Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
1988. június 22., szerda Somogyi Néplap 3 A tüzet egyszerűbb megelőzni, mint eloltani Évről évre több a tűz Somogybán is. Az esetek számát messze meghaladóan emelkedik azonban a kár értéke. Ennek ellenére dr. Héra Attila tűzoltó vezérőrnagy — az országos parancsnokság álláspontját is megfogalmazva — azt mondta a megyei tanács tegnapi ülésén, hogy Somogybán az országos átlagnál jobb a helyzet. A megyében folyó tűzvédelmi munkáról készült jelentés ágazatonként vizsgálta, hogy miként, állnak a megelőzéssel. Az iparban a tűzvédelmet is szolgáló megelőző karbantartásokat hiányosnak vagy hanyagul el- végzetrnek minősítette Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok. Az okok között felsorolta a technológiai előírások nem megfelelő szabályozását, illetve azt, hogy ezeket a szabályokat nem tartják be. Az építőiparban elsősorban a felhasznált anyagok megfelelő tűzvédelme szenved csorbát. Esetenként szervezési, munkafegyelmi okok vezetnek hiányossághoz. Kérdésekre felelve hangzott el a tanácskozáson, hogy a tervezők egy része nem vagy nem kellően ismeri a tűzvédelmi előírásokat. Az is tény, hogy a tervezés időszakában nem kérik ki a tűzvédelmi hatóság véleményét. A mezőgazdaságban az elavult berendezések, a hiányos karbantartás és a hibás ipari termékek jelentik a potenciális veszélyforrást. A közlekedésben pedig az, hogy egyre több veszélyes árut szállítanak közúton illetve vasúton. A megyei tűzoltóparancsnokság javaslatára tegnap úgy foglalt állást a megyei tanács, hogy a nyári időszakban a megye közútjain — főként a Bala- ton-parton — ne engedélyezzék az etilént szállító gépkocsik közlekedését. Veszély- forrás az is, hogy a közúti járművek egyre öregebbek. A kereskedelemben rendkívül ellentmondásos a kép. A nagykereskedelmi bázis tűzvédelmi szempontból is korszerű és jelentős változások történtek a kiskereskedelemben is. Ennek ellenére főleg a szerződéses és magánboltok, illetve az idényjellegű egységek tűzvédelme okoz gondot. A lakóházi tüzek oka a legtöbb esetben a védelmi berendezések karbantartásának hiányossága, az emberi felelőtlenség. Dr. Héra Attila vezérőrnagy szerint a tüzek 90 százaléka gondatlanság következménye. öt százalékuknál mutatható ki a szándékosság s öt százalékuk vezethető vissza objektív okra: villámcsapásra, zárlatra stb. A megelőzés érdekében szigorú a hatóság. S ezt nem egyszer szóvá tették, akiket érint. A megyei tanács véleménye szerint a szigor indokolt. A tűzoltóság megkövetelve a szabványok előírásait, a gazdaságos, de biztonságos megoldások keresésében partnere a vállalatoknak. Somogybán öt tűzoltóparancsnokságon 11 készenléti raj tart állandó szolgálatot. A legtöbb településre a riasztást követő 25—30 percen belül odaérnek. Nagyobb tüzekhez azonban egy órát is igénybe vesz a szükséges erők összevonása. Az oltás hatékonyságának növelését szolgáló műszaki eszközökből több van, mint korábban, javult a tűzoltók felkészítése is. A rendelkezésre álló beruházási pénz azonban csak a legszükségesebb technika beszerzését teszi lehetővé. Ennek következtében a szolgálatot teljesítő tűzoltók elhelyezése is egyre rosz- szabb. A mostani tervidőszakban Siófokon épül új tűzoltólaktanya. Szükség volna a nagyatádi és a barcsi egység megfelelő elhelyezésére is. A felújításra fordítható pénzt a barcsi laktanyában az életveszély elhárítására, Marcaliban pedig tetőtér kialakítására költötték. Tanácstagi kérdésre felelve hangzott el, hogy nincs mód az állami tűzoltóság ügyeletének megszervezésére Csurgón. Szükség van viszont arra, hogy a boglárlel- leihez hasonló módszerrel ál. landó ügyeletet szervezzenek önkéntes tűzoltókból. Az önkéntes, valamint a vállalati tűzoltók egyre nagyobb szerepet vállalnak a munkában. Az egyesületekről szóló törvény életbe lépését követően lehetővé válik, hogy az önkéntes tűzoltótestületek .is egyesületként működjenek tovább. Felelősséget is, lehetőséget is jelent ez. Fölszerelésük javításával is, a korszerűsítésben az eddigieknél nagyobb szerep vár a tanácsokra és a tűzvédelemben érdekelt gazdálkodó szervekre. Ma a legtöbb helyen az állami tűzoltóság kiselejtezett járműveit használják az önkéntesek. Mód van azonban arra, hogy központi támogatás igénybevételével újat vásároljanak a tanácsok. Megoldani ezt összefogással lehet: ha létrejönnek az önkéntes tűzoltók működési körzetei, akkor lehetővé válik az is, hogy a riasztás után 10 percen belül a helyszínre érjenek a tűzoltók. Ho»»«ú távú felmelegedés Tárható Áz aszálykárok megelőzéséért Aszály. Ez a szó különösen a mezőgazdasággal foglalkozók körében társít kellemetlen gondolatokat. Nemrég a Meteorológiai Világszervezet, amelynek hazánk .is tagja, hosszú távú előrejelzést tett közzé. Eszerint az ezredfordulóig — főleg Közép-Euró- pában — egy fok Celsius-szal emelkedik a hőmérséklet. Ez a változás tulajdonképpen már nyolc éve elkezdődött. Mint az 1880 és 1980 közötti százéves meteorológiai statisztika kimutatta, az említett térségben az elmúlt 8 esztendőben rapszódikusabb volt az időjárás, mint korábban bármikor. Ez a tény adta a témát a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén Az aszálykárok mérséklésének lehetőségei című tudományos üléshez. A szakemberek előtt Láng István, az Akadémia főtitkára számolt be a várható aszályos időjárás elleni védekezés tennivalóiról. Elmondta, hogy mind több országban keresik a megfelelő alkalmazkodási stratégiákat a lehetséges károk megelőzésére. Időszerű tehát hazánkban is napirendre tűzni ezt a témát. Országos méretekben az aszály okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy csapadék- szegény esztendő — .ilyen volt 1983 is — mintegy 12 milliárd forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Az MTA és a MÉM közös akciója keretében 10 ezer nagyüzemi táblán vizsgálták a környezeti változás várha-' tó következményeit. A vizsgálat a nagy szántóföldi kultúrákra: az őszi búzára, a kukoricára, a napraforgóra és a cukorrépára terjed ki. Egységes a vélemény, hogy az elkövetkező 10—15 évben a meteorológiai változásokhoz igazodó, új agrárpolitikára van szükség. Mi tehát a teendő? Az ezzel kapcsolatos tanácsait Láng István 15 pontban foglalta össze. Az aszálykárok mérséklésének a kulcsa a lehullott csapadéknak a termőtalajban való minél hosz- szabb ideig való tárolása, megőrzése. Ezért egyebek között a talajművelési technológiát célszerű kritikusan felülvizsgálni és megtenni a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Támaszkodni kell a hagyományos tapasztalatokra, elsősorban a szervestrágya nagyobb mennyiségű alkalmazására, a tőzeggel, meszezéssel, tápfölddel és egyéb ásványokkal való talajjavításra. Az utóbb említett anyagok tudományos kutatásával, kitermelésével, illetve feldolgozásával mind nagyobb mértékben eredményesen foglalkoznak az Országos Érc- és Ásványbányák mádi, egri és pilisvö- rösvári üzemeiben. Az előadó külön foglalkozott a gazdaságos gyümölcs- termesztéssel. E kultúráknál — mind a terméshozam, mind a minőség érdekében — telepítés előtt figyelembe kell venni a vízgazdálkodási tulajdonságokat (a víztartó és vízáteresztő képességet, valamint a talajvíz állását). A fajok és a fajták értékelésénél mérlegelni kell a szárazságtűrő képességet. Ugyancsak lényeges a termőtáj helyes megválasztása: az öntözési lehetőségek figyelembevételével. Ez különösen a bogyósok esetében kíván tudományos körültekintést. Az aszálykárok megelőzésével kapcsolatban Láng István arra is figyelmeztetett, hogy fontos szerepet játszhatnak a pénzügyi lépések is, mindenekelőtt a nyereség tartalékolása és az aszály okozta károkra kötött kockázat-csökkentő biztosítások. Az oktatásban, a továbbképzésben az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az időjárással kapcsolatos új ismeretek elterjesztésére. Az Akadémia főtitkára javaslataiban kitért még a mezőgazdasági gépek, az öntözőberendezések ésszerű megválasztására, alkalmazására is. Hangsúlyozta, hogy az aszálykárok csak komplex módon csökkenthetők, és már most meg kell kezdeni a felkészülést a feltételezett felmelegedési időszakra, mert csak így alakulhat ki a mezőgazdasági termelés megfelelő alkalmazkodóképessége. S. S. Kevesebb alkatrészt keresnek Aratási ügyeletet szervez az Agroker urnám: Megkezdődött az aratás, s ez nem csak a gazdaságoknak jelent feladatokat, hanem azoknak a vállalatoknak is, amelyek gép- és alkatrész-forgalmazással foglalkoznak. A kaposvári Ag- rokernél felkészültek a nagy nyári munkákra. Farkas József igazgatóhelyettes tegnap elmondta: ha a jövő hét végén megkezdődne a gabona aratása is, beindítják aratási ügyeletüket. Hétfőtől péntekig reggel héttől este hétig, szombaton délután ötig, vasárnap pedig délig várják majd az ügyfeleket. Az Agroker eladta valamennyi kombájnját — az utolsót hétfőn vitték el. Ennek ellenére még most is vásárolhatnak a szövetkezetek E—514-es és E—516-os NDK-gépet, ugyanis az Ag- rotech megbízásából mindkét típust tárolják Kaposváron. Erőgépekből 33 kilowatt teljesítményűtől 100 ki- lowattosig többféle is van raktáron. A csehszlovák Ze- torok mellett MTZ-ket és Jumz típusúakat ajánlanak. Ez utóbbi alkatrészeinek nyolcvan százaléka megegyezik az MTZ-ével. Pótkocsiból mindenféle hazai típusú van. Valamennyi erő- és munkagépet műszaki vizsgával adják el, így azok a vásárlást követően azonnal útnak indíthatók. Van elég bálázógép, zsineg, zsák és fólia is. Megcsappant az alkatrészek iránti kereslet. A kereskedők nem tudják az okát, csupán gyanítják, hogy a gazdaságok valóban rákényszerültek az ésszerű takarékosságra, ma már csak azt veszik meg, amire feltétlenül szükségük van, s nem tárolnak azért egyes darabokat, mert éppen lehetett kapni. Farkas József elmondta, hogy továbbra is gond van néhány alkatrészszel. Nincs például IFA-mo- iorhoz dugattyú, E—516-os kombájnhoz kormánymű, s 900-szor 20-as gumiköpenyből bármennyi érkezik is, azonnal elkapkodják. A csapágyakból a hatezres sorozattal vannak bajok. A Magyar Gördülőcsapágy-művek egy, a közelmúltban tartott tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy a termelés fokozásával javítja az ellátást. Jó hír, hogy van elég ékszíj, s folyamatosan érkezik az utánpótlás. Egyes alkatrészek hiányán azzal is lehetne enyhíteni, hogy azok a gazdaságok, amelyeknek elfekvő készletei vannak, újraértékesítésre fölajánlanák. N. J. Védi a környezetet a húskombinát HULLADÉKBÓL VIRÁGFÖLD „Azért hívták vágóhídnak a vágóhidat, mert a közfogyasztásra szánt állatok vágása rendkívül vízigényes volt, s ezért hidakra építették a mészároslegények munkahelyét” — írja dr. Vízi Jenő „A vágóhidak és székálló legények” című munkájában. Akkoriban a fel nem használt részeket a Kapósba engedték. Ma már több száz millió forintot költenek évente a Kaposvári Húskombinátban környezetvédelemre. — A Vízügyi Tudományos Kutatóközpont felkérésünkre tanulmánytervet készít a szennyvíztisztítás korszerűsítésére — mondja Richter Sándor főmérnök. Nem a folyóba, hanem a városi hálózatra engedik a szennyvizet a gyárból. A tanulmányterv célja, hogy javuljon a tisztítás hatásfoka. Ennek érdekében import vegyszerek helyett hazaiakat is használhatnak vízkezelésre. Nem lesz szükség fizikai munkára sem. — A Schőnherz Zoltán utcai hulladékmegsemmisítő Keletre és Nyugatra is Kézzel varrt kesztyűk Nagyatádról Egyre izzasztóbb hőségben kesztyűkről beszélni talán egy kicsit furcsa. Nagyatádon azonban természetesnek hat az egyik tízemeletes lakóház földszintjén, ahová négy évvel ezelőtt költözött a Hunor kesztyűüzeme. A telephely jóval régebbi. 1964- ben azért hozták létre, hogy a nőknek munkát tudjanak biztosítani. Ahogy fejlődött a város, úgy nőtte ki korábbi helyeit az üzem; ezért is döntöttek a mostani — Hunyadi utcai — telephely kialakítása mellett. Gépeket hoztak, újabb munkalehetőségeket teremtettek, hiszen keresett cikk a pécsi kesztyű Keleten éppúgy, mint Nyugaton. Főképpen a kézzel varrt, minőségi. Ma 56 bedolgozót foglalkoztatnak, míg az üzemben 34-en dolgoznak. Kiscsinál Györgyné üzemvezető nem titkolja, kevesen vannak. Legkevesebb még további 20 embernek lenne hely, s ugyanennyi bedolgozót is fölvennének Nagyatádról, illetve a közvetlen környékéről, de jelentkező nem akadt. Vélhetően azért, mert nagy figyelmet igényel a kesztyűvarrás, s nem éppen kifizetődő. A lányok és az asz- szonyok három-ötezer forint között keresnek, de ahhoz, hogy a felső határt elérjék, nem elég nyolc órát dolgozni. Többségüknek kisgyermeke, családja van, így be kell érniük a kevesebb bérrel. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a városban és a szomszédos falvakban közömbösek a kesztyűüzem iránt, távolabb volnának jelentkezők. Elsősorban onnan, ahol semmiféle munkalehetőség sincs. telepünket ki akartuk telepíteni a városból a Kaposmérő és Kaposújlak közötti területre, de még el sem készült a vizsgálat — egyetlen helyszíni szemle volt —, s már tiltakoztak ellene a tanácsnál. Nem kaptuk meg az engedélyt. Most a tervek között szerepel, hogy komposztot gyártanak az állati eredetű hulladékból. Egyik részéből virágföld lesz, a többit a .talajba injektálják Ezzel pótolják a savanyú földek táp- anyaghiányát. A húskombinátban azonban nemcsak állati eredetű veszélyes hulladék halmozódik föl. A kocsimosónál iszapfogót építettek s ez az olajos iszapot ártalmatlanítja. Az akkumulátorokat leadják a MÉH-nek, míg a fáradtolajat a kombinátban regenerálják. Amit már ily módon sem tudnak hasznosítani, azt eLadják az Áfor- nak. Szerződést kötöttek a Volán kaposvári üzemegységével az olajos rongyok és a fürészpor átadására. Ezeket az anyagokat hulladékhasznosító kazánokban égetik el. Tavaly új technológiát vezettek be a hulladékok feldolgozására. Csatornaiszapból ipari zsírt állítanak elő, s azt valutáért adják el: Dániába exportálják. Nem utolsó szempont, hogy az üzemben ez a munka 12 embert fogilalkoztat. A legújabb Alfa Laval típusú berendezéssel a vérplazmát is fel tudják dolgozni; magas fehérjetartalma miatt ez ,is exportcikk. A Kaposvári Húskombinátban az országban elsőként alkalmazták a szennyvíz Alwatech-rendszerű előtisztítását. Máshová engedik a trágyás, máshová a technológiai és máshová a csapadékvizet. — Az élelmiszeripari törvénynek is eleget tudunk tenni így. Nem sok húsipari üzem van az országban, amelyikről ezt elmondhatjuk. A főmérnök mutatja, hogy a levegő csak szűrőn keresztül jut be az üzembe. 1979 óta működik itt a környezetvédelmi üzem. Vezetője Beér Ernő: — Van egy nyolctagú csatornatisztító brigádunk és egy melléktermék-lerakó üzemünk. Ha a fel nem használt anyagokat kezelés nélkül egy helyre raknánk le, akkor veszélyes hulladéknak minősülne. így éppen az ellentétje — táplálék lesz belőle. B. A.
