Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
2 Somogyi Néplap 1988. június 16., csütörtök À Tanácsi Kollégium alakuló ülése A Parlamentben június 15-éo megtartotta alakuló ülését a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma. A 21 tagú testületet Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke vezeti (MTI FOTO : Varga László — MTI /TELEFOTO) Megtartotta alakuló ülését a Minisztertanács közelmúltban létrehozott Tanácsi Kollégiuma szerdán a Parlamentben. A várhatóan negyedévenként ülésező konzultatív jellegű testület a tanácsok érdekfeltáró fórumaként, illetve a döntéshozatali folyamatokban érdekegyeztető szervként működik. A 21 tagú testületet Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke vezeti, tagjai pedig az általa felkért helyi és megyei tanácselnökök, valamint Gál Zoltán, a köz- igazgatási ügyekben illetékes belügyminiszter-helyettes. A Tanácsi Kollégium alakuló ülésén elfogadta ügyrendjét, és 1988. évi munkatervét, továbbá eszmecserét folytatott a központi irányítás tanácsokat érintő kérdéseiről, valamint a tanácsok önállósága fejlesztésének további lehetőségeiről. A Református Világszövetség levele Ceausescuhoz Tiltakozások a romániai falvak felszámolása ellen Az egyetemes kultúra, az emberi jogok, a Romániában élő nemzetiségiek azonosságtudatának védelmében több szövetség emelte fel szavát a romániai falvak felszámolása ellen. A Magyar Zeneművészek Szövetségének Elnöksége elhatározta, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak: tegyen erőteljes lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Romániában élő kisebbségeket sújtó településpolitikai döntések ellen. A Magyar Zenei Tanács hasonló tiltakozásra kéri a Nemzetközi Zenei Tanácsot az UNESCO legmagasabb fórumánál. Ugyancsak nemzetközi fellépést tart szükségesnek a román kormány szándékaival szemben á Magyar írók Szövetségének Elnöksége is. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete — csatlakozva az építőművészek és az írók állásfoglalásához — a hazai és a nemzetközi tudományos, valamint irodalmi élet képviselőihez és intézményeihez fordult: tegyenek meg mindent a román kormány által meghirdetett intézkedések visszavonására. A Magyar Jogász Szövetség nyilatkozatában és a világ jogász szövetségeihez eljuttatott felhívásában az emberi jogok súlyos megsértésének nevezte a romániai településszerkezet ' erőszakolt átalakítását, s ellene nemzetközi tiltakozásra hívta fel a nemzetközi jogásztársadalmat. A Református Világszövetség szerdán felhívta a figyelmet arra, hogy azok a tervek, amelyek a romániai falvak több mint felének a felszámolására és helyettük agrár-ipari komplexumok létesítésére vonatkoznak, a kisebbségi jogok drasztikus megsértéséhez vezetnek. Edmond Perret, a világ- szövetség svájci főtitkára levélben fordult Nicolae Ceausescu román elnökhöz. Ebben megállapította : az intézkedés szétzilálja a társadalmi kötelékeket, sérti az emberi és az állampolgári jogokat, ezreket foszt meg nemzetiségi hagyományaitól, kulturális örökségétől és nyelvétől. A Református Világszövetség úgy ítéli meg, hogy a romániai kisebbségek hosszú ideje tartó elnyomása leginkább a kétmilliós magyar népességet sújtja. Izrael — megszállt területek Bezárták az iskolákat Az izraeli hatóságok szerdától elrendelték a megszállt Ciszjordánia összes iskolájának bezárását. Korábban a palesztin mozgalom vezetői röplapokon sztrájkra szólították fel a megszállt nyugati Jordán-part diákjait és pedagógusait. A nyugati part . katonai kormányzója szerint az iskolákat legalább két napig zárva tartják, s ezután is csak akkor folytatódhat az oktatás, ha időközben nem robbannak ki összetűzések. A körzet ezerkétszáz iskolájában mintegy 300 ezer palesztin fiatal tanul. Az Egyesült Államok kedden arra kérte az izraeli kormányt: ne engedje meg telepeseinek, hogy lőfegyvert használjanak a megszállás miatt tüntető palesztinok ellen. A telepesek fegyverhasználatát Jichak Rabin hadügyminiszter korábban jogosnak nyilvánította. EGK—KGST, EGK—Magyarország Baku ellenzi Karabah kiválását Az örmény parlament szerdán határozatban biztosította támogatásáról a Karabah- hegyvidék tanácsának azt a kérelmét, hogy az autonóm területét csatolják az Örmény SZSZK-hoz. Egyúttal kérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyását a csatlakozáshoz — közölte az MTI tudósítójával szerdán Vszevolod Szovva, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. Az MTI Jerevánból kapott értesülése szerint az örmény Legfelsőbb Tanács hasonló tartalmú Bejrúti gyermekrablás Bejrútban kedden fényes nappal elrabolták az utcán egy dúsgazdag libanoni polgár három gyermekét. A tettesek több millió dollár váltságdíjat követelnek. A rendőrség három gyanúsítottat letartóztatott. Jelentések szerint a libanoni miniszterelnök Szíriához fordult, kérve, hogy segítsen a tettesek felkutatásában. Sajtótájékoztató a pápa ausztriai, burgenlandi látogatására utazóknak Mint ismeretes, II. János Pál pápa ausztriai látogatása során a magyar határ közelében lévő Darázsfalvá- ra — Trausdorfba — is ellátogat. Ez alkalomból, a becslések szerint több mint százezer magyar zarándok szándékozik Ausztriába utazni. Az illetékes magyar szervek, mint ezt a Győr- Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon tegnap tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozták, mindent megtettek és megtesznek a ki- és beutazás zavartalan lebonyolításáért. A tájékoztatót Simon Tihamér rendőr vezérőrnagy, Győr-Sopron megyei főkapitány, Csele István rendőr ezredes, Vas megyei főkapitány, Bohár János rendőr ezredes a Belügyminisztérium csoport- főnöke és Czukor József határőr ezredes a BM Határőrség Országos Parancsnok:- ságának osztályvezetője tartotta. Mint elmondták, a legnagyobb forgalomra Hegyeshalomnál és Sopronnál számítanak, de ezeken kívül Kőszegnél, Búcsúnál és Rá- ' bafüzesnél is megerősített szolgálatot tartanak. Az M—1-es, a 85-ös, a 74- es, 87-es főútvonalon „Z” — zarándok — jelzéssel közlekedő személygépkocsik és autóbuszok soron kívül léphetnek át a magyar—osztrák határon. Az autóbuszok utasainak szokásos útlevél- és vámellenőrzését már menet közben, magyar területen elvégzik. A nem az eseményre tartó utasok viszont, éppen a nagy forgalom miatt, elterelésre számíthatnak. Győrött, Sopronban, Csornán, Kapuvárott, valamint Sárváron, Szombathelyen és Kőszegen a megyei és a helyi tanácsok úgy intézkedtek, hogy az élelmiszerüzletek, valamint a benzinkutak meghosszabbított időben tartsanak nyitva. Az illetékes magyar és az osztrák szervek — mint a tájékoztatón hangsúlyozták — nyomatékosan kérik a zarándokokat, hogy útiokmányaikat nagyon pontosan töltsék ki. Az adott időpontban ugyanis, s éppen a rendkívül nagy forgalom miatt, utólagosan már nem lesz lehetőség egyéni kívánságok teljesítésére. Akik ezzel nem számolnak, hosz- szas várakozásra kényszerülhetnek. A két ország határrendészeti szerveinek külön kérése az is, hogy a Sopronnál átutazó zarándokok június 24-én legkésőbb 6 óra 30, Kópházánál 5 óra 45, Hegyeshalomnál 5 óra 30, Kőszegnél 5 óra 15, Búcsúnál 4 óra 45, Rábafüzesnél pedig 4 óra 15 percig lépjék át a határt. Csak így bízhatnak abban, időben eljutnak a pápai misére. A szertartás színhelye Sopronhoz van a legközelebb (8 km), a Hegyeshalomnál és Kőszegnél kiutazóknak viszont már 50 kilométert kell osztrák területen utazniuk. üzenetet intézett az azer- bajdzsáni törvényhozáshoz is. Az örmény Legfelsőbb Tanács szerdai ülésén a Szum- gajtban történt örményellenes program szervezőinek elítélését is határozatba foglalta és együttérzéséről biztosította az elhunytak családtagjait, valamint a sebesülteket — tette hozzá Vszevolod Szovva. Az ülésről szóló jelentés szerint az örmény parlament állandó bizottságot állított fel, amely a nemzetiségek közötti viszonnyal és az internacionalista neveléssel hivatott foglalkozni. Az Azeriníorm Azerbajdzsán Hírszolgálati Iroda képviselője az MTI tudósítójának telefonon elmondta, hogy Baku álláspontja változatlan, ellenzi Karabah kiválását. Ezzel összefüggésben idézte Abdul-Rahman Vezi- rovot, az Azerbajdzsán KP KB első titkárát, aki június 13-án egy bakui nagygyűlésen leszögezte: Karabah Azerbajdzsán elválaszthatatlan része volt és marad. Az azerbajdzsáni parlament június 17-én ül össze ^ karabahi kérdés megvitatására. A nyugat-európai közösség külügyminiszterei hétfőn és kedden Luxemburgban tartott tanácsülésükön egyebek között megtárgyalták az EGK és a KGST közös nyilatkozatát, amelyet a múlt héten láttak el kézjeggyel Moszkvában az illetékesek. A miniszterek egyhangúlag jóváhagyták ezt a közös nyilatkozatot, amely lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt a két tömörülés, valamint az EGK és az egyes KGST- tagországok között, továbbá kijelöli az együttműködés lehetséges területeit, a közösségek szintjén. Ezek: statisztikai adatcsere, szabványegységesítés, környezetvédelmi együttműködés. A miniszterek jóváhagyása után az okmány a Stras- bourgban székelő nyugateurópai parlament, az EGK parlamenti testületé elé kerül jóváhagyásra. Biztosra vehető, hogy a baloldali többségű testület — amely korábban is többször tanújelét adta már ama törekvésének, hogy javítsa a kelet—nyugati kapcsolatokat, és szorgalmazta a KGST-vel való párbeszédet is — elfogadja a közös nyilatkozatot. A parlamenti jóváhagyás után már semmi akadálya sem lesz, hogy a tervnek megfelelően június 25-én Luxemburgban az EGK és a KGST legmagasabb szintű képviselői aláírják a közös nyilatkozatát. A kormányok és a parlament felhatalmazása alapján az okmányt az EGK részéről a brüsszeli főbizottság külkapcsolatokért felelős tagja, a belga Willy de Clercq, a KGST részéről annak titkára, a szovjet Vja- cseszlav Szicsov írja alá. Aláírás után az mindjárt hatályba is lép. Az EGK vezetői egyöntetűen és megelégedéssel fogadták a közös nyilatkozat tető alá hozását. Ügy ítélik meg, hogy ezzel véget ér az a mindenképpen idejétmúlt állapot, amelyben Európa e két nagy gazdasági tömörülése nem vett tudomást e másról. A nyilatkozat fontos kezdete lehet az összeurópai gazdasági együttműködésnek — mondják — és igen jelentős politikai hozzájárulás az általános enyhüléshez Európában és az egész világon. Az EGK és a KGST szervezetei közötti tárgyalásokkal és kapcsolatfelvétellel párhuzamosan folytak és folynak tárgyalások a nyugat-európai közösség, mint integrációs egység, és a KGST egyes tagországai — köztük Magyarország — kétoldalú kapcsolatfelvételéről és a kétoldali kereskedelmi együttműködés szabályozásáról is. Egészen biztos, hogy a két tömörülés intézményei közötti megállapodás meg fogja gyorsítani a KGST egyes tagországaival folyó tárgyalásokat — vélik szakértők és megfigyelők. Az EGK vezetői politikailag igen fontosnak tartják, hogy a Magyarországgal kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről folyó tárgyalások minél előbb eredményesen záruljanak és létrejöjjön a megállapodás. Ez kifejezésre jutott a miniszterek Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter elnökletével megtartott luxemburgi ülésén is. A külügyminiszterek meghallgatták Willy de Clercq- nek, az EGK-főbizottság külkapcsolatokért felelős tagjának jelentését azokról a tárgyalásokról, amelyek az EGK és Magyarország között négy éve kezdődtek, s amelyek egy éve — amióta az ÉGK miniszteri tanácsa erre megadta az EGK-főbizott- ságnak a felhatalmazást — hivatalos jelleggel folynak. Ismertette az eddigi