Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

1988. június 10., péntek Somogyi Néplap Körzeti orvosok, alapellátás Kiépült a hálósat Kaposváron és környékén Huszonhárom körzeti or­vosi rendelő áll a kaposvári betegek gyógyításának szol­gálatában, nincs orvoshiány, és a műszerellátottság is megfelel annak a követel­ménynek, hogy lehetőleg az alapellátás biztosítsa a tel­jes gyógyulást. A városkör­nyéken több új orvosi ren­delő és orvoslakás épült, a városi egészségügyi osztály gondot fordít arra, hogy a társközségek se kerüljenek hátrányos helyzetbe — ösz- szegezhetjük a tanács vég­rehajt® bizottsága elé került beszámoló legfőbb megálla­pításait A helyi tanácsok is sokat tettek annak érdeké­ben, hogy a védőnői álláso­kat is betöltsék a városkör­nyéken. A községek az or­vosi ellátás színvonalának emelése érdekében gyarapí­tották a rendelők műszerál­lományát, több helyen vásá­roltak fizikoterápiás beren­dezéseket, így a falvak la­kóinak nem kell a megye- székhelyre utazniuk kezelés­re. A fogorvosi hálózat ki­épült a városban és a vá­roskörnyéken — állapította meg beszámolójában az egészségügyi osztály, és ör­vendetes az a törekvés, hogy az általános iskolások fog­kezelése mellett biztosítani igyekeznek a középiskolá­sokét is. A statisztikai adatok kö­zött találunk elszomorítót is, ilyen a halvaszületések szá­mának növekedése. Koráb­ban egy-két, tavaly már ti­zenegy esetben fordult elő, elsősorban a terhesség alat­ti nem megfelelő életmód miatt. Az iskolaorvosi hálózat kiegészült, Kaposváron ifjú­sági védőnők tevékenységé­vel bővült, ők a középisko­lákban és a főiskolán, vala­mint az egyetemen kísérik figyelemmel a fiatalok egészségét. Szeptembertől ez a hálózat tovább bővül. Az óvodások és az általános is­kolások számára megszerve­zik a látás- és hallásszűrést. Hét év alatt ötszázkilenc- ven forinttal nőtt átlagosan a rendkívüli szociális se­gély személyenként, a rá­szorulók száma évről évre több. A .beszámoló szólt arról is, hogy egy körzeti orvos ellen bírósági eljárás folyik ok­irathamisítás miatt: indoko­latlanul tartotta betegét táp­pénzen. A kaposváriak sem veszik azonban többször igénybe a táppénzt, mint másutt, nőtt ugyan itt is a táppénzesek száma, de az országos átlagot nem éri el. A Kaposvári Városi Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak ülésén Papp János ta­nácselnök összefoglalójában azt is kifejtette; nilncsenek meg még a feltételei a kór­ház-rendelőintézet teljes kö­rű integrációjának. „HÁZHOZ VISZI” A KÖNYVEKET Barátiné Készéi Klára, a nagykanizsai pályafenntar­tási főnökség barcsi főpálya­mesteri szakaszának admi­nisztrátora és anyagnyilván­tartója évről évre több pél­dányt ad el a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő könyvekből. — Az első évben négy­ezer, a másodikban 17 ezer forint volt a bevétele. Az idén már 13 ezer forint érté­kűt sikerült eladnia — mon­dotta Rugya Béla, a Kos­suth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének vezetője. Sikerének titka, mint meg­tudtuk az, hogy ismeri a ddlgozók érdeklődését. — Nemcsak a pályafenn­tartás munkatársait keresem föl a könyvekkel, hanem az épület- és hídfenntartókat, valamint a forgalomirányí­tókat is — magyarázta Ba­rátiné Készéi Klára. — Érettségi óta nem nélkülöz­hetem az olvasás útján meg­szerezhető élményeket. Sze­rintem a televízió és a rá­dió nem pótolhatja a nyom­tatott betűt. — Harminc rendszeres vá­sárlóm van az alig több mint kétszáz dolgozó között. Olyan pedig egy sincs, aki ne vett volna tőlem köny­vet. — Barátiné ugyanis, mint