Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

1988. május 9., hétfő Somogyi Néplap 5 BERZSENYI HELIKONI NAPOK Három város gyermekkórus-találkozója Megújítva megtartani il OnfagyUm, Jröif#gy#/*m, nemi+ti fogyolem — Koszorúzás a költő §írjánál Én Keszthelyben egy ma­gyar Weimart óhajtok látni írta a múlt század elején Berzsenyi Dániel. A költő nevét viselő társaság erőfe­szítéseket tesz azért, hogy a keszthelyi helikoni napok programja magas színvonalú legyen, a magyar kulturális életben jelentős rendezvé­nyekkel. Pénteken és szom­baton Berzsenyi emlékének is adózva, másodszor ren­dezték meg ezt az esemény- sorozatot. Pénteken este Takáts Gyula költő, a társa­ság elnöke és Czoma László, a keszthelyi kastélymúzeum igazgatója üdvözölte a részt­vevőket a múzeum tükörter­mében. Az első művészeti esemény a Kettős zsoltár cí­mű illusztrációkból össze­állított kiállítás megnyitója volt; ezen Eigel István fes­tőművész mondott köszön­tőt,' utána Csorba Géza, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgató-helyettese nyitotta meg a tárlatot. Egy új antológiával ismer­kedett meg ezt követően a közönség:' Kiss Dénes költő, a Berzsenyi Társaság főtit­kára és Szita Ferenc, a Pal- miro Togliatti Megyei Könyvtár igazgatója mutatta be a. Mi a haza? című kiad­ványt. E kötet a társaság ál­tal meghirdetett pályázat leg­jobb — díjnyertes — írásait tartalmazza. A szép kiállítá­sú antológia a megyei könyv­tár munkáját dicséri. Ugyancsak pénteken este került sor arra az előadásra, amelyet Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára tartott Önfegyelem, közfe­gyelem, nemzeti fegyelem címmel. — Régóta szerettem volna találkozni a Berzsenyi Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság tagjaival — kezdte elő­adását —, mert tudom, hogy milyen elhivatottsággal és öntudattal, erős szándékkal vállalták azt az ügyet, amely Berzsenyin át a nemzethez vezet bennünket. Én is azok közé tartozom, akik Berzse­nyi életművét a legnagyobb alkotások között tartják szá­mon. Az önfegyelem, közfe­gyelem, nemzeti fegyelem kérdését egy olyan ország­ban kell szóvá tenni, amely­ben bár mindig volt hagyo­mánya az önkormányzatnak és jele az önkormányzatra való képességnek, a történe­lem folyamán többnyire alattvaló sorban élt a nép, így időnként csak a legjob­bak őrizhették az önkor­mányzatra való törekvés ké­pességét. Miközben ma egy demokratikus szocializmus megteremtésén fáradozunk, úgy gondolom,' hogy ezeket a tapasztalatokat is figyelem­be kell venni. A folyamatnak pedig az állampolgárnál kell kezdődnie. A hagyományos magyar család ugyanis min­dig jelentős értékmegőrző szerepet töltött be. Tavasz az Arbaton Utcai portrékészitő és modellje a szovjet főváros első sé­tálóutcáján, az Arbaton (MTI Külföldi Képszerkesztőség — TASZSZ) Ezt követően az előadó Berzsenyi korából vett pár­huzammal bizonyította állí­tását. — Berzsenyit — mond­ta — ítélhetik progresszív­nak, kisajátíthatják konzer­vatívnak, én azt hiszem, a Berzsenyi teremtette légkör és kapcsolatok nélkül a ma­gyarság azt az elhivatottsá­got, amellyel a reformkor­ban, az 1848-as forradalom­ban és a szabadságharcban küzdött, nem tudta volna magáévá tenni. Pótlék szereT pe volt a magyar, nemesség­nek, mondják, a progresszió­ban; én pedig azt mondom: ez az értékmegőrző maga­tartás ezt a valóban konzer­vatív csoportot felkészítette a reformra. Mert Berzsenyi­ről el lehet mondani, hogy nem kapcsolódhatott be a tájékozott városlakó ember világában, de provinciájában a provincializmus ellen har­colt a világban való tájéko­zódás révén. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert úgy vé­lem: a magyarság hagyomá­nyaiból ezeket az értékeket kell megőrizni a demokrati­kus fejlődésnek — mondta a népfront főtitkára. Pozsgay Imre előadása után Czoma László tartott korreferátumot, majd a hoz­zászólók kapták meg a lehe­tőséget, hogy elmondják vé­leményüket. Elsőként Fekete Gyula író szenvedélyektől sem mentes, logikus érvelés­sel szólt hozzá az előadáshoz. A vita másnap folytató­dott. Csaknem négy óra hosz- szat a társadalom különböző rétegeinek képviselői mond­ták el véleményüket. A tár­saság főtitkára ígéretet tett arra, hogy szorgalmazzák az elhangzottak kiadását. _Délután a társaság tagjai Niklára utaztak, s megko­szorúzták Berzsenyi Dániel síremlékét. Keszthelyre visz- szatérve pedig a művészeti estet tekintették meg —^ a Helikon-napok záró rendez­vényét. Ezen a társaság ne­ves tagjai léptek föl; Jancsó Adrienne, Cs. Németh Lajos, Papp János és Tóth Judit színész mellett a kaposvári Vikár Béla vegyes kar és a zalaegerszegi Pálóczi Hor­váth Ádám Zeneiskola taná­ri vonósnégyese adott mű­sort. V. I. Tizenhét esztendeje Zala­egerszeg kezdeményezte a somogyi, a vasi és a Zala megyei gyerekkórusok talál­kozóját; Zalaegerszeg látta elsőként vendégül a szom­bathelyi és a kaposvári álta­lános iskolai együtteseket. Pénteken Kaposváron nyolc kórus részvételével bensősé­ges dalosünnep tanúi lehet­tünk a Munkácsy Mihály gimnáziumban. A nyolc kó­rusból öt hazai színekben mutatkozott be. Két vendég- együttest fogadott a város Szombathelyről, egyet Zala-, egerszegről. Dr. Horváth Sándorné, a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola igaz­gatója köszöntőjében fölele­venítette a tizenhét találko­zó emlékezetes pillanatait, azokat az élményeket, ame­lyekben a kórustagdknák, a pedagógusóknak részük volt akár Zalában, akár pedig Vas megyében, illetve a ven­dégeket váró Kaposváron. Nem szánta ünneprontásnak annak bizonyítását sem, hogy a három város kórustalál­kozója megújítva töltheti be szerepét a jövőben. Az egyik újdonságról Garai Lászlótól, a kaposvári művelődési osz­tály vezetőjétől hallottunk. Bejelentette, hogy hzután a kétévenkénti kórustalálko­zóra meghívják Veszprém általános iskolai kórusait is. Bizonyára tovább színesedik ezzel is a találkozó. A pénteken bemutatkozó nyolc kórus műsorából ke­vésbé tűnt ki, hogy nem­csak ének-zenei tagozatos osztályok válogatott gyere­keiből alakult kórusokat hal­lunk: a nem tagozatos osz­tályokból verbúválódott együttesek is színvonalas szerepléssel szereztek örö­TAPÁSZTALATCSERÉN KARLSRUHEBAN Vonzóak a magyar gyógyvizek Az előző rész után sok olvasónkban fölmerülhetett, hogy vajon egy egészségügyi biztosító társaság miért fog­lalkozik test- és lélekedzés- sel. Nos, mögötte az AOK- nak az a fölismerése húzó­dik, hogy NSZK-szerte. nö­vekvő gondot okoznak a „modern" betegségek: az idegrendszeri panaszok, a szív- és érrendszeri zavarok, a túltápláltság és így to­vább. A társadalomnak és az egyénnek növekvő ki­adást jelentenek a betegel­látás és a betegbiztosítás költségei. Az egyén csak egyféleképpen csökkentheti kiadásait: ha őrzi egészsé­gét. Ezt segítve változtatta meg nevét és jellegét az AOK betegbiztosítóról egész­ségbiztosítóra. Ebben is van­nak vetélytársai, hiszen az NSZK-ban sok betegbiztosí­tó társaság működik, Karls- ruhéban és környékén azon­ban az AOK a legnagyobb. Sokan persze nem fordul­nak biztosító