Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
Pályakép Ha én diák lennék, abban a boldog tudatban várnám a vakációt, hogy az iskolaév, s egyáltalán az iskola idegesítő korszaka csupán átmeneti. Hogy jön majd egy jobb kor, amelyben dolgozni is járunk ugyan valahova, ám ott a saját stég és a saját diszkó, a kultúrotthon és a kuglizó fontosabb színtér lesz, mint a műhely. Ha én diák lennék, nem strapálnám magamat a pályaválasztással s főleg nem törődnék az olyan kuvik- hangokkal, mint például a „Dolgozni csak pontosan, szépen” fenyegetőzése, hanem összegyűjteném az újságok hirdetéseit és kiválasztanám amelyik a legrózsásabbnak ígéri a jövőmet és ezt a vállalatot tüntetném ki az érdeklődésemmel. Nem lehet részem, ebben a passzióban, de a hirdetések közül összegyűjtöttem néhányat. Itt van mindjárt az első. „Pályakezdés előtt állók! — olvasom a fiataloknak szóló felhívásban — magasabb tudásra törekvő, alkotó munkáért lelkesedő fiatalok, hívunk, várunk, (ez eddig csupa nagybetű volt, majd apróbetűs sorok következnek) : jelentkezzetek gyógyszer- ipari tanulónak, géplakatosnak, villanyszerelőnek, gépi forgácsolónak, valamint szo- bafestő-mázolónak.” Szomorú vagyok, hogy hirtelenjében az egy Munká- csyn kívül más nem jut eszembe, aki ipari tanulóként kezdte — akkor ugyan inasnak nevezték — és alkotóművészként fejezte be. De- hát az régen volt, azóta, mint tudjuk, történt egy s más a munka körül; ma már nem dolgozni, hanem alkotni akarnak a fiatalok. És ezt el kell hinnem, mert egymás után többször is olvashatom rábeszélőn és oktató stílusban, a képembe vágva és baráti vállveregetéssel az idők szavát. „Érettségizettek, szakma nélküliek figyelem! Óriási a felelősség, meg kell gondolni a döntést. À pályakezdő fiatalnak úgy kell váasztania, hogy később meg ne bánja, öröme teljen benne. A válaszútra nemcsak a fiataloknak kell időben felkészülni, hanem mindazoknak, akik a gyermek életútjának további alakulását jó irányba akarják terelni.” Eddig az idézet falvédő-szövege, s ha jól meggondoljuk, ez mind igaz. Csak éppen nem úgy, ahogy leíródott. Csak a csábítás apró kis trükkjei nem tetszenek. Azok, amelyek égj bizonyos életvitel elsőbbségére utalnak. A jogok túlértékelésére. A kötelességek devalválására. Konjunktúrát teremtenek olyasminek, ami másodlagos, járulékos eleme, vagy csak része a pályaválasztásnak. Nem ismerem a fiataloknak szánt álláshirdetések hatékonyságát. Gyanítom, hogy már megindult a roham e csábos lehetőségek kihasználására. A lassúbb gondolkodásúak magukra vessenek. És várhatnak egy évet, ha igaz a hirdetések próbája: az újonnan fölvettek jelentős százaléka egy évnél tovább nem marad a munkahelyén. Miért? Attól tartok, nem is a hirdetések mézesmadzagja bizonyul gyengének, hanem az a kötél, amely odabenn nem képes megtartani a pályaválasztókat. Király Ernő Megkezdődött g szovjet csapatok kivonása __ A fganisztánból__________ A dzsalálábádi szovjet helyőrség gépesített lövész- epredének katonái vasárnap reggel hat órakor elindultak hazafelé. A nemzetközi sajtó csaknem kétszáz képviselője tagadhatatlanul világpolitikai súlyú eseménynek volt szemtanúja, amikor a szovjet konvoj első zászlóalja vasárnap késő délután elérte az afgán főváros szélét. Az oszlop hétfőn indul tovább, hogy Ma- zari-Sarif érintésével néhány nap múlva átlépje a szovjet határt. A sziklás hegyek között kanyargó országúton beérkező konvoj üdvözlésére afgán katonák, felnőttek és gyerekek sorakoztak fel a főváros policsarkhi negyedében létesített ideiglenes „szálláshelyig” vezető több kilométeres út mentén. Kétnyelvű zászlók és feliratok hirdették: „Köszönet a hősi internacionalista katonáknak” — „Szerencsés hazatérést, jó utat" — „Éljen a megbonthatatlan szovjet— afgán barátság" — „Az afgán nép sorsa egybefonódik a nemzeti megbékéléssel". A BTR—60-as páncélozott szállító harcjárműveket, a (Folytatás a 2. oldalon) Számítógépes osztályt hoztak létre a Kaposvári Húskombinátban. A vállalat termékértékesítésének számlázását korábban a SZÜV végezte. Most mindezt az osztály dolgozói készítik el. Így évente két és fél millió forintot takarítanak meg a húskombinátnak Tízéves a JPTE Baráti Társasága Konferencia Siófokon az egészségért Élni többféleképpen lehet Ünnepség a Jannus Pannonius Tudományegyetemen (Tudósítónktól.) Rangos