Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
1988. június 28., kedd Somogyi Néplap Kórházi gyakorlaton A lányok szépek, fiatalok és kedvesek. S talán még azt sem bánják, hogy a vakáció első heteit munkával kell tölteniük. A Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diákjai három hetet töltenek a megyei kórház különböző osztályain. A. harmadikosok egyik csoportjával a belgyógyászaton találkoztunk. Halmos Mónika a tavalyi emlékekkel kezdi: — A múlt nyáron a rehabilitációs osztályon, a- gyerekosztályon és különféle szakrendelőkben dolgoztunk. A belgyógyászati munka sem új azonban számunkra, hiszen év közben itt voltunk gyakorlaton. Ismerjük az osztályt, az orvosokat, csak a betegek változtak. Egyet mindenkinek külön ki kellett választania, akinek a fejlődését, gyógyulását naplóban is vezeti. Én egy májbeteg mellett döntöttem; sokat gyógyult az elmúlt hetekben. Néhány napig leszünk már csak ezen az osztályon, a gyakorlat másik felét a gyerek- osztályon töltjük. — A munka ott is hasonló, mégis egész más. Eltérő a környezet, mások a betegek — vallja Lőczi Andrea. — A felnőtteknél az a jó, hogy sokat lehet velük , beszélgetni, a kicsik viszont roppant aranyosak. Mindkét korcsoportot nagyon kell azonban szeretni, és sok-sok türelemmel kell ápolni őket. A munka dandárja reggel hattól kilencig van; ilyenkor kell fürdetni, ágyruhát húzni, reggelit és gyógyszert osztani. A vizit után lehet egy kicsit lazítani, de ilyenkor is figyelni kell a csengőre. Ha a betegnek valamire szüksége van, azonnal segíteni kell néki — mondja Andrea az ápolónői munka legfontosabb tételét. Azért van olyan is, ami nehéz : idős embereket mosdatni, ágytálazni. A nővérnek szó nélkül és mosolyogva kell ezt is végeznie. — Nem lehet válogatni a munkában. Mindazt el kell végeznünk, amit a felnőtt ápolóknak. Ez természetes, s valamennyien számítottunk erre, amikor gyakorlatra jöttünk. Sok minden van viszont, amit itt másképp kell végezni, mint ahogy az iskolában, a könyvekből tanultük. Itt van például a fürdetés. A tananyagban a precízségre, a pontosságra helyezik a hangsúlyt, a mindennapi munkában pedig a gyorsaság a legfontosabb. Ez azonan nem mehet a minőség rovására — mondja Juhász Veronika. Szavait éles csengő szakítja félbe. A nyolcas szobában valaki a nővért hívja. Beszélgetésre ilyenkor nincs idő, a legfontosabb a beteg. — Férfiak és nők egyaránt fekszenek az osztályon, a féri betegekké! azonban jóval könnyebb. Hamarabb szót fogadnak, türelmesebbek, jobban tűrik a kórház gyakran nem köny- nyű napjait — veszi át a szót ismét Halmos Mónika. — Nagy örömmel fogadtak bennünket az osztályon, orvosak, betegek egyaránt, s ez nagyon jólesett. Szeretnénk ezt a bizalmat a jó munkánkkal meghálálni. Egy percig sem érezzük, hogy mi még tanulók vagyunk ebben a szakmában, ugyanúgy bírlak bennünk, mint a régi munkatársakban. Pedig azért van még mit tanulnunk. Minden új feladattól megriadunk egy kicsit; félünk, hogy elrontunk valamit. Azt pedig ebben a szakmában nem lehet. Soha nem fogom elfe- Jejteni az első injekciót, amelyet egyedül kellett beadnom. Mindent pontosan tudtam, mégis görcsbe rán- dult a gyomrom, amikor váratlanul megkérték, hogy adjak injekciót egy betegnek. Aztán ezt is megszoktam. Sok mindent megtanulnák ez alatt a három hét alatt. Ha figyelnek, s komolyan veszik ezt a szép, de nem könnyű munkát. h. É. Mit ér az érettségi, ha nem számít? „Engem nem fognak kikészíteni. Nem hagyom magam” — mondja nem titkolt cinizmussal egy harmadikos gimnazista, akiről osztályfőnöké így vélekedik: „Jó eszű a fránya kölyke, de nem hajlandó megfeszülni. Haragszom rá, mert a közepesnél többre képes, ugyanakkor megértem: így tiltakozik a túlterhelés, a maxi- malizmus ellen. Lazára ve- . szi a dolgot, csak azt tanulja meg, amihez kedve van.” Egyik hajtós osztálytársa így vélekedik: „Könnyű neki! Megengedheti magának a lazítást, mert az érettségi után szakmára hajt. Mi, akik tovább akarunk tanulni, keményen küzdünk.” A laza fiú felmentő kifogást is fabrikált magának: „Ha a gyomromat megtörnöm, elnehezülök. A fejemmel is így vagyok. Egyes órákon valóságos szellemi émelygés kerülget, mert vannak olyan tanárok, akik nem ismernek mértéket. Mindent belénk gyömöszölnének, még az apró betűt is, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz rá szükségünk...” A maximalista követelményekkel lépést tud tartani a diákság színe-java, a kisebbik rész; a többség viszont közönybe süllyed, nem vállalja a harcot. Az egyetemekre, főiskolákra igyekvők csak . a felvételi tárgyakból készülnek. Csak a pontot érő jegyek fontosak számukra, az érettségi pedig'nem tartozik ezek közé. „Az érettségin elég arra törekedni, hogy ne áruljon el nagy tájékozatlanságot az ember” — állítja egy negyedikes gimnazista. Peda'- gógusvéleméhy szerint: az érettségi hasonlít a korcsolya-világbajnokság gálájához, amelynek a helyezések szempontjából már nincs semmi jelentősége, de a jók azért igyekeznek ott is a lehető legjobb kürt bemutatni. Világunkban az érettségi leértékelődése nem tartozik a legfájdalmasabb veszteségek közé. Végül is diáknak, tanárnak egyformán jó, ha nem kell megfeszülnie. Azt meg miért akarnák „keresztre feszíteni”, aki nem akar továbbtanulni? Ennek ellenére örömmel fogadta mindenki azt a hírt, hogy ezután jobban akarnak építeni, alapozni az érettségi eredményeire. Országosan egységes vizsgarendszer bevezetését tervezik. A felsőoktatást is képviselő független vizsgabizottságokkal az GRÉTSY LÁSZLÓ DÖNTÖTT Magyarosabb cégtáblákat ! Amikor a hetvenes években elszaporodtak a „butik” vagy • „butique” feliratok, egy belkereskedelmi miniszteri állásfoglalás arra szólította fel- a tanácsokat, hogy ne engedjék használatukat. Helyüket azóta sokkal hangzatosabb fantázianevek váltották fel. A shopok és a centerek, ahol mindenki ízlésének megfelelően „shopin- golhat”. — Mennyire gyakçriak Kaposváron az ehhez hasonló üzletnevek, illetve miként akadályozható meg a magyartalan fantázianevű cégtáblák kihelyezése? Mit tesz a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya terjedésük megakadályozása érdekében? — Helyzetünket megköny- nyíti — mondja Gelencsér Ildikó osztályvezető-helyettes —, hogy 1986-tól kötelező bejelenteni az új, illetve a megváltozott bolt- és üzletneveket. Még mielőtt föltennék a nem éppen olcsó cégtáblákat, szóban egyeztetünk a kereskedőkkel. Észrevételeinket általában tudomásul veszik. A fél Nyelvészkedés a városi tanácson négyzetméternél nagyobb cégtáblákat a műszaki osztály mellett működő közterületi zsűri véleményezi. Ha nem javasolja az idegen elnevezést és a kiskereskedő mégis ragaszkodik hozzá, nem adunk ki magánikeres- kedelmi igazolványt. — Jó pár olyan üzletnevet látok, amelyek valahogy mégiscsak idegenek. — Ilyet csak akkor engedélyezhetünk, ha nincs magyar megfelelője. Ezeknél az elnevezéseknél, illetve a meghonosodott és a magyar szavaknál az a leglényegesebb, hogy utaljanak az üzlet jellegére, az ott vásárolható termékekre és ne legyenek zavart keltők. Ismert például a női nevek használata, amelyből arra lehet következtetni, hogy ott divatárut kínálnak. Ha csak az árukört jelzik (cipőbolt, virágüzlet stb.) egyszerűbb a. dolgunk. Egy jól eltalált fantázianév a vevőket is jobban csábítja — ezzel mi is tisztában vagyunk. De ez olyan legyen, amely nem sérti nyelvünk tisztaságát és nem megtévesztő. — Vannak olyan esetek, amikor önök is nehezen hozzák meg a döntést? — Például a Shell-;ben- zinkútnál lévő „Shop” és „Snack bár” feliratokat kénytelenek vagyunk elnézni, hiszen az Interag cégnek erre engedélye van, hogy használja. A külföldről érkező látogatók érdekét is szem előtt kell tartanunk, akiknek csak kis része be-- széli vagy érti nyelvünket. A „Ring” falatozóval sem tudtunk mit kezdeni, „Szőri tóra”« mégsem magyarosíthatjuk. A Vaszary kávéház esetében Grétsy László véleményét kértük ki, annak ellenére, hogy nem szerepel az elnevezésben idegen kifejezés. A Kossuth Lajos utcai üzlet esetében már „Torka butik”-ból „Turka bolt” lett. B. A. érettségi venné át a felvételi vizsgák szerepét. Diákvélemény : „Valahogy férfiasabb tenne, ha ez a társadalmi beavatás, ez az útlevél egyfajta komoly erőpróba lenne, amelyért érdemes megfeszülni, mert tétje van, mert számít. Nemcsak a továbbtanulásnál- venném figyelembe az érettségi minősítését. Igazságtalannak érzem az alig-kettesék és a jelesek esélyegyenlőségét az elhelyezkedéskor,” Tanári vélemény: ,'Az érettségi értékcsökkenése a tanulók szemléletében, magatartásában és munkájában is tükröződik. Nem érzik az érettségi vizsgákat eddigi tanulmányaikat lezáró, igazán nagy feladatnak, s ezért nem is készülnek föl rá megfelelően. Nem értik: miért ez a nagy munkai vele, ha nincs rá szükség, ha jelentéktelenné tették. Az értékvesztés akaratlanul is rosszul hangolja a tanárok felkészítő tevékenységét, értékelő, javító munkáját, önvizsgálatát is. Lehet-e nevelői lelkiismeretességgel, felelősségtudattal dolgozni azért, aminek jelentéktelensége tanár és tanuló előtt egyaránt nyilvánvaló?” A lazaság, a megfeszülé- sek nem vállalása nem férfias magatartás. Ezt még azok is belátják, akik imádják a kényelmet, mert érzik, hogy erre később csak ráfizetnek. Nem véletlen, hogy az újfajta minőségekért, az oktatás hatékonyságáért ma már a fiatalok is perlekednék. Az országos diákparlament például levéllel fordult az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságához. Arra kérték a képviselőket: a jövő évi költségvetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az oktatásra fordítandó kiadásokat, támogatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, a 'középfokú és a felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének gyökeres megjavítása nélküli Zágoni Erzsébet TV-NÉZÓ VADCSAPÁS Farkast lőtték Bács-Kis- ikun megyében. Ez a hír méltán kelti föl a lakosság figyelmét. Érdekli az embereket: honnan jött az állat, mi szél hozta a mi vidékünkre, s ezenkívül még megannyi információ közlésére nyílik tehetőség. A Tévé Híradója sem volt rest, azonnal leutazott stábjával, hogy a 'helyszínen győződjék meg a történtekről. Már ez is jelzi az esemény fontosságát, hiszen nem körzeti tévés kollégáikra bízták a tudósítás elkészítését, hanem nagy tapasztalatokkal rendelkező fővárosi munkatársakra. S jól is tették, hogy le- uitaztak, ment ott derült ki: a farkas nem egyedül jött, hanem társa is volt, csak a nőstény farkas nem került még puékavégre. Tovább színesedett a hír azzal, hogy a párnak három kicsinye is előkerült, ezek közül kettőt sikerült befogni, egyet menekülése közben agyonlőttek. Az érdekes riportból megtudták, hogy a farkasok valószínűleg Romániából menekültek az Alföldre. A szakemberek szerint az éhség hajtotta vadban bővebb vidékekre az állatokat; a kánaánt aztán Bács- Kiskunban találták meg. S hogy milyen jól sikerült letelepedésük, bizonyítja a három utód. 'Egy dologgal azonban nem számoltak szegények. Azzal, hogy ezen a vidéken nem lehet farkaslkodni. Legföljebb róka tehet itt a vad, farkas semmi estre sem. Időnként előfordul, hogy egy-€gy medve téved országunkba, azt is hamar lelövik? Ilyenkor közldlk aztán, hogy erre azért van szükség, mert nincsenek meg a feltételei annak, hogy ezek az állatok nálunk éljenek. Felborítják a biológiai egyensúlyt. így a nálunk nem honos nagy ragadozók letelepedése lehetetlen. A Viszonyaink olyanok, hogy gátat szabnak az effajta terjeszkedésnek. Mert mi is lenne, ha erdeinkben föltűnnének • a farkasok. Egy rettegés volna vadjaink élete. Szarvasainknak nemcsak az ősszel menetrend szerint érkező bénkdlövőfctől kellene félniük, hanem — egész évben — a ragadozóktól is. Merő egy félelem volna az életük; azt meg igazán nem kívánhatjuk tőlük, hiszen ősszel a legjobb formájukat kell mutatni. Még szerencse, hogy akadnak éber puskás' emberek, akik meg tudják különböztetni az igazán veszélyes vadat a szelídtől, s százszázalékos biztonsággal lövik ki, nem kis lélekjelenlétről téve tanúbizonyságot. A mostani eset azért elég rendhagyó. Farkas házaspár ritkán érkezik hozzánk, ráadásul utódokkal. Ha voltak is eddig vadak, azok csak magányos farkasok voltak, könnyen elbántak velük. Most azonban a kicsik állatkertbe kerülnek. Mert szervezett formában, rács mögött, már természetesen szükségünk van a farkasra; ráadásul nem kell megvennünk valutáért. A farkasmama — mint a tudósításból kiderült — most valószínűleg a farkastörvény értelmében új lakóhelyet keres. A törvény ugyanis azt jelenti, hogy ahol sérelem és sokk éri az állatot, arról a helyről elmegy. Érdekes mozzanata ez a farkasok életének. Elgondolkodunk rajta mi emberek, hogy mi lenne, ha minden állat így gondolkodna. Űzött vadak egyetlen nagy vándorlásának lennének színterei erde- ink. Szerencsére nem minden állat gondolkodik így. Ezért aztán az erdőkben nyugalom van. Madarak fütyülnék, csúszómászók csúsz- nak-másznak, hangyák dolgoznak. Ezt az egyensúlyt nem tanácsos hát megbontani. Sem a medvéknek, sem ,a farkasoknak. Varga István A rejtőzködő szobrok Fischer György kiállítása a múzeumban 'f Szép ívelésű, letisztult formák, az emberi karaktert leginkább egy-egy jellegzetes mozdulatban feloldó megjelenítés jellemzi a fiatal szobrászművész, Fischer György alkotásait. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában Rétfalvi Sándor, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Somogyi , József szobrászművész tanítványaként diplomát szerzett alkotó 1982-ben nyerte el a D erkov its- ösztön díj at. Zalaegerszegen mutatkozott be először 1984-ben önálló kiállításon. Az idén a dunántúli tárlaton is kiemelkedő sikerrel szerepelt alkotásaival. A XX. század neves szobrászegyéniségeinek, Giacomettinak és Henry Moornak a hatása érződik munkáin. Az előbbi mesterre a légies könnyedséget és az elesettséget egyaránt kifejező nyújtott végtagok emlékeztetnek, míg Henry Moortól a kompozíció 'lendületes enységét örökítette át Fischer György. Fehér és színezett, gipszbe vagy bronzba öntött figuráit nevükön nevezi. Gulácsy, Pilinszky, Csontváry — olvashatjuk a szobrok mellé helyezett papírlapokon. Ám az alkotásokon nem a költők és festők realistán megjelenített portréit látjuk viszont, hanem egyéniségüket, a művészetben meghatározó szerepet játszó 'karakterüket formázza meg a művész. Léda alakja bizarr pózban, egy lábon, szép ívelésű testének hangsúlyozásában a költőt megihlető örök asz- szonyt képviseli. Daphnis és Cloé halhatatlan szerelme a két egymás felé ívelő test szép kompozíciójában jelenik meg, s ehhez méltó keretet ad a romantikus, ovális háttér. Fischer György alkotásai szemlélődésre, gondolkodásra késztetnek. A Somogy Megyei Múzeumban tekinthetők meg. V. A.
