Somogyi Néplap, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

1988. július 25., hétfő Somogyi Néplap 5 Á video ne cél legyen, hanem eewköx! „Ez mégiscsak könyvtár” T ucatzene-döntő Tizenkét versenyzőnek tíz díj Pedagógus számítógéppel Osztopánban tanít Péter Pál általános iskolai tanár matematikát és fizikát, már harminc éve. Az iskola régi kastélyépület. A lakása mö­götte van, s itt beszélgetünk. Az előszobában tévékészülék és hozzá kapcsolva számító­gép. Az asztalon szakiroda­lom : folyóiratok, jegyzetek. — Mióta foglalkozik szá­mítástechnikával? — Mindig érdekelt, de a meghatározó egy tanfolyam volt. Azóta komolyan foglal­kozom vele, felhasználom a munkámban is. Főleg a fizi­ka tanításában segít, mivel megkönnyíti a számítások gyakorlását, a képletek rög­zítését a gyerekek számára. Csak egy programot kell el­készítenem, a számokat már lehet változtatni. A tanulók így sokféle példa révén sa­játíthatják el a képleteket. Hasonló szolgálatot tesz a mértékegységek begyakor­lása közben is. — Ki készíti a programo­kat? — Én. Matematikából, .fi­zikából nagyon sok progra­mot csináltam már. Eleinte elég nehezen^ ment. Megtör­tént, hogy egy áramszünet vagy egy hiba miatt újra kellett kezdenem a több órás munkát. A körülményekre sem lehet azt mondani, hogy ideálisak, kevés az idő, és a gépünk sem a legjobb. Még­is csináltam, s ma már kö­zel sem tart annyi ideig egy program elkészítése. Tavaly elkészítettem az iskola év végi összesítését is. Bármire kíváncsiak a kollégáim, meg­található a programban akár egy tantárgyi átlag, akár egy tanuló igazolt óraszáma vagy biológiajegye. Feldolgoztam a hetedikesek intelligencia- tesztjét és a fizika témazáró feladatlapjait is. Az utóbbi megkönnyíti a dolgozatra való felkészülést; évek óta nem kellett buktatnom. — Az iskolában örömmel fogadják a munkáját? — Igen, de ettől még nem oldódnak meg a problémák. Az iskola elég nehéz anyagi helyzetben van, maga az épület sem alkalmas a taní­tásra. A két számítógép kö­zül az egyiket az áfész hoz­zájárulásával vettük. Jó a kapcsolat a szövetkezettel : megcsinálom nekik az ada­tok egyeztetését, kivetítem az eredményeiket a részköz­gyűléseken. Jól tudunk együttműködni. A tanácstól is kérek segítséget az iskola számára, de nem járhatok mindig sikerrel. Kellenének kiegészítő berendezések a meglevő gépekhez, és köny­veket, folyóiratokat is sze­retnénk venni. Sok minden hiányzik még az igazán ered­ményes munkához! Azokat a könyveket, amelyeket itt lát, a saját pénzemen vettem. Le­hetetlen úgy dolgozni, hogy az ember nem képezi magát! A számítógépes programo­zást fokról fokra tanultam meg, az újságból, a köny­vekből szedtem össze az is­mereteket. Angolul is meg kellett tanulnom, hogy meg­értsem a nyelvet. — A gyerekeket érdekli a számítógép? — Szakkört vezetek, el is jön egy-két érdeklődő tanu­ló, és minden évben van olyan is, aki komolyan fog­lalkozik vele. A többséget azonban még nem nagyon érdekli. Ha valamelyik kol­légám kéri, szívesen készítek neki is programot: a taní­tásban azonban még idegen­kednek a számítógépes mód­szertől, inkább a hagyomá­nyosnál maradnak. Idővel talán megszokják a pedagó­gusok is. Számtalan lehető­ség van a számítógépes ok­tatásban: érdemes volna ál­dozni rá, mert a munkánkat könnyítené meg. — Jut ideje a tanítás mel­lett erre? — Nehéz rá időt szakíta­ni. Sokáig fent vagyok éj­szakánként, és dolgozom, ta­nulok. Nyáron pótolom, amit év közben elmulasztottam. Most egy pályázatra ké­szül. A pedagógiai intézet hirdette meg ezt a számító- gépes oktatás általános is­kolai problémáiról, lehető­ségeiről. Eddig kétszer nyert harmadik helyezést hasonló pályázatokon. Szeretne eljut­ni egy tanfolyamra is, mert érzi: szüksége van bizonyos területeken a továbbfejlődés­re. Ez azonban megint ne­hézségekbe ütközik: nincs rá pénz. A könyvek sokat segítenek, mert jó minősé­gűek, korszerűek, de bor­zasztóan drágák. . Zsíros Éva Kezdhetjük mindjárt a végső következtetésnél : a siófoki interpopfesztivál új előadókkal ismertette meg a közönséget, lehetőséget te­remtett fiatal (és kevésbé fiatal), tehetséges (és kevés­bé tehetséges) zenekaroknak, szólistáknak a megmérette­tésre, a bemutatkozásra, a szakmában való elindulásra. Az eredeti terv szerint a döntőbe 14-en kerülhették. A zsűri és a közönség sza­vazatai azonban egybeestek, így csak a Fan-fan, vala­mint a Casablanca együttes szerzett jogot — a legjobb tíz mellett — a döntőn való részvételre. A tizenkét részt­vevő ,ytucatzene-döntőt” produkált szombaton este. A tudósító a férfi-WC ta­llérnak támaszkodva körmöli a fesztivál nekrológját, mi­vel a rendezőik az újságíró- kát — bízva .rendkívüli ál­lóképességükben — tiszte­letből állóhelyre szóló tiszte­letjeggyel tisztelték .meg. Erről a helyről látni ugyan nemigen lehet, de végülis nem sokat veszített az em­ber: a döntőben az előadók ugyanúgy adták elő a szá­mokat, mint korábban. A hangdk viszont ragyogóan idetaláltak, sőt illatfelhő is terjengett a rekkenő hőség­ben . . . A zene és a szöveg egysége Milyen is volt ez az inter- popfesativái ? Színvonalát tekintve nemigen okozhatott csalódást. Elmondható: nem­zetközi szinten sincsenek színvonalasabb zenék (lega­lábbis a hasonló fesztiválo­kon). Az előadók zöme ki­élte magát a másolásban: sokszor nemcsak a hasonló stílusú, már korábban be­futott sztárokat, hanem oly­kor még azok egyes szerze­ményeit is meg lehetett vol­na nevezni. Az első díjas Zámbó Jimmy például re­kedtes hangjával, nótájával kísértetiesen hasopLít Máté Péterre azzal a különbség­gel, hogy a „rossz nyelvek" szerint 4,5 oktávot képes ki­énekelni. A szövegek legja­vára a már szánté ordító mondanivalótlanság vagy jobb esetben a hatalmas közhely kínálat volt a jellem­ző. Alig akadtak néhányan akik legalább igyekeztek gondot fordítani a szöveg mondandójára is. (Anita, 7- Kontinens, Känguru). A tö- mjegzene egysíkúságából csak igen keveseknek, s oly­kor csak pillanatokra sike­rült kitörni. Új hangzást, öt­leteket „lopni” a zenébe — erre kevesen vállalkoztak, inkább a már kitaposott úton' próbáltak haladni a „slágergyár” ösvényén. Zámbó Jimmy — (Casablanca) vagy aján­dék gyertyákkal (RH-Pozi- tív) próbálta megnyerni. Voltak, akik előrelátóan a közönség soraiból fejezték ki tetszésüket (Zámbó Jim­my), virágesőt produkáltak, sőt — erre tanú nincsen — talán még a telefonszavazást is megszervezték. Mindegy, ez is hozzá tartozik az üz­lethez. Mert itt már az üz­let határvonala kezdődik. Egyebek Még nem találtak ki olyan zsűrit, amely mindenkinek egyformán kedvére lett vol­na. Egy kicsit nagyobb kö­rültekintés a jövőben — ta­lán — mégsem ártana! Pél­dául: nem volt egyetlen fia­tal s egyetlen nő sem az ítélethozó testületben. Ezzel nem a bent levők szakmai felkésizültségét vitatjuk! A Televízió sínen, a nézők fe­Anita Show-szóráspróbálkozás Különösen a második na­pi elődöntőre volt jéllemző, hogy az előadók nagy része valami látványosabbnak vélt show-programdt is becsem­pészett a műsorába. Maska­ra, tánakarok és hasonló „újdonságok”. Ezek az ötle­tek azonban eléggé gyengék voltak. A közönséget néhány együttes szórólapokkal, kis zászlókkal — azokat oszto­gató matrózruhás lányokkal lnterP0P SIOFOK je fölött kötélen, stabilan elhelyezett, magasságban mozgatható kamerákkal, va­lamint egy, a színpadon „bűvészkedő” kameramam- nal készítette a felvételeket. A díszlettervezőnek azonban . nem sok álmatlan éjjelébe kerülhetett a díszlet, amely jórészt csak a reflektorerdő­ből állít. Post Faktum Mindezek után kijelent­hetjük, hagy: véget ért a fesztivál, de az előadóknak az igazi megméretés csak ezután kezdődik. A döntő résztvevőinek közös lemez- felvétele hamarosan megje­lenik, s ki-ki egyéni képes­ségei, ismeretségei, mene­dzserei, szerencséje alapján elindul a hírnévszerzés út­ján. Talán lesz, akinek sike­rül! Ha másért nem is, hát azért, mert olyan — közép­szerű, de — a nagyközönség igényeit maximálisan kielé­gítő dalokat ad elő, mint amilyen számos elhangzott a siófoki fesztiválon is. Az interpopfesztivál '88-on természetesen díjak is gaz­dára találtak. A nagy díjat Anita, az első és a szerzői díjat Zámbó Jimmy, az elő­adói díjat Pap Rita kapta. A külföldi nagydíj tulajdo­nosa Ann Turner, az elsődí­jas Lou Prince, . a külföldi különdíjas Sheila lett. Sió­fok város különdíját a Ró­zsaszín Bombázók nyerte el. Különdíját kapott még Ann Turner, a 7. Kontinens, va­lamint a Casablanca együt­tes. , Gyarmati László Nem azért kerestem föl a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban Pálné Leinber- ber Ágotát, hogy a nyári programokról faggassam. Kí­váncsi arra voltam, hogy mit tart legfontosabbnak a gyermekkönyvtár vezetője és hogyan tud ennek megfelel­ni a részleg. — Semmi esetre sem a látványos, túlméretezett programokat — felelte. — Főleg nyáron nem agyon­szervezett rendezvényekre van szükségük a gyerekek­nek. Minél szabadabb lég­kört szeretnénk teremteni : családias hangulatot. Soha nem sajnáltuk az időt, hogy beszélgessünk velük. — Elég a könyvtáros ah­hoz, hogy minden gyerekre jusson idő? — Ez elsősorban nem lét­szám kérdése: olyan munka­társakra van szükségünk, akik törődnek a gyerekek­kel. Látogatóink között van­nak bőven szakmunkástanu­lók is: ők azért jönnek hoz­zánk szívesen vissza, mert itt egészen más a légkör, mint a felnőttrészlegnél. Ott nincs idő arra, hogy min­denkivel elbeszélgessenek és megkérdezzék : mi érdekli őket, mit szeretnének olvas­ni, mivel töltik az idejüket? Ide jár olyan gyerek, akiről nemcsak azt tudjuk ponto­san, hogy hol lakik, mit