Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
1988. május 5., csütörtök Somogyi Néplap 5 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Javultak a gyógyítás körülményei A megyei pártbizottság megvitatta az agitációs és propaganda-munkabizottság előterjesztésében Somogy egészségügyi és szociális ellátásának helyzetét, és határozatot hozott a fejlesztés feladatairól. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében kiemelte: a megvalósult fejlesztések a szolgáltatás színvonalának emelését hozták, a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen változása viszont a szükségletek és igények növekedésével járt. A megye lakóinak egészségi állapota a gyógyitó-megelőző ellátás fejlődése ellenére romlott; csökkent az átlagos életkor. Ennek fő okai: az élet- és munkakörülmények kedvezőtlen változásában és az életviteli tényezőkben keresendők. így élünk Egyre többen vállalnak főfoglalkozásuk mellett feszített kiegészítő tevékenységet. Csökkent a pihenésre, a regenerálódásra fordított idő. (Nőtt a társadalom perifériájára — önhibájukból vagy azon kívül — 'kerülték száma. A halálozások aránya 1980-tól csökkent és 1986- ban elérte az országos átlagot. A keringési és a légzőszerv! betegségekben meghaltak száma átmenetileg csökkent, de 1985 óta ismét növekszik, pedig a kezelés feltétélei lényegesen javultak. Kismértékben nőtt a daganatos és az emésztő- írendszeri betegségekben, valamint a sérülések és a mérgezések következtében elhunytak száma. A terhes anyák és a csecsemők védelme kiemelt feladata az egészségügynek. A városokban hatékonyan működik a család- és nővédelmi tanácsadó szolgálat, bár kevesen ismerik és veszik még igénybe ezt a lehetőséget. Javultak a biztonságos szülés feltételei: a csecsemőhalálozást azonban nem sikerült tartósan az országos átlag alá szorítani. A megye bölcsődéiben jobbak a gondozás feltételei, a munka színvonala emelkedett. Több a hely az egészségügyi gyermekotthonokban is, így kedvezően változtak a körülmények. A 3—18 éveseknek az iskolaorvosi szűrés révén feltárt betegségei — fejlődési rendellenességek, hátgerincferdülés, lúdtalp, fogbetegségek — a helytelen életvitel következményei. Az orvosi rehabilitáció fejlődött, de nem megfelelő a előrehaladás a foglalkozási rehabilitáció esetében, mert ellene hat a vállalatok és a betegek közvetlen érdekeltsége. A vállalatok többsége nem tartja be az ezzel kapcsolatos előírásokat. Szociálpolitika Szociálpolitikai helyzetünk 'rosszabb az országosnál, a feladatok is .nagyobbak. A megyében 80 ezer nyugdíjas korú és 10-12 ezer rokkant, lilletve fogyatékos él. A tanácsi szooiális ellátó rendszer révén 17—18 ezren kapnak rendszeres vagy esetenkénti anyagi támogatást, területi és intézményi ellátást. A gondokat növeli a külterületi lakott helyek magás száma. A városokban élő idős generáció aránya 10— 14 százalék, a társközségekben 30—40 százalék között van. Több mint kétezren kapnak a tanácsoktól rendszeres szooiális segélyt, közülük 1300-an részesülnek az özvegyi nyugdíjminimummal azonos összegű segélyben. A teljes összegű segélyek egy személyre jutó havi átlaga 2300 forint, a részösszegű és kiegészítő segélyeké 1400 forint körül van. A rendkívüli szociális segély egyre inkább a jövedelempótlást és a nyugdíj kiegészítést szolgálja. A segélyezettek köre és a kifizetett összegek emelkedtek. Az elosztásban egyre 'nagyobb a tanácstagok, a itársközségekben pedig az elöljáróság szerepe. Szociális étkeztetésben több mint 2200-an részesülnek; az arány kétszerese az országos átlagnak, de az igényeket még nem tudják kielégíteni, a kis települések egy részén hiányzik a főzőhely és a szállítókapacitás. Az öregek napközi otthonában — klubszerű keretek között — 1500 ember gondozását tudják megoldani. Több nagyobb településünkön nincs napközi otthon és néhány helyen a tanácsi vezetők sem tartják Indokoltnak a létesítését. Házi szociális gondozásban több mint 2000-en részesülnek. Róluk 131 hivatásos, 172 tiszteletdíjas és 367 társadal ■ mi aktíva gondolkodik. A 8 szociális otthonban 1255 hely van, az igények és a lehetőségék közötti szakadék miatt hosszú a várakozás. Több helyre volna szükségük az értelmi fogyatékosaknak, a mozgássérülteknek és a szakosított ellátást igénylőknek Mennyiség és minőség Az egészségügyi ellátás dinamikus fejlesztése megtorpant, és csak a megye tartalékainak igénybe vételével, esetenként más célra tervezett összegek átcsoportosításával, a beruházások határidejének többszöri módosításával sikerült az eredeti terveknél szerényebb fejlesztést megvalósítani. Növelte a határidőcsúszásokat a közreműködők (a tervezők, a kivitelezők) nem elég felelősségteljes hozzáállása is. Az alapellátás fejlesztésére a tanácsok 5 év alatt több mint 35 millió forintot fordítottak, s néhány különösen zsúfolt körzet kivételével az országoshoz hasonló, javuló az ellátás. Évről évre több körzeti orvos szerez szakképesítést. A járóbetegek szakellátását végző intézetek többsége kórházhoz kapcsoltan működik, műszerezettségük jobb az országos átlagnál. A megyei szakambulanciák létjogosultságát a beteg- forgalom is igazolja, nagy se- j gítséget jelentenek a területi ' szakrendeléseknék, a körzeti orvosaknak. Egyes szak- rendeléseken azonban továbbra is zsúfoltság van, s a szervezés sem kielégítő. Az egy betegre jutó átlagos vizsgálati idő csökken, jelenleg körülbelül 6 perc. Nem vált be a hétvégi szakrendelés! kísérlet: a lakosság nem vette igénybe, viszont a kór- [ házi ambulanciákon _alkalm anként zsúfoltság van. A közeljövőben a megyében mindenütt elég ágy áll a fekvőbeteg-ellátás rendelkezésére. A minőséggel azonban nem lehetünk elégedet- ! fék: az épületek egy része ■nem felel meg műszakilag és a higiéniája sem jó. A megyei kórházban a szakmai igényesség és elméleti felkészültség a tudományos eredményekben, tudományos fokozatokban is nyomon kö- _ vethető. Az új műtéti épület átadásával az eredmények további javulása várható. Szükség lenne még egy műveseállomásra és a megyei kórház területén a diagnosztikai tömbre. Egyre nehezebb a tőkés piacról származó műszerek, alkatrészek, gyógyszerek és segédeszközök beszerzése, áruk emelkedik, és nagymértékben terhelik az intézmények költségvetését. Nehéz helyzet elé állítja az egészségügyet a nyári Balaton-part is. A gyógyszertár-hálózat megfelelő, de több kis forgalmú patikára évek óta nincs pályázó. A körzeti orvosok által kezelt kézi gyógyszertárakból a betegek gyorsan jutnak hozzá a legfontosabb 'gyógyszerekhez. A községi gyógyszerellátás ugyanakkor az utazásők miatt több szociális feszültség forrása. Előrelépés együttműködéssel A testület az alapellátás továbbfejlesztésében fontosnak tartotta a községi taná- osolk jobb együttműködését, az anyagi eszközök koncentráltabb, hatékonyabb fel- használását. Így válik lehetővé nagyobb értékű