társasághoz egészségük őrzése érdeké­bán, hanem saját maguk alakítanak ki a korábbinál egészségesebb életmódot, s keresik meg ehhez a társa­kat. Az így szerveződött spontán csoportok azonban laikusok, szükségük van a tanácsra, s az AOK egész­ségügyi központja erre is vállalkozott. Több szakcsoport céltuda­tosan tevékenykedik. Mint­egy tíz évvel ezelőtt körzeti orvosok kezdeményezték a szív- és érrendszeri megbe­tegedésekkel foglalkozó cso­port megalakítását, miután fölismerték, hogy a koráb­bi hiedelmekkel ellentétben nem árt a fizikai megterhe­lés az infarktuson átesettek­nek sem. Foglalkoznak az infarktus előtt állókkal, a potenciálisan veszélyezte­tettekkel is. Reumaliga az egész tarto­mányban egyedül Karsruhé- ban működik. A mintegy 1200 tagot rendszeresen gyógytornáztatják, s heten­te egyszer gyógyfürdőbe szállítják őket. Többször szerveztek már kirándulást hazánkba is; nagyon jó hí­rük van a magyar gyógyvi­zeknek. Külön szakcsoportok fog­lalkoznak a diabetikus ét­rendet kívánókkal, az aszt­matikusokkal, az izomsorva. dásban szervedőkkel és más, speciális életmódot igény­lőkkel. Az egészségjavító törek­vések összhangjáról előadást hallhattunk az Orvosok Há­zában is. Dr. von Franken­berg, egy „maszek” orvos az egyik irányítója a beteg- ségmeglőzéssel foglalkozó orvos- és betegcsoportnak. Öt elsősorban dr. Fadgyas Erzsébet, a Somogy Megyei Köjál osztályvezetője és dr: Walter Károly, a Kaposvá­ri Tanítóképző Főiskola do­cense faggatta. Az NSZK százezer lakosa közül évente 516-ra végzete­sek a keringési betegségek, és 264-en esnek áldozatul a ráknak. A köztudatban vi­szont hlás az arány: sokan a rákot gondolják elterjed­tebbnek, és nem fordítanak kellő gondot a keringési be­tegségek megelőzésére. A szívinfarktust szenvedők száma 1972-től folyamatosan emelkedik. Az Orvosok Há­zának munkájában részt ve­vők megállapították a rizi­kófaktorokat, s testnevelő tanárok, edzők bevonásával megelőzési' munkaközössége­ket szerveztek. Tájékoztat­ják a lakosságot arról, hogy a szív- és érrendszeri be­tegségek legfőbb okai: a ni­kotin, a túlsúly és a stressz. Az utóbbi a legnehezebben kimutatható, viszont egyre nagyobb szerepe van. Ha az előidéző okok párosulnak egymással, . szinte biztosra vehető a betegség jelentke­zése. A munkaközösségek ennek megakadályozását to­vábbá a visszaesés elkerü­lését tekintik alapvető fela­datuknak. (Folytatjuk.) Kovács Gyula möt a hallgatóságnak. A taps alapján is nehéz lenne kifejezni a kórusok közti színvonalkülönbséget, annyi azonban bizonyos: a kapos­vári II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola énekkara a Kuruc szvit előadásával — Kardos Kálmánná vezényle­tével — kiemelkedő sikert aratott. Szép hangú kórus­nak ismertük meg a zala­egerszegi Kilián György ének- zene tagozatos általános is­kola Liszt Ferenc Énekka­rát, amely Lassus Vissz­hang, Kodály Ave Maria, illetve Karácsonyi pásztor­tánc című kórusművével az énék-zene oktatás, a kórus­vezetés magas színvonalát bizonyította. Büki Gyuláné dirigálta a kórust. Sok szép Kodály-művet hallhattunk. A. kaposvári Krénusz iskola a Gergely- járással remekelt dr. Király Lajosné vezetésével, a II. Rákóczi Ferenc iskola kis- doboskórusa a Biciniumok- ból adott elő Cziff Ágnes vezényletével. Bárdos Lajos műveit is szívesen énekelik az általános iskolai kórusok. Bizonyság többek között a dr. Kerekesné Pytel Anna vezette Tóth Lajos iskola A kaposvári. Krénusz iskola kórusa kisdoboskórusa, amely Ágh István versére írott Édes­anyám virágosat álmodtam című kórusművet énekelte. A szombathelyi Bolyai Já­nos Gyakorló Általános Is­kola merész műsorválasztás­sal színesítette a kórustalál­kozót. Palestrina Jesus, rex admirabilis című műve után Kocsár Miklós modern mű­vét szólaltatta meg, a Cat and Dog című játékos alko­tást Navratil Ferenc veze­tésével. A szombathelyi Há- mán Kató Általános Iskola Kodály Zoltán énekkara volt az egyedüli, amelyik Bartók- művekkel jelentkezett. A Jószágigéző hangulata rokon volt Kodály Cigánysiratójá- val. Deáky Ágnes vezényel­te. A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola kitűnő kó­rusa Zákányt Zsolt vezény­letével egy színes, gazdag kórusműcsókorral kedves­kedett a többi együttesnek. Megható • élmény volt az egyesített kórus megszólalá­sa : Kodály—Berzsenyi A magyarokhoz című müvével búcsúztak egymástól a kó­rustagok, kórusvezetők. FONYÓDI HELIKON Kultúránk ápolói Kétnapos találkozó kereté, ben tanácskoztak a hétvégén Fonyódon az irodalmi lapok és folyóiratok főszerkesztői, illetve az irodalmi társasá­gok vezetői. Ai negyedik al­kalommal megrendezett ösz. szejövetelen csupán arra vállalkozhattak, hogy ta­pasztalatokat merítsenek egymás munkájából. Beszá­molót tartott a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művésze, ti Társaság főtitkára, Kiss Dénes, és hallhattunk a Né­meth László Társaság és a Radnóti Társaság működésé­ről is. A tanácskozáson részt vett Baczoni Gyula, a Mű­velődési Minisztérium meg­bízott osztályvezetője. — Az egyesületeknek, tár­saságoknak Magyarországon hagyományai vannak. Ezek között találhatjuk az irodal­mi társaságokat, amelyek az utóbbi években megújítot­ták tevékenységüket, illet­ve most alakultak meg — mondotta. — A felszabadu­lás előtt mintegy háromszáz irodalmi társaság működött hazánkban, közülük csupán a Katona József Társaság maradt fönn napjainkig. 1981-től mintegy háromezer kisebb-nagyobb társaság te­vékenykedik. Ezeknek a tagjai hagyományainkat ápolják, fontos terjesztői lehetnek kultúránknak. — Mi jellemző a jelentő­sebb irodalmi társaságokat? — A pénteken bemutatko­zott három társaság az iro­dalmi társaságok három cso­portját képviseli. A legré­gebbi a Radnóti Társaság; feladatát abban jelölte meg, hogy a legsikeresebb költé­szeti alkotásokat díjazza. A Berzsenyi Társaság a legve­gyesebb összetételű. A leg­élénkebben tevékenykedik, de nem világos előttem, hogy ilyen magas taglétszám mellett miként lehet elmé­lyült társasági életet élni. A Németh László Társaság az író emlékét ápolja: gondos­kodik műveinek népszerűsí­téséről, munkásságának ala­pos feldolgozásáról. Orszá­gos hatáskörű társaság, mint a Berzsenyi, csak négy van: rajta kívül a Petőfi, a Nagy Lajos és a Kassák nevét vi­selő. — Milyen gazdasági hát­tér biztosítja fennmaradásu­kat? — Ez a kérdés engem is foglalkoztat. Mi csak úgyne­vezett céltámogatásokat tu­dunk adni nekik, a fenntar­tásuk helyi feladat. Annyi bizonyos, hogy a tagdíjakból nem képesek biztosítani a működéshez szükséges felté­teleket. A kétnapos tanácsko­zás résztvevője volt Fűzi László, a Katona József Tár. saság irodalmi szekciójának alelnöke is. — A mi társaságunk 1891 óta működik Kecskeméten ; Katona halálának századik évfordulóján hívták életre, a drámaíró kultuszának ápolására. Most Katona szü­letésének kétszázadik évfor­dulójára készülünk; 1991-re több kiadványt jelentetünk meg műveiből, az új kutatá­si eredményekről, és elké­szül egy Bánk bán-szótár is. H. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom