Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 12., csütörtök A fogyasztási cikkek minősége A gabonákról — növényvédős szemmel A VESZÉLYRE FÖL KELL KÉSZÜLNI A határt járó szakember, de a hozzá nem értő is, tapasztalhatja, hogy a megyében a búzavetések sokkal szebbek, fejlettebbek, ígéretesebbek, mint voltak tavaly vagy tavalyelőtt. Az állomány egészségéért, végsősoron az eredményes betakarításért több irányú, és igen jelentős munkát végez a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás. Hogy ítéli meg a helyzetet egy növényvédős? Tóth István igazgatóval erről beszélgettünk. — Bármerre érdeklődik az ember, egymástól függetlenül ugyanazt a választ kapja: szépek, jobbak a gabonák, de még sokat alszik kinn a kalász, merészség lenne jósolni. Nem is jóslásra kérem ... — Bármennyi tapasztalata van, a gazdaember erre nem is vállalkozhat — mondta Tóth István. — Meggyőződésem, hogy az utóbbi két év mérsékelt sikere után több oka is van annak, hogy a pillanatnyi kép lényegesen kedvezőbb. Elsőként említem, hogy rz üzemek lényegesen körültekintőbb munkát végeztek, igyekeztek alkalmazni a korszerű termesztéstechnológia minden elemét, s az átmeneti nehézségek ellenére sikeresen, jó időben elvégezték a fejtrágyázási, gyomirtási, időszerű védekezési feladatokat; ehhez töb- be-kevésbé jó feltételeket teremtett az ősz, a tél és a kora tavasz időjárása. így aztán döntő többségben kellően sűrű, nagyszerűen bok- rosodott állománnyal lehet találkozni, és a mai állapot alapján méltán lehet remélni kimagasló termelési szintet. — Hangsúlyozta, hogy a „mai állapot alapján"’. Miért? — Ez a remény csak úgy teljesülhet, ha a jelenlegi növényegészségügyi helyzetet meg is tudjuk őrizni. A gabonák élete csaknem egészen eddig döntő módon az agronómiától függött. Most viszont a növényvédős veszi át a jelképes „stafétabotot”. Az ígéretek megőrzése, teljesülése nagymértékben tőle függ. — Fenyeget valamilyen veszély ? — A legnagyobb ellenség a fuzárium. Ismeretes, hogy először 1970-ben, azután 1985-ben igen nagy pusztítást okozott. A múlt évben is súlyos járványveszély lépett föl, s csak igen nagy erőfeszítéssel, nagy arányú kémiai beavatkozással sikerült megfékezni a járványt. A kórokozó ugyanis mindig jelen van a búzatáblákon, a termesztett fajták többsége fogékony iránta, így kizárólag az időjárástól és természetesen a védekezéstől függ. hogy kialakul-e a kalászfu- záriózis. Hozzáteszem: a mostani, a szokásosnál bujább állomány különösen kedvez a kórokozónak. — Vagyis a szép ígéret az átlagosnál nagyobb veszélv- lyel jár. — Méghozzá azért, mert a betegség látható tünetei csak a fertőzést követően, mintegy két hét múlva jelennek meg, akkor viszont már védekező szerekkel nem mérsékelhető a kár. Ügy is mondhatjuk: ha akkor kezdenek el védekezni, mikor már szemmel látható a baj, a munka és a költségek vajmi kevés eredményt hozhatnak. Ennél a betegségnél különösen fontos a megelőzés. — A vegyszerek drágák, az üzemek minden fillér kiadását meggondolják, és a búzák pillanatnyilag jók. E tények figyelembevételével melyik a helyes út? — A veszély elhárítására, a megelőző vegyszeres védekezés. Az igazán eredményes megoldás természetesen a betegségnek ellenálló fajták nemesítése lenne, ez azonban hosszú folyamat, s ma még nem ezek a fajták nevelődnek a földeken. Éppen ezért levélben fordultunk valamennyi üzemi vezetőhöz, hogy támogassa saját növényvédelmi szakirányítóját az ígéretes termés megóvásában. Köztudomású, hogy Somogybán a betakarított búza mennyisége és minősége döntően meghatározza az egész agrárágazat eredményességét. Most nagy a kockázat, mert kimagasló ígéretű e növény. Fontos, hogy a legnagyobb ellenség ne tehesse tönkre az eddigi sok fáradság, gondos munka eredményét. V. M. A korszerű ipari fogyasztási cikkek kínálata csak néhány termákágazatban bővült; számos termék minősége, például a sertéshúsoké, a hagyományos építőanyagoké és a briketteké romlott, illetve továbbra sem megfelelő — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB munkatársai csaknem 150 termelő, 58 kereskedelmi vállalat és több, mint 400 kiskereskedelmi egység áruját ellenőrizték, s a minősítéshez kikérték a lakosság véleményét is. A megkérdezett 3500 fogyasztó észrevételei lényegében megegyeztek a vizsgálat tapasztalataival. A vásárlók egyötöde szerint összességében javult a termékek minősége, a többiek fele-fele arányban változatlannak, illetve rosz- szabbnak tartották a cikkek színvonalát. Sokan kifogásolták, hogy a minőség javulása és a választék bővítése nem tartott lépést az árak emelkedésével. A KNEB széles körű vizsgálata a többi között megállapította: a fogyasztókhoz gyakran a megengedettnél alacsonyabb értékű, magas por- és törmeléktartalmú, rossz égési tulajdonságú szénbrikettet szállítottak. Ezt a minőséget azonban az érvényben levő — több mint tízéves, már korszerűsítésre váró — szabvány engedélyezi. Bár az építőanyagiparban korszerű falazó- és tetőfedő anyagokkal, valamint újfajta ajtókkal, ablakokkal bővült a választék, a kínálat jelentős részét toTöbb olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy egyes gyógyszerek, illetve gyógyászati készítmények hiányoznak a gyógyszertárakból. S ezek többnyire nélkülözhetetlenek egyes betegségekben szenvedőknek. — Mi ennek az oka? — kérdeztük dr. Győrbíró Árpádtól, a megyei gyógyszertári központ igazgatójától. — Köztudomású, hogy számos készítményt és alapanyagot külföldről, elsősorban nyugat-európai országokból szerzünk be. Mivel ezért valutában fizetünk, csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre. Találó az a XVII. századból fönnmaradt francia bölcs mondás, hogy az orvos legyen öreg, a sebész fiatal, a gyógyszerész pedig gazdag. Mi most szegények vagyunk, s nem tudjuk korlátlan meny- nyiségben megvenni a legvábbra is a hagyományos, alacsony műszaki színvonalú hazai és import termékek adják. A hagyományos nyílászárók, valamint a durva kerámia falazóanyagok egynegyede nem sorolható osztályba, s ennél még rosszabb a hagyományos tetőfedő anyagok, valamint az azbesztcement-palák minősége. A KNEB szerint a húskészítmények a szabványokban rögzített követelmények alsó határához közelítenek, s többségük közepes vagy annál is gyengébb minőségű. Ezt főként az alapanyagok változó minősége, a húsipari üzemek nem megfelelő gépi fölszerelése és egyes adalékanyagok beszerzésének nehézsége okozta. Kedvező változás viszont, hogy új, hosszabb szavatosságú idejű húskészítmények is megjelentek a piacon. A gépipari tartós fogyasztási cikkek — a fűtő- és főzőkészülékek, hűtő- és fagyasztószekrények, automata mosógépek — műszaki színvonala viszonylag jó, s az utóbbi időben egyre több energiatakarékos típus került forgalomba. A gépipar sok más termékére azonban még mindig a kisebb-na- gyobb gyártási hibák jellemzőek. Ami a vegyipari cikkeket illeti: egyre több a korszerű, magasabb fogyasztói igényeket is kielégítő áru. A könnyűipari cikkek is mindinkább megfelelnek a korszerű divatigényeknek, a termékek döntő többsége viszont csak közepes, vagy gyenge minőségű. A belföldi kínálat alakulása szempontjából kedvezőtlennek ítélte a KNEB, hogy az import termékek minősége gyakran gyengébb, ára pedig magasabb az azonos jellegű hazai cikkekénél. A vizsgálat kiterjedt a vállalatok minőségszabályozó tevékenységére, valamint a minőségvédelem állami irányítására és ellenőrzésére is. Kiderült: átfogó minőségszabályozó rendszert csak néhány vállalat alakított ki, sok helyütt nem is foglalkoznak a beérkező nyers- és alapanyagok minősítésével. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — amelynek eredményeit a közelmúltban terjesztették a kormány elé — összességében megállapította: a fogyasztási cikkek minőségének romlását főként az okozta, hogy nem jöttek létre olyan gazdasági—piaci viszonyok, amelyek a termékek egyenletes és javuló minőségét ösztönöznék. A termelők többsége az exportnak és a vele járó magasabb követelményeknek igyekszik eleget tenni — a hazai piac rovására. S bár a kormányzati döntések lehetőséget adnak rá, csak ritkán vonják — vonták — felelősségre a gyártót, s a szankciók is alig jártak eredménnyel. A vizsgálat tapasztalatai alapján a KNEB az érvényben levő rendelkezések végrehajtását, illetve a megvalósításukat szolgáló irányítási eszközök és módszerek felülvizsgálatát kezdeményezte. Hiányzó gyógyszerek Nagyok az otthoni készletek korszerűbb nyugati gyógyszereket. — Miként oldották meg az elosztást? — A patikusok közük a körzeti orvosokkal a hiánycikkek listáját, s helyettük más készítményeket írnak föl a betegeknek. Ha valamelyik paciensnek egyik ;,pótkészítmény'' sem használ, annak természetesen jut a legjobból. Ha életveszélyről van szó, akkor nem lehet a valutával sem takarékoskodni ; ha kell,. repülővel sietnek az orvosságért. — Évente 5—6 százalékkal emelkedik Magyarországon a gyógyszerfogyasztás. — Az utóbbi időben már nem a szükségletet, hanem az igényeket elégítettük ki. Üjabban mindennapos jelenség, hogy az emberek listával mennek az orvoshoz és a patikushoz. Helyesebb, ha a túlzott gyógyszerfogyasztás helyett néhányan az életmódjukon változtatnának, így megszűnik az a nagy készlet, amely a hiányzó orvosságokból számításaink szerint a házipatikákban fölhalmozódott. B. A. A BÍRÓSAGOK kozlik Ittas vezetésért elítélték Két generáció búza évente Évente két generáció búzát nevelnek föl Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóintézetben. Ez idő alatt többezer keresztezést hajtanak végre, hogy minél ellen- állóbb és nagyobb terméshozamú fajtákat állítsanak elő. Az intézet üvegházaiban megkezdték az idei második generáció kiültetését. (MTI-fotó: — Stekovics .János felvj Az első negyedév során enyhén ittas állapotban vezették járművüket a közutakon, s ezért a bíróság jogerősen elítélte a következőket : Proska István tabi lakatos az ittas vezetés következtében súlyos testi sértést okozott, ezért 2 évre felfüggesztett 8 havi börtönre ítélték, továbbá 10 ezer forintot kell fizetnie, és 2 évig nem vezethet járművet a közutakon. Tar Ferenc patalomi lakos, gazdasági vezető 9900 forintot fizet és 1 évre eltiltották a „B” kategóriájú jármű vezetésétől. Kauer József kaposvári lakos, műszaki osztályvezető büntetése 9600 forint bírság és 1 év 2 hónapi eltiltás „B" kategóriájú jármű vezetésétől: Molnár István jutai lakos, besegítő családtagé szintén 9600 forint bírság és 1 év 2 hónapig eltiltás a „Bf kategóriától. Jakubéczy Gábor kőröshegy i gépkocsivezető 9 ezer forint büntetést fizet és 1 év 2 hónapra eltiltották járművezetéstől; Fü- löp Imre háromfai gáz- és vízvezeték-szerelőt 8 ezer forintra bírságolták és 1 év 3 hónapra tiltották el a járművezetéstől. Végh Endre nagvcsepelyi lakost, kocsikísérőt 8 ezer forint pénzbüntetésre sújtották, Bozsó László somogyszentpáli betanított munkást 8 ezer forint bírsággal és 3 évre tiltották el a járművezetéstől; Sze- csödi Imre ádándi kisiparos 7500 forint bírságot fizet, Gregor Gyula rinvaszentki- rályi gépkocsivezető 7200 forint bírságot és 1 évre eltiltották a „B" kategóriájú jármű vezetésétől. Horváth Attila balatonújlaki felszolgáló büntetése 6 ezer forint bírság és 1 év 2 hónapi eltiltás a járművezetéstől. Berki János bábonymegven gépkocsivezetőé 6 ezer forint pénzbüntetés. Ophoven Péter burkoló és Simon Zsolt egyéni gazdálkodó, mindketten siófoki lakosok, 5—5 ezer forint bírságot fizetnek, az utóbbit 1 évre a közúti járművezetéstől is eltiltották. Németh Sándor öreglaki lakatos a közepesen ittas vezetés határát súrolta, s ezért 7 ezer forint pénz- büntetés mellett 1 év 4 hónapra eltiltották a közúti járművezetéstől is.
