Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
2 Somogyi Néplap 1988. július 15., péntek Befejezte tanácskozását a Központi Bizottság KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. július 13—14-ei üléséről A jMagyar Szocialista Munkáspárt /Központi Bizottsága 1988. július 13-14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és la megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. (Folytatás az 1. oldalról) alakítása szempontjából is nagy horderejű. A felszólalók indokoltnak tartották, hogy a törvény megalkotása előtt széles körű társadalmi vita tapasztalatai segítsék a jogalkotókat. Kulcsár Kálmán a jogszabály előkészítésének ütemezéséről szólt, hozzátéve: a társadalmi vita fontos feladata lesz, hogy szelektáljon a jogszabály- tervezetben ma szereplő paragrafusok között, esetleg bizonyos rendelkezések részletesebb kidolgozása mellett foglaljon állást. Korom Mihály és Kulcsár Kálmán egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály megalkotásával olyan joghézag tűnik majd el, amely miatt — jogi szabályozás híján — fontos társadalmi kérdéseket eddig politikai eszközökkel kellett megoldani. Horváth István is hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása a felfogást és a gyakorlatot tekintve egyaránt fordulatszerű változást kezdetét jelenti. A vitában több konkrét észrevételt is tették, részben a törvénytervezet egyes cikkelyeihez, részben a Központi Bizottság kialakítandó állásfoglalásához. Szóba került a nyilvánosság: Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadói beszédét. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet állásfoglalása — az alapvető káderpolitikai elvek megerősítése mellett — szükségessé teszi a kádermumka néhány kérdésének, közte a párt káderhatáskörének módosítását, korszerűbb módszereinek kialakítását. Az állásfoglalás kimondja, hogy „folytatódjon 'a kádenhafáskörök decentralizálása, csökkenjen a felettes pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, gazdasági és társadalmi tisztségek száma”. Mindezeket figyelembe véve áttekintettük a Központi Bizottság káderhatásköri listáját, annak tartalmát, a hatáskör-gyakorlás főbb elveit és eljárásbeli szabályait, s ennek megfelelően tesszük meg a javaslatot. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kifejtette: a hántáskor gyakorlása két formában történik. A testület dönt a saját választási illetve kinevezési jogkörébe tartozó személyi ügyekben; előzetesen állást foglal a más szervek választási vagy kinevezési jogkörébe tartozók esetében. A hatásköriség tartalma mindkét esetben csak a munkaköri változásra — választásra, kinevezésre, felmentésre — vonatkozik. — A káderhatáskörök decentralizálásának és gyakorlásának fontos rendező elve továbbra is, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol a legjobban és érdemben tudják megítélni azok munkáját, magatartátörvényal'kotó munka részleteibe a közvéleménynek legyén módja jobban betekinteni, hiszen jelenleg gyakran úgy tűnik, mintha már a jó ideje napirenden lévő kérdésekben külső nyomásra látnának munkához a döntéshozók. Vitaösszefoglalójában Fejti György rögzítette: a Központi Bizottság megítélése egységes abban, hogy az új törvény a bizalomra és az önmérsékletre építve nagy jelentőségű, gazdasági erőforrásokat is felszabadító fordulat lehetőségét teremti meg állampolgár és állam kapcsolatában. A jogszabály létrehozása egyúttal a szocialista pluralizmus törvényi keretei megteremtésének fontos állomását jelenti. Végezetül egyetértett azzal az észrevétellel, hogy azokról a műhelymunkákról, amelyek napjainkban is folynak — például az alkotmány felülvizsgálata, a bíróságok szerepének áttekintése, újraértelmezése, valamint a népszavazás, a helyi szavazás kérdése — tájékoztatni kell a szakmai és a széles köz'- véleményt. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot egyhangúlag elfogadta. sát — emelte ki az előadó. A kádermunka legfőbb feladata ezután is az, hogy a vezető posztokon feladatuk ellátására alkalmas, a nép- hatalmat erősíteni akaró és tudó, a párt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. Olyanok, akik élvezik választóik, megbízóik megbecsülését és bizalmát, és akik tisztában vannak azzal, hogy feladatuk a nép szolgálata, s megítélésük alapja mindenekelőtt munkájuk eredményessége — mondotta Lukács János. Az előterjesztéssel kapcsolatban Lukács Jánoshoz szövegmódosító, szövegpon- tosító kérdést intézett, illetve megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz Kovács László, Nagy Imre, Horváth István és Tétényi Pál; négyen írásban — együttesen — nyújtottak be javaslatot. Az írásos előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott választ a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta. Különfélék A Központi Bizottság a Különfélék című napirend keretében tájékoztatást kapott Grósz Károly moszkvai tárgyalásairól Mihail Gor- bacsowal és más szovjet vezetőkkel. A Központi Bizottság jóváhagyta az agi- tációs és propaganda, a gazdaságpolitikai, a káderpolitikái és az ifjúsági bizottság, a közgazdasági, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a szövetkezetpolitikai és a tudománypolitikai munka- közösség összetételét. A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Óvári Miklóst, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából és Major Lászlót, a Magyar Népiköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság Irodájának vezetőjévé. Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából és dr. Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudomány - egyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténeti Intézete igazgatójának. I. 4 A Központi Bizottság jó■•váhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett mun'kaláfogatása a ma- gyár—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták : kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai^ feladataink megoldását. A megbeszélésekén elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól'. A magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95 között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energia- hordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani ; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar—szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. O A Központi Bizottság tá■^•mogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16- os amerikai bombázók — megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal! a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azón államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok feltevésében, kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából megvalósításából. II. A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubel- elszámolású exportban s a külkereskedelmi egyenleg— ben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés ..tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további lépések szükségesek. Áz 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcs- fontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást vés határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaság- politikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségét. Elodázhatalanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok 'meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóló feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működötöké részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében. A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. III. A Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit, megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt volt az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rög' zítése, hogy á gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megala- kulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvény- javaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az országos pártértekezlet ál- lásfogatásánák megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435-re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a párt- szervek hatáskörébe — így a központi testületek hatáskörébe is —' csak a politikailag különösen fontos, többségében elsőszámú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnçk, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve akik jogosultak erre. A pártszervek döntenek a saját választási Vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekbens és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata. « * » A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Óvári Miklóst, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét — nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából ; — Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság Irodájának vezetőjévé; — Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása’ miatt — felmentette beosztásából; — Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB, Párttörténeti Intézete igazgatójának. A kádermunka néhány kérdése