megtudtuk, „házhoz” viszi az új köteteket. Egy- egy példányt betesz a szaty­rába, s cipeli őket a vasút­állomás területén, több kilo­métert is gyalogolva napon­ta. — Tőlünk háromszáz mé­terre van a határ. A jugo­szláv emberekre már egé­szen más törvényrendszer vonatkozik, s minket érde­kel az ő sorsuk is. A barcsi vasútállomáson a legsikeresebb kötet eddig a Magyarország külpolitikája volt. Több kellett volna, azonban a Magyar történe­lem nagy alakjai-ból. Mivel a barcsi vasútállomáson sok nő dolgozik, kelendőek a szakácskönyvek is. Ezekből Barátiné sok receptet kiírt. — Négytagú â család, sze­retnék nekik hétvégeken változatosan sütni-főzni. Több jól bevált receptet ta­nultam már a Kossuth Ki­adó szakácsikönyveiből. B. A. Tájértekezlet Kaposváron a családi nevelésről Kaposváron tartották meg tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fel­kérésére a Baranya, Tolna, Zala és Somogy megyében működő családikörklubok tájértekezletét. Dr. Novák Ferenc, a népfront megyei titkára köszöntötte a részt­vevőket, majd dr. Gayer Gyuláné szociológus, a HNF családvédelmi tanácsának titkára tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az utób­bi időben több olyan új jog­szabály születtett, amely bi­zonyos értelemben védtelen­né tette a családokat. A ré­gi óvó mechanizmus — azaz a több generáció együttélé­se során kialakult családi szövetségek — ma már nem működik, s eddig újat még nem sikerült életre hívni. A gazdasági kibontakozáshoz feltétlenül szükség van a szociális problémák meg­oldásának reformjára is. Ezután Bemard Jenöné, a HNF pedagógiai bizottságá­nak elnöke számolt be a családikörklubok megyei helyzetéről. Szólt arról, hogy a kezdeti föllendülés után most visszaesés tapasztal­ható. 1985-ben huszonkilenc ilyen klub működött So­mogybán, az idén pedig már csak tizenkettő. A klubve­zetők többsége pedagógus', és tavaly óta nagyrészt a helyi nevelési feladatok megoldása adott munkát ne­kik; a visszaesés másik oka pedig az, hogy a szülők — elfoglaltságukra hivatkozva — kevésbé vesznek részt közös nevelési gondok meg­oldásában. A családikörklu­bok működését segítő tele­víziós adások is kevesebbet foglalkoztak a kisgyermek­kor problémáival, az óvodai klubok szinte észrevétlenül felbomlottak. A városokban eddig sem sikerült a klubközpontokat kialakítani, pedig voltak jó szándékú kezdeményezések. Bemard Jenőné mint az igali klub vezetője tevéke­nyen részt vállalt e munká­ból, s javasolta, hogy a te­lepüléseken élő nyugdíjas pedagógusokat is vonják be a mozgalomba. így nemcsak a nevelési gondok megoldá­sában segítenének a szü­lőknek, hanem kialakulna olyan társadalmi összefogás is, amely meghatározó le­hetne a községekben, ösz- szegezésében kifejtette: a család felelősségét emleget­ni, vádlóan felróni kevés, a helyes nevelési elvek érvé­nyesülését a gyakorlatban kell segíteni. A Szovjet Kulturális Alap törekvése Uj múzeumokat létesítenek A Szovjet Kulturális Alap leningrádi tagozata által szervezett jótékony célú elő­adás bevételét a műsorban fellépő leningrádi és moszk­vai művészek — színészek, zenészek, irodalmárok — az Anna Áhmatova-emlékmú- zeum létesítésére ajánlották föl. Ugyanilyen céllal ren­dezték meg az orosz festők magángyűjteményekben őr­zött képeinek kiállítását is. Az Anna Ahmatova-emlék- múzeumot abban a Nyevsz- kij sugárúthoz közeli ház­ban szeretnék berendezni, ahol hosszú ideig élt a köl­tőnő, s melyet „Hős nélküli poéma” című művében is megénekelt. Ez a múzeum lesz azon emlékhelyek egyi­ke, amelyek létrehozásán az új társadalmi szervezet, a Szovjet Kulturális Alap fá­radozik. A Leningrád melletti Pet- rodvorecben a Benua család múzeumának megnyitását tervezik; itt az orosz épí­tész- és festődinasztia le­származottai által az alap­nak adományozott tárgya­kat állítják majd ki. A Le- ningrádnoz ugyancsak köze­li Lomonoszovban (egykor Cranienbaum) Igor Sztra­vinszkij szülőhelyén szintén múzeummal kívánnak tisz­telegni a híres zeneszerző emlékének. Leningrád régi városrészé­ben már folyik a Konvu- sennaja-templom restaurá­lása: Halála után itt búcsúz­tatták Puskint. Komoly kí­sérletet tesz az alap Puskin és Dantes jelenleg francia magángyűjteményben meg­található pisztolyainak visz- szaszerzésére. A Szovjet Kulturális Alap leningrádi tagozata Mihail Lomonoszov Finnországban és Ivan Tur- genyev Franciaországban őrzött könyveit is szeretné hazahozatni. Rangos zenei eseménynek ad otthont a hét végén Ba- latonkeresztúr: itt rendezik meg vasárnap a VI. fúvós - zenekari találkozót. A prog­ram a balatonmáriafürdői strandon kezdődik a zene­karok felvonulásával, me­netzenével, majd az együt­tesek bemutatják tudásukat. Délután két órakor közös térzenében gyönyörködhet a zeneszerető közönség. A ta­lálkozón hét fúvószenekar vesz részt. Ma este nyolc órától a marcali kulturális központ­ban Felettünk a béka cím­mel a Mikroszkóp Színpad politikai * kabaréját láthat­ják az érdeklődők. A csurgói I. Sz. Általános Iskola sorozatban mutatja be alkotó pedagógusainak munkáit. Első alkalommal Gavallérné Frank Edit rajz­tanár grafikáiból és festmé­nyeiből rendeztek kiállítást a Csokonai művelődési köz­pontban. A tárlaton látha­tók a pedagógus testvéré­nek, Frank Eszter kerami­kusnak az alkotásai is. A Szabadidőközpontot Építő Egyesület pénteken este hét órától hangversenyt rendez a csurgói művelődési központ­ban; a Kaposvári Tinctoris Régizene-együttes reneszánsz és barokk zenét mutat be. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban Weeber Klára szobrászmű­vész tárlata várja az érdek­lődőket. E hét végén még megte­kinthető a szigetvári dzsá­miban Gyűri Vilmos barcsi fotós Portrék töviskoronával című kiállítása. A Fonyódi Galériában Pál Aranka festő, Gábor Éva Mária és Pál Mihály szob­rászművész alkotásaiból ren­deztek kiállítást. A Somogy Megyei Műve­lődési Központ Képzőművé­szeti Köre kiállítással mu­tatkozott be a 48-as ifjúság útja 44-es épületében. Kaposváron az Edosz műve­lődési házban Szentiványi Árpád Ausztrália című fo­tókiállítása látható. A Somogy Megyei Mú­zeumban A jég világa című állandó kiállítás látogatható; ugyancsak itt tekinthető meg a Régészeti kutatások Somogybán című bemutató, valamint Martyn Ferenc fes­tőművész állandó, illetve Bernáth Aurél emlékkiállí­tása. A múzeum második emeleti ■ helyiségeiben válo­gatás látható az intézmény képzőművészeti gyűjtemé­nyéből. A Somogyi Képtár­ban Vaszary János emlék- kiállítása tekinthető.meg, a Kaposvári Galériában pedig Czinkotay Frigyes festőmű­vész tárlata. A képzőművészetek kedve­lőinek hét végi programjá­ban szerepelhet a Róma-villa (képünkön), a Rippl-Rónai Emlékmúzeum meglátogatá­sa. A kaposvári pályaudvar elől induló 15-ös busszal le­het megközelíteni. Hétfői előzetesként szeret­nénk* olvasóink figyelmét felhívni egy nagyatádi prog­ramra. Délután öt órakor a művelődési központban Orosz Péter művészettörté­nész, szobrászművész nyitja meg a Fuggerth Ferenc ipar­művész tűzzománcképeiből és ékszereiből rendezett ki­állítást. MÜHELYKIÁLLÍTÁS A kockától az aktig A Somogy Megyei Műve­lődési Központ képzőművé­szeti körének helyiségében a fémcsöveken könnyű testű, színes bábuk vásári hangu­latot idéznek. Pedig csupán a szakkör egyéves munká­jának, értékelésének lehe­tünk tanúi azon a műhely­bemutatón, amely néhány napig tart nyitva a lakóte­lepi alagsorban, Kaposváron a 48-as ifjúság útja 44. alatt. A grafitrajzok és a szénnel készült grafikák egy közös feladat megoldásának meg­annyi változatát nyújtják; szebbnél szebb csigákat lá­tunk. S ki gondolná, hogy három mértani test és egy edény színes krétarajza, is élményt nyújthat a néző­nek? — Lehetne a téma akár egy hegedű is — je­gyeztem meg Szabados Já­nos Munkácsy-díjas festő­művésznek, a szakkör egyik vezetőjének —, akkor sem mondana többet az alkotás. Hiszen a kép színvilága fog­ja meg a nézőt, nemcsak le­leményes, hanem művészi is a színharmónia. Egy éve működik a lakó­telepi központ — a szabad- időklub, a számítógépes klub, a fotó- és filmklub, valamint a kézművesműhely mellett — a képzőművészeti kör, ahöl a környék általá­nos iskoláiból, valamint a megyeszékhely középisko­láiból csaknem negyvenen kezdték meg az ismerkedést a vizuális kultúrával, a raj­zolás és a festés titkaival. Hozzáteszem, mielőtt a kört vezető művészházaspár vé­leményét is megtudnánk: nem iskolás módon, hanem nagyon szabadon, műhely­hangulatban. Ez érződött a kedd délutáni öszejövete- len is, amelyre a szakkör tagjainak barátai, barátnői, szülei és ismerősei is kíván­csiak voltak. Alig fértünk el a három kis teremben, ahol az egy év alatt készült leg­sikeresebb munkákat állí­tották ki a diákok. Weeber Klára szobrászművész a jó hangulathoz még szendvics­ről és kóláról is gondosko­dott — ez volt a gyerekek kívánsága. Legyen egy ki­csit ünnepélyes ez a talál­kozás — úgy is mondhat­nám: tanévzáró foglalkozás —, amelyen számot adnak tudásukról. — Fél év után már lehe­tett látni, hogy nagyon sok lehetőség van ezekben a gyerekekben. Olyan felada­tokat kaptak, amilyenekkel az iskolában nem találkoz­hatnak — avatott be a szakköri foglalkozások tit­kaiba Szabados János. — Nem követtük az iskolai tantervet, az az ilyen mun­kát nem teszi lehetővé. — Milyen sajátos tanterv alapján dolgoztak a képző- művészeti szakkörben? — A gyerekek adottságait vettük alapul. A követelmé­nyeket fél év után emeltük; bonyolultabb feladatokat ol­dottak meg a gyerekek. így jutottunk el a kockától az aktig. Nagyon jó közös mun­ka folyt. Azt is megtudtuk, hogy noha nem a felvételi-elő­készítés volt a szakkör fel­adata, ezt a szerepet is be­töltötte, hiszen néhányan si­keresen szerepeltek a vizs­gán. Ketten az érettségizet­tek közül rajztanárnak ké­szülnek. — Hányán kezdtek és há­nyán maradtak a szakkör­ben? — Harminchatan, néhány gyerek „morzsolódott le” csak. De volt egy érdekes esetünk. Az egyik szakköri tagunk elhozta a barátnőjét, s addig noszogattuk, míg rajzeszközt fogott. Kiderült róla, hogy ő ,az ügyesebb... Az agyagbábukat akár színes szoborkarikatúrák­nak is nevezhetnénk. — A hetedik osztályosok készítették — mondta Wee­ber Klára. — Igazi karakte­rek. A gyerekek címet is adtak néhánynak; az egyik a Főnővér, a másik a Ta­nár ... — Szívesen mintáznak a gyerekek? — Nagyon élvezték ezt a munkát. A szakkörben kü­lönben mindenki azt csi­nált, amihez kedve volt. Az általános iskolások átjártak a nagyobbakhoz, a középis­kolások szívesen nyözsögtek a kicsik között. Igáéi mű­helymunka folyt. A bemutató megnyitó nél­kül zajlott le. Távozóban az egyik szülő így fogalmazta meg véleményét: — Köszönöm, hogy itt le­hetett a gyerekem ... Horányi Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom