Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. július 15., péntek Somogyi Néplap 5 Úttörők a munkátőrtáborban „Rókavadászat” éjfélkor Nem is igazi úttörő az, aki éjfélkor alszik — ami­kor rókára vadászhatna. A nagybajomi muntkásőrtábor- ban — legalábbis az egyik éjszaka — nem lesz alvás. Éjszakai riadó után zseb­lámpákkal fölszerelkezve megkezdődik a rajzlapokra rajzojt rókafejek keresése, s az lesz a győztes, aki a leg­több „rókát” találja. Tábor­tűz mellett tartják az ün­nepélyes értékelést. A gazdag úttörőprogram egy részletét ismertettük. Július 11-e óta 68 felsözsol- cai úttörő nyaral a tábor­ban, 5 rajvezető, 2 ifivezető és egy orvos társaságában. — Négyszeri átszállással jöttünk a Sajó mentéről — mondta Figeczki Lászlóné táborvezető. — Nagyon el­fáradtunk, mire ideértünk, viszont az itteni fogadtatás 'kárpótolt bennünket min­denért. A munkásőrök már az állomáson vártak min­ket, s azóta végtelenül ud­varias kalauzolásban van részünk. A zsolcai l. Számú Álta­lános Iskola úttörőcsapata mindén nyárra szervez tá­borozást. — Eddig többnyire sát­rakban laktunk. A legtöbb helyen önellátásra • rendez­kedtünk be, naponta bevá­sároltunk, főztünk, mindig volt yalami létfontosságú elfoglaltságunk. Ehhez ké­pest a bajomi táborozás ki­mondottan üdülés. Itt nem kell attól tartanunk, hogy elmos minket az eső, s az élelmezésre sincs gondunk. A közeli Patak étteremből napi négyszeri étkezést ka­punk. Választék is van, az üzlet vezetője mát az első nap kipuhatolta az ízlésün­ket, s meglepett minket az­zal, hogy még a strandra is utánunk hozza az ebédet. Ilyen figyelmességben még egyetlen táborozáson sem volt részünk. A megyei muokásörök minden úttörőcsapatnak — így a zsolnaiaknak is — be­mutatkoznak. Július I2-én a Latinca Sándor kaposvári egység tagjai tartottak mun- kásőrnapot. Videóval, bemu­tatófilmekkel fölszerelkezve érkeztek a táborba. Kiss Jó­zsef alapító munkásőr „gyer­meknyelvre” lefordítva be­szélt a munkásőrség meg­alakulásának körülményei­ről, Marosi János egységpa­rancsnok pedig a munkás­őrség időszerű feladatairól szólt. Elmondta, hogy a ka­posvári munkásőrök nagy barátságban vannak a gye­rekekkel, hiszen tizenegy úttörőgárda szaikálegységet pártfogainak. A gyermekek érdeklődés­sel hallgatták az ismerete- téseket. Mint az egyik pe­dagógus elmondta, Zsolcán ritkán látnak munkásőrt, s így a pajtások most sok új­donságokat hallottak. Az ismerkedést játékos verseny követte. Csokoládé­evés késsel és villával, kö­télhúzás, légpuskalövészet, kézigránátdobás volt műso­ron. Megismerkedhettek a pajtások a tábori rádiózás­sal és távbeszéléssel is, nagy öröm ragyogott az arcokon, amint egymás hangját meg­hallották az éterből. Paray Péter leendő nyol­cadik osztályos tanuló a gránátdobásban volt a leg­jobb, viszont — mint mond­ta — a lövészetet jobban élvezte. Varga Virág az idén már befejezte az általános iskolát. — Vendéglátóipari szak- középiskolában folytatom a tanulást — mondta. — A régi iskolával nem szakad meg a 'kapcsolatom, ifiveze­tőként visszajárok, s tábo­rozáson is részt veszek. Na­gyon hozzám nőtt az úttörő­élet, két évig voltam az út­törőcsapat-tanács krónikása. — Hogy tetszik a bajomi tábor? — Nagyon szép, és külön jó, hogy erdő veszi körül. Amatőrművészet Siófokon Megóvni az együtteseket, tartani a színvonalat Az egész országban, saj­nos, csökkenőben az amatőr művészeti mozgalom ereje, hatékonysága, lehetősége. A nemrég még minden megyé­ben rendszeresen megszer­vezett szemléket ma már csak Somogybán tartják meg, s ez (országos szem­pontból) egyszerre lehangoló, (lokálpatrióta szemmel néz­vést) és jóleső érzést keltő tény is. A visszaesés okait általában a népgazdaság je­lenlegi helyzetével összefüg­gésben magyarázzák. Erről a témáról, jelesen az amatőr művészeti mozgalom helyi lehetőségeiről, akadályairól számolt be tegnap a Siófoki Városi Tanács végrehajtó bizottságának dr. Törtei Dé­nes, a tanács művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztályának vezetője. A tanácskozáson részt vett dr. Horváth Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Jelenleg hat eredményesen működő amatőr csoportja van Siófoknak, s ezek fenn­tartói : a siófoki áfész, az építőipari szövetkezet, a Kőolajvezeték-építő Válla­lat, a GOV, a Dél-balatoni Kulturális Központ, a Valán és a Perczel Mór Gimnázium. A cégek pártolt együtteseik (Balaton táncegyüttes, Dal­kör, Bányász női kar. Sió néptáncegyüttes, városi gyer­mekkórus, a Volán Dixie­land, a Schoolgirls csoport) működéséhez a szükséges alapvető anyagaikat még elő tudják teremteni, csupán a Volán csökkentette a tá­mogatást, a gimnáziumban pedig gondot okoz a tiszte­letdíj kifizetése). A személyi jövedelemadó bevezetése után csaknem a felére csök­kent a művészeti vezetők egyébként is csekély tiszte­letdíja.) A szakmai fejlődés, az összetartozás erősítése szempontjából igen lényeges a közönséggel való találko­zás lehetősége, a színpadon elért sikerek ugyanis továb­bi lendületet adhatnak a munkának. Az utóbbi évek­ben szereplésre bőven volt lehetőség a társadalmi ün­nepségeken, a kulturális se­regszemléken, közös koncer­teken és az önálló estéken. Nagy jelentősége volt (van) a különböző országokból (Finnország, NSZK) érkező együttesekkel, kórusokkal való közös fellépéseknek. Emlékezetes rendezvény — és az együttműködés szép példája — volt tavaly no­vemberben a Garai szerzői est. A csoportok közül több­ször járt külföldön a Bala­ton táncegyüttes és a Dal­kör, egy alkalommal pedig a nemrég alakult városi gyermekikórus. Augusztus végén a Volán Dixieland finnországi meghívásnak tesz eleget. Az utánpótlás leginkább a 100 éves dalkörnél okoz gon­dot, a Bányász női karnál, ugyanakkor biztató jel, hogy van néhány új, fiatal dalos is a régiek körében. A töb­bi csoportnál úgynevezett előkészítő csoport működik az utánpótlás segítése végett. A Volán Dixieland ez irá­nyú tevékenységét például segíti a zeneiskolában mű­ködő dzsessz-tanszak is. A városi amatőrmozgalom színvonalának köszönhető, hogy néhány művészeti ág képviselői évente Siófokon találkoznak. Ilyen esemény a kórusok számára az évad­nyitó találkozó, a néptánco­sok, hagyományőrzők számá­ra pedig az Együd Árpád emlékünnepség. A beszámoló, valamint a vb-tagok is úgy vélekedtek, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között is meg kell óvni az együtteseket, s megtartani azt a színvona­lat, amelyet kemény munká­val elértek. Én viszont nagyon izgal­masnak éreztem a sátortá­borokat is... Miközben beszélgettünk, odajött hozzánk hibáid Szon- ja 3. osztályos tanuló, s kér­lelő hangon mondta : — Tessék megírni, hogy jöjjenek el máskor is a munkásőrök... A versenyek ajándékosz­tással zárultak. A munkás- őrök emlékeztető sorokkal tarkított szép könyveket ad­tak a legjobb egyéni ered­ményeket elért pajtásoknak. A gyerekekre még sok él­mény vár a július 20-ig tar­tó táborozáson. A tábor ve­zetői minden napra két programot szerveztek, hogy eső esetén se kelljen tétlen­kedni. A nyaralás alatt min­den perc drága :.. Kovács Gyula Egy újabb kánikulai hét­vége elé nézünk. A kulturá­lis programok szervezői tu­datában vannak annak, hogy ilyenkor legszívesebben a vi­zek mellé húzódnak a szó­rakozni vágyók. Ennélfogva a színvonalas, tartalmas programok szervezését csak­nem mindenütt későbbi idő­pontra halasztották. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központot például hiába vá­lasztanák az érdeklődök, mert ezekre a meleg hetek­re esett az épület tatarozá­sa1. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház társulata vi­szont egy új produkcióval áll közönség elé, igaz, nem a megyeszékhelyen, hanem Pécsen, az Anna-udvarban. Ma és holnap itt adják elő Euripidész Médea című drá­máját, amelyet Jordán Ta­más rendezett, és a főbb szerepeket Spindler Béla, házár Kati és Tóth Béla alakítója. Az előadások este kilehc órakor kezdődnek. Ha már a szabadtéri szín­padoknál tartunk, fölhívjuk olvasóink figyelmét a bog­iári . Vörös Kápolna előtti színpadra, ahol a. Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak előadását lát­hatják ma este kilenc órai kezdettel1, hebovic Az ezre­dik éjszaka című történetét adják elő Quintus Konrád rendezésében. A másik egy- felvonásost Eugene hdbiche írta Feleségem hagyatéka címmel, ennek rendezője pedig Garas Dezső. A hét végén két helyen is föllép a fiatalok körében népszerű Pokolgép együttes. Ma este kilenc órakor a ba­latonmária-fürdői strand­program keretében állnak színpadra, holnap pedig a fonyódi sportcsarnok vendé­gei lesznek. Ez a koncert is este kilenc órakor kezdődik. Még mindig a zenénél maradva, csupán csak stílust váltva, fölhívjuk a komoly­zene kedvelők figyelmét ar­ra a több mint egyhetes programra, amely vasárnap kezdődik Barcson. A Dráva menti nyár keretében itt ta­lálkoznak a hatodik orszá­gos rézfúvós kamarazenei tábor résztvevői. A Dráva menti nyár mel­lett hagyományos program­nak számít a várdombi nyár programsorozata is. A ber- zencei fiatalok ennek kere­tében holnap nagyszabású bálon vehetnek részt, ahol a zenét a községben nép­szerű Candy együttes szol­gáltatja. Szombaton délután egy órakor színvonalas program lesz a nagyatádi Gábor An­dor Művelődési Központban. A második országos faszoto- rászati triennálé megnyitá­sára, és díjkiosztásra kerül sor. A kiállítást Rideg Gá­bor művészettörténész, a Művészet című folyóirat fő- szerkesztője nyitja meg. Ez az anyag, amelyet Pogány Gábor, a Somogy Megyei Múzeum művészettörténésze rendezett, kedd kivételével mindennap megtekinthető délután kettő és nyolc óra között. Egy másik kiállítás — A somogyi kastélyok cím­mel — a Somogy Megyei Múzeumok kiállítótermében látható. Ezt Makai Károly képeiből válogatták a ren­dezők. Bajomi Lázár Endre: Saint-Exupéry csodálatos élete Bajomi Lázár Endre gye­rekeknek szánta egy való­ban nem mindennapi, talá­nyokkal és kalandokkal teli csodálatos életet felvillantó könyvét. Saint-Exupéry, a polgári és hadirepülő, író és esszéista most lenne 88 esz­tendős, de már 44 éve ha­lott. Rövid élete azonban mesésen gazdag volt. Le­het-e érdekesebb téma gyer­mekeink számára annál, mint egy pilóta kalandokkal, veszélyekkel teli életének el­beszélése? És ez a pilóta rá­adásul azonos a felnőttek és gyerekek körében egyaránt népszerű mese, „A kis her­ceg” szerzőjével. 1900-ban Lyonban született a későbbi legendás „Saint- Ex”, aki tengerésznek ké­szülve mégis képzőművészeti tanulmányokat folytatott, bár gyermekkora óta a re­pülés érdekelte igazán. Ka­tonai szolgálata idején lett pilóta. Toulouse-ból Dakar­ba, majd Buenos Airesbe ve­zetett postajáratokat. Később is futár és berepülő pilóta maradt, bár újságíróként és íróként ismerték világszerte. A második világháború ide­jén a kényszerű amerikai száműzetéséből 1943-ban tért vissza és harci repülőként titkos küldetéseket teljesí­tett Franciaországért, hazá­jáért 1944. július 31-én Kor­zika szigetéről szállt fel egy titkos feladat elvégzésére, amelyről azonban nem tért vissza. Bajomi Lázár Endre köny­ve számos érdekes részletet közül a „Déli futárgép”, az Éjszakai repülés”, „Az em­ber földje” című regény szerzőjének életéből, és a korról — amely a