Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLlV. évfolyam, 173. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 21., csütörtök Grósz Károly Chicagóban Á tudomány- és művelődés- politika irányelveiről Pál Lénárd előadása a TIT Természettudományi Stúdiójában Szeretettel fogadták ame­rikai útjának első állomásán Grósz Károlyt. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden délután — közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt — érke­zett meg az Egyesült Álla­mok harmadik legnagyobb városába a Swissair légitár­saság menetrendszerű jára­tával. Grósz Károlyt és kí­séretét Illinois állam és Chi­cago város képviselői kö­szöntötték. Átnyújtották né­ki a város Lincoln elnök egy mondását idéző pecsétjének másolatát. A kormányfő me­leg szavakkal köszönte meg a kedves ajándékot: „Nagy várakozással jöttem az önök városába, amelyről sokat olvastam, hallottam. Érdeklődéssel várom a kü­szöbön álló találkozókat” — mondta. Nyilatkozat a magyar sajtónak Üt járói rövid nyilatkozatot adott a magyar sajtó munka­társainak: — Utunk nagyon kellemes volt, bár kicsit hosszú, de legalább módunk volt olvas­ni, ismét átnézni a kapott tájékoztatókat, felkészülni a ránk váró munkára. Azt a célt tűztük magunk elé, hogy elmondjuk, hogyan élünk, mit csinálunk, mi­lyen kérdésekkel foglalko­zunk otthon, kicsit bemutas­suk Magyarországot. Az is célunk, hogy megismerjük az itteni politikai szándékokat, törekvéseket, teljesebb ké­pet kapjunk a világ társa­dalmi, gazdasági, nemzetkö­zi folyamatairól. A szó konk­rét értelmében nem üzletet kötni jöttünk, mert ez nem a miniszterelnök, a pártfő- tit'kár dolga. Olyan politikai feltételeket igyekszünk te­remteni, amelyek segítik a jövőben a gazdasági együtt­működés kibontakozását. — Azért említem elsősor­ban a gazdaságot, mert a politikai együttműködés te­rén az utóbbi időben nagyon sok történt, így nem hiszem, hogy további erős élénkítés­re lehetne számítani. Nincs egyetlen olyan politikai kér­dés, ami a két ország kap­csolatában ma vita tárgya lenne. Természetesen az alapkülönbségek fennállnak: ezek a két rendszer eltérő filozófiájából, társadalmi szerkezetéből származnak. A kormányküldöttségnek azon­ban nem az a feladata, hogy elméleti vagy társadalomtu­dományi vitákat folytasson, hanem az, hogy az együtt­működés szálait keresse. Olyan vitás kérdések ma nincsenek, amelyek a poli­tikai együttműködést zavar­nák a két ország között. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nagyon sokszínű találkozóknak né­zünk elébe. El tudom képzel­ni, hogy például a magyar emigráció képviselői sok mindent nem úgy látnak, mint ahogyan mi, és ezt el is fogják mondani. A kor­mányszervek képviselői, a diplomaták, a kereskedők is el fogják mondani vélemé­nyüket, részben azokat a tapasztalataikat, élményei­ket, amelyeket Magyarorszá­gon szereztek. Ezt én termé­szetesnek tartom, egyúttal módot ad ez nekünk is ar­ra, hogy elmondjuk a ma­gunk álláspontját, ha úgy tetszik, érveljünk, ha úgy tetszik, vitatkozzunk. Ez a néhány nap nem ke­vés. A program rendkívül gazdag, és sok lehetőséget nyújt arra, hogy megismer­jenek bennünket, s mi is megismerjük az itteni elgon­dolásokat. Őszintén bevallom, érzek kis lelkiismeretfurdalást, hogy ennyi ideig távol ma­radunk, mert odahaza most nagyon sok a munka. Az történt azonban, hogy ennek a programnak