Somogyi Néplap, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

1988. június 22., szerda Somogyi Néplap 3 A tüzet egyszerűbb megelőzni, mint eloltani Évről évre több a tűz So­mogybán is. Az esetek szá­mát messze meghaladóan emelkedik azonban a kár ér­téke. Ennek ellenére dr. Hé­ra Attila tűzoltó vezérőr­nagy — az országos parancs­nokság álláspontját is meg­fogalmazva — azt mondta a megyei tanács tegnapi ülé­sén, hogy Somogybán az or­szágos átlagnál jobb a hely­zet. A megyében folyó tűz­védelmi munkáról készült jelentés ágazatonként vizs­gálta, hogy miként, állnak a megelőzéssel. Az iparban a tűzvédelmet is szolgáló meg­előző karbantartásokat hiá­nyosnak vagy hanyagul el- végzetrnek minősítette Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok. Az okok között felsorolta a technoló­giai előírások nem megfele­lő szabályozását, illetve azt, hogy ezeket a szabályokat nem tartják be. Az építő­iparban elsősorban a fel­használt anyagok megfelelő tűzvédelme szenved csorbát. Esetenként szervezési, mun­kafegyelmi okok vezetnek hiányossághoz. Kérdésekre felelve hangzott el a tanács­kozáson, hogy a tervezők egy része nem vagy nem kellően ismeri a tűzvédelmi előírá­sokat. Az is tény, hogy a terve­zés időszakában nem kérik ki a tűzvédelmi hatóság vé­leményét. A mezőgazdaság­ban az elavult berendezések, a hiányos karbantartás és a hibás ipari termékek jelen­tik a potenciális veszélyfor­rást. A közlekedésben pedig az, hogy egyre több veszé­lyes árut szállítanak közúton illetve vasúton. A megyei tűzoltóparancsnokság javas­latára tegnap úgy foglalt ál­lást a megyei tanács, hogy a nyári időszakban a megye közútjain — főként a Bala- ton-parton — ne engedélyez­zék az etilént szállító gépko­csik közlekedését. Veszély- forrás az is, hogy a közúti járművek egyre öregebbek. A kereskedelemben rendkí­vül ellentmondásos a kép. A nagykereskedelmi bázis tűz­védelmi szempontból is kor­szerű és jelentős változások történtek a kiskereskedelem­ben is. Ennek ellenére főleg a szerződéses és magánbol­tok, illetve az idényjellegű egységek tűzvédelme okoz gondot. A lakóházi tüzek oka a legtöbb esetben a védelmi berendezések karbantartá­sának hiányossága, az em­beri felelőtlenség. Dr. Héra Attila vezérőr­nagy szerint a tüzek 90 szá­zaléka gondatlanság követ­kezménye. öt százalékuknál mutatható ki a szándékosság s öt százalékuk vezethető vissza objektív okra: vil­lámcsapásra, zárlatra stb. A megelőzés érdekében szigorú a hatóság. S ezt nem egyszer szóvá tették, akiket érint. A megyei tanács véle­ménye szerint a szigor indo­kolt. A tűzoltóság megköve­telve a szabványok előírásait, a gazdaságos, de biztonságos megoldások keresésében partnere a vállalatoknak. Somogybán öt tűzoltópa­rancsnokságon 11 készenléti raj tart állandó szolgálatot. A legtöbb településre a riasztást követő 25—30 per­cen belül odaérnek. Nagyobb tüzekhez azonban egy órát is igénybe vesz a szükséges erők összevonása. Az oltás hatékonyságának növelését szolgáló műszaki eszközök­ből több van, mint koráb­ban, javult a tűzoltók felké­szítése is. A rendelkezésre álló beruházási pénz azon­ban csak a legszükségesebb technika beszerzését teszi le­hetővé. Ennek következtében a szolgálatot teljesítő tűzol­tók elhelyezése is egyre rosz- szabb. A mostani tervidő­szakban Siófokon épül új tűzoltólaktanya. Szükség volna a nagyatádi és a bar­csi egység megfelelő elhe­lyezésére is. A felújításra for­dítható pénzt a barcsi lakta­nyában az életveszély elhá­rítására, Marcaliban pedig tetőtér kialakítására költöt­ték. Tanácstagi kérdésre fe­lelve hangzott el, hogy nincs mód az állami tűzoltóság ügyeletének megszervezésé­re Csurgón. Szükség van vi­szont arra, hogy a boglárlel- leihez hasonló módszerrel ál. landó ügyeletet szervezzenek önkéntes tűzoltókból. Az önkéntes, valamint a vállalati tűzoltók egyre na­gyobb szerepet vállalnak a munkában. Az egyesületek­ről szóló törvény életbe lé­pését követően lehetővé vá­lik, hogy az önkéntes tűzol­tótestületek .is egyesületként működjenek tovább. Felelős­séget is, lehetőséget is jelent ez. Fölszerelésük javításá­val is, a korszerűsítésben az eddigieknél nagyobb szerep vár a tanácsokra és a tűz­védelemben érdekelt gazdál­kodó szervekre. Ma a leg­több helyen az állami tűzol­tóság kiselejtezett járműveit használják az önkéntesek. Mód van azonban arra, hogy központi támogatás igénybe­vételével újat vásároljanak a tanácsok. Megoldani ezt összefogással lehet: ha lét­rejönnek az önkéntes tűzol­tók működési körzetei, akkor lehetővé válik az is, hogy a riasztás után 10 percen be­lül a helyszínre érjenek a tűzoltók. Ho»»«ú távú felmelegedés Tárható Áz aszálykárok megelőzéséért Aszály. Ez a szó különösen a mezőgazdasággal foglalko­zók körében társít kellemet­len gondolatokat. Nemrég a Meteorológiai Világszervezet, amelynek hazánk .is tagja, hosszú távú előrejelzést tett közzé. Eszerint az ezredfor­dulóig — főleg Közép-Euró- pában — egy fok Celsius-szal emelkedik a hőmérséklet. Ez a változás tulajdonképpen már nyolc éve elkezdődött. Mint az 1880 és 1980 közötti százéves meteorológiai sta­tisztika kimutatta, az emlí­tett térségben az elmúlt 8 esztendőben rapszódikusabb volt az időjárás, mint ko­rábban bármikor. Ez a tény adta a témát a Magyar Tu­dományos Akadémia leg­utóbbi közgyűlésén Az aszálykárok mérséklésének lehetőségei című tudományos üléshez. A szakemberek előtt Láng István, az Akadémia főtit­kára számolt be a várható aszályos időjárás elleni vé­dekezés tennivalóiról. El­mondta, hogy mind több or­szágban keresik a megfele­lő alkalmazkodási stratégiá­kat a lehetséges károk meg­előzésére. Időszerű tehát ha­zánkban is napirendre tűzni ezt a témát. Országos méretekben az aszály okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy csapadék- szegény esztendő — .ilyen volt 1983 is — mintegy 12 milliárd forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Az MTA és a MÉM közös akciója keretében 10 ezer nagyüzemi táblán vizsgálták a környezeti változás várha-' tó következményeit. A vizs­gálat a nagy szántóföldi kul­túrákra: az őszi búzára, a kukoricára, a napraforgóra és a cukorrépára terjed ki. Egységes a vélemény, hogy az elkövetkező 10—15 évben a meteorológiai változások­hoz igazodó, új agrárpoliti­kára van szükség. Mi tehát a teendő? Az ez­zel kapcsolatos tanácsait Láng István 15 pontban fog­lalta össze. Az aszálykárok mérséklésének a kulcsa a lehullott csapadéknak a ter­mőtalajban való minél hosz- szabb ideig való tárolása, megőrzése. Ezért egyebek között a talajművelési tech­nológiát célszerű kritikusan felülvizsgálni és megtenni a szükséges gyakorlati intéz­kedéseket. Támaszkodni kell a hagyományos tapasztala­tokra, elsősorban a szerves­trágya nagyobb mennyiségű alkalmazására, a tőzeggel, meszezéssel, tápfölddel és egyéb ásványokkal való ta­lajjavításra. Az utóbb emlí­tett anyagok tudományos ku­tatásával, kitermelésével, il­letve feldolgozásával mind nagyobb mértékben eredmé­nyesen foglalkoznak az Or­szágos Érc- és Ásványbá­nyák mádi, egri és pilisvö- rösvári üzemeiben. Az előadó külön foglalko­zott a gazdaságos gyümölcs- termesztéssel. E kultúráknál — mind a terméshozam, mind a minőség érdekében — telepítés előtt figyelembe kell venni a vízgazdálkodá­si tulajdonságokat (a víztar­tó és vízáteresztő képessé­get, valamint a talajvíz állá­sát). A fajok és a fajták ér­tékelésénél mérlegelni kell a szárazságtűrő képességet. Ugyancsak lényeges a ter­mőtáj helyes megválasztása: az öntözési lehetőségek fi­gyelembevételével. Ez külö­nösen a bogyósok esetében kíván tudományos körülte­kintést. Az aszálykárok megelőzé­sével kapcsolatban Láng Ist­ván arra is figyelmeztetett, hogy fontos szerepet játsz­hatnak a pénzügyi lépések is, mindenekelőtt a nyereség tartalékolása és az aszály okozta károkra kötött koc­kázat-csökkentő biztosítá­sok. Az oktatásban, a to­vábbképzésben az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni az időjárással kapcsolatos új ismeretek elterjesztésére. Az Akadémia főtitkára ja­vaslataiban kitért még a me­zőgazdasági gépek, az öntö­zőberendezések ésszerű meg­választására, alkalmazásá­ra is. Hangsúlyozta, hogy az aszálykárok csak komplex módon csökkenthetők, és már most meg kell kezdeni a felkészülést a feltételezett felmelegedési időszakra, mert csak így alakulhat ki a me­zőgazdasági termelés megfe­lelő alkalmazkodóképessége. S. S. Kevesebb alkatrészt keresnek Aratási ügyeletet szervez az Agroker urnám: Megkezdődött az aratás, s ez nem csak a gazdaságok­nak jelent feladatokat, ha­nem azoknak a vállalatok­nak is, amelyek gép- és al­katrész-forgalmazással fog­lalkoznak. A kaposvári Ag- rokernél felkészültek a nagy nyári munkákra. Farkas Jó­zsef igazgatóhelyettes tegnap elmondta: ha a jövő hét vé­gén megkezdődne a gabona aratása is, beindítják aratá­si ügyeletüket. Hétfőtől pén­tekig reggel héttől este hétig, szombaton délután ötig, va­sárnap pedig délig várják majd az ügyfeleket. Az Agroker eladta vala­mennyi kombájnját — az utolsót hétfőn vitték el. En­nek ellenére még most is vásárolhatnak a szövetke­zetek E—514-es és E—516-os NDK-gépet, ugyanis az Ag- rotech megbízásából mind­két típust tárolják Kaposvá­ron. Erőgépekből 33 kilo­watt teljesítményűtől 100 ki- lowattosig többféle is van raktáron. A csehszlovák Ze- torok mellett MTZ-ket és Jumz típusúakat ajánlanak. Ez utóbbi alkatrészeinek nyolcvan százaléka megegye­zik az MTZ-ével. Pótkocsi­ból mindenféle hazai típusú van. Valamennyi erő- és munkagépet műszaki vizsgá­val adják el, így azok a vá­sárlást követően azonnal út­nak indíthatók. Van elég bá­lázógép, zsineg, zsák és fólia is. Megcsappant az alkatré­szek iránti kereslet. A ke­reskedők nem tudják az okát, csupán gyanítják, hogy a gazdaságok valóban rá­kényszerültek az ésszerű ta­karékosságra, ma már csak azt veszik meg, amire feltét­lenül szükségük van, s nem tárolnak azért egyes dara­bokat, mert éppen lehetett kapni. Farkas József el­mondta, hogy továbbra is gond van néhány alkatrész­szel. Nincs például IFA-mo- iorhoz dugattyú, E—516-os kombájnhoz kormánymű, s 900-szor 20-as gumiköpeny­ből bármennyi érkezik is, azonnal elkapkodják. A csapágyakból a hatezres so­rozattal vannak bajok. A Magyar Gördülőcsapágy-mű­vek egy, a közelmúltban tar­tott tárgyaláson ígéretet tett arra, hogy a termelés foko­zásával javítja az ellátást. Jó hír, hogy van elég ék­szíj, s folyamatosan érkezik az utánpótlás. Egyes alkatrészek hiányán azzal is lehetne enyhíteni, hogy azok a gazdaságok, amelyeknek elfekvő készle­tei vannak, újraértékesítésre fölajánlanák. N. J. Védi a környezetet a húskombinát HULLADÉKBÓL VIRÁGFÖLD „Azért hívták vágóhídnak a vágóhidat, mert a közfo­gyasztásra szánt állatok vá­gása rendkívül vízigényes volt, s ezért hidakra építet­ték a mészároslegények mun­kahelyét” — írja dr. Vízi Jenő „A vágóhidak és szék­álló legények” című munká­jában. Akkoriban a fel nem használt részeket a Kapós­ba engedték. Ma már több száz millió forintot költenek évente a Kaposvári Húskombinátban környezetvédelemre. — A Vízügyi Tudományos Kutatóközpont felkérésünk­re tanulmánytervet készít a szennyvíztisztítás korszerű­sítésére — mondja Richter Sándor főmérnök. Nem a folyóba, hanem a városi hálózatra engedik a szennyvizet a gyárból. A tanulmányterv célja, hogy javuljon a tisztítás hatásfo­ka. Ennek érdekében import vegyszerek helyett hazaiakat is használhatnak vízkezelés­re. Nem lesz szükség fizi­kai munkára sem. — A Schőnherz Zoltán ut­cai hulladékmegsemmisítő Keletre és Nyugatra is Kézzel varrt kesztyűk Nagyatádról Egyre izzasztóbb hőségben kesztyűkről beszélni talán egy kicsit furcsa. Nagyatá­don azonban természetesnek hat az egyik tízemeletes la­kóház földszintjén, ahová négy évvel ezelőtt költözött a Hunor kesztyűüzeme. A telephely jóval régebbi. 