repülés hőskora, az első és második világháború időszaka — is képet kapunk. Üj adatokra bukkanhatunk a könyvet il­lusztráló több mint száz tér­kép, fénykép, rajz segítségé­vel, amelyek nemcsak az életrajz, hanem egyben a kor dokumentumai is. A könyv első részének té­mája az író gyermek- és if­júkora, azok az évek, ame­lyekhez Saint-Exupéry is olyan gyakran tér vissza műveiben. A kalandokra, felfedezésekre szomjazó, él­ményekre fogékony kisfiú családjának jelszava: „Cár non?” (Miért ne?) Csodál­kozhatunk-e azután, hogy a népes családban felnövő, az engedékeny anya, a szigorú­an figyelő nagybácsik, nagy­nénik, a sok testvér közt ügyesen lavírozó kisfiú „vé­gigszerelte” gyerekkorát, és újabbnál újabb veszélyes ta­lálmánnyal hökkentette meg a család felnőtt tagjait? Mi­után tizenkét esztendősen át­esik a légi keresztelőn, ér­deklődésének középpontjá­ba örökre a repülés kerül. Felnőttként is hivatásaként szereti, lelkesíti a nehézsé­gek legyőzése, az a bajtársi- asság, hősies helytállás, ami a pilótákat jellemzi. Nem a repülést magát, hanem a szükségszerű, tudatosan vál­lalt kockázatot értékeli, amelynek során nagyszerű emberi tulajdonságok mutat­koznak meg. A pilóta fel­adatának szépségét abban látja, hogy munkájával, ál­dozatával az emberiséget szolgálja. „A repülőgép sem cél: eszköz csupán. Éppen olyan eszköz, mint az eke.” — írja „Az ember földje” című regényében. A 2. fejezet a második vi­lágháború kezdetéig terjedő időszakot mutatja be. Bajo­mi Lázár Endre az életrajz­ban, a müvek keletkezési körülményeinek bemutatá­sában mindvégig támaszko­dik az író regényeiből vett részletekre, és ezzel egyúttal kedvet ébreszt az idézett re­gény elolvasására is. Ezek a regények egy-egy repülő ka­landot beszélnek el, érvé­nyesítve Saint-Exupéry filo­zófiáját: éljen az ember ön­magához méltóbban, ne té- kozolja el a „Földjét”, őriz­ze meg a legmostohább kö­rülmények között is a hu­manizmusát, törekedjen a természet és az ember har­móniájára! A könyv 3. része a máso­dik világháborúban hadire­pülőként dolgozó íróról me­sél, nyomonkövetve életét az utolsó repüléséig, 1944. júliu­si eltűnéséig. Ez a fejezet, noha megőrzi a korábbi ré­szek tárgyilagos ismertető hangvételét, mégis inkább felnőtt olvasókhoz szól, mint gyerekekhez. Saint-Exupéry életének utolsó éveiről és a háttérül szolgáló háborúról nehéz gyerekeknek írni. Eb­ben az időben, 1943-ban írta leghíresebb munkáját, a több mint ötven nyelvre le­fordított, megrendítően szép mesét: „A kis herceget”. A könyv népszerűségét mutatja — és erről részletesen be is számol Bajomi —, hogy több filmet, színdarabot, lemez- felvételt készítettek belőle a világ számos országában. A könyv bemutatja a külön­böző nyelvű fordítások cím­lapját, valamint filmkocká­kat és az előadásokon ké­szült felvételeket. A kis her­ceg tanúsága szerint, csak a mesében valósulhat meg az a tiszta, emberséges világ, amelyre nosztalgiával, össze­szoruló torokkal gondol a felnőtt olvasó is. A tudomá­nyos és technikai haladás tu­domásulvétele mellett azon­ban az író arra figyelmez­tet, hogy nem engedhetjük meg a gép eluralkodását az ember felett. Egy olyan új világ eljövetelét reméli, ahol az emberek között a szeretet és az egymás iránti együtt­érzés uralkodik. A mese egyszerű nyelve is hozzájárul ahhoz, hogy a francia próza egyik remeke­ként emlegessék Saint-Exu­péry művét, amely csak 1945-ben, halála után jelent meg, mégis ez a műve tette őt halhatatlanná. Szórakoztatóan, igényesen megírt, gazdagon illusztrált könyvvel ajándékozhatjuk meg gyermekeinket (és eset­leg magunkat), ha kézbe ad­juk Bajomi Lázár Endre munkáját, a nemrég elhunyt író egyik utolsóként írt ér­dekes alkotását. - B „

Next

/
Oldalképek
Tartalom