tárgyalások eredményeit, valamint azokat a nézetkülönbségeket, amelyek az áruforgalom korlátozásainak feloldása tekintetében még fennállnak. Lényegében arról van szó: hajlandó-e az EGK közösen megállapítandó határidőre (öt vagy tíz évről van szó) felszámolni a magyar kivitelt bizonyos árufajtáknál jelenleg korlátozó mennyiségi felső határokat, ahogyan ezt a magyar fél szeretné GATT-tag- ságából fakadó jogaira hi-r vatkozya. ‘ A külügyminiszterek kifejezésre juttatták azt a politikai akaratukat, Hogy a Magyarországgal folyó tárgyalásokat r- az adott felhatalmazás alapján — „mihamarabb eredményesen befejezzék, s hogy a nézetkülönbségeket kölcsönös megértéssel és közeledéssel áthidalják annak érdekében, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt a lehető legrövidebb időn belül meg lehessen kötni”. Fábián Ferenc Változatlan nézeteltérések, változatlan kvóták az OPEC-nél Minden marad a régiben: a kőolajexportáló országok olajügyi miniszterei Becsben úgy döntöttek, hogy jobb megoldás híján újabb hat hónapra meghosszabbítják korábbi megállapodásukat a napi 15,06 millió hordóban megszabott termelési plafonról, és változatlanul a hordónkénti 18 dolláros olajár elérésére törekednek. Az OPEC 13 szakminisztere szombat óta folytatott egyeztető tárgyalásokat a június végén lejáró kvóta- rendszer megújításáról. A feladat az volt, hogy összhangot teremtsenek a kereslet növekedésére számító, s a termelés növelését szorgalmazó arab OPEC-tagor- szágok (Szaúd-Arábia, Ku- vait, Egyesült Arab Emirátusok és Katar), valamint az olajárak növelése érdekében csökkentést követelő többség álláspontja között. A .találkozón ismét kísérletet tettek arra, hogy a kvótarendszerbe bevonják a szervezet „fekete bárányát’’: Irakot, amely már a korábbi megállapodás aláírásától is elzárkózott, mivel kvótáját alacsonyabban szabták meg fő riválisánál, a napi 2,36 millió hordót kitermelő Iránnál. (Az iraki kvótát múlt év decemberében 1,54 millióban akarták megállapítani, ezt nem fogadta el, és jelenleg mintegy 2,6 millió hordóra becsülik napi termelését.) Az iraki különállás tehát nemcsak elvi szempontok miatt irritálja a többi OPEC-tagállamot, hanem, elsősorban azért, mert az iraki túltermelés leszorítja az árakat. Részben ennek tudható be, hogy az olaj világpiaci ára az áhított 18 dollár helyett csak 16 milliárd dollár körül alakult az elmúlt hónapokban. A kérdés rendezése végül is meghiúsult az iráni ellenálláson. A másik vitatéma az lett volna, hogy 'tulajdonképpen mire is szólnak a termelési kvóták, milyen finomítottsá- gú olajra vonatkoznak a megszabott mennyiségek. A kvóták túllépésében ugyanis az is közrejátszik, hogy több ország „csal" — vagyis más néven adja el kőolaját. A találkozón végül ezt a problémát is szőnyeg alá söpörték, mindössze annyi történt, hogy szakértőket bíztak meg a kérdés kivizsgálásával. Egy ponton sikerült közös nevezőt találni: az öt éve üresen álló főtitkári posztra Subroto volt indonéz olajügyi minisztert választották meg, aki a különböző érdekeket képviselő tagországok közötti közvetítő tevékenységével érdemelte ki a tisztséget. A miniszterek nyári ülésszakának eredményével feltehetőleg senki sem elégedett, és kétséges, hogy ez a legkisebb közös nevező javítani fog-e a kartell helyzetén. Irak nem irta alá a megálapodást — az Egyesült Arab Emírségek minisztere pedig aláírta ugyan, de már a tárgyalások folyamán közölte, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a napi 948 ezer hordóban megszabott kitermelési kvótát, amely szerinte lényegesen kisebb az ország tényleges kapacitásánál. A nagy kérdés mindezek után azt hogyan alakul az olaj iránti kereslet, beigazolódik-e az olajtermelők várakozása, és — a túltermelés ellenére is — sikerül-e megközelíteni a 18 dolláros hordónkénti irányárat. Nagy Katalin
