Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
1988. júpius 30., csütörtök Somogyi Néplap 3 Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) Az Országgyűlés elnöke a kérdést azzal a javaslattal küldte meg részemre, hogy a zárszámadási expozéban válaszoljak. Kötelezettségemnek tehát- most teszek eleget. Az elmúlt évtizedekben többször is felvetődött a napidíjak módosításának szükségessége. Bejelenthetem, hogy a napidíj-randszer jogszabályi módosítását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő felelősségével kormányhatározat írja elő. Jelenleg az államigazgatási egyeztetési munka folyamatban van, a legközelebbi SZOT—Kormány-találkozó napirendjén is szerepel a téma. Végleges döntés a jövő évi népgazdasági tervezés keretében hozható meg. Az eddig kialakult elvek szerint a napidíj megállapítása vállalati hatáskörbe kerül. A napidíj csak a reálisan felmerülő költségekre nyújthat fedezetet. Megjegyzem, hogy számítások szerint a napidíj minden 10 forintos mértékű emelése népgazdasági szinten 800 millió forintot jelent. A jelenlegi elképzelések szerint napidíjemelés várhatóan minimum 5 milliárd forint töbhletvásárló- erő-kiáramlást jelentene. Kérem Heidl János képviselőtől válaszom elfogadását. Az 1988. évi költségvetési törvény különleges, a kor- rábbi gyakorlattól eltérő rendelkezéseket tartalmazott. Mindenekelőtt a vállalati támogatások és a költségvetési intézmények támogatásainak . alakulását vonta jobban a parlament ellenőrzése alá. Itt azokról az előirányzatokról van szó, amelyeket Szabó Kálmán képviselő után szabadon mindenki „csengőszámoknak” nevez. A bizottsági vitában felmerült az az igény, hogy ezekről most adjunk számot. Ügy gondolom, hogy ma még teljes bizonyossággal nem lehet megítélni ezek éves szintű alakulását. Javasolom, hogy e kérdésre a parlament őszi ülésszakán térhessünk vissza. A közvélemény figyelemmel kísérte az év elején bevezetett adóreform előkészítő munkáit és annak hatását. A legutóbbi parlamenti ülésenÁ költségvetés Fehérné Eke Katalin Borsod megyei képviselő, a törvényjavaslat bizottsági előadója bevezetőben ismertette a parlament bizottságainak álláspontját a zárszámadással kapcsolatban, majd a továbbiakban a terv- és _ költség- vetési bizottság vitáját részletezve elmondotta: a bizottság helyesnek ítéli a kormányzati munkában a piac- orientált szemlélet erősödését. Ugyanakkor megállapítja, hogy a - kormányzati intézkedéseknek a gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatása még alig érzékelhető. Gondot okoz, hogy a költségvetés egyensúlya nem tartós folyamatok eredményeként javult. A túlzott támogatások miatt a gazdaság változatlan szerkezetben működik tovább. A szerkezetátalakítást hátráltatja az is, hogy a vállalatok nagy része kejlő szelekció nélkül jutott hitelekhez. A bizottság ellenzi, hogy a jövőben a Minisztertanács hitelt vegyen föl a gazdaságtalanul tevékenykedő vállalatok adósságainak átvállalására. A bizottsági vitában több javaslatot is megfogalmaztak a képviselők. Indítványozták a kormányzatnak, hogy a monetáris szemlélet következetesebb érvényesítése végett nagyobb súlyt helyezzen a reálkamat-politika megvalósítására. Mivel az áremelkedések mértéke a korábbi évekét jelentősen meghaladja, ezért a kormányzatnak stratégiát kellene kidolgozni a következetes deflációs politika érvényesítésére. Ennek része már tájékoztatást adtunk az év eleji tapasztalatokról, véleményekről, a felmerült gondokról. Folyamatosan foglalkozik az adórendszer működésének tapasztalataival az Országgyűlés ad hoc bizottsága. A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adótörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokkal. Ennek eredményeként módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelkezéseit. Az általános forgalmi adó idei bevételi előirányzatai megvalósulni látszanak. A felnőtt- és gyermekruházati cikkek között kialakult aránytalanságokkal, illetve egyes gyermekruházati cikkek áremelkedésével szemben megfogalmazott kritika, a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás nyomán a kormány alternatív intézkedési javaslatot dolgozott ki. — Az 1988. évi állami költségvetési előirányzatok végrehajtása során, de főleg a költségvetéssel szembeni terven felüli igények elbírálásánál elengedhetetlen a következetes kormányzati magatartás. Csak így biztosítható ugyanis az előirányzott költségvetési egyensúly megtartása. — Az 1987. évi költségvetés végrehajtásának tapasztalatai — kiegészítve az ez évi folyamatok elemzésével — több vonatkozásban hasznosítható tanulsággal szolgálnak a jövőre is, hozzájárulnak feladataink pontosabb meghatározásához. Azok a gazdaságpolitikai törekvések, amelyek mai munkánk középpontjában vannak, nem rövid távúak, érvényre juttatásuk érdekében hosszabb időszakot tekintve kell cselekednünk kormányzati szinten is, és a gazdasági élet minden területén. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1987. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjaváslatot megvitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azokat a törekvéseit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi .külső és belső egyensúlyviszonyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják — mondotta befejezésül Villányi Miklós. vitája kell, hogy legyen a vállalati támogatások indokolt csökkentése. A támogatások leépítése következtében keletkező feszültségek csillapításához megfelelő cselekvési program kialakítására van «zükség. Fontos, hogy a képviselők a jövőben részletesebb tájékoztatást kapjanak a költségvetés végrehajtásáról, a pénzügyi folyamatok alakulásáról. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (budapesti képviselő) arra hívta fal a figyelmet, hogy a vitathatóan nem -termelő szférának minősített területek az elmúlt években több szempontból lépéshátrányba kerültek. A továbbiakban 1970-től napjainkig összehasonlítva az egészségügyi és a fegyveres testületek költségvetésben szereplő terv- és tány- számokat. rámutatott, hogy a fegyveres testületek az utóbbi kát ’ évben relatíve kiemelt elbírálásban, részesültek. Leszögezte, hogy nagyon fontos kérdés a haza védelme,. mégis —'a szorító gazdasági gondok közepette — az ágazat kieméltságe véleménye szerint nem indokolt. Börcsök Dezső (budapesti képviselő) felszólalásában kiemelte, hogy az ipari kutatóintézetek a mai napig is magukon hordják az ipar korábbi szerkezetéből fakadó sajátosságokat. Kívánatos, hogy a kutatóintézetek támogatása helyett a pénzeket témapályázati alapon, differenciáltan osszák el. Nyers Rezső felszólalása Nyers Rezső (Bács-Kiskun megyei képviselő), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója elöljáróban megállapította, hogy az 1987. évi zárszámadás adatai összhangban vannak azzal az előzetes tájékoztatással, omit a pénzügyminiszter tavaly decemberben adott az Országgyűlésnek. Az államháztartás, a vállalati szféra és a lakosság pénzügyi mérlege nagyjából megfelel az akkori számításnak, míg a külkereskedelmi és fizetési mérleg némileg sajnos kedvezőtlenebb lett a decemberben jelzettnél, de a tendencia ebben is egyező. Ez a tény azt igazolja, hogy ezúttal elkerültük az éves tervezés egyik gyakori buktatóját, az előző évnek, az úgynevezett bázis-időszaknak a pontatlan számításba Vételét. Ez persze csak előfeltétele annak, hogy a tervezés valós, a kormányzás pedig hatásos legyen 1988-ban. Ezután összegezte, hogy miilyennek minősíthető az 1987-es esztendő az ország gazdasági jövője szempontjából. — A teljesítmény mérlegelésekor figyelmet érdemel az, hogy a kormányzati politika Irányultsága és> stílusa más volt az első és a második félévben-. A változás a szeptemberben meghirdetett stabilizációs és kibontakozási programban fejeződött ki, amely a felhalmozódott feszültségek nyíltabb feltárását ígérte, bátrabb és következetesebb megoldásokra törekedett, az erélyes stabilizációt a reformok kiterjesztésével kapcsolta- össze. A -kormány vállalkozott a népszerűtlen, de szükséges adóreformok bevezetésére, jelezve, hogy ezzel utat kíván nyitni további reformoknak.--Néhány hónap múltával nőttön-nőt-t az aggodalom a közvéleményben: nem merül-e ki a- kormány igyekezete a pénzügyi korlátozásban, nem fordit-e -egyoldalú és -túlzott figyelmet az adózással és az áremeléssel való jövedelemelszívásra, nem maradnak-e a reformok amolyan -díszítő elemek a p'olitikai -retorikában? A májusi pá-rtér-tekezlet tisztázó politikai választ adott az aggodalmakra. Már az azt megelőző pá-rt- vi'ta világossá tette, hogy a párttagság széles többsége egyáltalán, nem a változástól- fél, hanem a változást i-gény.li. Nem doktrinális sémákban gondolkodva, hanem gyakorlatiasan fogj-a fel a szocialista politikát, ha kell, vitatkozik saját sorain belül-, készen áll a -társadalmi párbeszédre, keresi a jobbat, s ha felismeri, feltétlenül azt támogatja. Ilyen szellemi kormányzást kíván. Az 1987. évi gazdálkodásról szóló jelentés valósan ábrázolja a helyzetet és a nemzeti teljesítményt, nem mond több jót a bizonyít- hatónál, nem hallgatja el a gyengeségeket, a -hibákat. A magy-a-r -gazdaságban tavaly és az idén is meglehetősen -erős inflációs nyomás jelentkezik, a-m-elÿ a költség-eket és az árakat felfelé nyomj-a. Minden jel- szerint, arra- számíthatunk, hogy ez a nyomás 1989-ben sem fog csökkenni, miután az infláció gyökerét — a magas költségeket, a pénzügyi hiány okai és a versenyt korlátozó viszonyokat — mind ez ideig nem sikerült a gazdasági életből kiszorítani. A szerkezetváltás gyorsítása és a vállalati támogatások csökkentése szintén áremelő hatású lesz. Ilyen Ttörü-1- ményak között most nincs más választási lehetőségünk, -mint programozott keretben tartani a-z áremelkedéseket, közben pedig a gazdaságpolitika széles eszköztárával -következetesen szembe szállni az infláció tényleges kórokozóival. A si-ker feltétele, hogy a- küzdelem ne csak éves keret-, ban. folyjék. Az egyik homályos po,nt az állami költségvetés ás a hitelszféra kapcsolata. A költségvetés hi-tel-felvételéről tényszerűen beszámolót kapunk — mondta, hozzáfűzve, hogy egyébként támogatja a hiány fedezésére hitel felvételét. A közgazdia-sá- ■gi összefüggésekről tehát — folytatta — * még mindig nem kapunk világos képet, beszámolót, pedig a tudatos politizálás köréből nem zárható ki ez a kérdés. — A másik homályos pontként az államadósságok helyzetének. és a gazdaságra gyakorolt befolyásának a mélyebb bemutatását említette, mondván, hogy az állam- adósság pénzügyi menedzselésének a problémaköre jelzi azt a- mozgásteret, ahol a képviselők politikai döntéseket hozhatnak, döntési szabadsággal rendelkeznek. — A jelzett két pontban teljesebb és világosabb helyzetfeltárást szeretnénk igényelni a kormánytól a jövőben — mondotta. Változatlanul magasnak kell minősítenünk a vállalati szféra központi pénzügyi támogatását, amely az állami költségvetés túlméretezett vállalati kapcsolataihoz vezetett. Mint a jelentésből látjuk, a múlt évben a vállalatoktól levont különféle adók nagy része, mintegy 40 százaléka azért került elvonásra, hogy az állam átcsoportosítsa ezt az összeget más vállalatok termelésének és exportjának támogatására. Ez a tendencia 1988-ban is erős. — A termelési támogatásoknak jelenleg még elkerülhetetlen, de közgazdaságilag irracionális módját -takarja a „szocialista államközi elszámolások” elnevezés a -költségvetésben — folytatta, Nyers Rezső. — Ezek dlyan sajátságos költség-vetési hídnak tekinthetők, amelynek egyik oldalát a termelésiadó-elvonások, a másik oldalát pedig a terr- melési támogatások jelentik. Erre mindaddig .szükség lesz, míg a KGST-országolkban a valós piaci árak el nem nyerik a polgárjogot. Konvertibilis viszonyll-atú -külgazdasági 'kapcsolataink szélesítése szempontjából új lehetőséget nyit -meg az, hogy kezdetét veszi az Európa nyugati és ikeleti része közötti gazdasági kapcsolatok intézményes rendezése a megváltozott viszonyok között. — A helyzettel és az 1987- es esztendő pénzügyi eredményével nem vagyok elégedett. A kormányban azonban bízom, és a jövőtől sokat várok. Azt kell javasolni a kormánynak, hogy fokozza stabilizációs erőfeszítéseit úgy, hogy azok hatásos, reformszellemű kezdeményezésekkel mind szervesebben ötvöződjenek — mondta végezetül Nyers Rezső, s a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében az 1987-ről szóló végelszámolást ebben a felfogásban elfogadásra ajánlotta.-Szirtesné dr. Tomsits Erika (budapesti képviselő), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának tanársegéde egyetértett azza-l, hogy a két új a-dó bevezetése helyes volt, de a- fél-elmék többségét is igazoltnak találta. Kifogásolta, hogy a személyi jövedelemadó erős prog- -ressz ivi tá s a -telj esi troéray visszatartást okoz. Fekete -János (Békés megyei képviselő), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese egyebek között arról -szólt, hogy 1988 több év után az első olyan esztendő, amikor nem lehet úgynevezett objektív okokra hivatkozni, ha nem teljesülnek a -tervek. Az időjárás kedvező, Esküt tettek az új miniszterek Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter — a tanácskozás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista.Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. a külkereskedelemben mindkét viszonylatban. javulnak a cserearányok, az első félévben a vártnál kedvezőbben alakult a kivitel, s az ipar szerződésállománya is biztató. Az idén valamennyi, korábban rubelben felvett hitelt visszafizettünk. A dollár erősödése is kedvező számunkra. Ennek következtében — mivel a hitelek 1 jelentős részét márkában és yenben vettük fel — a dollárban kifejezett -adósságállományunk a-z idén csökken. Mindezek alapján felvethető az a kérdés, ha 1988-ban ilyen kedvezően alakulnak a kül-ső körülmények, miért nem jelentkezik ennek hatása a költségvetésben és a fizetési mérlegben. Fekete' János úgy vélekedett: miv-el a-z 1988. év-i terv reálisnak tekinthető, a hibát elsősorban a végrehajtásban kell keresni. Az idén két és fél milliárd dollár értékű új hitelt kell felvenni a-hhoz, hogy az adósságterheket, a népgazdaság- impo-rt kiadásait finanszírozni tudjuk. Jelenleg úgy látszik, hogy az éves terv végrehajtásához szükséges külföldi források biztosíthatók. A képviselő arról is szólt, hogy elsősorban nem a meggondolatlan hitelfelvételekben kell- keresni eladósodásunk okát, hanem a felvett kölcsönök nem megfelelő felhasználásában. Tőkeszegény ország lévén, Magyarország rászorul a külföldi források igénybevételére. A-z azonban nem engedhető meg, hogy az ilyen pénzekből megvalósuló beruházásokat megelőző döntések ■ megalapozatlanok, szubjektivek legyenek. Hellner Károly (budapesti képviselő) szóvá tette, hogy a költségvetési beszámoló megvitatásakor a tényleges folyamatok értékelésére csak féléves késéssel kerül sor. A jelenlegi gyakorlat szerint a tanulságokat a törvény szintjén későn vonják le ahhoz, hogy e folyamatokra hatást gyakoroljanak, de túl korán ahhoz, hogy a következő év költségvetése során felhasználhatnák azokat. Dr. Király Ferenc (Szolnok megyei) képviselő elmondta, hogy a tanácsok anyagi lehetőségei közvetlenül érintik a lakosságot, és nem jelentéktelen a szerepük a közhangulat formálásában. Javasolta, hogy a kormány — akár felfüggeszti a bős—nagymarosi beruházást, akár nem — korrekt szakértői véleménnyel tegyen pontot erré az áldatlan, sokakat irritáló vita végére és az őszi ülésszakon tegyen erről jelentést a parlamentnek. Dr. Puskás Sánd«r (Heves megyei képviselő) szerint gazdaságpolitikai fordulat, a gazdaság igazi megújulása csak akkor érhető el, ha az. egyensúlyt a hatékonyság növelésére alapozzuk. Elengedhetetlen, hogy a hatékonyság javítása legyen a gazdasági cselekedetek célja és mércéje. Király Zoltán (Csongrád megyei képviselő) a bős— nagymarosi vízlépcső költségvetési kihatásairól beszélt. A nagymarosi vízlépcső-beruházás még nem került a parlament vitafórumára, és a költségtényezők szempontjából nem értékelték részletesen. Pedig gazdasági helyzetünk, a költségvetés állapota, halaszthatatlanná teszi napirendre tűzését — vélekedett a képviselő. A magyar részről megvalósítható takarékossági intézkedések érdekében azt javasolta, hogy az Országgyűlés terv- és költségvetési, az ipari, a településfejlesztési és környezetvédelmi, a mező- gazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tagjainak sorából haladéktalanul alakuljon különbizottság az ügy tanúl- mányozására. A különbizottság jelentését az őszi ülésszakon terjessze a parlament elé. Indítványozta továbbá: az Ország- gyűlés kérje fel a kormányt, hogy erre az időszakra függessze fel a nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő, a Duna visegrádi új, ideiglenes mederbe terelésének munkálatait 1988. augusztus 31-ig, s dolgozzon ki soron kívül javaslatot a beruházás olcsóbb, takarékosabb megoldására, illetve a nagymarosi vízlépcső kivitelezési munkálatainak elhalasztására, esetleg a beruházás leállítására. A parlament az őszi időszakban, lehetőség szerint még szeptemberben tárgyaljon erről a kérdésről a kormány javaslatai alapján. Ezzel befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja, amelyen Cservenka Ferencné, Péter János és Stadinger István felváltva elnökölt. Mivel az expozéhoz újabb képvise-' lök nem jelezték hozzászólási szándékukat, ma Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos észrevételekre adott válaszával folytatja munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka.
