Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 106. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1988. május 5., csütörtök Hazánkba érkezett Ábe Sintaro Grósz Károly Londonba utazott A Minisztertanács ülést tartott Az Országgyűlés vendégeként — parlamenti delegáció élén — tegnap Budapestre érkezett Ábe Sintaro, a japán Liberális Demokrata Pábt főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a késő délutáni órákban a Parlament Nándorfehérvár termében fogadta Abe Sintarót, válamint a kíséretében lévő japán kormánypárti politikusokat. A megbeszélésen a nemzetközi élet kérdései mellett nagy súlyt kaptak a magyar—japán kapcsolatok témái is. Külön kiemelték, hogy rendkívül fontos a gazdasági együttműködés tartós szálainak kiépítése. Hangsúlyozták, hogy az ehhez szükséges politikai légkör további javítása igényli a magas szintű politikai érintkezés folyamatosságának fenntartáséit. A találkozón jelen volt Sarlós István, Gyürke József, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Ryozo iMogi. Este Sarlós István vacsorát adott Abe Sintaro tiszteletére a Parlament Gobelin termében. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Margaret Thaoher kormányfő meghívására szerdán hivatalos látogatásra Nagy-Brltánnia és Észak-írország Egyesült Királyságba utazott. A miniszterelnök kíséretében van Ka- polyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Rőt- kai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Domokos Mátyás, a Magyar Népköz- társaság londoni nagykövete Londonban csatlakozik a küldöttséghez. Grósz Károlyt és a kíséretében levő személyiségeket a •Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Peter Harborne, Nagy-Britannia és Észak-Ír- ország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly miniszterelnök és kísérete szerda este Londonba érkezett. A magyar kormány különgépe helyi idő szerint 18 órakor szállt le. A Heathrow repülőtéren Grósz Károlyt és a kíséretében lévő személyiségeket David Mellor külügyi államtitkár üdvözölte, majd szálláshelyükre kísérte a brit kormány magyar vendégeit. A hivatalos program csütörtökön reggel kezdődik. Befejeződött a bérreform-tanácskozás Tegnap Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban befejeződött az a háromnapos tanácskozás, amelyen neves közgazdászok, vállalati vezetők és társadalmi szervezetek képviselői vitatták meg a bérreform kérdéseit. A konferencia tapasztalatait Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Bérreform Titkárságának tagja összegezte. Elmondta: a konferencián arra a megállapításra jutottak, hogy a bérreform megvalósítása társadalmi, gazdasági és politikai okokból egyaránt indokolt. Halaszthatatlanná teszi a gazdaságban tapasztalható teljesítmény hiány, s ezzel ösz- szefüggésben az érdekeltség hiánya, az egyre nehezedő megélhetés, a bérarányok eltorzulása, s a mindezekből adódó társadalmi feszültség. A tanácskozás megerősítette annak a távlati bérreform-koncepciónak a fő irányait, amelyet az ÁBMH mellett működő Bérreform Titkárság dolgozott ki. Eszerint az állami bérpolitika funkciója a gazdaságilag racionális és egyben társadalmilag méltányos bérszínvonal és bérarányok kialakítása kell hogy legyen. A konferencia vitájának egyik legsarkalatosabb pontja az volt, hogy a bérpolitika és a bérmechanizmus megújítása nélkül a stabilizációs és kibontakozási program nem valósítható meg. A jelenlegi központi korlátozó bérszabályozás helyett minél előbb a bérek olyan szabályozását kell kialakítani, amely vállalaton belül lehetővé teszi a teljesítmények megfelelő ösztönzését. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérreform csak egy átfogó reformfolyamat részeként valósítható meg. Alapvető feltétel a gazdasági mechanizmus olyan általános reformja, amelyben a vállalati magatartást elsődlegesen a piaci környezet és nem a költség- vetés, illetve az állami irányítás által teremtett adminisztratív kényszer határozza meg. E reformfolyamaton belül alapvető fontosságú olyan tulajdonosi, vagyoni érdekeltség létrehozása, amely visszafogja a béremelésre irányuló munkavállalói törekvéseket. A bérreform nem függetleníthető a politikai intézményrendszer reformjától sem — hangsúlyozták a felszólalók. Amennyiben a béreket a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei, valamint az állam közti tárgyalásokon kívánjuk meghatározni, ehhez olyan érdekvédelmi intézményekre van szükség, amelyek megfelelő hatékonysággal képesek tagságuk érdekéit kifejezni és érvényre juttatni. Az ilyen irányú változások már tapasztalhatók — a szakszervezeteken belül is megkezdődött egy megújulási folyamat —, mindez azonban még korántsem kielégítő. Ugyanakkor az intézményes érdekképviseleteknek megfelelő mozgástérre is szükségük van. Eles vita alakult ki a szociálpolitika és a teljesít- rhénvösztönzés kapcsolatáról. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy az ösztönzés nem állítható szembe az állam szociális szerepvállalásával, azaz a költségvetés társadalmi juttatásokra fordított része nem csökkenthető a bérreformra való hivatkozással. Egyetértés volt viszont abban, hogy a jelenlegi csökkenő reálbérek mellett különösen aktuális a minimális bér állami meghatározásánál az inflációt is figyelembe venni. Általában eldöntendő kérdés — mutattak rá a felszólalók —, hogy a jövőben milyen kapcsolat legyen a bérek és a szociálpolitika között a megélhetés biztosításában, a munkaerő újratermelésének folyamatában. Nagy vita volt a bérszabályozás liberalizálása és az infláció összefüggéseiről. Egyes résztvevők hangsúlyozták, hogy a jelenlegi infláció sem béreredetű, hanem a korábbi túlzott beruházásokból, az exportkényszerből és gazdasági struktúránkból fakad. Ebből következően a teljesítmények növelését célzó szabadabb bérgazdálkodás sem vezethetne önmagában az infláció lényeges felgyorsulásához. Mások szerint viszont a bérek növekedése jelentős mértékben felgyorsítaná az amúgy is gyors ütemű inflációt. Eltérő vélemények hangzottak el a jelenlegi bérkülönbségek megítélésével kapcsolatban is. A felszólalók többsége azon az állásponton volt, hogy a jelenlegi bérarányok túlzottan szűk lehetőséget adnak a teljesítmények lehetséges mennyiségi és minőségi különbségeinek kifejezésére. A tanácskozás tapasztalatait a kormányszervek a bérreform kidolgozásakor tanulmányozzák. A konferencia vitaanyagát rövidesen nyomtatásban közzéteszik. Nehezebb a pályakezdők elhelyezkedése A megoldás lehetőségeiről tárgyalt a kaposvári tanács vb A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének tapaszta- latallról, illetve Idei lehetőségeiről tárgyalt tegnap a Kaposvári Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztésből és a hozzászólásokból kitűnt: e gondok a megyeszékhelyen és környékén nem olyan feszítőek, mint az ország más részein. Ám az is igaz, hogy több a feszültség, a munkát keresők száma gyorsabban nő, mint az elhelyezkedési lehetőségeké. Helyenként munkaerő- túlkínálat alakult ki, máshol egész szolgáltatási és iparágak krónikus létszámhiánynyal küzdenek. Túlképzés van a divatos szakmákban. Továbbra is csekély Viszont a szakmunkástanulás'i hajlandóság egyebek között egy sor építő-, valamint textil- és ruhaipari szakmában. Hogy a gondok nem olyan feszítőek, elsősorban azt jelenti, hogy megélhetési nehézségei egy fiatalnak sem lehetnek, munka mindenkinek jut. Más kérdés, hogy ezt megfelelőnek tartják-e, s még inkább, hogy a lehetőségek találkoznak-« a gyakran túlzó szülői reményekkel. A lehetőségeket megmutató pályaválasztási tanácsadás ellenére sokan évekig dédelgetnek illúzió- kait, amélyek az érettségi után egycsapásra eloszlatnak. Sokan családi tragédiaként élik meg, ha a remélt értelmiségi pálya helyett fizikai munka jut. A legnagyobb feszültségek az idén is a gimnázium után továbbtanulni nem tudók körében lesznek. A városban várhatóan elhelyezkedni szándékozó 170 fiatalnak a vállalatok 29 munkahelyet ajánlottak fel. A többiek betanított munkák vagy szakmatanulás között választhatnak. A vitában elhangzott: né- mli ellentmondást is rejt, hogy miközben az érettségizettek elhelyezkedése a legnagyobb gond, növelni kívánjuk a gimnáziumban továbbtanulók arányát. A dilemma abban áll, hogy a megyének szüksége van több felsőfokú végzettségű szakemberre, s ehhez, valamint az úgynevezett demográfiai hullám levezetéséhez jó eszköznek látszik a gimnáziumi oktatás szélesítése. Másfelől Viszont a továbbtanulni nem tudók esetében ez csak elodázza a szakmatanulási és elhelyezkedési gondokat. Az utóbbi esetben az elhelyezkedést