jubileum színhelye volt május 14-én a Pécsi Jannus Pannonius Tudomány- egyetem. A hétvégén megrendezett egyetemi napok keretében ugyanis szombaton ünnepelte magalakulásának tizedik évfordulóját az egyetem Baráti Társasága. A nagyszámú volt hallgatót és oktatót — közülük jó néhá- nvan Somogy megyében élnek és dolgoznak — összefogó társaság a már végzett egyetemisták és az intézmény közötti kapcsolatokat szervezi, kiadványokkal tájékoztatást ad az ott folyó eseményekről és fontosabb kutatási eredményekről. Rendszeresen írnak ki pályázatot is, ezúttal például „A politikai-jogi tanulmányok szeDübörög, csattog a gép. Egv rézszalagból présel valamit. Mellette még több hasonló üvölt elviselhetetlenül. Fodor Jánosné brigád vezető — és még több asz- szony — mégis elviseli a bivalyerős szerkezetek zaját. Néha beszélgetnek is: megtanultak szájról olvasni. Évek, évtizedek óta ülnek a gépek mellett a Kaposvári Villamossági Gyárban. Figyelik eszközeiket, ha valami baj van leállítják, majd ha a hiba elhárult elindít- •ják azt. — Nálunk probléma nincs, mert mi mind régi munkások vagyunk — mondja a brigádról Fodorné, azután valahová a semmibe nézve, magyarázatképpen hozzáteszi : — Tudja, itt az maradt akinek a családi körülmérepe, hatása a 18—19. századbeli magyar írók, költők munkáira” címmel. A zsúfolásig megtelt egyetemi tanácsteremben dr. Kis- vári András, a Baráti Társaság elnöke értékelte az eddig végzett munkát, majd Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese tartott „A reform értelme — az értelem reformja” címmel előadást. Az ünnepség zárásaként dr. Ormos Mária, a JPTE rektora emléklapokat nyújtott át a Baráti Társaság ki emelkedő munkát végző tagjainak, majd a délutáni évfolyamtalálkozókat követően a Pannónia Szállóban rendezett rektori fogadás zárta a jubileumi ünnepséget. nyei úgy kívánták. Mert ezt a férfimunkát még valahogy csak megfizetik. Három gyereket neveltem föl; egy fiút és két lányt. Most is együtt lakunk a három szobában, a nagyobbik lányom már férjhez ment, két és fél hónapos az unokám, úgyhogy most újra nagyon kell a pénz. Jól jön a túlóra, az esti műszak ... — Ennyire megéri? — Mit tehetnék? Sohasem tudtam a dolgokon másképp változtatni, mint úgy, hogyha kellett, akkor még többet dolgoztam. Lázadozni nem érek rá. 48 éves vagyok. Fáradt, idegileg is kicsit kimerült. Há-rászólok a gyerekekre, hogy hangosítsák föl a tévét, de ők azt felelik: „Mama, hát már így is hangos”. Táppénzre nem megyek, mert üldögélni nem tudok, ha meg amúgy is mozgok, akkor azt itt a gép mellett is tehetem. Nálunk nem a megéri-e a kérdés, hanem a muszáj. Délutáni műszak, esti műszak .. . Amíg kicsik voltak a gyerekek, csak rettegtem, hogy mi van otthon. De nem lett baj. Becsületes maradt mindhárom. Megéri-e? Ha az ember bent marad, akkor vacsorára már felvágottat kell venni. Ha én főzögetek, akkor olcsóbb . .. De egypár forinttal mégiscsak több lesz valahogyan. Sem bánatos, sem mosolyFitt ’88 címmel — az egészséges életmód kialakításának lehetőségeiről — rendezett háromnapos tudományos konferenciát a Sio- tour. Siófokon a szabadidő klubban az egyedülálló tanácskozás megrendezésében közreműködött az Országos Egészségnevelési Tanács, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal valamint a Magyar Tudományos Akadémia is. Indokolva a témaválasztást, elhangzott „Magyarország lakosságának halálozási és megbete-. gedési mutatói az elmúlt másfél-két évtizedben jelentősen romlottak. A kockázati tényező közül a fizikai aktivitás hiánya látszólag csak az egyik, valójában a testedzés az életmódnak az az összetevője, amely gyakran nehezen felismerhető, skoszor áttételen keresztül az életmód számos elemét is befolyásolja, így az edzettség, a lelki és szóGéoelr között gós; szenvtelen arccal mondja amit mond. Azután földerül: — Lehet úgy mondani, hogy megéri. Sokat nélkülöztem és megérte, mert nem csalódtam a gyerekeimben. Itt maradtam a gyárban, nem kerestem a körnnyeb- bet és ez is megérte, mert néhány hozzám hasonló asz- szonnyal úgy szeretjük egymást, ha az egyik csak néhány napig nincs itt, akkor már hiányzik. El is járunk egymáshoz, ha egy kicsi időnk marad. A fizetéstől fizetésig élünk, egyformák vagyunk, van miről beszélnünk egymással. — Fiatalon hogyan képzelte, mi lesz majd, ha unokája is lesz? — Fiatalon nem gondoltam ilyenekre, ahogyan ma sem a nagymamakorán rágódik egy lány. Nagyon jól tanultam, jeleseim voltak, azt képzeltem, hogy majd továbbtanulok. De öten voltunk testvérek, én a legnagyobb. Szegény volt a család, dolgoznom kellett. Most meg anyám és apám segít engem. Csak hát mindkettő nagyon öreg már. Falun laknak. Azt is képzeltem, amikor már dolgoztam, hogy nem sokáig tartanak a nehézségek. Vártam, hogy könnyebb legyen. Most is várom. Az ember nemigen ciális egészség alakulásában is fontos szerepet játszik”. A konferencia célja, hogy elősegítse az egészségmegőrző társadalmi program széles körű megvalósítását, azaz: lehetőséget biztosítson az idegenforgalom, az egészségügyi, a művelődés és a sport területén dolgozó szakembereknek az egészségmegőrzés területén elért eddigi eredményeik, tapasztalataik és elképzeléseik bemutatására, nézeteik egyeztetésére, a tapasztalatok cseréjére. Ezen belül bővebben kívánnak foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy milyen szerepet vállalhat az idegenforgalom a társadalmi egészségmegőrzési program megvalósításában. A tanácskozás tegnapi első napján a diagnózist igyekeztek felállítani. A téma a magyar népesség egészségügyi állapotának jelenlegi helyzete volt. A megnyitón — amelyen részt vett hiszi el, hogy nem fordulnak jóra a dolgok. Nem is kellene sok. Ha egy kicsit igazságosabb lenne minden, akkor már jó lenne. — Mire vágyik most? — Legyen a nagyobbik lá- nyoméknak lakása. Legyen még unoka. A fiataloknak, nemcsak az enyémeknek, könnyebb legyen. Mehessen haza az anya korán a gyerekéhez. Vagy, ha már túlmunkát vállal a gyerekéért, akkor arra legyen kisebb az adó. — Nem íyg értem. Magának mit kívánna? Rácsodálkozik a kérdésre. El is gondolkodik rajta ... Már-már valami mást kérdeznék, de nem engedi a gombóc, amely a torkomba tolakodott. Arca nem, csak a szeme vidám, amikor kiböki : — Nagyon várom már a kirándulást. Minden évben élmegyünk gyári kirándulásra. Egynaposra. Szép ez az ország, megnézünk egy-egy várost. Együtt az asszonyokkal. Megy a busz, valahol ebédelünk, hazafelé vacsorázunk ... Nagyon jó ez min- •dig, ahányszor csak megyünk. Kibújunk a pihenőszobából. Ahogyan a gépe felé ballag, nevetnek rá a többi üvöltő masina mellől az asz- szonyok. Megbeszélik a dolgokat. Csak én nem értem, hogy mit mondanak. Nem tudok szájról olvasni. Luthár Péter Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Mónus András, az ÁISH főosztály- vezetője, dr. Istvánfi Csaba. a Testnevelési Főiskola rektora, valamint Balassa Béla, a siófoki pártbizottság első titkára és dr. Gáti István siófoki tanácselnök is —, dr. Fodor János, a Siotour igazgatója köszöntötte a rendezők nevében a résztvevőket. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök az egészségmegerőzési társadalmi program megvalósítását segítő tanácskozás feladatairól szólva mondta el: Választ kell adni arra a kérdésre, hogy ez a program tömegeket mozdító, vagy csak kevesek kedvtelése lesz-e? Tekinthetjük-e a program nyújtotta lehetőségeket a társadalmi juttatások részeként, vagy vállalkozás csupán? Választ kell adni arra is, hogy ebben a mozgalomban milyen az idegenforgalom szerepe. Egy azonban máris tény: egyedül senki sem képes valóra váltani a programot. Be kell tehát kapcsolói mindenkit, akinek lehetősége és kötelessége az egészségi állapot javítása. Dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes azt emelte ki, hogy az egészségmegőrző társadalmi programot társadalmi vita után véglegesítették, ez hozzájárult ahhoz, hogy az egészséget egyre általánosabban tekintik értéknek. A program a mostani tizen- és huszonévesek, valamint a még meg sem született korosztályok egészségét szolgálja majd az ezredfordulót követő években. A Siotour vállalkozása azért dicséretes, mert fontos társadalmi kérdésekről úgy rendezett tanácskozást, hogy a megvalósításban érdekelt szövetségesek táborát az idegen- forgalomban dolgozó szervekkel is növelte. (Folytatás az 5. oldalon.) Mitterrand feloszlatta a nemzetgyűlést Francois Mitterrand francia elnök alig egy héttel újraválasztása után rendeleti úton feloszlatta a nemzet- gyűlést. A 38 millió választásra jogosult így júniusban két vasárnapon (5-én és 12- én) ismét az urnákhoz járulhat, hogy újraválassza a törvényhozó testületet.
