Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

1988. július 16., 'szombat 5 Negyven év lépcsőfokai — Sok idős él a körzeté­Hajszálgyökerek Körorvos titulusát nem­csak az újabb elnevezés mó­dosította, hanem — dr. Kol­lár Lajos szerint — a fel­adatuk is megváltozott az elmúlt negyven év alatt. — Pályám elején a gyó­gyítómunka együtt járt egy­féle lelkipásztori tevékeny­séggel, aztán már hivatalnok is lettem. Négy emeletnyi lépcsőn ju­tottam föl hozzá a Petőfi utcai lakásába: úgy éreztem, ezek a lépcsők jelképesek is, kifejezik azt az utat, amiért a kaposvári Semmelweis-ün- nepségen a .negyvenéves szolgálatát ismerte el a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tálya. Napjában most is legalább háromszor járja meg a kör­zeti orvos ezt a lépcsősort, nem számolom hozzá, hogy ha beteghez hívják a Kisfa­ludy utcába és a Buzsáki ut­cába, vagy a Zaranyi-lakóte- lepre illetve a Munkásőr sor­ra, akkor még hányszor fe­szül neki a korlátnak. A halk szavú körzeti or­vost Segesden ismertem meg néhány esztendeje. — Alsósegesden születtem. Apám hétholdas földműves volt. Minden hónapban meg­látogatom szüleim sírját, né­hány rokonommal találko­zom még, a barátokkal. Ki­derítették azt is a családfám­ról, hogy őseim már az 1800- as évek elején itt telepedtek le. Tudja, minden ember éle­tének középpontja a szülő­hely. Dr. Kollár Lajos a csurgói gimnáziumból került a pesti egyetem orvosi karára. — Az előzetes felvételi vizsga ismeretlen volt. Az érettségivel olyan alapmű­veltséget szereztünk, hogy minden nehézség nélkül ol­vastunk latint, német és an­gol nyelvű szakkönyveket, folyóiratokat. A háború közbeszólt: 1945 őszén folytatta az egyetemet, 1948. május 29-én vette át az orvosi diplomát. Kapos­várra kérte felvételét a kór­ház szülészeti osztályára, ahol helye ugyan lett volna, de fizetség, koszt, kvártély nem. Jobb ajánlatot válasz­tott Szigetváron. — Doktor úr, abban az időben Szigetvár még So­mogyhoz tartozott, tehát nem tekinthetjük kitérőnek orvo­si pályájának első állomását, ám azt igen, hogy otthagyta Mezőcsokonyát és Kőszegre ment dolgozni. Igaz, utána visszatért Somogyba, a szü­lőmegyéjébe. — Kőszeg? Nagyon jó eredményeket értek el a Vas megyei kollégák a csecse­mőhalálozás csökkentése te­rén. Érdekelt, hogyan csi­nálják. Ezért mentem át Vasba. — És milyen tapasztalat­tal tért onnan haza? — A szervezésen múlott — tette hozzá szűkszavúan, érezhető tapintattal, hogy múltjában se sértsen meg senkit. — A falusi körzeti orvos­ból városi körzeti orvos lett. A körorvosi munka pedig szakosodott, ön csupán a körzet felnőtt betegeivel fog­lalkozik. — Az egész világon az a tendencia, hogy az orvosi munka, specializálódik. — A házi orvos? — Ideális, de sajnos nem ez a fejlődés iránya jelen­leg. — Milyen a körzetének egészségügyi állapota? — Átlagos. Olyan, mint a többi körzetben lakóké. Sok a panasz az idegességre, nyáron a vírusos fertőzések gyarapodására lehet számíta­ni, az idős korúak sajátos gondjaival pedig naponta ta­lálkozom. ben ? — Az átlagosnál nem töb­ben, de egyre több közülük, aki elhagyatottan él. — A szociális gondozás mennyiben segíti a munká­ját? — Többet kell tenni e té­ren is. Dr. Kollár Lajos nehezen vállalta ezt a beszélgetést. Felesége segített abban, hogy fölfedezzem gazdag könyvtá­rát. Külföldi folyóiratokat szemléz az Orvosi Hetilap számára, német és angol nyelvű közléseket mutat be magyar kollégáinak. Több írógép van az íróasztala kör­nyékén. Gyarapodó szak- könyvtárából ha csak egy kötet is hiányzik, nyomban észreveszi, ám nem tűnnek el azok, csupán fia veszi ke­zébe. Négy gyereke közül az egyik már x>rvos, a másik jövőre végez. A másik ket­tő? Tanítónő, illetve bioló­gus-mérnök. — Két unokám van, és várjuk a harmadikat is ... Dr. Kollár Lajos hamaro­san nyugdíjba vonul. Az unokák örülnek majd a nagypapának, akinek annyi ideje lesz! A betegék, akik ismerik, bíztak benne, ősz­től már új arccal ismerked­nek. — Az adózás miatt otthon sem fogok rendelni — mond­ta. Száznegyvenöt éve született Fodor József Fodor József egy Somogy megyei kis faludban, Lakó- csán született, 1843 július 16-án. Gyermekkorát is itt töltötte. A középiskolát Pé­csett végezte, majd az or­vosi pályát választva előbb Bécsben, később a pesti egyetemen folytatta tanul­mányait. Mint orvos, már fiatalon a népegészségügy felé fordult. Még csak 22 éves volt, amikor 1065-ben az orvosdoktori, egy évvel később a sebészdoktori, sze­mész- és szülészmesteri ; ok­levelet is megszerezte. Köz­ben tudományos munkákat írt a népet fenyegető és pusztító járványos betegsé­gekről, így a hastífuszról és a himlőjárvány leküzdéséről. Beutazta Európát, mindent személyesen akart látni. Ki­váló társával, Marhusovszky Lajossal együtt 1885-ben ve­tette fel azt a gondolatot, hogy az iskolákba zsúfolt gyermekek egészségéről gondoskodni kell; ők terem­tették meg a modern isko­laorvosi hálózat alapjait. Nemzetközileg komoly tudo­mányos rangot vívott ki magának; 1891-ben a Can- bridgei Egyetem is díszdok­torrá avatta. A pesti egye­temen 27 évig tanított. Har­colt ia közegészségügyért, de haladó reformgondolataiból a hivatalos vezetés közönye miatt csak keveset tudott megvalósítani. A korabeli jegyzőkönyvekben rögzített gondolatai a ma nemzedé­kének is intő jelként szol­gálnák. 4901. március 20-án halt meg, 58 éves korában, egy életen keresztül szolgálva alázattal a tudományt. Ne­vét nagy betűkkel kell be­írni a magyar orvostörténet aranykönyvébe. Bronzszobrát Lakócsán a művelődési ház előtt láthat­juk, emléktábla jelzi nagy­ságát a Lákócsai Községi Közös Tanács bejáratánál. Az 1985-ös felvételt Haj­szálgyökerek címmel teg­napelőtt sugározta a Kos­suth adó. Á műsorban el­hangzottak javarészt ma is . időszerűek, sőt, épp napija­inkban igyekszünk újra úgy áttekinteni múltbéli és je­len történelmünket, hagy épülhessünk belőle. Az csupán véletlen lehe­tett, hogy a csütörtök ^ esti említett műsor után — amely a francia—magyar kapcsolatokat tárgyalta . — ördögi) Csilla összeállításá­ban, a tudományok és a tu­dománypolitika ötvenes évek­beli - állapotát villantották föl a beszélgetés részvevői Elek László és Lukácsi Bé­la sorozatában. A régészet, az archeológia is csaknem a napi politika, szolgálatára rendeltetett — idézték a kor tanúi, akik a- tudomány mellett törték lándzsát, .föl­ismerve. ;; hegy a tudomány nem eshet a torzulások ál­dozatául ils hogy milyen ki­vételes lehetőségei Voltak a régészetnek 1952-ben, 1953­ban, arról is képet kaptunk. Mai szemmel csak irigyked­hetnek a régészek, hogy mi­lyen élénk volt a publiká­ció Magyarországon és mi­lyen jelentős támogatásban részesültek a múlt kutatói, a régészek. Élénk, eleven belső élet jellemezte tehát a magyar archeológiát, amely európai rangra vitte ezt a nagyon fontos tudományt. Magyarország és Európa. Magyarország és Franciaor­szág. Mi somogyiak is tud­juk, hogy milyen fontos haj­szálgyökerek vezetnek me­gyénkben is a magyar— francia kapcsolatok terén. GondoLjunk csak a somogy- vári bencés apátságra, amely megalapításának közelgő ki­lencszázadik évfordulójára máris megkezdődtek az elő­készületek. Az alapítás a magyar—francia kapcsolatok szép példája, de ahogy a Hajszálgyökerek című mű­sor szereplői elmondták, a további századokban is ki­emelkedő szerepe volt ennek a kapcsolatnak a magyar külltúrá európai ötvöződésé­ben. Napjaink kapcsolat- rendszerét dr. Köpeczi Béla akadémikus (a nyilatkozata idején még művelődési mi­niszter), a magyar—francia kapcsolatok jeles kutatója, a sok irányban terjeszkedő hajszálgyökerek között em­lítette a tudományt, azon belül elsősorban a szoóioló- gusok, közgazdászok és a történészek felélénkült ér­deklődését a szocialista Ma­gyarország mai törekvései iránt. S e? a figyelem ko­rántsem csak a franciákat