összeállítása­kor még nem gondoltunk ar­ra, hogy két másik nemzet­közi kötelezettségünk is tá­mad. Arra sem számítottunk, hogy a pártértekezlet engem választ meg főtitkárnak és átmenetileg a két feladatot együtt kell ellátni. A prog­ram lemondása azonban, azt hiszem, politikailag hiba -lett volna, részben azért, mert nem mindennap nyílik lehe­tőség arra, hogy ilyen kis országból küldöttség jöjjön az Egyesült Államokba. Másrészt ha a jelenlegi po­litikai helyzétben — itt kö­zeleg az elnökválasztás — elszalasztjuk ezt a lehetősé­get, hosszú időre kitolódott volna a látogatás. Ezért vé­gül is a sok gond ellenére úgy döntöttünk, hogy jöj­jünk el, és a lelkiismeretűn­ket úgy nyugtathatjuk meg, hogy kettőzött erővel dolgo­zunk majd, s így a munká­ban felhalmozódott adóssá­got törleszteni tudjuk. Grósz Károly és kíséreté­nek tagjai motoros rendőrök dísz-kíséretével indultak a chicagói O’Hare repülőtérről a város központjába, a Drake Hotelben levő szállásukra. Itt is szeretettel fogadták a vendégeket, a szálló hom­lokzatán magyar lobogó len­gett, a bejáratnál magyar nyelvű felirat köszöntötte őket. A szálloda épületében levő és városszerte ismert elegáns porcelánüzlet a hall­ban levő kirakataiba erre az alkalomra a pécsi Zsolnai­gyár és a hollóházi porce­lángyár általa árusított mű­vészi termékeiből rendezett be kis kiállítást. Á Mormon-tröszt vacsorája Grósz Károly és kíséreté­nek tagjai este vacsorán vet­tek, részt, amelyet Robert Pritzker, a Marmon Group nevű, mintegy ötven válla­latot tömörítő tröszt elnöke adott a tiszteletükre. A Mar­mon az Egyesült Államok egyik jelentős gépipari cso­portja. 25 ezer embert fog­lalkoztat üzemeiben, ame­lyek egyebek között jármű­veket, vasúti kocsikat, bá­nyászati berendezéseket, épü­letgépészeti termékeket, egészségügyi és munkavédel­mi cikkeket állítanak elő. A csoport számára a győri Rá­ba évente mintegy kétmil­lió dollár értékben szállít fu­tóműveket, és az amerikai cég érdeklődést mutat az együttműködés iránt más magyar vállalatokkal is. Egyebek között felmerült, hogy a konkrét lehetőségek tanulmányozására a tröszt lehetőséget -nyújt magyar szakértő helyszíni piackuta­tó munkájára. Tatai Ilona, a küldöttség tagja elmondta, hogy a tröszt szakértői vizsgálják a Taurus gyárban készített légrugók alkalmazását az általuk gyár­tott járműveknél. Ugyancsak érdeklődnek magyar ipari abroncsok. mezőgazdasági gépekhez szükséges gumiipa­ri termékek szállítása iránt. A Pritzker-család ellenőr­zése alatt áll egyébként a Hyatt szállodalánc is, de ez nem tartozik a Marmon tröszthöz. Szóba került, hogy a Hyatt, más nyugati válla­latokkal együtt, új üdülőszál­lót épít a Balaton partján, ugyanakkor további segítsé­get nyújt a budapesti Át- rium-Hyatt Szálló szakem­bereinek továbbképzéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd, akadémikus, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára szerdán a TIT Természettudományi Stú­diójában tudomány és mű­velődéspolitikai kérdések­ről beszélgetett a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat megyei szervezeteinek el­nökeivel és .az országos vá­lasztmányok vezetőivel. Bevezető előadásában ki­emelte: a párt számol az­zal, hogy a közeljövőben je­lentősen nőni fog a társadal­mi szervezetek — és köztük a TIT — szerepe. Ezután ar­ról szólt: a tudományos ku­tatások megváltozott kezelé­se nem sugallhatja azt az illúziót, hogy gazdasági ba­jainkra ez rögtön kedvezően fog hatni. Amit ma a tudo­mányból a gyakorlatban hasznosítani tudunk, az a múltbeli kutatások eredmá- n.yefn alapszik. Az oktatásra fordított összegek tíz éven át folyamatosan csökkentek a jelenlegi,. katasztrófái!san alacsony szintre. Ezért —»va­lószínűleg a veszteséges gaz­dasági tevékenységre fordí­tott támogatások terhére — növelni kell az oktatás álla­mi támogatását a legrövi­debb időn belül. Beszélt ar­ról a politikai döntésről is, hogy nem elsősorban intéz­ményeket, hanem, tevékeny­ségeket és programokat ér­demes és kell támogatni, ki­választásukat szakemberek­ből álló testültetekre bízva. A Központi Bizottság mel-‘ lett működő — nemrég lét­rehozott —, tudománypoliti­kai munkaközösség tevé­kenységéről szólva elmondta, hogy az a tudományos kuta­tást érintő politikai állásfog­lalások megalapozását mű- helymunkaszerűen végzi majd. Elemzik ebben a tes­tületben. a kutatási eredmé­nyek bevezetésének várható társadalompolitikai követ­kezményeit is, vizsgálják majd, hogy megfelelő módon kezeli-e a kormány a kuta­tásokat, és a kutatási irá­nyokról is állást foglalnak. A munkaközösség egyik első feladata a párt 1969-es tu­dománypolitikai irányelvei átfogó korszerűsítésének elő­készítése lesz, amihez Pál Lénárd kérte a TIT-ben tö­mörülő értelmiségiek alkotó közreműködését is. Kiemel­te, hogy a tudományos ku­tatások társadalmi-politikai irányításában az Országgyű­lésnek nagy szerepe lesz a jövőben. Hangsúlyozta: a ■tudomány nem vállalkozhat, s ne is vállalkozzon hibás poitiitiikai döntések magyará­zására. Az előadást követő vitá­ban, amelyet Ádám György professzor, a TIT elnöke ve­zetett, tizenheten szólaltak fal. Többek között Kiss De­zső akadémikus, aki hang­súlyozta, hogy a tudomány legmeghatározóbb, légjel­lemzőbb területa az alapku­tatás, — ezért azt e szerepé­nek megfelelően kell társa­dalmilag, politikailag kezel­ni és anyagilag is támogat­ni. Nemeskürty István író, filmesztéta kiemelte: ha nem Ismerjük fel a művészet je­lentőségét — a nevelésben és a? ismeretterjesztésben is —, akkor igen fontos erköl­csi átalakító erőről mond le a magyar társadalom. Nádor György, a Nemzetközi Kul­turális Intézet főigazgatója kifejtette, hogy a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat az értelmiségnek fórumot jelent, amely annak létele­me. A nyári egyetemek a tudományokban és művé­szetekben megjelenő legfris­sebb témák számára nem­zetközi vitafórumok is. Mindehhez" a tevékenységhez a TIT-nek politikai bátorí­tásra van ma még szüksége — mondotta. Szépe György, a TIT alelnöke szerint az ér­telmiséget sökáig nem értel­miségként, hanem alkalma­zotti rétegként kezelte a po­litika. Elmondta: jelenleg gazdasági korláták is sújtják a TIT-et, mert nem állami és nem is magánszerv, ezért minden költségvetési korlá­tozás érvényes a szervezet­re, de nem élvezi azokat az előnyöket, amely ék akár egy maszek nyelviskolát is meg­illetnek. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára kérte az MSZMP megyei testületéi­nek politikai támogatását a TIT megyei szervezeteinek tevékenységéhez, még akkor is, ha esetleg politikailag •egymásnak ellentmondó vé­leményéket ütköztető vitafó­rumokat rendeznek. Pál Lénárd összefoglalójá­ban szólt arról, hogy a mar­xizmus—leninizmus elméle­te és ideológiája terén sok mindent újra végig kell gon­dolni — visszatérve a mar­xista gondolkodáshoz a té­teles igazságok ismételgetése helyett, — az értelmiséget, a tudományt érintő kérdések­ben is. Ebben a munkában igen nagy jelentőséget tu­lajdonít a TIT-előadások- nak, -sorozatoknak, a kivá­lóan felkészült előadóknak. Nagyon fontos, hogy a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat olyan értelmiségi szervezet legyen, amely in­tegrálni tudja a legkülönbö­zőbb értelmiségi irányokat, — természetesen annak fi­gyelembevételével, hogy ezek felleljenek meg az alkotmá­nyos törvényességnek, és hogy valamilyen konstruk­tív célt tűzzenek maguk elé, akár olyanokat is, amelyek­kel nem biztos, hogy a TIT tagságának teljes egésze, vagy a politikai párt és an­nak vezetése egyetért. Az egyet nerft értőkkel az együttműködés — társadal­mi szükségszerűség. Ehhez a TIT nagyon jó keretet tud biztosítani. A Központi Bi­zottság titkára üdvözlendő­nek mondta azt, hogy az értelmiségi közélet megújul­jon a Kossuth-iklubb an, olyan tevékenység megindí­tásával, amelynek során jó, baráti vitákban a magyar értelmiség sokszínű eszmei­sége tükröződhetne. Straub F. Brúnó hazaérkezett Párizsból Aczél György látogatása Berlinben Aczéí György, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtu­dományi Intézet főigazgatója július 18—19-én látogatást tett Berlinben, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Aka­démia meghívására. Elő­adást és konzultációt tartott oktatók és kutatók számára a magyar társadalom fejlő­désének mai, a pártértekez- lettet követő fő kérdéseiről. Megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával, Margót Ho- necker kulturális miniszter­rel, valamint Otto Reinhold- dal, a Társadalomtudományi Akadémia rektorával. A ta­lálkozáson megállapodtak közös kutatási programok kialakításában is. Háromezer négyzetméternyi aszfaltozott utat épít Barcson a kaposvári Közúti Épitöválla- lat a Lenin-lakótelepen. A munkával a hóna p végére végeznek Straub F. Brúnó akadémikus, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán hazaérkezett Párizsból, ahol a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa felvételi állandó bizottságának ülésén vett részt. A pozsonyi Pravda cikke Bős-Nagymarosról „Hogyan születik az értet­lenség” címmel a pozsonyi Pravda szerdán hírmagyará­zatot fűzött a Bős—Nagyma­ros vízierőmű építkezéséről „Magyarországon elterjedt híresztelésekhez”. A lap hangsúlyozza: a ví­zierőmű felépítése ellen fo­lyó kampányban felbukkanó naiv kérdések és kétségek láthatóan egybeesnek azzal, amit Lipták Béla, az ame­rikai Magyar Környezetvé­delmi Alap elnöke hangoztat. Huszonhat pontos levelé­ben, amit a magyar Elnöki Tanácshoz intézett, Lipták határozottan tiltakozik az építkezés ellen, de pontotlan adatokat hoz fel érvként — írja a pozsonyi lap, amely szerint Lipták következteté­sei „durva kirohanást jelen­tenek a magyar, s nem utol­só sorban a csehszlovák víz­gazdálkodási szakemberek el­len, akik évtizedeken át vizs­gálták a létesítmény várható hatásait, s akik pontos hid­rológiai, ökológiai, gazdasági, közlekedési és energetikai adatokkal rendelkeznek, s számításaik között szerepel­nek az áradások és földren­gések elleni védekezést célzó előrejelzések is”. — Bebizo­nyosodott, hogy Lipták leve­lének minden pontja alapta­lan — hangsúlyozza a pozso­nyi Pravda. <•

Next

/
Oldalképek
Tartalom