Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
1988. május 10., kedd Somogyi Néplap 3 Á küldött felelőssége ELŐADÁS A CUKORGYÁR JÖVŐJÉRŐL Cél: 400 vagon cukorrépa feldolgozása A gazdasági, társadalmi gondjainkkal kapcsolatban tett lépések még nem alkotnak egységes rendszert. A gazdasági vagy politikai élet egyes területei megújultak, ám nemegyszer ellentmondásba kerültek az önmagukat túlélt elemekkel. Utóbbiak így a reformfolyamat íékezőjévé váltak. Bajer Nándor, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója az országos pári- értekezlet egyik somogyi küldöttje szerint e fórumra vár a feladat, hogy összhangot teremtsen a megújulási folyamat tényezői között. — Változtatások sora történt, anélkül, hogy számoltak volna azok hosszútávú hatásaival. így alakultak ki és torlódtak fel az élesen fölvetődő ellentmondások. Ezért szerintem nem a párt a felelős, s nem is csak a testületek, hanem elsősorban egyes, a párt nevében föllépő emberek. Meggyőződésem, hogy több, ma már hibásnak tartott lépés elkerülhető lett volna, ha a korábbi döntéseket is a mostanihoz hasonló széleskörű vita előzi meg. Tény, hogy a pártértekezlettel nem húzhatunk egyszerűen egy vonalat, amely után minden egycsapásra jó lesz. Nem alakulhat ki rendcsinálási kampány, hiszen ez még egy szobában is azzal jár, hogy Mától június 30-ig végzik a határszemléket a mező- gazdasági nagyüzemek kezelésében, használatában, valamint á tanácsok kezelésében levő földeken a körzeti földhivatalok. A határszemlék során ellenőrzik a termőföldek művelési ágának megfelelő hasznosítását. — A tavaly szeptember 1- jén hatályba lépett földtörvény több változást hozott. Aki a tulajdonában, kezelésében, illetve használatában levő földterületet a saját hibájából nem hasznosítja, az, a földhivatal határozata alapján, bírságot köteles fizetni. A bírság jelentős: a termőföld aranykorona értékének az ezerszeresét kell fizetni. Az eddigiektől eltérően arra nincs lehetőség, hogy a művelési kötelezettség teljesítésére előbb felszólítsuk a nagyüzemeket -és a tanácsokat, így a korábbi 30 napos teljesítési határidő is megszűnt — mondta Rada Antal, ■ a megyei földhivatal földvédelmi és földhasználati osztályvezetője. A földtörvény rendelkezik arról is, hogy a művelési ágnak megfelelő növényápolási, tápanyagellátási és gyomtalanítási munkákat időben hajtsák végre. Ezek elvégzését a megyei agrokémiai és növényvédelmi állomás egész évben ellenőrzi. Ha ezek a munkák az üzem hibájából elmaradnak, az előbb említett bírságot ugyancsak kiszabják, fizetése alóli mentesség vagy kedvezmény nem adható. — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyobb figyelmet kell fordítani a szalmakazal'helyek megszüntetésére. Ugyanez vonatkozik az istállótrágya szakszerű elhelyezésére, kezelésére és a dűlőutak karbantartására,. vagy az illegális szemétlerakó helyek felszámolására. A művelés alól engedély nélküli területkivonásokat, a művelési ág engedély nélküli megváltoztatását, gyepterületek ápolásának elmulasztását, valamint a major és egyéb kivett területek mellékhasznosítását is ellenőrizzük. Az utóbbi zöldfelület kialakításával is teljesíthető. A földtörvény lehetőséget biztosít a szántóterületek ugaroltatására. Az ugarolta- tott terület nagyságát azonjó darabig nem találjuk meg. mit hová tettünk. Abba a hibába sem eshetünk, hogy a jövőről vitatkozva nem figyelünk a jelenre. A pártértekezlet feladatának nehézsége abban van, hogy egyszerre kell választ adnia egy sor napi és stratégiai kérdésre. A tervezetről most egy ország mondott véleményt. A dokumentum -átdolgozóitól függ, mennyiben képesek a különféle gondolatokat és ja^ vasiatokat szintetizálni, áttekinthetővé tenni, és úgy megfogalmazni, hogy azzal az egész párttagság azonosulni tudjon. — Ha szót kapna a pártértekezleten, mit mondana el? — Nehéz az egymással összefüggő gondok halmazából bármit is kiragadni. Az eddigi viták során azt tapasztaltam, hogy minden réteg, gazdasági ágazat, szervezet és mozgalom képviselői saját szerepük és lehetőségeik konkrétabb és hangsúlyosabb kimondását kérték számon. Csakhogy tapasztalhattuk már, ha egy dokumentumban minden nagy hangsúlyt kap, semmi sem kap igazán hangsúlyt. Szükség van tehát valamilyen fontossági sorrend kialakítására. Ebben első helyre a párt belső életének megújítását tenném, hiszen ban az üzemek éves munkatervének mindenütt tartalmaznia kell. Nem számít ugaroltatott területnek a termelésből kikapcsolt, sorsára hagyott, elgyomosodott szántó. A földhivatal az ugaroltatott területeket ugyancsak ellenőrzi. — A szeptemberi földtörvény az engedélyhez nem kötött művelésiág-változ- tatások körét jelentősen bővítette. A változtatásokat azonban 30 napon belül be kell jelenteni a körzeti földhivataloknak. A mezőgazdasági nagyüzem a tulajdonában levő művelésre alkalmatlan földterületeket értékesítheti, ehhez viszont be kell szerezni a megyei földhivataltól az alkalmatlanságot bizonyító igazolást. Más célú használat megszüntetése után a használó köteles a földet úira- hasznosításra alkalmassá tenni, illetve annak hasznosításáról gondoskodni. A községi tanácsok kezelésében jelentős nagyságú parlagterület van, amelynek egy-egy részét a nagyüzemek hasznosítani tudnák. A parlagterületek csökkentése érdekében nagy szükség var, arra, hogy az arra alkalmas földek nagyüzemi használatba kerüljenek. A tanácsoknak a kezelésükben levő ingatlanokról nyilvántartást kell vezetni. A határszem- lén ezek meglétét is ellenőrizzük. A nem hasznosított földterületeknél a tanácsoknak meg kell indokolni a hasznosítás elmaradásának okát. A földhivatal megvizsgálja, hogy a tanács tett-e megfelelő lépéseket a hasznosítás érdekében? Ha nem, akkor sor kerül a bírságolásra. — Azoknál a tanácsoknál, amelyeknek a közigazgatási területén az 1986—87. évi határszemlén a parlagterület nagysága elérte az 5 hektárt vagy meghaladta azt, intézkedési tervet kellett készíteni a parlag csökkentésére, illetve megszüntetésére. A határszemléken jegyzőkönyvbe veszik azokat a földterületeket, amelyek további célszerű hasznosítása földrendezéssel, földcserével, földátadással lehetséges. Minden olyan felmerülő gond, amely a földvédelemmel, földhasznosítással ösz- szefügg, ugyancsak jegyzőkönyvbe kerül. L. R. ez kisugárzó hatással van az egész társadalomra. Nem új dolgok kitalálására gondolok, inkább csak arra, hogy az élet követelményeihez igazodva gyakoroljuk mindazt, amiről régóta beszéltünk. Sok függ egyébként attól, hogy a küldöttek közül olyanok kapnak-e szót, akik nem a jelenségekről vitatkoznak, hanem képesek megragadni az előrelépés lényegi elemeit. — Miben áll a küldött felelőssége? — Barátaim, ismerőseim, munkatársaim egyaránt azt kérdezik most: „Ugye, te csak akkor emeled föl majd a kezed, ha úgy látod, hogy az előterjesztett anyagban benne van a mi gondolatunk és azzal egyetértesz?” Azt hiszem valamennyi küldött érzi ezzel kapcsolatos felelősségét. A megyei pártbizottsági vita is azt bizonyította, hogy az irányító pártszervek is érdemi állásfoglalást és nem az egység formai demonstrálását várják tőlünk. Igaz, fölfedezhetek régi reflexek is. Valaki azt mondta például, hogy a vitában elhangzottak olyan indulatos vélemények, melyekre a pártnak nincs szüksége. Szerintem nem a pártnak, hanem egyes tisztségviselőinek, nincs szüksége bizonyos kritikákra. Végül is azt várom, hogy minden küldött legjobb meggyőződése alapján szavaz, és azt, hogy a pártértekezlet határozott lesz például a személyi következtetések levonásában is. — Mennyi bátorság kell ehhez? — A demokratikus gyakorlat korábbi hiányából fakadó beidegződés, hogy a nyílt beszédhez bátorság kell. Amíg nem volt ilyen erős a megújulási, cselekvési kényszer, amíg egy hasonló fórumon minden felszólalás úgy kezdődött: „az anyagot jónak tartom”, s amíg minden eltérő véleményben az egység veszélyeztetését látták, bátorság kellett az őszinteséghez. A változások elodázhatatlan- sága most mindenki előtt nyilvánvaló, s mivel ezt sokan szóvá is teszik, olyanok is nekibátorod^iak, akik azelőtt a „langyos vizet” választották. Bízom abban, hogy a párt- értekezlet azt is példázza majd: az őszinteség, a kritika és önkritika pártéletünk'- nek már természetes vonása, s hogy mindehhez nem kell bátorság. B. F. A tizennyolcadik alkalommal megrendezett Somogyi Műszaki és Közgazdasági Hetek keretében a Kaposvári Cukorgyár jelenéről és jövőjéről tartott előadási tegnap az Édosz Művelődési Házban Kováts Imre, a gyár igazgatója. A jelenlegi eredmények ismertetése előtt az igazgató a közelmúltra is kitért, mivel az elmúlt években sokan és sok helyen a gyár létjogosultságát is megkérdőjelezték. A Kaposvári Cukorgyár 1985-ben volt a mélyponton. Termeltetési területe ekkor mindössze 4500 hektár volt, és az innen származó répamennyiség csupán 60 százalékos kapacitáskihasználást tett lehetővé. A gyár gazdálkodása ugyancsak mélypontra jutott. Ilyen helyzetből sikerült eljutni 1987-ben odáig, hogy a termeltetési terület csaknem a kétszeresére nőtt és 44 ezer tonna cukrot tudnak értékesíteni. Az ország cukorgyárai közül a kaposvári helyezkedik el a legkedvezőbb gazdasági körzetben. A környéken nincs másik cukorgyár és az értékesítési lehetőségek is jók. Ezeket az adottságokat jól használta ki az utóbbi időben a gyár vezetése. Kováts Imre elmondta, hogy eredményes munkájukat elsősorban a rendelkezésre álló répa szabja meg. A gyár termeltetési viszonyai rendeződtek. Sokat fejlődött a répa átvétele és minősítése, amely jelentősen befolyásolja a termeltetési kapcsolatokat. Javult a termelőknek nyújtott szaktanácsadás, és azok gépellátottsága. A gyár technológiájában nem történt jelentős változás, ennek ellenére most is a cukoripar élmezőnyéhez tartoznak. A technológiai feltételek alapján a harmadik-negyedik helyet foglalják el. A Kaposvári Cukorgyár 1988-ban 30 millió forintos nyereséget akar elérni. Ehhez viszont szükség van bizonyos szerkezetátalakításra. A vállalatnál már megteremtették a tervezés tárgyi és személyi feltételeit. (Jelenleg Magyarországon még nem jellemző a cukorgyárakra, hogy pénzügyi tervet készítenek.) Az igazgató véleménye szerint ma már stabilnak mondható a vállalat gazdálkodása. A jövő, akárcsak a jelen, nagymértékben függ a megfelelő minőségű és meny- nyiségű répától. A termeltetésnek, a feldolgozásnak és az értékesítésnek egységes termelési folyamatot kell képezni. Ezen belül a termeltetésben kiemelt szerepet kell kapnia a termelő gazdaságok gépellátottsági színvonalemelésének. A kaposvári gyár eddig is lényegesen több gépet vásárolt ilyen célra, mint a többi cukorgyár. Az idén újabb 12 -^-13 komplett gépsort hoznak be külföldről. A gépvásárlásokat nehezíti, hogy szinte kizárólag devizáért lehet hozzájutni ezekhez a A megyei Népi Ellenőrző Bizottság ülésén megvitatták a közérzetjavító intézkedések helyi lehetőségeit és eredményeit. A tegnapi tanácskozáson Guth József vizsgálatvezető számolt be az elvégzett munkáról. KNEB Szociális-Kulturális Főosztálya országos témavizsgálat keretében alkot képet a közérzetjavító intézkedések helyi lehetőségeiről és eredményeiről. A vizsgálatban részt vett a megyei, és valamennyi városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ä lakosság véleményének megismerésére 36 anké- tot szerveztek, ezeken nyolc- százán vettek részt. A NEB munkatársai 350 kérdőívet osztottak ki az ankétokat megelőzően. A szervezésben hatékonyan segített a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezet és a helyi tanácsok. A vizsgálat húsz tanácsi, szakigazgatási szervre és intézményre, 15 vállalatra, s 11 termelő és fogyasztási értékesítő szövetkezetre terjedt ki. Csaknem másfél év tapasztalatait összegezték a vizsgálatban résztvevők. Általános például az a tendencia, hogy a munkahelyek egyre inkább szakképzett dolgozókat keresnek, ezért beszűkült a szakma nélküliek, vagy a munkahelyüket gyakran változtatók elhelyezkedési lehetősége. A pályakezdők elhelyezkedésének tervszerűbbé tételére sokféle intézkedés született, s a vizsgálat azt is megállapította, hogy a nagyobb létszámú korosztályok fogadására a megye > több térségében — így Tabon, Csurgón, Marcaliban — új munkahelyeket teremtő fejlesztésekre van szükség. A cigány lakosság foglalkoztatásának megoldása szintén gondot okoz. Közülük a nők mindössze 40 százalékának van munkaviszonya, s tovább nehezíti a helyzetet, hogy nagy az iskolázatlanok aránya, előfordul analfabétizmus is, és berendezésekhez. A növényvédő- szerek vásárlásakor ugyanezekkel a gondokkal kénytelen számolni a gyár. További javulást várnak a répaátvétel terén, az új cukorrépa-szabvány bevezetése részben csökkentheti a termelő és a termeltető közötti konfliktusokat, de igyekeznek az átvételt is minél inkább számítógéppel megoldani. A középtávú tervek közé tartozik, hogy 400 vagon répa feldolgozására alkalmassá tegyék a gyárat. Ennek lehetőségét a jelenlegi szűk termelési keresztmetszetek feloldásában, az elhasználódott berendezések cseréjében látják. 1990-ig mintegy 100 millió forintot akarnak fejlesztésre fordítani. nem megfelelő a munkamorál sem. A közhasznú munkavégzést eddig 4 városban és 2 községben szervezték meg. Jelenleg 180 embert alkalmaznak ebben a formában, s tQvábbi 80 részére szerveznek közmunkát. Az életkörülmények egyik legfontosabb meghatározó tényezője a lakáshelyzet alakulása, illetve ennek javítása. Növelte a feszültséget, hogy a VI. ötéves terv elejétől jelentősen csökkentek az állami lakásépítés lehetőségei. Az egészségügyi ellátás és a szociálpolitikai juttatások rendszere szintén állandó meghatározója a lakosság közérzetének: Fontos, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók számára alkalmas munkahelyet teremtsenek. Ez a megyében működő szociális foglalkoztatókban jól megoldott. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a helyi tanácsok számos intézkedést tettek; ilyen például a nyitva tartás szabályozása, az összehangolt pályára irányítás, a szakemberek képzésének segítése. A vizsgálatot végzők számos javaslatot tettek a közérzetet javító intézkedésekre. Javasolták a KNEB- nek, hogy tegyen lépéseket a pályakezdő fiatalok érdekében. Ha nem lehet megoldani az elhelyezésüket, részesülhessenek átmeneti segélyben. Ajánlás készült a megyei tanács elnökének is, miszerint a helyi döntéselőkészítések demokratizmusának, a lakosság tájékoztatásának további szélesítése érdekében hasznos lenne, ha a helyi tanácsok jobban élnének a jövőben a tanácsülések nyilvánosságának gyakorlatával. A NEB munkatársai tovább folytatják a vizsgálatot. A kérdőívek teljes feldolgozása után szeptemberben a megyei tanács-vb elé tárják* tapasztalataikat. K. Á. Pecsenyeliba-neveléssel is foglalkozik az idén a buzsáki Munka Harcosa Termelőszövetkezet. Együttműködve a sárvári baromfifeldolgozóval, három turnusban, harmincezer liba nevelésére vállalkoztak. Az egy hónappal ezelőtt érkezett első tízezer liba szépen nevelődik a szövetkezetben Az új földtörvény szellemében Kezdődnek a határszemlék Nyolcszázan vettek részt az ankéton A NEB javaslatai a közérzet javítására
