Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-10 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ,iWY\ /V Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 110. sióm Ára: 1,80 Ft 1988. május 10., kedd Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. Több vendéget várnak a tőkés országokból Balatoni szezonnyitó értekezlet Tegnap délelőtt a siófoki kikötőből indult katamarán hgjó fedélzetén rendezte meg a Balatoni Intéző Bizottság idei szezonnyitó értekezletét, amelyen dr. And- rikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár is részt vett. A Balaton-par- ti települések tanácsainak vezetőin kívül a három megye képviselői, köztük Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint az idegenforgalomban, vendéglátásban érdekelt szervek képviselői is jelen voltak. Rosta Sándor, a BIB főtite kára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Czeglédi József, az Országos Idegen- forgalmi Tanács titkára tartott tájékoztatót. Az idegenforgalom deviza- bevételének egyharmada a Balatonnál „szülétik”. E tény már önmagában is jelzi, hogy mennyire fontos a népgazdaság számára a tópart és környékének ellátása, az idegenforgalom szervezése, a lehetőségek bővítése, javítása. A múlt évben a valutabevétel csaknem a kétszeresére nőtt, az idén pedig mintegy nyolc-tíz százalékos dollár-, 6—7 százalékos rubelbevétel-növeke- désre számítanak. A fölkészülést az illetékes szervek már az ősszel megkezdték. A Balatonnál a fogadóképesség ugyanolyan lesz, mint a múlt évben. Az előrejelzések szerint a tőkés országokból érkező vendégek száma nő, míg a szocialista országokból, illetve hazánk más tájairól érkezőké összességében csökken. A belföldi forgalom mérséklődésében szerepet játszik a világútlevél „elszívó” hatása is. Népgazdasági többlet- bevételt eredményezhet a szakszervezeti, vállalati üdülők idegenforgalmi hasznosítása. A legtöbben a fizetővendéglátást veszik igénybe, ott azonban még mindig sok a bizonytalanság, a tisztázatlan kérdés. Egyre jobb a valutabeváltás lehetősége, az igényeket azonban még mindig nem sikerült kielégíteni. Egyes kempingekben és szállodákban éjjel-nappal nyitva tartanak a valutabeváltó helyek. Az idegenforgalmat szervező vállalatok főként a korábban már jól bevált programokkal csailo- gatják vendégeiket, ugyanakkor néhány sajátos kínálattal is bővül a lehetőségek cora. A balatoni alapellátás számtalan gonddal küszködik, de mint a megyei fölkészülést értékelő múlt heti értekezleten is megállapították: föltétien javulást hoz az autós bevásárlóközpontok megnyitása. Ezek szépséghibája, hogy jó pár kisebb üzletet viszont nem tudnak kinyitni munkaerőhiány miatt. Még most, a főszezon előtt kellene akár más országrészekből eladókról gondoskodni ezekbe az üzletekbe! A nyáron mintegy hatezer szakmunkásra és kisegítő dolgozóra lenne szükség. A gondok egy részét nyugdíjasok és diákok alkalmazásúval igyekeznek csökkenteni. A szakképesítés hiánya azonban várhatóan* a munka színvonalán is megőrződik. A jelenlevő szakemberek egy része általában úgy ítéli meg, hogy az idei évvel különösebben nagy bajok nem lesznek. Többen viszont megkérdőjelezik az elkövetkezendő esztendőket. Áraink ugyanis már a nyugati piacokon sem nevezhetők túl olcsóknak, szolgáltatásaink színvonala viszont összességében elmarad a kívánalmaktól. Márpedig, ha a vendég nem kapja meg azt, amit elvár, s ráadásul szinte ugyanennyi pénzért egzotikus tájakon vagy Spanyol- országban is nyaralhat, lehetséges, hogy jövőre nem Magyarországot, nem a Balatont fogja választani. A gondokat csak tetézi, hogy a helyi tanácsok, amelyek a föltételek nagy részét megteremtik — csak egészen kis mértékben érdekeltek az idegenforgalom fejlesztésében. Fontos lenne központi határozattal megszűrhetni a tanácsok „érdektelenségét”. Rendkívül égető gond a tóparti közlekedés, amelynek korszerűsítése évek óta húzódik, egyre kilátástalanabb, egyre elkeserítőbb. Pedig a megoldást nem szabad tovább halasztani. Az MTA elnökének megnyitója Tanácskozik az Akadémia 148. közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrendben a 148. — közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresz- szusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére — jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemitudományos potenciáljának szinten tartását, valamint le^ hetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mondotta — az akadémiai alapkutatóhelyek finanszírozására fordított évi 1,1 milliárd forint mára szerzői és licenc-jövedelmek révén megtérül. A kutató-oktató társadalom nagy megelégedéssel fogadta, hogy a legmagasabban, tudományosan kvalifikált tagjait az eddiginél nagyobb anyagi elismerésben részesítik — mondotta se továbbiakban. Ez azt jelzi, hogy intézkedések történtek a magas rendű szellemi munka hosszú idő óta tartó leértékelődésének megállítására. Folytatódik viszont a gazdasági megszigorítások miatt immár egy évtized óta tartó, egyre súlyosabb romlási folyamát, amely főleg a tudomány infrastruktúráját sújtotta, s a nélkülözhetetlen beruházások, beszerzések korlátozásához vezetett. A kutatási kapacitások fenntartása, a 'kutatópotenciál erősítése és a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében mind a szemléletben, mind a gyakorlati tevékenységben teljes fordulatnak kell bekövetkeznie — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, mégsem fogadható el az az érvelés, hogy a kutatást is sújtó korlátozások indokoltak. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorlati fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassék legalább az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fejlett országokban ez az arány 5—8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a 90-es években fokozatosan megkétszereződjék —hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban felhívta a figyelmet: diyes véleményekkel ellentétben a magyar kutatóhálózat nemcsak hogy nem túlfejlesztett, hanem sok tekintetben elmaradott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számítva Magyarországnál négy- szer-ötször. gazdagabb országokban nyolcszor-tízszer többet fordítanak kutatásra a költségvetésből, mint hazánkban. Néhány intézményük fenntartása valóban nem indokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kap x- citásokat, egyes vidéki egye- 1 temek, különösen társadalomtudományi kutatási bázisait — mondta beszéde, befejező részében Berend T. Iván. Ezután átadta az Akadémiai' Aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti. Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszéke vezetőjének ítélte oda. Az analitikai kémia, ezénbelül a műszeres analitikában, az elektroana- litikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságáért, tudománypolitikai és széles körű tudományos közéleti, s csaknem négy évtizedes kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Az Akadémiai Újságírói Díjat ebben az évben Várhelyi Tamásnak, a Magyar Televízió Delta című folyóiratának főszerkesztőjének, a tudomány és a műszaki haladás eredményeinek színvonalas ismertetéséért és Pálfy G. Istvánnak, a Magyar Ifjúság főszerkesztőhelyettesének, a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós riporteri munkásságáért ítélték oda. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban hazánkban társadalmi méretű eszmecsere zajlik nemzeti sorskérdéseinkről, szocialista jövőnk- ről. Ezeknek a vitáknak az őszinteségét, felelősségteljes, alkotó légkörét kiváltképpen azért értékelhetjük nagyra, mert hazánk perspektíváját a vitában résztvevők a szocializmus keretei között tartják természetesnek. Annak lehetőségeit kutatják mindenütt: hogyan lehetne és kellene társadalmi rendszerünk működését hatékonyabbá tenni, gazdaságunkat korszerűsíteni, nemzeti műveltségünket magasabb színvonalra emelni. A közgondolkodásban nem csupán a társadalom alapvető gondjai és az ezek kiGyárlátogatás keretében Építőipari Szakközépiskola kaposvári gyárában Barka ismerkednek a gépi forgácsoló szakmával a kaposvári másodéves tanú lói. A Finommechanikai Vállalat 3. számú József mutatta be a szakma mesterfogásait alakulásával kapcsolatos felelősség kérdései fogalmazódtak meg, hanem mind erőteljesebben a cselekvésre való készség is. Ez nagy érték a jövő szempontjából. Napjaink egyik fő jelem- zője, hogy különböző természetű gondjaink összetorlódnak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyetlen olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció —, amely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünket helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a folyamatos működés, az előrelépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a termelés is. A kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság korszerűsítése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egészére, benne a szellemi életre, az infrastruktúra fejlesztésére kiterjedjen és eredményes legyen, mindenekelőtt az anyagi feltételek terén kell mozgási lehetőségeinket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés ez évre vonatkozó finanszírozásáról szólva a miniszter- elnök kifejtette: a fejlesztést szolgáló ráfordításokat a VII. ötéves tervben szereplő mutatókhoz viszonyítva nem mérsékelik. Az a cél, hogy a támogatások nagyobb része irányuljon a kutatásokra és kisebb hányada az intézmények működésének segítésére. A kormányzat világosan látja, hogy a korlátozó intézkedések nincsenek összhangban hosszú távú érdekeinkkel. Azt is látni kell azonban: ez szigorú kényszer, mert a kormány nem térhet ki az elől, 'hogy Valamennyi terület, a termelés, a műszaki fejlesztés, a szociális bérpolitika szempontjait is mérlegelje. Ami a kutatás-fejlesztés egészét illeti, ennek elvi jelentőségű--eleme, hogy a tudomány támogatása terén megállítják az általános megszorítást. Ugyanakkor a tudományos kutatásban és műszaki fejlesztésben a korábbiaknál erőteljesebben érvényesítik a szelekciót. Minimális célként 1989-re gondoskodnak a kutatás-fejlesztés állami támogatásának szinten tartásáról, az ilyen célú • források reálértékének megőrzéséről, s ha lehet, a nemzeti jövedelem növekményének függvényében emelik azt. Összességében el kívánják érni, hogy a kibontakozás feltételeinek megteremtésével együtt a VIII. ötéves terv időszakában sor kerülhessen a kutatásra és fejlesztésre fordítható erőforrások, köztük - az állami támogatás érezhető növelésére. A gazdasági reformmal kapcsolatban Grósz Károly rámutatott: miután rögzítettük, hogy szocialista gazdaságunk piaci viszonyokra épülő,. árutermelő gazdaság, eljutottunk termelési módunk lényegéhez, a tulajdonviszonyok, -formák kérdéséhez. Nem kevesebbet kell tennünk, mint igazolnunk, hogy a közösségi tulajdonviszonyok a piacgazdaság talaján magasabb gazdasági racionalitást, nagyobb hatékonyságot eredményeznek a magántőkén alapuló gazdaságokhoz viszonyítva. A reform mostani szakaszában egyszerre kell konkrét gyakorlati lépéseket tenni a gazdaság működőképességének fokozása érdekében és egyszerre van szükség hosz- szú távú, sokoldalú elméleti, tudományos feltáró tevékenységre a tulajdon témakörével kapcsolatban. A továbbiakban a Minisztertanács elnöke a politikai rendszer szervezeteinek, mechanizmusának rnegújí( Folytatás a 2. oldalon) Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja.