1964- ben azért hozták létre, hogy a nőknek munkát tudjanak biztosítani. Ahogy fejlődött a város, úgy nőtte ki korábbi helyeit az üzem; ezért is döntöttek a mostani — Hu­nyadi utcai — telephely ki­alakítása mellett. Gépeket hoztak, újabb munkalehető­ségeket teremtettek, hiszen keresett cikk a pécsi kesztyű Keleten éppúgy, mint Nyu­gaton. Főképpen a kézzel varrt, minőségi. Ma 56 bedolgozót foglal­koztatnak, míg az üzemben 34-en dolgoznak. Kiscsinál Györgyné üzemvezető nem titkolja, kevesen vannak. Legkevesebb még további 20 embernek lenne hely, s ugyanennyi bedolgozót is fölvennének Nagyatádról, il­letve a közvetlen környéké­ről, de jelentkező nem akadt. Vélhetően azért, mert nagy figyelmet igényel a kesztyű­varrás, s nem éppen kifize­tődő. A lányok és az asz- szonyok három-ötezer forint között keresnek, de ahhoz, hogy a felső határt elérjék, nem elég nyolc órát dolgoz­ni. Többségüknek kisgyer­meke, családja van, így be kell érniük a kevesebb bér­rel. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a városban és a szomszédos falvakban kö­zömbösek a kesztyűüzem iránt, távolabb volnának je­lentkezők. Elsősorban onnan, ahol semmiféle munkalehe­tőség sincs. telepünket ki akartuk telepí­teni a városból a Kaposmérő és Kaposújlak közötti terü­letre, de még el sem készült a vizsgálat — egyetlen hely­színi szemle volt —, s már tiltakoztak ellene a tanács­nál. Nem kaptuk meg az engedélyt. Most a tervek között sze­repel, hogy komposztot gyár­tanak az állati eredetű hul­ladékból. Egyik részéből vi­rágföld lesz, a többit a .ta­lajba injektálják Ezzel pó­tolják a savanyú földek táp- anyaghiányát. A húskombinátban azon­ban nemcsak állati eredetű veszélyes hulladék halmozó­dik föl. A kocsimosónál iszapfogót építettek s ez az olajos iszapot ártalmatlanít­ja. Az akkumulátorokat le­adják a MÉH-nek, míg a fáradtolajat a kombinátban regenerálják. Amit már ily módon sem tudnak haszno­sítani, azt eLadják az Áfor- nak. Szerződést kötöttek a Volán kaposvári üzemegysé­gével az olajos rongyok és a fürészpor átadására. Ezeket az anyagokat hulladékhasz­nosító kazánokban égetik el. Tavaly új technológiát ve­zettek be a hulladékok fel­dolgozására. Csatornaiszap­ból ipari zsírt állítanak elő, s azt valutáért adják el: Dániába exportálják. Nem utolsó szempont, hogy az üzemben ez a munka 12 em­bert fogilalkoztat. A legújabb Alfa Laval típusú berende­zéssel a vérplazmát is fel tudják dolgozni; magas fe­hérjetartalma miatt ez ,is exportcikk. A Kaposvári Húskombi­nátban az országban első­ként alkalmazták a szenny­víz Alwatech-rendszerű elő­tisztítását. Máshová engedik a trágyás, máshová a tech­nológiai és máshová a csa­padékvizet. — Az élelmiszeripari tör­vénynek is eleget tudunk tenni így. Nem sok húsipari üzem van az országban, amelyikről ezt elmondhat­juk. A főmérnök mutatja, hogy a levegő csak szűrőn ke­resztül jut be az üzembe. 1979 óta működik itt a környezetvédelmi üzem. Ve­zetője Beér Ernő: — Van egy nyolctagú csa­tornatisztító brigádunk és egy melléktermék-lerakó üzemünk. Ha a fel nem hasz­nált anyagokat kezelés nél­kül egy helyre raknánk le, akkor veszélyes hulladéknak minősülne. így éppen az el­lentétje — táplálék lesz be­lőle. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom