Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap Formaságok nélkül Megszűnt egy munkabi­zottság. Méghozzá úgy. hogy önmaga kezdeményezte léte­zésének befejezését. Nem kísérte különös hírverés a megalakulását, — viszont két és fél évig becsülettel, tisz­tességgel tették dolgukat. Az­tán e hét elején azzal a ké­réssel fordultak létrehozó­jukhoz, a megyei pártbizott­ság gazdaság-, és szövetke­zetpolitikai munkabizottság­hoz, hogy értsen egyet meg­szüntetésükkel. A számítástechnikai kultú­ra terjesztése érdekében 1985 októberében alakult meg a megyei számítástech­nika-alkalmazási munka- bizottság. Nevük is jelzi, több irányú feladatot tűztek maguk elé, hogy korunk el­sőrangúan fontos „munka­eszköze", a számítástechnika ésszerűen, jól szervezetten és lehetőleg gyorsan terjedjen a megyében. Mi mindent tet­tek? Kapcsolatot tartottak a számítástechnika fejlesztésé­vel foglalkozó országos és helyi szervekkel, az ő véle­ményük alapján kezdemé­nyezték a megyei fejleszté­seket. Segítettek a terjesz­téshez szükséges feltételek megteremtésében, a területi együttműködésben rejlő le­hetőségek kihasználásában- Adtak szaktanácsokat, tá­mogatták a különböző szin­tű képzéseket, továbbképzé­seket — és lehetne sorolni a klsebb-nagyobh jelentőségű, de végül is a fő cél teljesülé­sét szolgáló tevékenységüket. Nem kétséges a tény: vitat­hatatlan érdemei vannak a munkabizottságnak mindab­ban, ami ezen a területen történt a megyében. Amiért életre hívták, azt a célt teljesítette ez a szer­vezet. Aztán szembenézett önmagával, és markáns tö­mörséggel megállapította: „felesleges vagyok”. Napja­inkra a számítástechnika be­ágyazódott a társadalmi, gaz­dasági élet folyamataiba, sőt üzleti tevékenységgé vált, szaktanácsadással, számító­gép-rendszerek terjesztésé­vel, ajánlások kidolgozásával vállalkozásszerűen foglal­koznak különböző gazdasági szervezetek, intézmények, egyszóval: a fejlődés merő­ben más helyzetet teremtett. Tehette volna, hogy nem törődik ezzel a változással? Hogy formálisan létezve, el- adminisztrálgatott volna magának különböző érdeme­ket, mondván: „ebben is, meg ebben is részem van, hiszen valamikor én indítot­tam útjára az egészet”. Egy ideig bizonyosan tehette vol­na! Mindaddig, míg „valaki­nek” kívülről eszébe jut megkérdezni, tulajdonképpen mi értelme van ennek a bi­zottságnak?! De nem várták meg ezt a pillanatot. Amennyire örömmel tudok fogadni minden ésszerűnek látszó kezdeményezést, el­indulást, ezen a hét eleji ta­nácskozáson legalább akkora örömmel hallottam a bizott­ság elnökének saját meg­szüntetésükre vonatkozó ja­vaslatát. Mert nyomban az jutott eszembe, ha megkoc­káztatna önmagával egy ilyen nyílt szembenézést va­lamennyi létező bizottság, szervezet (mindegy minek nevezzük), meggyőződésem szerint jó néhányan hasonló következtetésre juthatnak. És akkor felesleges, formá­lis terhektől lehetne meg­szabadulni. Persze szembenézni nem könnyű! Ennél csak azt ki­mondani nehezebb: „túl­lépett rajtam az idő, feles­leges vagyok". De gyakorolni kellene! Vörös Márta Nemzetközi sajtóértekezletet tartott a magyar kormányfő Őszinte rokonszenv kíséri hazánk gazdasági törekvéseit LÁTOGATÁS A BANKVILÁG SZÍVÉBEN A londoni City, az üzleti és bankvilág idegközpontjá­val ismerkedett tegnap dél­előtt Grósz Károly. A Mi­nisztertanács elnöke, aki hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik Nagy-Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvi- lágpiacán ma is kulcsszere­pet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, ame­lyek működése iránt a meg­újuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdek­lődés. Első útja a határidőügyle­ti értékpapír- és devizatőzs­dére vezetett, ahol David Burton elnökhelyettes ma­gyarázta el ennek a viszony­lag újkeletű, a hagyományos értéktőzsde „segédmotorja­ként" létrehozott intézmény­nek a különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hoszabb lejáratú ha­táridős üzletkötéseknél vi­szontbiztosító ügyletekkel védje ki a vattitaárfolya- mok, illetve a bankkamat­lábak hevesebb ingadozásá­ból keletkező veszteségeket. Grósz Károly sétát tett az alkuszok termében, ahol az ügyletkötők a kívülállók számára kiismerhetetlen hang- és zűrzavarban kiál­tozzák egymásnak eladási és vételi ajánlataikat. Ezután a magyar kor­mányfő minden börzék ősét, a londoni értéktőzsdét ke­reste fel, ahol Sir Nicholas Goodison elnök adott átte­kintést a kétszázötven éves múltú intézményről. Itt ad- ják-veszik az állami és in­tézményi kölcsönkötvénve- ket, illetve jegyzik az ötezer legnagyobb brit ipari és üz­leti vállalat részvényeit, amelyek összes névértéke meghaladja a 600 milliárd fontot. Ebben a teremben a kiabálásnak és sürgés-for­gásnak már nyoma sincs — az alkuszok helyet 1986-ban számítógép-terminálok fog­lalták el. Grósz Károly nem hagyott kétséget az iránt, hogy Londonnak ez a köz­kedvelt turisztikai érdekes­sége számára nem pusztán látványosság: elmondotta vedéglátóinak, hogy Ma­gyarországon is napirenden van az értékpiac továbbfej­lesztése. Délben a Bank of Eng­land (Angol Bank) kormány­zója, Robin Leigh-Pemberton látta vendégül Grósz Ká­rolyt és kíséretét az intéz­mény székházában. A brit és a nemzetközi pénzpiacon egyaránt kulcs­szerepet játszó Bank of Eng­land vezetőivel folytatott eszmecserét megelőzően lá­togatott el a Minisztertanács elnöke a parlamentbe. Itt előbb Robert Adley alsóházi képviselővel, a brit—magyar parlamenti csoport vezetőjé­vel, majd Sir Bemard Wea- therill házelnökkel találko­zott. Mindkét megbeszélésen szó esett a kedvezően fejlő­dő magyar—brit törvényho­zói kapcsolatokról és ezek további bővítésének lehető­ségeiről. Délután London főpolgár­mestere, Sir Greville Spratt köszöntötte a magyar kor­mányfőt a Mansion House- ban, amely évezredek óta a mindenkori főpolgármester rezidenciája. Grósz Károly csütörtöki és pénteki találkozóin részt vett Kovács László külügyminisz­ter-helyettes és Domokos Mátyás londoni magyar nagykövet. Kapolyi László, a Minisztertanács kormány- biztosa, Bartha Ferenc ke­reskedelmi államtitkár, Rát- kai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes, és Beck Ta­más, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke pedig brit partnereikkel, kormány- tisztviselőkkel, intézmények és vállalatok vezető képvise­lőivel folytatott megbeszélé­seket. Grósz Károly délután nem­zetközi sajtókonferencián összegezte hivtalos nagy-bri- tanniai látogatásának ered­ményeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácselnöki értekezlet Budapesten A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, s az irányítása alá tartozó szakigazgatási intézmény- rendszer korszerűsítésének lehetséges irányairól, az ez­zel kapcsolatos feladatokról, valamint a művelődéspoliti­ka időszerű kérdéseiről tár­gyaltak — Horváth István belügyminiszter elnökeleté- ivel — a fővárosi, megyei és városi tanácselnöki értkezlet résztvevői a Parlamentben tegnap. A tanácselnökök elé ter­jesztett írásos jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter hangsúlyozta: a MÉM alapvető feladatának tekinti, hogy az eddiginél eredmé­nyesebben járuljon hozzá a kormányzati munkához. Ez­zel összefüggésben fontosnak tartja, hogy a minisztérium és a vállalatok között is ki­alakuljon a kormányzati munka új stílusának megfe­lelő, újszerű kapcsolat. Váncsa Jenő ezután a ha­tósági és a szolgáltatói fel­adatok ellátására hivatott szervezetek jövőbeni felada­tait ismertette. A növényvé­delmi kötelezettségek betar­tását, a védekezés .szákszerű­ségét július 1-jétől a Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Felügyelet ellenőrzi. A növényvédelemmel ‘kap­csolatos szolgáltatásokat a Növény- és. Talajvédelmi Szolgálat látja el, megbízás alapján. Az állategészségügy és az élelmiszerellenőrzés te­rületén a hatósági feladato­kat az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Fel­ügyelet végzi majd, az Ál­lategészségügyi és Élelmi­szervizsgáló Szolgálat meg­rendelésre dolgozik. A must, a bor, a borpárlat belföldi és export forgalomba hoza­tala előtti minősítést, az egyes eljárások és anyagok használatának engedélyezé­sét az Országos Borellenőr­ző Állomás végzi a jövőben. A MÉM a tanácsi szervek ágazati, ‘hatósági tevékenysé­gére is több javaslatot dol­gozott ki. A tanácselnökök ezután Köpeczi Béla .művelődésügyi miniszter előadása után a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A tanácskozás Horváth István zárszavával végződött. Azonos álláspontok A nwianibiki külügyminiszter tárgyalásai Kegyeletes megemléke­zéssel kezdődött tegnap dr. Pascoal Manuel Mucum- bi, a Mozambiki Népi Köz­társaság külügyminisztere, e FRELIMO-párt Központi Bi zottsága titkárának hivatalos magyarországi programja, kojzorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően — a kora délelőtti órákban — a Kül­ügyminisztériumban Vár- konyi Péter külügyminiszter és Pascoal Manuel Mucumbi vezetésével tárgyalóasztal­hoz ült a magyar és a mo­zambiki tárgyalócsoport. A külügyminiszterek köl­csönösen igen hasznosnak ítélték meg tárgyalásaikat. Mindketten megerősítették, hogy azonosan ítélik meg a világ és Afrika legfőbb prob­lémáit, a tennivalókat, s a .szándékot a Magyar Népköz­társaság és a Mozambiki Népi Köztársaság közötti baráti kapcsolatok ápolására, lehetőségek szerinti fejlesz­tésére. Varkonvi Péter délben ebédet adott vendége tiszte­letére. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kora délután a KB székházában találkozott a mozambiki külügyminisz­terrel, a FRELIMO-párt KB- titkárával, aki átadta azt. a •levelet, amelyet Joaquim Al­berto Chissano államelnök intézett Kádár Jánoshoz, az MSZMP főtitkárához..Szűrös Mátyás és Pascoal Manuel Mucumbi aláírta az 1988— 90-es évekre szóló pártközi együttműködési munkater­vet. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Parla­mentben fogadta a mozam­biki diplomácia vezetőjét. A szívélyes légkörű találkozón az Elnöki Tanács elnöke ki- . fejezte a magyar nép rokon- szenvét, szolidaritását a Mo­zambiki Népi Köztársaság törekvései Tránt. Pascoal Manuel Mucumbi köszönetét mondott a ma­gyar nép szolidaritásáért. Á SZOT elnökség ülése Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen elhangzottakról Sza­lag Ferenc, a SZOT szóvi­vője tájékoztatta az újság­írókat. A testület tájékoztatót hallgatott meg az új társa­sági törvény előkészítéséről, annak várható tartalmáról és hatásairól. A szakszerve­zetek véleménye szerint az új törvénytervezet jelentős állomása a reformfolyamat­nak, s azt a tőkeáramlás gyorsításához, a szabad tő­kék lekötéséhez célravezető­nek tartják. A testületnek a készülő törvénytervezettel kapcsola­tos állásfoglalás-tervezetét az iparági-ágazati szakszer­vezetek is megvitatják. A továbbiakban a szak- szervezeti üdültetéssel kap­csolatos jelentést vitatták meg. Az ülésen az az állás­pont alakult ki, hogy az üdülés díja nem térhet el Az ezredik Elkészült az ezredik T!*A- számítógép a Központi Fizi­kai Kutatóintézetben, ame­lyet május 5-én adtak ái rendeltetésének a Magyai Optikai Művekben. Az új berendezés a vállalat mű­szaki fejlesztését segíti majd (MTI-íotó: Balaton József) tartósan attól, amennyibe valójában kerül. A testület aktuális szervezeti kérdé­sekkel is foglalkozott. Állást foglalt abban, hogy a szak- szervezeti munka tartalmi megújításával egyidejűleg olyan szervezeti keretek ki­alakítása is szükséges, ame­lyekkel szélesebb lehetősége­ket teremtenek a különböző szakmai-foglalkozási réte­gek érdekeinek kifejezésére, képviseletére. Ezt követően a testület Nagy Sándornak. a SZOT titkárának előter­jesztésében áttekintette a kibontakozást szolgáló fo­lyamatos, .időszerű szakszer­vezeti feladatokat. Ennek keretében javaslatokat tett a kormány és a SZOT ve­zetői következő megbeszélé­seinek témáira. Az új tagdíjfizetési rend­szerre való áttérés eddigi tapasztalatai ismét az elnök­ség elé kerültek. A testület egyetértett azzal, hogy ez a módosítás a mozgalom szá­mára elsősorban nem anya­gi, hanem inkább politikai kérdés volt. Kedvezőnek ér­tékelték, hogy az új tagdíj- fizetési rendszer bevezetését követően alig több mint 8 százalékkal csökkent a szer­vezett dolgozók aránya. Az elnökség foglalkozott a hazánkban letelepülni szándékozó külföldi állam­polgárokkal kapcsolatos né­hány szakszervezeti tenni­valóval is. Állást.Jogialt ab- ■ ban, hogy részt vesz a lete­lepülők ügyével foglalkozó állami tárcaközi bizottság munkájában. A testület megvitatta a SZOT 1987. évi gazdálkodá­sáról, valamint 1988. évi költségvetéséről szóló elő­terjesztést, tájékoztatót hall­gatott meg az iparági-ága­zati szakszervezetek tavalyi gazdálkodásáról, idei költ­ség vet ésérőb

Next

/
Oldalképek
Tartalom