műszerek közös vásárlása és használata. A testület határozatában szorgalmazza, hogy az alapellátás körében meggyógyítható betegek ott kapják meg teljes és végleges ellátásukat. Ellenkező esetben indokolatlanul terhelnek más intézményeket. A községek gyógyszerellátási gondjainak megoldásához .adjanak a tanácsok, gazdasági egységek, társadalmi szervek, intézmények — lehetőségeik szerint — az eddiginél nagyobb támogatást. A járóbeteg-ellátásban az egyes szakrendelések zsúfoltságát új álláshelyek létesítésével, a rendelési idő növelésével és szervezési intézkedésekkel lehet csökkenteni. Kaposváron a műtéti tömb átadását követően szükség van a régi épületek rekonstrukciójának folytatására. Kívánatosnak tartja a testület a szociális otthoni helyek növelését, az öregek napíközi otthonainak gyarapítását, a szociálpolitikai juttatások koncentrálását. A megyei pártbizottság fölkérte a megyéi tanácsot, hogy lintézkedjen: az irányítása és felügyelete alá tartozó valamennyi vállalat, intézmény, szervezet készítsen konkrét feladatterveit az egészségmegőrzés társadalmi programjához. Stadler László a megyei pártbizottság munkatársa Technikaórán A kedvelt tanórák közé tartozik a technika. Szívesen vesznek részt rajta fiúk és lányok. Kaposváron a Tóth Lajos Általános Iskola hetedikes tanulói fúrómodellt készítenek tanáruk, Szálai Rudolf vezetésével. A drámapedagógia szerepe a tanításban BESZÉLGETÉS GABNAI KATALINNAL „Minden, ami nyilvánosság előtt játszódik olyan, mint a színház.” Ezzel a Comenius-idézettel kezdődik az a nyílt levél, melyet a drámatanárok és színját- szócsoport-vezetők írtak a tanárképzés felelőseinek. A levélírók a drámapedagógiai módszereket kipróbálták, és állítják, hogy alkalmazásuk jelentősen megkönnyíti a nevelői, pályára való gyakorlati felkészítést, megadja a szükséges alapokat ahhoz, hogy a közéletbe lépjenek az új tanítók. A drámapedagógia a dráma sajátos eszközeivel történő nevelés, melynek a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése a célja. Ezek a tanári pálya elengedhetetlen feltételei. A levélre szinte azonnal reagált a Kaposvári Tanítóképző Főiskola. Drámapedagógiai délutánt szerveztek, s erre meghívták Gabnai Katalint, a módszer hazai szaktekintélyét, a Drámajátékok című könyv szerzőjét. A délutánt egy mesejáték bemutatásával kezdték a főiskola drámapedagógiai csoportjának tagjai, Lázár Ervin mesejátékát játszották el. A műsor után a klubban Sz. Tolnai Mária tanársegéd, a csoport vezetője beszélgetett Gabnai Katalinnal. Valójában azonban nem sok dolga akadt, mert Gabnai Katalin lenyűgöző szónoki erejével vezette be a beszélgetést, a módszer előnyeit és hátrányait elemezte. — A drámapedagógia módszerével talán pótolni lehet azt a hiányosságot, hogy a főiskolákon az idő rövidsége miatt nem tanítják meg a hallgatókat tanítani. Nem csodaszerként kínáljuk ezt a módszert. De ál’ítom, hogy a közepes és a jó tanulókat egyaránt segíti. Segít a szakmai fogások elsajátításában is. A bevezető után kérte a résztvevőket, győzzék meg őt arról, miért lesz nehéz bevezetni e módszert. Kötetlen beszélgetés alakult ki, a hallgatók elmondták véleményüket. A vita után Gabnai Katalin elmondta, az első időben a pedagógusjelöltek megtanulhatnak játszani, majd ezután következik a játékvezetés gyerekeknek. Az utolsó félévben ünnepségek és egyéb iskolai műsorok szerkesztését is tanulnák a hallgatók. — Már a játékvezetésnél "kiderülne, hogy kinek van érzéke a gyerekekhez. Hiszen fegyelmet kell tartani és el kell érni, hogy figyeljenek a tanulók. Mindezek mellett elsősorban az önmagunktól való félelmet lehet így sikeresen legyőzni. V. O. Eszperantó — programozva r Álombéli szónoklat Ritkán álmodom, de akkor aztán vadakat. Almaim többnyire a magánszférában zajlanak le, ezeket üzleti titokként kezelem. Legutóbb viszont közéletit álmodtam. Ezt megpróbálom közreadni, hátha kezdhetnek vele valamit az álomfejtök. Szónokoltam. Egy ismeretlen faluban, amely több ismert település különféle részleteiből mixelődött össze. Szép falu volt, magyar falu. Bár kissé furcsa építményeket is láttam az emelvényről. Salvador Dali is megirigyelhetné azokat a képeket. A hallgatóság szép számú volt, zászlókat lobogtatott, mint rendesen. En meg beszéltem. Idézem magam: — Nekem aztán semmi kifogásom sincsen a következő polgártársak ellen: Petőfi Sándor, Dózsa György, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc. Rajtuk kívül nincs bajom a szabadsággal, az alkotmánnyal és még mással sincsen. De kedves hallgatóim! Nem találok oda! Ezért javaslatom van! Bizonyos posztokról váltsuk le az említetteket! Petőfi helyett javaslom az öreg-hegyet, Dózsa helyett Sáros-dűlőt... Javasoltam, szónokoltam. A tömeg zúgott. De nem tudom, hogy helye- selt-e vagy meg akartak Zamenhof lengyel szemészorvos százéves találmánya, a mesterséges közvetítő nyelvnek szánt eszperantó — úgy látszik — új szerepet kaphat. Szintén mint közvetítő — a nyelvi fordításra programozott számítógépekben. A számítógépes programok készítésével foglalkozó BSO holland cég 3 millió dollárnyi költséggel és több mint lincselni, mert közben fölébredtem. Ha az álomfejtök nem igazodnának el ebben a zagyvalékban, akkor hozzáteszek még valamit. Ez viszont teljesen ébren történt velem. (Es hasonló is sokszor, sok faluban országszerte.) Kerestem a Szabadság utcát. Legalább tíz embert megkérdeztem, de a legmegbízhatóbb válasz is az volt: fene tudja, merre lehet. Ekkor fordítottam a dolgon, s kerestem név szerint azokat, akikhez indultam. Mindjárt választ kaptam: — Kérem, azok nem erre laknak. Tessék visszafordulni, aztán balra a Papgödrinél, és ott lesz a Réti sor. Lehet, hogy Szabadságnak nevezik most... L. P. hatévi munkával már kifejlesztett egy angolról franciára tűrhetően fordító gépet szerény, egyelőre csak 2000 szavas kapacitással. Ennek a fordítóprogramnak is azonban, mint minden eddiginek, az a fő hibája, hogy nem képes megbirkózni az élő nyelvek természetéből fakadó jelentésváltozásokai, kétértelműségekkel. A fordító számítógépek programjában mindeddig logikai rendszerekkel próbálkoztak, számítógépnyelven, ám ezek nem tudnak mit kezdeni például a nyelvtani szabályok alóli kivételekkel. A holland programfejlesztőknek így támadt az a máris kisebb-nagyobb eredményekkel kecsegtető ötletük, hogy közvetítő nyelvvel próbálkozzanak, mégpedig az eszperantóval. Ez a mesterséges nyelv ugyanis nem ismer jelentésváltozást, sem nyelvtani kivételeket. Fő vonzereje a számítógépesek szemében logikus voltában és egyértelműségében rejlik. Fogyatékossága ugyanakkor, hogy műszaki kifejezésekben nemigen bővelkedik, ezen azonban könnyen lehet segíteni. A fordítógép képernyőjén használója előtt egyetlen eszperantó szó sem fog megjelenni. A mesterséges nyelv csak mint közvetítő, „hordozó közeg” lesz beépítve a számítógép programjába.