szo­kott csinálni, hanem mesél is nekünk minden öröméről, bánatáról. Tudja, hogy itt mindig meghallgatják. A könyvtárba érkező napközis csoportok kötetlen, kiscso­portos foglalkozásokon vesz­nek részt. Alkalomadtán vi­deót is nézhetnek. — Ebben a szűk helyiség­ben? — Sajnos, igen. Majdnem háromezer • olvasónk van, köztük kisiskolások és idő­sebb gyerekek. Nem tudunk nekik külön termet adni, pe­dig érdeklődésük is más, és foglalkozni is másként kell velük. Azt szeretném, ha len­ne egy olyan sarok, ahol akár hason fekve is olvasgathat­nának, vagy nézhetnék a vi­deót. A mostani helyiségünk­ben azonban a napi egy vi­deofilm-vetítés is bőven elég. Az a leghasznosabb, amikor például egy Afrikáról szóló foglalkozáson le tudunk ve­títeni néhány percet egy vi­deóból, mert ez színesíti, ér­dekesebbé teszi a progra­mot. De a video ne cél le­gyen, hanem eszköz: ne fe­lejtsük el, hogy ez mégis­csak könyvtár! — A városa könyvtár — fiókjaival együtt — bezárt a nyárra. Itt nem lesz ha­sonló intézkedés? — A megyei könyvtár egész évben nyitva van; so­kan jönnek nyáron is, sok gyerek itt tölti egész nyarát. Ezek a gyerekek jó helyen vannak: nemcsak foglalkoz­nak, hanem törődnek is ve­lük. Évekkel ezelőtt egy lel­kes pedagógus vidéki tanít­ványait — majdnem egy fél osztályt — hazaindulás előtt mindig a gyerekkönyvtárba küldte. Azok a gyerekek ak­kor a buszmegálló helyett a könyvtárban töltötték el az idejüket; ma a felnőttrész­leg olvasói ... A megyei könyvtár olva­sótermében a magazinokat forgatják a legtöbben. Na­gyon népszerű a Stern, a Der Spiegel, a divatlapok kö­zül a Búrda a legkeresettebb. Sokan szabásmintát is ké­szítenek belőlük. A hazai újságok közül a napilapo­kat, a HVG-t, a Magyar If­júságot, a Magyarországot és az ötletet olvassák. — Nyáron naponta körül­belül kétszázan látogatják a könyvtárat, főleg nyugdíja­sok — mondta Czinkné Bük- kösdi Valéria, az olvasószol­gálat osztályvezetője. — Ez százzal kevesebb, mint a téli hónapokban’ Szomba­tonként még ennél is keve­sebben, csupán százan ke­resik föl az olvasótermet. A könyvtárban a hagyományos olvasószolgálaton kívül két video is működik. Ezeket egész nap lehet használni : mindegyikhez három fejhall­gató tartozik. De — legföl­jebb harminctagú — napkö­zis csoportokat is tudunk fo­gadni; ők egyszerre nézhe­tik a videót. Rengeteg nép- szferű filmünk van, érdekes dokumentum- és ismeretter­jesztő filmek. — Kölcsönözni is lehet? — A videokölcsönzésnek nincsenek meg a feltételei. A közeljövőben nem is kerül rá sor. Egyébként itt, mel­lettünk. az ifjúsági házban sokkal jobb körülményeket lehetne kialakítani a rend­szeres videózáshoz és zene- hallgatáshoz is. A könnyűze­nei lemezeket hallgatják a legtöbben: ötezren hallgat­tak könnyűzenét, kétszázan pedig komoly zenét az első félévben. ' Augusztus húszadika után mindig ugrásszerűen megnő a látogatók száma. A könyv­tárosok most is várják ezt a dátumot. Bánáti Diána Képünk Marcaliban készült, ahol a nagy meleg ellenére naponta negyven-ötven gyerek keresi föl a Berzsenyi Dániel nevét viselő könyvtárat. Olvasgatnak, mesét hallgatnak az apróságok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom