Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 5., csütörtök m Uj házasságra lépett a Hájas 1. Ruhagyár Fiorucci-termékek Marcaliban Fiorucci-termékeket gyárt a Levi’s nadrágok után a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége. Mint megírtuk : a Levi’Strauss céggel a múlt év végén szűnt meg a kooperáció: a vtilág legnagyobb í armerválilálkozása Magyar- országon másik társat keresett. A marcali gyáregységben a „házasságbontás” átmeneti bizonytalanságot okozott. Munkája azonban az időszakban is volt a gyáregység dolgozóinak. Az első negyedéviben nadrágokat, dzsekiket és kevés szoknyát varrtak Lee Cooper- megrendelésre, és maradt még valamennyi gyártani való LeVi’s farmer is. Az első negyedévben 7929 nadrággal többet varrtak, mlint az előző év első három hónapjában. Bognár Ferenc vezérigazgató véleménye szerint a termékváltásra akkor is szükség lett volna, ha marad a Levi’s-szel a .kooperáció. A napokban aláírták az új szerződést az olasz Fiorucci céggel. Európában ez a legnagyobb vállalkozás, amely a fiatalok öltözködésével foglalkozik. Nadrágot, kötött árut, ruhákat, fürdőruhákat, táskát gyárt. Ebből a választékból a nadrágok Magyar- országra kerülnek. Az alapanyag nem farmer lesz, és színesek, fiatalosak a termékek. — A Fiorucci 1988—1993 között évente emelkedő mennyiségben vásárol a Május 1. Ruhagyártól jeans- terméket — mondta a vezérigazgató —, amelyeket az Elegánt az olasz vállalattól kapott know-how alapján gyárt. Ezt egyébként a cég térítésmentesen bocsátja a magyar fél rendelkezésére. Az Elegant Május 1. Ruhagyár azt vállalta a szerződéiben, hogy a hazai piacon elterjeszti a Fiorucci-fermé- keket. A kooperáció alapján hozzájut olyán modellekhez és gyártási licenciiez, amelyek világviszonylatban is versenylkópessé teszik a vállalatot. A szerződés értelmében arra 'is joga van a ruhagyárnak, hogy más országokba lis exportáljon az általa gyártott FiorucOi-ter- mékékből. — Hogyan találtak rá az új partnerre? — A Levi’.s szerződésfelbontását követően sokat beszélteik rólunk: hírünk lett, s ez a propaganda sok ajánlatot hozott. Közülük választattuk ki a Fiorucoit, és tárgyalunk másik cégekkel is. Egy azonban tény: az 50—100 ezer darabos szériáikat el kell felejteni nem- 'csak a Május 1. Ruhagyár központjában, hanem a marcali gyáregységben is. örül- níi kell már az 5 ezer darabos megrendeléseknek is, hiszen a piac egyre igényesebb, mind több kis szériát vár az ipartól. — A szerződés nem tölti ki ‘a marcali gyáregység teljesítőképességét. — Ezért folytatunk másik két céggel is tárgyalásokat. A három megrendelő évente összesen 2,5 millió .nadrág szállítását várja tőlünk, ez pedig jóval több, mint a marcali gyáregység kapacitlj terméket fejlesztett ki a Kaposgép. Az önjáró fűnyíró - gépből még csak egy példány készUlt el, de hamarosan tíz darabot gyártanak, hogy a megrendelők kipróbálhassák. Ezt a gépet a BNV-n is bemutatták Népfrontfórum Marcaliban Számadás a tanácstagok tevékenységéről (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront marcali városi bizottsága fórum- jellegű kibővített ülést tartott a ‘közelmúltban. A fórum témája a körzet megyei tanácstagjainak a munkája volt. A szóbeli beszámolót dr. Grübl László, a városi pártbizottság első titkára, a megyei tanácstagi csoport vezetője tartotta. A fórumon részt vett dr. Borsos Sándor országgyűlési képviselő. Dr. Grübl László részletesen ismertette a városban és vonzáskörzetében aktívan tevékenykedő megyei tanácstagok nevét, munkáját; beszélt a választások óta eltelt személyi változásokról. A Hazafias Népfront aktivistái nagy érdeklődéssel hallgatták, hogy a megyei tanács milyen témákkal foglalkozott, s ez hogyan érintette Marcalit és vonzáskörzetét. Az előadó beszélt az eredményekről és a kudarcokról, elemezte, hogy a pénzügyi lehetőségek miatt hol és miért változtak meg az 1985- ös elképzelések. Szólt a Marcali rendjével és rendezési tervével kapcsolatos tervekről. A résztvevők közül 15-en mondtak véleményt a tanácstagi munkáról, szóvá tették a szűkebb környezetüket érintő apró, de az ott lakó emberek hangulatát befolyásoló gondokat. Véleményt mondtak a város köztisztaságáról, a sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségekről, a környezetvédelemről és városvédelemről. Szóvá itették, hogy nincs hatásuk a lumpenelemek elleni állami intézkedéseknek. Dr. Borsos Sándor beszélt parlamenti és képviselői munkájáról, dr. Grübl László pedig fölhívta a résztvevők figyelmét, hogy csak reális, pénzügyi szempontból elérhető célokat szabad és kell képviselni. Nagyobb és önálló kezdeményezést várnak a lakosságtól olyan dolgokban, amelyek nem igényelnek pénzt, 'illetve kis anyagi befektetéssel kivitelezhetek. Részletesen kitért a VIII. ötéves terv lehetséges elképzeléseire. A fórumról videofelvétel készült. így a város lakói és az érdeklődők is betekinthetnek a népfront tevékenységébe, a megyei tanácstagi és a képviselői munkába. tása. Ezért gépesíteni kell a ikarádí üzemet is. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Néhány speciális gép munkába állítását a jelenlegieken kívül, hogy biztosítani tudjuk a jó minőségiét is. — Nem új a marcali géppark sem. — A Május 1. Ruhagyár tavaly 34 millió forintot költött gépekre, ebből a pénzből 2,6 mlillió forint jutott Marcaliba. Ez csák a szinten tartásra elég. A kooperáció fejlesztése szükségessé teszi a marcali gyáregység felújítását is, alapvető, speciális gépek beszerzését. Ez biztosíthatja, hogy hosszú távon is versenyképesek legyünk. A fejlesztést dollárexportunk növelése révén lízinggel, illetve pályázatokon való részvétéllel kívánjuk megoldani. Minderre azonban akkor lesz csak lehetőség, ha megvalósul a jeans-termelés. — Mikor jelennek meg az új termékek a hazai piacon? — A szerződés szerint az idén exportra 60 ezer, hazai értékesítésre pedig 40 ezer nadrágot gyártunk. Jövőre 150 ezer megy exportra, 100 ezer a hazai piacra. A kooperációs szerződés utolsó évében — 1993-ban — már 300 ezer Fiorucci- nadrágot küldünk exportra, és 200 ezret kívánunk itthon eladni. Ezek a termékük rendkívül divatérzékenyek: az olasz cég mégis beleegyezett, hogy e termék éknek mintegy a felét hazai alapanyagból állítsuk élő. Az 1 első modelleket két héten belül gyártani kezdjük és július végén, augusztus elején a boltokba kerülnék. Az év végéig márkaboltot nyitunk Budapesten a belvárosban, és saját szaküzleteinkben is árusítjuk majd a Fio- rucci-termóket. Ennék az árunak a megjelenésétől azt reméljük, hogy új divathullámot indít el a fiatalok körében. Dr. K. 1. * :í>: Szép, patinás épületben helyezhették el képviseleti szerveiket Baranya megye és Pécs város iparosai, vállalkozói. Az Iparosháznak elnevezett épületben helyet kaptak műhelyek, üzletek is (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felv.) Ötletekkel jött a Hoechst NÖVÉNYVÉDELMI NAP PORROGSZBNTKIRÁLYON Viták dúlnák a növényvé- ddlemről. Egyesek szerint túl kevés, másdk szerint túl sok kemikáliát használunk. Tegnap reggéltől késő délutánig erről vitatkoztak a porrog- szentkiráilyd és környékbeli gazdák. Göbölyös Jenő, a porrogszentkirályii Jeszenszky Árpád Gyümölcstermelő Szakcsoport elnöke arról beszélt, hogy tagcsoportjuk alig negyven tagja évente majdnem ötven vagon gyümölcsöt ad a hazai konzervipari üzameknék. Nagy területen termesztenék e környéken almát, körtét, szőlőt és más gyümölcsöket, ezért igénylik a növényvédelem jobb és hatékonyabb módszeréinek megismerését. So- mogyvári Lászlótól, a Kaposvári Agróker műtrágya- és növényvédőszer-osztályá- nák vezetőjétől hallottuk, hogy ugyan 340 millió forint értékű kemikáliára adtak föl megrendelést, de ennek egyhanmadát nem kapták meg. S azt sem akkor, amikor szükség lett volna rá. Dr. Jasinka János, a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke elmondta : az enyhe tél főleg a gombabe- tegségeknefk kedvezett, ellenük hatékony szerekkel kellene föllépni, de időben és megfelelő mennyiségben, különben ellenállókká válnak a .gomlhabetegségék és a különböző rovarok. Dr. Laubál László, az Industria Rt. -Hoedhst Aktiengesellschaft budapesti irodájának vezetője ugyancsak ezekről a következményekről szólt. Számokkal bizonyította, hogy az elmulasztott növényvédelmi munkák mennyi többlet kötlséget okoznák. Elmondta: a 125 éves Hoechst- nek háromszázezer dolgozója van, s évente 1,5 milliárd márkát fordít kutatásokra, a különböző ötlétek kidolgozására. Hangsúlyozta: a kemikáliákkal foglalkozók egyre inkább felismerik: vegyszerek helyett a biotechnológia eredményeivel kell egészséges táplálékot előállítani. Ezen dolgozik a Hoechst laboratóriumaiban 13 ezer szakember. S van egy új nö- vényvédő&zerük, a Finale, amely azonos értékű a Gra- moxannal, a legsúlyosabb méreggel, ám ez nem káros az emberi szervezetre. Egyebek között ezt szeretnék elterjeszteni. Csakhogy e szer egyelőre nagyon drága. Vannak olcsóbbak is. Ezeket Richo- nopszky Andor, a sellyei Agrokémiai Szövetkezet elnöke mutatta be. Nem titkolta: némelyük veszélyes, ezek azonban legalább kaphatók. Az Agrdker kínálta termékekből kiállítást is nyitottak Porrogszentkirályon. Nagy József, a kaposvári agrokémiai állomás műszáki vezetője pedig arra vállalkozott, hogy munkatársaival a gyakorlatban mutassa be e sze- Vék legbiztonságosabb és gazdaságos kijuttatását, illetve azokat az eszközöket, amelyeket a gazdák ma alkalmazhatnak. N. J. À BÍRÓSÁGOK KÖZÜK Ittas vezetésért elítélték Ittas járművezetés vétsége miatt márciustól április közepéig a következő jogerős ítéleteket hozták a megye bíróságai: Kertész György kaposvári lakos, fakitermelő kisiparos a közepes-súlyos fok határáig ittasodott le, mielőtt volánhoz ült. Egy korábbi bírósági ítélet már véglegesen eltiltotta a járművezetéstől; ezúttal 10 hónap börtönre ítélték és 1 évre eltiltották a közügyektől. Magyar Zsolt mosdósi lakos ittas vezetés következtében súlyos testi sértést okozott, s ezért a bíróság 6 hónapi börtönre ítélte és 2 évre eltiltotta a járművezetéstől. Csapó József hatéi lakos az ittas vezetés mellett egy hivatalos személyt is megsértett: összbünteté- sül 6 hónapi börtönre ítélték, másfél évre a jármű- vezetéstől és 1 évre a közügyektől is eltiltották. Horváth István csákányi lakos, gazdálkodó, próbaidőre felfüggesztett 1 évi szabadság- vesztést kapott, mellékbüntetésként 10 ezer forintot kell fizetnie és 4 évre eltiltották a járművezetéstől. Súlyosan ittas állapotban, vezették járművüket a következők: Pollák Lászlótlé mernyei lakos, nyugdíjas; ezért 22 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották, továbbá két és fél évre a járművezetéstől is eltiltották. Riegelmann Henrik somogyszili lakos, állat- gondozó 12 100 forint bírságot fizet és 2 évig, nem vezethet járművet. Szűcs Ferenc nagy herényi lakos, alkalmi munkás és Somogy- vári Sándor gamási lakos, géplakatos, 12-12 ezer forintot fizet, és 3 évig egyikük sem vezethet járművet. Dob- rozsenszki László nagyszakácsi lakos, asztalos 7200 forint bírság mellett 1 év 8 hónapig nem vezethet járművet a közutakon. Közepesen ittas állapotban vezették járművüket a következők : Báthy György kaposvári lakos, művezető — ezért 13 200 forint bírságra ítélték, és 2 évig nem vezethet járművet. Nagy Tibor kasté- lyosdombói lakos, Váradi Sándor kadarkúti lakos, rokkantnyugdíjas és Samu Ferenc bálványosi lakos, traktoros 12-12 ezer forint bírságot fizet. A járművezetéstől 2 évre, továbbá 1 év 4 hónapra és másfél évre tiltották el őket. Cserenkó Ferenc nagyatádi lakos, gépkocsivezető 9 ezer forint pénzbüntetést fizet, és másfél évig nem vezethet „B” kategóriájú járművet. Lóránt Sándor nagybajomi lakos, segédmunkás 8800 forintot fizet, és 2 évig nem vezethet járművet. Bogdán János sántosi lakos, alkalmi munkás 8 ezer forint bírság mellett 1 év 10 hónapig nem vezethet járművet. Szíva Gyula fonyódi lakosnak 7200 forint bírságot kell fizetnie, és 2 évig nem vezethet járművet a közutakon. OLVASÓNK ÍRJA Vgm — kérdőjelekkel Három nappal később került hozzám a Somogyi Néplap április 13-i számának címoldalán Békés József „Vgm — kérdőjelekkel” című írása. A befejező bekezdésben azt mondja a szerző: „Azt azonban a vállalatok és a vgm-ek vezetői sem tudják megoldani, hogy milyen módon lehet pótolni a kiesett keresetet, tartani az életszínvonalat”. Ezzel a mondattal semmiképpen sem értek egyet! A fejlettebb országokban miért magasabb a kereset, az élet- színvonal, holott nem „divat” a vgm-munka? Mert a korszerű struktúra és a fejlett technika mellett jobb a munkamorál, a munkaidőkihasználás, magasabb fokú a munka szervezettsége, a munkaintenzitás, mint nálunk. Azaz a főmunkaidő — mondjuk 40 óra — alatt termelnek annyit, mint ameny- nyi értéket nálunk — a vgm- munkával együtt — 60—70 óra alatt! A vállalatok, a vgm-ek vezetői ne tudnák azt, amit én, a laikus olvasó, tv-néző, rádióhallgató megtanultam? A strukturális és technikai elmaradottság ellenére is vannak bőven tartalékaink! A megoldás: fokozni kell a munkafegyelmet, a munkaidő-kihasználást, jobb munkaszervezéssel, folyamatos anyagellátással csökkenteni kell az emberek, a gépek üresjáratát, ezzel növelni a termelékenységet. Ez anyag- és energiamegtakarítást eredményez, csökkenti a termelési költségeket stb. Több és jobb termék, a termelési költség csökkentése növeli a jövedelmezőséget. A nagyobb jövedelem a munkabér növelését, a magasabb munkabér az élet- színvonal növekedését eredményezi. A magasabb jövedelmezőség növeli a beruházási lehetőséget is, a korszerű struktúra és technika birtokában növekszik a bővített újratermelés. Mindehhez még növelni kell a vállalati és a személyi érdekeltséget, megteremteni a munka minősége és mennyisége szerinti jövedelemdifferenciálást. A vgm-eket a politikai, gazdasági, társadalmi rendszerünk bizonyos torzulásai szülték. Szerintem a vgm nem más, mint a főmunkaidőben igen alacsony munkaintenzitás pótlása a főmunkaidő alacsony teljesítőképességének megkétszerezésével. Magyar „specialitás” ez, s a vgm-ek akkor fognak eltűnni, ha hatékonysággal, termelékenységgel tudjuk elérni a megfelelő jövedelmezőséget, s annak a törvényszerűségnek a betartásával, hogy csak any- nyit fogyaszthatunk, ameny- nyit megtermelünk. Hiszek az emberi természetben, az erkölcsi elvek érvényesítésében, a személyi felelősség vállalásában, a gazdasági törvényszerűségek érvényesülésében. Hiszem, hogy a vgm-ek egyszer majd rossz emlékek lesznek csupán. Nádasdi József
