével indultak a chicagói O’Hare repülőtérről a város központjába, a Drake Hotelben levő szállásukra. Itt is szeretettel fogadták a vendégeket, a szálló homlokzatán magyar lobogó lengett, a bejáratnál magyar nyelvű felirat köszöntötte őket. A szálloda épületében levő és városszerte ismert elegáns porcelánüzlet a hallban levő kirakataiba erre az alkalomra a pécsi Zsolnaigyár és a hollóházi porcelángyár általa árusított művészi termékeiből rendezett be kis kiállítást. Á Mormon-tröszt vacsorája Grósz Károly és kíséretének tagjai este vacsorán vettek, részt, amelyet Robert Pritzker, a Marmon Group nevű, mintegy ötven vállalatot tömörítő tröszt elnöke adott a tiszteletükre. A Marmon az Egyesült Államok egyik jelentős gépipari csoportja. 25 ezer embert foglalkoztat üzemeiben, amelyek egyebek között járműveket, vasúti kocsikat, bányászati berendezéseket, épületgépészeti termékeket, egészségügyi és munkavédelmi cikkeket állítanak elő. A csoport számára a győri Rába évente mintegy kétmillió dollár értékben szállít futóműveket, és az amerikai cég érdeklődést mutat az együttműködés iránt más magyar vállalatokkal is. Egyebek között felmerült, hogy a konkrét lehetőségek tanulmányozására a tröszt lehetőséget -nyújt magyar szakértő helyszíni piackutató munkájára. Tatai Ilona, a küldöttség tagja elmondta, hogy a tröszt szakértői vizsgálják a Taurus gyárban készített légrugók alkalmazását az általuk gyártott járműveknél. Ugyancsak érdeklődnek magyar ipari abroncsok. mezőgazdasági gépekhez szükséges gumiipari termékek szállítása iránt. A Pritzker-család ellenőrzése alatt áll egyébként a Hyatt szállodalánc is, de ez nem tartozik a Marmon tröszthöz. Szóba került, hogy a Hyatt, más nyugati vállalatokkal együtt, új üdülőszállót épít a Balaton partján, ugyanakkor további segítséget nyújt a budapesti Át- rium-Hyatt Szálló szakembereinek továbbképzéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd, akadémikus, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán a TIT Természettudományi Stúdiójában tudomány és művelődéspolitikai kérdésekről beszélgetett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezeteinek elnökeivel és .az országos választmányok vezetőivel. Bevezető előadásában kiemelte: a párt számol azzal, hogy a közeljövőben jelentősen nőni fog a társadalmi szervezetek — és köztük a TIT — szerepe. Ezután arról szólt: a tudományos kutatások megváltozott kezelése nem sugallhatja azt az illúziót, hogy gazdasági bajainkra ez rögtön kedvezően fog hatni. Amit ma a tudományból a gyakorlatban hasznosítani tudunk, az a múltbeli kutatások eredmá- n.yefn alapszik. Az oktatásra fordított összegek tíz éven át folyamatosan csökkentek a jelenlegi,. katasztrófái!san alacsony szintre. Ezért —»valószínűleg a veszteséges gazdasági tevékenységre fordított támogatások terhére — növelni kell az oktatás állami támogatását a legrövidebb időn belül. Beszélt arról a politikai döntésről is, hogy nem elsősorban intézményeket, hanem, tevékenységeket és programokat érdemes és kell támogatni, kiválasztásukat szakemberekből álló testültetekre bízva. A Központi Bizottság mel-‘ lett működő — nemrég létrehozott —, tudománypolitikai munkaközösség tevékenységéről szólva elmondta, hogy az a tudományos kutatást érintő politikai állásfoglalások megalapozását mű- helymunkaszerűen végzi majd. Elemzik ebben a testületben. a kutatási eredmények bevezetésének várható társadalompolitikai következményeit is, vizsgálják majd, hogy megfelelő módon kezeli-e a kormány a kutatásokat, és a kutatási irányokról is állást foglalnak. A munkaközösség egyik első feladata a párt 1969-es tudománypolitikai irányelvei átfogó korszerűsítésének előkészítése lesz, amihez Pál Lénárd kérte a TIT-ben tömörülő értelmiségiek alkotó közreműködését is. Kiemelte, hogy a tudományos kutatások társadalmi-politikai irányításában az Országgyűlésnek nagy szerepe lesz a jövőben. Hangsúlyozta: a ■tudomány nem vállalkozhat, s ne is vállalkozzon hibás poitiitiikai döntések magyarázására. Az előadást követő vitában, amelyet Ádám György professzor, a TIT elnöke vezetett, tizenheten szólaltak fal. Többek között Kiss Dezső akadémikus, aki hangsúlyozta, hogy a tudomány legmeghatározóbb, légjellemzőbb területa az alapkutatás, — ezért azt e szerepének megfelelően kell társadalmilag, politikailag kezelni és anyagilag is támogatni. Nemeskürty István író, filmesztéta kiemelte: ha nem Ismerjük fel a művészet jelentőségét — a nevelésben és a? ismeretterjesztésben is —, akkor igen fontos erkölcsi átalakító erőről mond le a magyar társadalom. Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója kifejtette, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az értelmiségnek fórumot jelent, amely annak lételeme. A nyári egyetemek a tudományokban és művészetekben megjelenő legfrissebb témák számára nemzetközi vitafórumok is. Mindehhez" a tevékenységhez a TIT-nek politikai bátorításra van ma még szüksége — mondotta. Szépe György, a TIT alelnöke szerint az értelmiséget sökáig nem értelmiségként, hanem alkalmazotti rétegként kezelte a politika. Elmondta: jelenleg gazdasági korláták is sújtják a TIT-et, mert nem állami és nem is magánszerv, ezért minden költségvetési korlátozás érvényes a szervezetre, de nem élvezi azokat az előnyöket, amely ék akár egy maszek nyelviskolát is megilletnek. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára kérte az MSZMP megyei testületéinek politikai támogatását a TIT megyei szervezeteinek tevékenységéhez, még akkor is, ha esetleg politikailag •egymásnak ellentmondó véleményéket ütköztető vitafórumokat rendeznek. Pál Lénárd összefoglalójában szólt arról, hogy a marxizmus—leninizmus elmélete és ideológiája terén sok mindent újra végig kell gondolni — visszatérve a marxista gondolkodáshoz a tételes igazságok ismételgetése helyett, — az értelmiséget, a tudományt érintő kérdésekben is. Ebben a munkában igen nagy jelentőséget tulajdonít a TIT-előadások- nak, -sorozatoknak, a kiválóan felkészült előadóknak. Nagyon fontos, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat olyan értelmiségi szervezet legyen, amely integrálni tudja a legkülönbözőbb értelmiségi irányokat, — természetesen annak figyelembevételével, hogy ezek felleljenek meg az alkotmányos törvényességnek, és hogy valamilyen konstruktív célt tűzzenek maguk elé, akár olyanokat is, amelyekkel nem biztos, hogy a TIT tagságának teljes egésze, vagy a politikai párt és annak vezetése egyetért. Az egyet nerft értőkkel az együttműködés — társadalmi szükségszerűség. Ehhez a TIT nagyon jó keretet tud biztosítani. A Központi Bizottság titkára üdvözlendőnek mondta azt, hogy az értelmiségi közélet megújuljon a Kossuth-iklubb an, olyan tevékenység megindításával, amelynek során jó, baráti vitákban a magyar értelmiség sokszínű eszmeisége tükröződhetne. Straub F. Brúnó hazaérkezett Párizsból Aczél György látogatása Berlinben Aczéí György, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója július 18—19-én látogatást tett Berlinben, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia meghívására. Előadást és konzultációt tartott oktatók és kutatók számára a magyar társadalom fejlődésének mai, a pártértekez- lettet követő fő kérdéseiről. Megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával, Margót Ho- necker kulturális miniszterrel, valamint Otto Reinhold- dal, a Társadalomtudományi Akadémia rektorával. A találkozáson megállapodtak közös kutatási programok kialakításában is. Háromezer négyzetméternyi aszfaltozott utat épít Barcson a kaposvári Közúti Épitöválla- lat a Lenin-lakótelepen. A munkával a hóna p végére végeznek Straub F. Brúnó akadémikus, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hazaérkezett Párizsból, ahol a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa felvételi állandó bizottságának ülésén vett részt. A pozsonyi Pravda cikke Bős-Nagymarosról „Hogyan születik az értetlenség” címmel a pozsonyi Pravda szerdán hírmagyarázatot fűzött a Bős—Nagymaros vízierőmű építkezéséről „Magyarországon elterjedt híresztelésekhez”. A lap hangsúlyozza: a vízierőmű felépítése ellen folyó kampányban felbukkanó naiv kérdések és kétségek láthatóan egybeesnek azzal, amit Lipták Béla, az amerikai Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke hangoztat. Huszonhat pontos levelében, amit a magyar Elnöki Tanácshoz intézett, Lipták határozottan tiltakozik az építkezés ellen, de pontotlan adatokat hoz fel érvként — írja a pozsonyi lap, amely szerint Lipták következtetései „durva kirohanást jelentenek a magyar, s nem utolsó sorban a csehszlovák vízgazdálkodási szakemberek ellen, akik évtizedeken át vizsgálták a létesítmény várható hatásait, s akik pontos hidrológiai, ökológiai, gazdasági, közlekedési és energetikai adatokkal rendelkeznek, s számításaik között szerepelnek az áradások és földrengések elleni védekezést célzó előrejelzések is”. — Bebizonyosodott, hogy Lipták levelének minden pontja alaptalan — hangsúlyozza a pozsonyi Pravda. <•