segítheti a szakmaként elismert falkul- táoiók körének bővítése. A szakközépiskolákban várhatóan végző 315 fiatalnak 114 álláslehetőséget kínálnak, s ebből 49 a szellemi munkakör. Elsősorban a közgazdasági és egészség- ügyi szakközépiskolában végzőiknek lesz nehéz megfelelő állást találniuk. •A megoldást' segítő lépésék között javasolja az előterjesztés olyan államközi szerződések kidolgozását, amelyek a külföldi munka- vállalást tennék lehetővé. Az elhelyezkedni nem tudóknak átképző tanfolyamokat szerveznek, emellett az általános iskolát végzettek számára részmunkaidős és bedolgozói tevékenységet keresnek. Az országos léptékű feladatok közé tartozik a foglalkoztatáspolitikai eszköz- és intézményrendszer fejlesztése, míg a helyiekhez a munkaerő-kereslethez rugalmasabban igazodó képzési szerkezet 'kialakítása. A Minisztertanács szerdai üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács előterjesztést vitatott meg a költség- vetési reform téziseiről. Jóváhagyta a munka irányára, szervezésére és ütemezésére vonatkozó javaslatokat. Tudomásul vette, hogy a pénzügyminiszter a munkálatok elvégzésére költségvetési reformbizottságot hozott létre. A kormány módosította a kiemelt üdülőhelyekről szóló jogszabályokat. Az új rendelkezések növelik a helyi tanácsok önállóságát. Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Elmondta: a kormány beható vitát folytatott a költségvetési reform tartalmáról, irányairól, várható kihatásairól. Rámutatott, hogy a stabilizációs és kibontakozási kormányprogrammal együtt az államháztartást is korszerűsíteni kell. A reform az új adórendszer bevezetésével — január elsejével — lényegében már megkezdődött. Most a tennivalók fontos része lesz az államháztartási bevételek és kiadásók újrarendezése: az állami költségvetés és a helyi önkormányzatok feladatainak és azok finanszírozásainak szabályozása; az államháztartás új szerkezeti és mérlegrendszerének kialakítása. Ugyancsak újra kell szabályozni az Országgyűlés, a Minisztertanács és a pénzügyminiszter államháztartással kapcsolatos jogait és kötelességéit. A költségvetési reform megvalósításánál folyamatosán vizsgálni, elemezni kell a változásók gazdasági- társadalm i hatásait. A munka előrehaladásától függően az Országgyűlés várhatóan ősszel kap tájékoztatást a főbb kormányzati elképzelésekről, de további időre, feltehetően még egy évre van szükség ahhoz, hogy a parlament elé kerülhessenek a főbb keretjogszabályok. A költségvetési reform végrehajtása természetesen nem köthető egy vagy két időponthoz. Üdülőhellyé nyilvánítás A kiemelt üdülőhelyekkel összefüggő kormányhatározatról szólva hangoztatta: a jogszabály-módosítás alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a helyi igazgatási szervek megnövékedett hatásköre a településfejlesztés e sajátos területén is megfelelően érvényesüljön. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az illetékes minisztérium döntése a kiemelt üdülőhellyé nyilvánítás során csupán a települések körének meghatározására terjedjen ki. A rendelet egyébként sZigorú feltételekhez köti, hogy egy- egy település mikor nyilvánítható üdülőhellyé. E feltételek közül kiemelésre kívánkozik az infrastruktúra megfelelő színvonala, az ellátottság kielégítő minősége. Fontos szempont, hogy a szolgáltatások zökkenőmentesen működjenek, jó legyen az élelmiszer-ellátás, s a településen legyen orvos, gyógyszertár, posta, telefon. Az általános feltételek mellett a rendelet körültekintően szabályozza azt is, hogy az idegenforgalmi, a sport, a kulturális és a történeti értékű centrumok üdülőhellyé nyilvánításához milyen további kikötések teljesítése szükséges. Vagyis általában növekszik az üdülőhellyé nyilvánítás jelentősége. Forgalmi adó » A kormányszóvivő foglalkozott azókkal a törekvésekkel js, amelyek az általános forgalmi adó sürgős módosítására irányulnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a kormány a korábbi álláspontját fenntartva, megerősítve, határozottan elutasít minden olyan javaslatot, (Folytatás a 2. oldalon) Hölégballonverseny a Balaton-parton Boglárlellén tegnap megkezdődött a VI. nemzetközi Kögáz- hőlégballonkupa. öt ország több mint nyolcvan versenyzője küzd a különböző díjakért. Tudósításunk a lap 7. oldalán olvasható
