Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
2 Somogyi Néplap 1988. május 13., péntek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége, Hajsza Gorbacsova május 11-én a Kreml Szent György ter méhen találkozott finn és amerikai gyerekekkel. A fiatalok átnyújtották a szovjet pajtásaikkal együtt elfogadott felhívást, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok erősítése mellett száll síkra Jól fejlődnek a magyar—japán kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) nitásának és területi integritásának nemzetközi szavatolásához és Namíbia lüg- getlensegéhez. A térség országaival fenntartott kapcsolatok áttekintésének különös aktualitást ad, hogy a közeli napokban jelentős évfordulóhoz érkeznek Afrika független országai : 25 éve alakult meg a legtöbb államot tömörítő regionális fórum, az Afrikai Egységszervezet. A magyar megítélés szerint az AESZ negyedszázados tevékenysége eredményesen járult hozzá Afrika problémáinak megoldásához, az afrikai országok egységének, közös fellépésének erősítéséhez. A helyi feszültséggócok felszámolásában a jövőben is fontos szerep hárul az. Afrikai Egységszervezetre, s egyre nő jelentősége a kontinens gazdasági felemelkedését célzó, átfogó tervek elkészítésében, megvalósításában. Hazánk nagyra értékeli azt a tevékenységet is, amelyet Afrika országai az ENSZ-ben. valamint az. ENSZ szakosított intézményeiben és az el nem kötelezett mozgalomban fejtenek ki. A Magyar Rádió kérdésére válaszolva Komoróczki István szólt Simon Peresz izraeli külügyminiszternek, az Izraeli Munkapárt elnökének budapesti látogatásáról. Emlékeztetett arra, hogy az izraeli diplomácia vezetője. útban a Szocialista In- ternacionálé madridi tanácskozására, saját kezdeményezésére látogatott hazánkba, ahol nem hivatalos megbeszéléseket folytatott magyar vezetőkkel: Grósz Károly miniszterelnökkel, Marjai Józseffel és Várkonyi Péterrel. A megbeszélések napirendjén két témacsoport, a közel- keleti helyzet és a magyar —izraeli kapcsolatok alakulása szerepelt. A közel-keleti helyzetről, a rendezés lehetőségeiről folytatott megbeszéléssel kapcsolatban a szovivo hangsúlyozta: az ilyen jellegű eszmecseréket magyar részről fontosnak tartják, mivel a regionális konfliktusok rendezésének feltétele, hogy a felek megismerjék egymás álláspontját. Magyar részről megerősítették hazánk ismert álláspontját: a konfliktus rendezésére az ENSZ égisze alatt nemzetközi békekonferenciát kell összehívni minden érintett fél, köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével. A megbeszéléseken emellett áttekintették a magyar —izraeli kapcsolatokat, illetve a márciusban felállított érdekképviseleti hivatalok működésének tapasztalatait. Az eszmecsere középpontjában a gazdasági kontaktusok fejlesztésének lehetőségei állottak, amiben mindkét fél érdekelt. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: a megbeszéléseken nem esett szó a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok kérdéséről. Egv kérdésre válaszolva Komoróczki István elmondta: a magyar konzuli szervek is lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a hazánkba áttelepült külföldi állampolgárok — így például a Romániából érkező magyar nemzetiségűek — és családjuk egyesítése érdekében. Ez azonban mindenekelőtt az engedélyező külföldi hatóságokon múlik. Szűrös Mátyás találkozója a nemzetiségi szövetségek vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) A szövetségek vezetői kifejezésre juttatták, hogy az itt élő nemzetiségek hazánk egyenjogú és egyenrangú állampolgárai. a közös or- '/agt'pito munka mezoecsült részesei. Tudatában vannak, hogy a magyar kormány gazdasági lehetőségeinek függvényében sokat tesz élet- körülményeik javításáért, egyéni és kollektív boldogulásukért. Ügy értékelték, hogy az ország helyzetének kedvező alakulását a gazdasági, társadalmi stabilizációs és kibontakozási program megvalósítása, valamint a küszöbön álló országos párt- értekezlet határozatainak végrehajtása biztosítja. Ebben a nemzetiségi szövetségek is tevékeny szerepet kívánnak vállalni. A szövetségek vezetői beszámoltak soron következő kongresszusaik előkészítő munkálatairól. Az ország politikai intézményi rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatban igényként fogalmazták meg a szövetségek fokozott részvételét a politika alakításában. Nemzeti önazonosságuk, eredeti értékeik megőrzése és fejlesztése érdekében szükségesnek tartják a többséget alkotó nemzet megkülönböztetett figyelmét és folyamatos törődését, a Magyar Nép- köztársaság nemzetiségi politikájának megújulását. Szóllak nemzetközi együttműködésük eredményeiről és nehézségeiről. Kiemelt fontosságot tulajdonítottak az anyanyelvi oktatási és művelődési hálózat teljesebb, a növekvő követelményekkel összhangban álló kiépítésének. Igénylik, hogy — a közvetlen állami támogatás mellett — a magyar külpolitika segítse elő eredményes. folyamatosan bővülő kapcsolatok kialakítását az anyanemzet, így á szomszédos országok megfelelő intézményeivel. Kívánatosnak tartják a tájékoztatás színvonalának javítását annak érdekében, hogy a magyar lakosság és anyanemzetük országának közvéleménye hitelesebb képet kapjon az itt élő nemzetiségek életéről, munkájáról, sikereiről és gondjairól. Szűrös Mátyás hangsúlyozta. hogy nemzetiségpolitikai gyakorlatunk és annak továbbfejlesztése politikánk lényegéből fakad és a demokrácia kibontakoztatásának, a szocializmus megújítására irányuló törekvéseinknek szerves része. A hazánkban élő nemzetiségek egyéni es kollektív jogainak szavatolása számunkra elvi kérdés, amely állandó figyelmet igényel és amely nem függvénye annak, hogy miként alakul máshol a nemzetiségi kérdés kezelése, így a szomszédos országokban élő magyarok helyzete. Népünknek. országunknak legszorosabban vett össz-nemzeti érdeke. hogy a hazánkban élő nemzetiségek nyelvüket, kultúrájukat. ön a zom issagukal megőrizve sajátos, mással nem pótolható vonásokkal gazdagítsák közös hazánk arculatát, kultúráját, erkölcsi- ségét. A KB titkára kifejtette: a magyar külpolitika törekvéseinek hatékony megvalósításához jelentős tartalékokat tárhatunk fel társadalmi bázisának erősítésével, a népi diplomácia fejlesztésével. Pártunk célja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek és szervezeteik a nemzetközi kapcsolatok tevékeny részeseivé váljanak. Ebben megkülönböztetett jelentősége van a nemzetiségek sokoldalú. közvetlen, akadályoztatástól mentes együttműködésének az anyanemzetek országaival. Kedvezőnek értékelte. hogy szomszédaink nagy része az egymás területén élő nemzetiségeket a népeink közötti baráti viszony fontos, a kapcsolatokat erősítő összetevőjének, a szocialista országok internacionalista együttműködése részének tekinti, ami hozzájárul a kölcsönös megértés és barátság erősödéséhez Európa e térségében, országaink tekintélyének növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésben a kétoldalú tárgyalásokon és a sokoldalú lórumokon — mindenekelőtt a helsinki folyamat rendezvényein — képviselt elvi politikánkat is a kiegyensúlyozott európai együttműködéshez, a biztonság erősítéséhez való hozzájárulásnak tartjuk. Befejezésül Szűrös Mátyás eredményes munkát kívánt a nemzetiségi szövetségek vezetőinek és rajtuk keresztül minden más nemzetiségű magyar állampolgárnak közös hazánk építésében, szé- pitesében. szervezeteik soron következő kongresszusainak előkészítéséhez és megtartásához. Rendkívüli törvény a reformért Lengyelországban Ellenszavazat nélkül, két tartózkodással fogadta el szerdán a lengyel szejm a kormánynak szóló rendkívüli felhatalmazást, amely hivatott megkönnyíteni a reformelképzelések előtt álló, mindenekelőtt bürokratív és a régi gondolkodásban gyökerező akadályok leküzdéséi, valamint szükség esetén az intézkedések gvors meghozatalát. A felhatalmazás szükségességét április közepén, az első negyedévi gazdasági eredmények elemzésekor lutta igazoltnak a lengyel vezetés. Az év első három hónapjában ugyan a tervezettnél gyorsabban emelkedett az ipari termelés és az export. de rendkívül nyugtalanítóan alakult a belső egyensúly a hirtelen megugrott infláció es bérkiáramlás miatt, ami önmagában veszélybe sodorta az éves tervet és a stabilizációs elképzeléseket. A kedvezőtlen helyzetet mar csak betetőzte az. április végén, május elején kirobbant. széles korú társadalmi elégedetlenség, amelynek objektív alapja az volt, hogy széles rétegek életszínvonala érezhetően csökkent. Az első negyedév 45 százalékos árszínvonal-emelkedése, a központi áremelésekhez kapcsolódó, felgyorsuló inflációtól való félelem, az áremeléseket megelőző fel- vásárlási láz és a miatta kialakult piaci hiányok már- már pánikhangulatot keltettek. mindenekelőtt a kisebb keresetűek között. A nagyobb bérekhez szokott rétegek a korábbi megszokott életszínvonal feladásának veszélye miatt zúgolódtak. A korábban elit szakmák' területén és az átlag fölötti fizetéseket biztosító hajógyártásban és kohászatban tört ki a legélesebben az elégedetlenség, de — ha nem is sztrájkoltak — bérkövetelésekkel léptek fel a bányászok is. Ez. utóbbiak konfliktusát — néhány sztrájkkísérlettől eltekintve éppen, .kedden sikerült tárgyalásos úton rendezni. Az említett ágazatokban foglalkoztatottak rossz hangulatát tetőzte az is, hogy a kormány az év elején — éppen az infláció megfékezése céljából — a hajógyártásban, a kohászatban, a bányászatban, a bányászatban állított le nagyberuházásokat, illetve mondott le az ötéves tervben előirányzott fejlesztésekről. Befolyásolta a bányászok. a kohászok és a hajó- 1 építők hangulatát az. hogy a reform kereteben hozzáfogtak az állami támogatások leépítéséhez, a vállalati önálló gazdálkodás kikén.' szinteséhez, a nyereség előtérbe állításához. Ebben az általános hangulati válságban igen gyorsan aktivizálódtak a lengyel ellenzéki erők. A tiltakozó akciók, a sztrájkok élére álltak és a már klasszikusnak nevezhető recept szerint a korábban helyi bérköveteléseket országos kiterjedésűvé és irreálisan magasra srófolták, valamint politikai követelésekkel egészítették ki. A politikai jelszavak fogadtatása a Nowa Huta-i kohómű es a gdanski hajógyár kivételével nem volt említésre érdemes. A kohóműben az ország gazdasági érdekeire hivatkozva erőszakot alkalmaztak, Gdanskban pedig a türelmes meggyőzés vezetett a sztrájkok végéhez. A hirtelen, szinte napok alatt felforrósodott hangulat, majdnem uyanilven gyorsan hűlt le. Egyrészt a 80-as évek elejétől ma lényegesen eltérő belső helyzet. az aktív tömegtámoga- lás hiánya miatt, másrészt — és ez is igen fontos eleme az 1988-as Lengyelországnak — u katolikus egyház egyértelmű állásfoglalása miatt. A sztrájkoló gyárakban az egyházi megbízottak a megegyezés, az eredményes tárgyalások, a békés rendezés érdekében közvetítettek. A történtekből levonható egyebek mellett az a következtetés, hogy a lengyel reform megvalósítása, mindenekelőtt a belső egyensúly helyreállítása, a gazdasági struktúraváltás, a külső egyensúly javítására irányuló erőfeszítések törvényszerű velejárójának kell tekinteni a különféle rétegek érdek-összeütközését, az ebből fakadó átmeneti feszültségeket, beleértve a sztrájkokat is. Lengyelországban is nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági és politikai reformok csak felfokozott politikai vi- lalégkörben formálódhatnak. A tervezett alapvető változások a gazdaságban és a társadalmi életben sérthetik egyes rétegek, csoportok konkret érdekeit. A reformot szavakban támogatók, gyakran a reform jelszavai mögé bújva akadályozzák az előrehaladást. Nemcsak a szokásosan bírált középszintű vezetők között vannak ilyenek. Lengyelországban tehát nem várható, hogy a reformnak könnyű menetelése lesz az elkövetkező hónapokban. sőt években. Nem lehet kizárni, hogy még előfordulhatnak a mostani „forró májushoz" hasonló fejlemények. Zsebesi Zsolt A mesterként halála Megkezdődött a munka Gdanekban Csütörtökön reggel a PAP lengyel hírügynökség gdanski tudósítása szerint megkezdődött a normális munka a gdanski Lenin hajógyárban, ahol kedden este befejeződött a gyárfoglalással párhuzamos sztrájk. A gyár igazgatójának szerdai felhívására a 11 ezer dolgozó többsége reggel megjelent munkahelyén és hozzálátott az építő-szerelő munkához a gyár területén lévő öt, és a dokkoknál már vízre bocsátott kilenc hajón. A Lenin hajógyárnak az idén 10—11 hajót kellene a megrendelőknek átadnia. Ehhez azonban előbb megoldást kell találni a sztrájkok miatt kiesett mintegy félmillió munkaóra pótlására, ami nem kevesebb, mint egy közepes tengerjáróhajó megépítésének teljes munkaideje. Csütörtökre virradóin, 76 éves korában elhunyt Moszkvában Harold „Kim" Philby, a brit és a szovjet hírszerzés közős ügynöke. Huszonöt évvel ezelőtt hagyta ott hazáját, a ködös Albiont, hogy kevéssel utóbb óriási meglepetésre a Szovjetunióban bukkanjon fel. Szovjet tábornokként élt utolsó éveiben. Halálával a brit kettősügynökök híres „négyesfogatának'' utolsó tagja távozott az élők sorából. „Ha újra kezdeném, ugyanígy csinálnám" — nyilatkozta nemrégiben a Sunday Ti- mesnak az egyébként igen hallgatag Philby. Az „évszázad kéme'1 az indiai Pandzsáb államban született 1912-ben. Cambridge- ben, az angol elitegyetemek egyikében tanult történelmet, és az angol establi-. shment mintaszerű tagjaként élt — ám belül kommunista meggyőződéssel. Egyik tanárának, a marxista politikai gazdaságtant oktató Maurice Dobbnak a hatására 1933-ben lett kommunista. Barátságot kötött három diáktársával, Guy Burgess-szel, Donald Mac- Leannel és Anthony Fiiunttal. Ök négyen alkotják majd a híres-nevezetes négyesfogatot. Valamennyiükből a Szovjetunió javára dolgozó titkosügynök lett. Általános vélemény szerint nemigen akadt ügynök, aki több kárt. okozott volna a nyugati szövetségnek, mint Philby, aki a hidegháború éveiben látta el értékes értesülésekkel a szovjet hírszerzést. Philby az egyetem után kis időt Párizsban tölt. majd Bécsbe megy, hogy az illegális kommunista mozgalomban tevékenykedjék. 1934- ben visszatér Nagy-Britan- niába, ahol belép a KGB kötelékébe. Azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a MI—6 néven ismert brit Titkos Hírszerző Szolgálatba (SIS). 1940-ben fel is veszik a SIS-be, s további négy év múlva bekerül a Szovjetunió elleni hírszerzés osztályára. Itt azt a feladatot kapja (a szovjetektől), hogy saját szervezetét kémlelje. 1949-ben a CIA-vel és az FBI-jal kapcsolatot tartó összekötő tisztté nevezik ki. Az 50-es években átadta a KGB-nek az albán rendszer megdöntésére szőtt nyugati összeesküvés terveit, s ezzel — tudatosan — lebuktatta azt a több száz CIA- és SIS- ügynököt, akik megpróbáltak bejutni Albániába. 1951-ben azt tanácsolta két barátjának, Burgess-nek és Mac- Leannek, hogy meneküljenek át a szovjet tömbbe, mert közel állnak a lebukáshoz. A brit kémelhárítás (MI— 5) őt is többször kihallgatta, de bámulatos hidegvérével minden csapda elől kitért. 1952 novemberében Philby mégis kénytelen kilépni a SIS-ből, de négy szűk esztendő után mégis visszatér a brit titkosszolgálat kötelékébe. Egy évvel korábban ugyanis maga Harold MacMillan külügyminiszter mosta őt tisztára volt főnökei előtt. 1963-ban történt távozásáig ezután Bejrútban dolgozott a MI—6 megbízásából, sajtótudósítónak álcázva, ám egyidejűleg a szovjet hírszerzés javára is. 1963 januárjában érezte, hogy szorul körülötte a hurok: felettesei újabb vizsgálatot kezdeményeztek ellene. Január 23-án hátrahagyott feleségének 2000 font készpénzt és egy levelet, amelyben azt írta, hogy riportút- ra indul. Az Izvesztyija július 30-án adta hírül, hogy Philby politikai menedékjogot kapott a Szovjetunióban. A hírt a legteljesebb megdöbbenés fogadta Nagy-Bri- tanniában. Élete utolsó évében Philby egv moszkvai lakásban élt, negyedik feleségével, egy lengyel származású orosz nővel. Távozása után jóidéig levertség és búskomorság vett erőt rajta; kételyek emésztették a brezsnyevi időszak politikájával kapcsolatban. Nemrég azonban azt mondta a szovjet televízióban. hogy jól érzi magát fogadott hazájában. Megkapta a Lenin-rendet és a tábornoki rangot. 1968-ban megjelent önéletírása „Csendes háborúm" címmel. Graham Greene, a neves angol író többször is találkozott vele titokban. 1987-ben interjút adott a Sunday Timesnak, amely most, halálát közölve, így értékeli személyét: „Philby volt kétségkívül a legsikeresebb orosz kém ... Ma sem értjük teljesen, mi késztette arra, amit tett. De egy biztos: nem volt jelentéktelen figura. Évtizedekig képes volt megtéveszteni kollégáit és főnökeit, s elrejteni igazi meggyőződését fura modora és színlelt politikamentessége mögé.”. Philby életének egyik legveszélyesebb pillanata volt, amikor — 1945-ben — egy Törökországban dolgozó szovjet diplomata menedékjogért cserében felajánlotta, hogy kiad a britteknek három magas rangú szovjet hírszerzőt. Az egyik Philby lett volna, de Londonból történetesen éppen őt küldték Törökországba, hogy kihallgassa a szovjet diplomatát. .. Farkas Géza Vdrkonyi Péter Berlinbe utazott Varkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön délután Berlinbe utazott, ahol a Vár sói Szerződés tagállamaikul ügvminis/.t ereinek lalalko- zó.ján vesz részt.