jellemzi — fűzhetjük hozzá. Mily en képet kapnak rólunk például a franciák? Igaza van Köpeczi,nők : olyant, amilyent mi magunk alko­tunk magunkról. Valódi ér­tékeinkkel törhetünk csak utat magúnknak Európában, hogy találkozzunk más nem­zetek törekvéseivel. Megszólalt a műsorban a világhírű, magyar szárma- zású Pierre Székely szob­rászművész is, aki ugyan mesterének az eróziót tartja — jelen esetben itt a kife jezés azt jelenti, hogy a természet formáló ereje ih­leti - a művészt különleges szobrainak elkészítésében —. ám ő maga épít és nem rombol; A művészetről ki­fejtett véleményével, azt hi­szem, mindenki boldogan egyetért, hiszen álláspontja: az örök művészet nemzet­közi. Ahogy Pierre Székely mondta: a művészet ozmó­zis — átáramlás a népek kö­zött. A műsor fölidézte Ady Párizsát is: Párizs, Párizs, mindjárt itt lesz... — lel­kendezett a költő, ám mai poétatársa, Juhász Ferenc más szemmel nézi a ma­gyar—francia irodalmi kap­csolatokat. Ugyan Párizs csak egy van, de ma már — ,s ez vitathatatlan — nem tölti be a század eleji veze­tő szerepét a művészetekben a francia főváros, számunk­ra mégis fontos, hogy a ma­gyar művészetet megismer­je Eu-rópa, akár Párizson, akár Rómán át. Ebben kell többet tenni — fejezte ki álláspontját Juhász. Azzal is egyetértünk, hogy csakis a jó művészetet fogadják be, nemcsak Párizsban, de bárhol a világon. A magyar művészeknek magyar művé­szetet kell művelniük magas színvonalon, hogy bekapcso­lódhassunk Európa vérke­ringésébe. Csütörtökön, Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából sugározta a műsort a Ma­gyar Rádió. Korányi Barna Horányi Barna KEDDTŐL: INTERPOPFESZTIVÄL SIÓFOKON Két év után újra a hazai könnyűzenei élet közép­pontjába kerül Siófok. A második Interpopfésztivál mezőnyében összesen negy­ven együttes és szólista mu­tatja be produkcióját a sza­badtéri színpadon. Érkezik előadó a szomszédos orszá­gokból, de távolabbról: az Egyesült Államokból, Norvé­giából, Svédországból, Hol­landiából, az NSZK-ból sőt a „rock hazájából” Angliá­ból lis. Az Interpopfeszfivált a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti. Kedden és csütörtökön este lesznek az elődöntőik, a • döntőt szombat este rendezik. Rossz idő esetén a programokat a következő napon mutatják be az együttesek és a szó­listák. Saját erőből Kollégium épül Szőcsény­pusztán Szőcsénypusztán, az erdé­szeti és szakmunkásképző udvarán a másodéves tanu­lók társadalmi munkában, egy hatvanszemélyes kollé­giumot építenek. Az új diák­szállás egy régi cselédház alapjaira épül: nem bontják le a még használható fala­kat sem, így hamarabb és valamivel kevesebb pénzből tudják elvégezni a munkát. Kis Vince, az intézmény igazgatója elmondta: a ta­nulók társadalmi munkáján kívül jelentős segítséget kapnak a marcali erdészet­től, a barcsi Unitech Ipari Szövetkezettől, a spmogy- sámsoni Marót Völgye Tsz- től is. Segít a Sefag, és anyagilag hozzájárul a ki­vitelézéshez a balatoníelví- déki, a kisalföldi és a vér­tesi erdőgazdaság. Az új létesítmény — a te­rep kívánja így — az északi oldalon egy-, a másikon két­szintes lesz. A 15 millió fo­rintos költségvetésben sze­repel már a központi fűtés, valamint egy klubhelyiség kialakítása is. A szobák há­rom-, illetve kétágyasak lesz­nek. A tervek szerint az idén befejezik a munkát úgy, hogy az egyszintes részbe már szeptemberben beköltözhetnek a lakók. Új­donság még a szakközépis­kolában, hogy ezzel nem ér majd véget az intézmény csinosítása, bővítése. A kö­zeljövő terveiben egy futó­pálya létesítése szerepel, en­nek építése azonban csak a kollégium elkészülte után k.ezdődhet meg. KIÁLLÍTÁS BOGLÁRLELLÉN Csikszerrtmihályi Róbert szobrászművész alkotásaiból rendeztek elsőként kiállítást Boglátilellén a kápolnákban. A nyári ki­állítássorozatot megnyitó tárlat sok érdek­lődőt vonzott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom