Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

1988. július 20., szerda Somogyi Néplap 5 A kaposvári új sebészeti épúlotbon Korszerű műszerek segítik a gyógyítómunkát DR. SZPORNY GYULA FŐORVOS A LEHETŐSÉGEKRŐL Spanyolországba utazott a Vikár Kórus Katalán nyelven is énekelnek Megkezdődött a gyógyító­in unka a kaposvári kórház új épületében. A két sebé­szeti, valamint az urológiai osztály költözött ide. Az it­teni műtőkben operálnak majd a baleseti sebészet or­vosai, a fül-onr-gége osztály pedig két műtőt kapott itt. Dr. Szporny Gyula, az urológiai osztály vezető fő­orvosa az új műtőben töltött első napok után mondta: — Műszerezettségben, fel­szereltségben, a munkakö­rülményekben elértük — több tekintetben meg is ha­ladtuk — a hasonló osztályok átlagos színvonalát. Ebből következik, hogy a lehetősé­geink is jobbak az átlagos­nál. A minap azt olvastam a Somogyi Néplapban, hogy Debrecenben egy új vesekő­sebészeti berendezést hasz­nálnak. Fénykép is mutatta az operáló orvost. Nos, egy ilyen berendezéssel ma mi is távolítottunk el vesekövet itt, az urológiai osztályon. Ezt az eljárást az idén kezd­tük el alkalmazni* A lénye­ge az, hogy röntganellenőrzés mellett bevezetünk egy vé­kony tűt a vese üregrend­szerébe, majd ennek segítsé­gével lyukat tágítunk. A lyukba egy optikai műszert vezetünk, és szemünkkel el­lenőrizzük a követ, és azt, hogy miként távolítjuk el. Ha egyben nem sikerül ki­húzni, akkor mód van arra is, hogy összetörjük a test­ben és részletekben szívjuk ki. Ezzel a módszerrel és műszerrel egyébként lehet kisebb daganatot is eltávolí­tani, szűkületet tágítani vagy bevágni. Van olyan műsze­rünk is, amelynek segítségé­vel — a beavatkozást sze­münkkel folyamatosan el­lenőrizve — a vesevezetékből vehetünk ki követ. Régebb óta használunk olyan mű­szert, amelynek segítségével hólyagból tudunk követ, da­ganatot eltávolítani húgycsö- vön keresztül, prosztatát operálni. A munka feltételei, a körülmények, a műtő sok­kal jobb, mint a régi épület­ben volt, s az új műtőben dolgozók — azt tapasztalom — örömmel, lendületesen végzik a munkájukat. — Az urológiai osztály az új épületben több ágyat is kapott. — Igen. Az urológiai be­tegek száma emelkedik, s — nem számítva a siófoki sebé­szet néhány urológiai ágyát — ez az egyetlen, ilyen fel­adatokat ellátó intézmény a megyében. A megye lakói- * No nem! Arról szó sincs, hogy egy mohó homo sapi­ens odacsapna az asztalra: bumm !... Arról viszont igen, hogy a Moho Sapiens, a Bumm.!, valamint a többi magyar és külföldi együttes, illetve előadó szeretne „oda­csapni” ezekben a napokban a jelképes asztalra, hogy igenis, itt vagyunk ... Vigasztalanul szemerkélt, majd zuhogott, később újra szemerkélt tegnap az eső Siófokon, így a legbiza'ko- dóbb rendezők és poprajon- gók sem tudták megmonda­ni, hogy az estére hirdetett kezdésre vajon sor kerül- het-e. Mire e sorok megjelen­nek, az olvasók — a tegnap esti televízióközvetítés jó­voltából — már tudni fog­ják, hogy lezajlott-e az első selejtező, avagy csak ma este kerül sorra. Annyi azonban már a föllépők név­sorát böngészve is kitűnik, hogy a korábbiaknál szín­vonalasabb, gyaikorlobtabb előadókra és szerzemények­re számíthatunk. A magyar nak átlagos életkora emel­kedik. Ha jól tudom, ebben a tekintetben csak Heves megye előz meg bennünket. Az urológiai betegségek pe­dig az idősebb kor betegsé­gei. Az is tény, hogy ma in­kább bejönnék azok, akik­nek panaszuk van, mint ré­gebben. S az időben diag­nosztizált betegség könnyeb­ben is gyógyítható. Elég gya­kori, hogy 80 évesnél idő­sebb embert operálunk, és — ebben a technika is se­gítségünkre van — jó a gyó­gyulás esélye. A korszerű eszközök ugyanis csökkentik a beteg terhelését és lehető­vé teszik, hogy segítsünk olyanokon is, akiket a régi módszerekkel nem tudtunk volna eredményesen kezelni. Nemcsak a mi szakmánk fejlődött s került jobb kö­rülmények közé az új sebé­szeti épületben, hanem a társszakmák is. Jelentős lé­péseket tett előre az altató­orvosok technikája, a diag­nosztika. Az eredmény: több beteget tudunk kivizsgálni és biztonságosabban operálni. A mai módszerekkel sokkal tovább kezelhetők az uroló­giai daganatos betegségek is, s a betegek tovább élnek. Természetesen közben több­ször van szükségük kórházi kezelésre, és ez is növeli a betegforgalmat. — A gyógyítóm unka lehe­tőségei tehát jobfoák. — Kollégáim felkészültsé­ge és a technika tette lehe­tővé, hogy szinte minden be­avatkozást — vagy csaknem mindent — meg tudunk már csinálni. Jelenleg csak az. egészen speciális eseteket küldjük tovább a pécsi kli­nikára vagy a budapesti szakintézetbe. Velük is kifo­gástalan a kapcsolatunk. Ilyen eset azonban egyre ke­vesebb van. Véleményem szerint ebben az új környe­zetben meg kell teremteni a lehetőségét a mindenre ki­terjedő teljes ellátásnak. Szakmailag is jó lenne, ha a teljes körű ellátás mellett speciális, csak a mi osztá­lyunkra jellemző gyógyító- tevékenységet is folytatnánk. Olyat, amely túlnőne a me­gye keretein, amely többet nyújtana, mint amennyit egy urológiai osztálynak nyújta­nia kell. — Konkrétan mire, mi­lyen lehetőségre gondol? — Arra, hogy teljes uro­lógiai ellátást tudjunk nyúj­tani. A veseköves betegek száma ' emelkedik, s egyre több az epeköves beteg is. résztvevők közül nem egy lemezzel, rádió- vagy videó- felvétellel rendelkezik, töb­ben vettek részt különféle hazai és nemzetközi köny- nyűzenei eseményeken, te­hát nem egy amatőr pop­gyülekezet bemutatkozásá­ra, hanem egy kiforróban levő, hangjait próbáló elő­adói csoportra számítha­tunk. Hogy közülük ki mi­lyen magasságokba jut, az több tényezőtől függ. A sió­foki fesztiválon például a nemzetközi zsűri, valamint a szavazni szándékozó nagykö­zönség is a csúcsra juttat­hat előadót vagy együttest. Kétségtelen, hogy a tévé­iközvetítés is emeli az idei verseny tekintélyét. Legin­kább azonban a résztvevők tehetnek sokat azért, hogy a rendezők elképzelése való­ra válhasson s a követke­zőkben még nagyobb rang­ja legyen a siófoki interpop- feszti válnak. A színvonal- emeléshez hozzájárulhatnak a már befutott hazai elő­adók közül is azok, akik a popgála keretében föllépnek a szabadtéri színpadon. Tudomásom szerint már gyártanak a világon olyan kőzúzó berendezést, amely a test felnyitása nélkül alkal­mas epe-, vese- és veseveze­ték-kövek eltávolítására. Ez az épület alkalmas arra, hogy befogadja a legkorszerűbb technikát. Ha munkába ál­líthatnánk ezt a műszert, tulajdonképpen olyan tevé­kenység alakulna ki a kór­ház sebészeti épületében, amely már most is hiányzik, s magával hozná szakmánk további fejlődését. Ilyen be­rendezésből elég volna az országban három, ha epekö­ves betegek gyógyítására is használjuk, akkor négy-öt. S miért ne lehetne éppen- a kaposvári megyei kórház az első, amelyik használja? — Ez azt is jelentené, hogy megszűnnének az epe- és ve­sekőmű téték? — Nem, nem jelentené azt. Ahol ezt már használ­ják, ott is operálnak a ha­gyományos módszerekkel. Magyarországon tíz éve még minden műtétet feltárásos módszerrel végeztek. Ahol az új műszert használják, ott száz beteg közül 15-öt kell feltárásos módszerrel meg­operálni. — Gondolom, ez kíméli a beteget, s neki az sem mindegy, hogy meddig kell a kórházban maradnia. — Az új műszerekkel ma még kicsit óvatosabbak va­gyunk. Később, ha rendsze­ressé válik ez a most beve­zetett új eljárás, lényegesen kevesebb időt tölt majd a beteg a kórházban, távol a munkahelytől. Én azt gon­dolom, hogy ez a műszer, amely nekünk új, egy lép­csőt jelent a gyógyításban. Erre fellépve megint új lép­cső következik majd. Az anyagiakat tekintve ma nincs reális esélye annak, hogy hamarosan a legkorszerűbb műszert kapjuk meg, de ha az ember sokszor elmondja, hogy szakmájában mi a fej­lődés útja, előbb-utóbb ta­lál majd valakit, akinek lesz olyan ötlete, amelynek alap­ján kórházunkba kerülhet ez a műszer. — Mennyire elégedett az új munkahelyével? — Az indulás nehézségei bennünket sem kerültek el, de a perspektíva jó. Apróbb hibákat találunk most is, mégis nagyon örülünk az új épületnek. Ezek között a körülmények között kollé­gáim — az orvosok, a közép- káderek — sakkal többre lesznek képesek. A tángyi feltételekben bekövetkezett előrelépést nekünk szakmai szempontból kell kihasznál­ni. Ez az új épület akkor lesz csak gazdaságos, ha mindenben a legtöbbet nyújt­ja. A beruházás csak így té­rül meg az egészségügynek, s azért, hogy megtérüljön, nekünk kell a legtöbbet ten­ni. Dr. K. I. Canioni Gross igazán a kellemes üdülőhelyek közé számít spanyol földön. Ott rendezik meg évről évre az európai kórusok és néptánc­együttesek fesztiválját, pon­tosabban versenyét, hilszena díjakat pénzben mérik. Hétfőn este tartotta az utolsó főpróbát a kaposvári Vikár Kórus, s tegnap el­utazott a katalán városba. Az idén ez az együttés kép­viseli a versenyen a magyar kóruskultúrát. Zákányt Zsolt karnagy tü­relmesen próbált, izgulni csak akkor látszott, amikor megérkezett- a tolmács, hogy meghallgassa a huszadik századi szerző katalán nyel­ven énekelt művét; no, nem azért, hogy kiigazítsa az esetleges zenei hibákat, ha­nem hogy segítsen a pontos kiejtésben, hiszen ez a mű is versenyszám. — A fesztiválon, illetve a Fődíjat nyert Sára filmje Kedden este az ünnepélyes eredményhirdetéssel véget ért a 26. nemzetközi film- fesztivál Karlovy Varyban, és jelentős magyar sikert ho­zott Sára Sándor Tüske a köröm alatt című filmje — a Budapest Filmstúdió pro­dukciója — fődíjat nyert. A hivatalos zsűri elnöke Csin- giz Ajtmatov szovjet író volt, alelnöke Dusán Roll, a csehszlovák művészeti bien- nálé elnöke. Sára Sándor filmje a fő­díjon kívül elismerő okleve­let is nyert a filmklubok nemzetközi szövetségének zsűrijétől. A Kairlovy Vary- ba-n jól érzékelhető közön­ségsiker mellett a film iránt figyelemre méltó kereskedel­mi érdeklődés is megnyilvá­nult. I versenyen gyerekkarok, női, férfi- és vegyes karok vesz­nek részt. A versenyt angol minta szerint rendezik meg, a szabadban, s lesz egy ha­talmas sátor is. Tavaly a debreceni kórus vett részt az európai kórusok rangos versenyén, azelőtt a szom­bathelyiek szerepeltek a ka­talán üdülőhelyen. Három kategóriában indulunk. Ket­tőben kötelező darabokat is be kell mutatni. A női és a vegyes karral szerepelünk, de indulunk folklór kategó­riában is. Egy romantikus és egy huszadik századi művet írtak elő az együtteseknek, a harmadikat szabadon vá­laszthatta a kórus. A női kar Mendelsohn Matettájával és Karai József Ave Mariájá­val készült a versenyre, a vegyes kar Bruckner Ave Mariáját mutatja be és az 1964-ben elhunyt katalán szerző, Taltabull egyik mű­A marxizmus—leninizmus Oktatás általános korszerű­sítéséről-, ezen belül a tudo­mányos szocializmus tan­tárgy alapvető megújításáról dolgozták ki programot a Művelődési Minisztérium egytemi és főiskolai főosz­tályán. Az új rendszer a koráb­ban kötelezően előírt tan­tárgyak helyett jóval na­gyobb önállóságot teremt a felsőoktatási intézmények számára. Az elképzelések szerint évi 90 órában egyet­len tárgyat tesznek kötele­zővé, s ezt valamennyi egye­tem és főiskola — jellegé­nek, arculatának megfelelő­en — maga választhatja meg. További két tárgyat 60 —60 órában az intézmény tesz kötelezővé a hallgatók számára, egy tárgyat pedig — ugyancsak 60 órában — a diákok szabadon választhat­nak. Ez voltaképpen a ko­rábbi speciálkollégiumok rendszerének továbbfejlesz­tését, rugalmasabb alkalma­zását jelenti. Az új tantervi program bevezetésével a felsőfokú képzési idő során az egye­temeken 270 órában, a fő­iskolákon 210 órában tanul­nak majd társadalom-tudo­mányi tárgyakat. Ez az óra­szám 10—20 százalékkal ke­vesebb, mint az előző évek­ben. A marxizmus—leninizmus oktatás korszerűsítési mun­kálatai az orvostudományi egyetemeken a legelőrehala- dottabbak, itt már ez év szeptemberétől az új struk­túrában folyik az oktatás. Ennek keretében 90 órában filozófiát hallgatnak a me­dikusok, majd egy-egy sze­vét. Százhúsz ütemből áll. És katalán nyelven kell elő­adni. A folklór kategóriában két Kodály- művet éneke­lünk. Zákány-i Zsolt elmondta, hogy a verseny idején több hangversenyt is tart a kórus az előírásnak megfelelően. Spanyolországba egy meg- . újult kórus utazott, a tagok negyede kicserélődött. Hia-t- vanan utaztak a versenyre. Búcsúzáskor megkérdez­tük a kórus karnagyától: — Az együtes nyári prog­ramja hogyan alakul? — Alighogy hazaérke­zünk Spanyolországból, au­gusztus 5-én Kőröshegyen szerepelünk, 7-én a surján­völgyi napokon Gálosfán lé­pünk föl Sebestyén János orgonaművésszel közösen. Szeptember 17-én a Magyar . Rádió hatos stúdiója készít velünk rádiófelvételt. H. B. meszterben többek között politikaelmélettel, orvoseti­kával, orvosszooiológiával ismerkednek. A korszerűsítési törekvé­sek között külön hangsúlyt kap a tudományos szocia­lizmus tantárgy megújítása, azaz a politikaelméleti stú­dium bevezetése. Ennek cél­ja: a tudományos elméleti rendszert, a bölcseleti jelle­get nem feladva közelíteni e tárgy ok-tatását napjaink, mai társadalmunk főbb problémaköreihez. A tan­anyag elméleti része olyan főbb politikai fogalmakra épül, mint állam, hatalom, párt, demokrácia, pluraliz­mus. A korszerűsítési munka további menetében a Műve­lődési Minisztérium fölkéré­sére bizottságok készítenek javaslatot a konkrét lépé­sekre vonatkozóan. Fontos feladat a- politikaelmélet te­matikájának és programjá­nak kialakítása, ezt elősegí­tendő szerveznek politoló­giai tanfolyamokat, amelye­ken folyamatosan részt vesz­nek egyetemi és főiskolai oktatók. Ez év szeptemberétől kí­sérletképpen már politika- elméletet oktatnak néhány felsőoktatási intézményben. Így a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és a szegedi József Attila Tudomány- egyetem egyes karain, illet­ve szaikpárjain. Az új rendszerű marxiz­mus—leninizmus oktatást teljeskörűen 1989 szeptem­berétől vezetik be a hazai felsőfokú képzésben. Rendszeresen kiállítják a marcali könyvtárban a város múltjáról szóló helytörténeti anyagokat. A kiállított fény­másolt lapok Marcali múltját, régi életét mutatják be. A kiállítás anyagát dr. Gál József bocsátotta a könyvtár ren­delkezésére INTERPOPFESZTIVÁL '88 Moho Sapiens... és Bumm! À marxizmus—leninizmus oktatás korszerűsítése

Next

/
Oldalképek
Tartalom