Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
1988. május 31., kedd Somogyi Néplap SZÍNPOMPÁS ÜNNEP SIÓFOKON Gyermekzsivaj a zöld gyepen A Siófoki Bányász sporttelepén tegnap délelőtt, mintegy 1000 gyermek részvételével, először rendeztek a város óvodásainak közös, nagyszabású gyermeknapi ünnepséget. Az apróságok egymás kezét fogták, s kézszorításuk végigfutott a soron, jelképezve az együvétartozást. Az óvodánként felsorakozott gyerekek közösen, hangosan kiáltották világgá óvodájuk jelképét: a katicabogarat, a pillangót, az almát, a napraforgót. A bemutatkozás után a kicsik elözönlötték a zöld füvet. Kisebb és nagyobb köröket alakítottak, énekeltek, játszottak, zenére végezték a tornagyakorlatokat az óvónők példáját követve. Néhányan szavaltak, mesét mondtak. Elindult a gőzös, si-hu- zott a vonat Kanizsa felé, körbe-körbe, majd az aranykapun bújt át. Aztán meg: „ecc-pecc, kimehetsz”, sőt megérkezett a cirmos cica is... A kavargó gyermekforgatag elcsitult, amikor a csoportok készülődni kezdtek, hogy kis léggömb-szobrocskákkal röpítsék fel békevá- gyuk üzenetét a messzeségbe. Nagyobb lett az öröm, amikor a léggömböket útnak indították. Játék, jó.kedv, kacagás. Gyermekmosoly a verőfényes napsütésben. A végén pedig: galambrajok szárnyalása a kék ég felé. A látvány, a hangulat felejthetetlen. Különösen azoknak, akik még alig kezdték el életüket, s még nemigen értik, hogy vannak a világon ezerszámra olyan kispajtások, kik „éneklés közben is szomorúak, és játék közben sem vidámak”, s ésszel igazából még nem fogják fel, de dalolni már tudják: „minden nyelven egy a dal, énekelj velünk, nem kell több háború, béke kell nekünk !” Filmforgatáson ..A gyilkosok köztünk vannak" címmel amerikai—angol— magyar koprodukcióban filmet forgatnak Simon Wiesenthal életéről. A mauthauseni koncentrációs tábor egyik foglyát - — aki egész életét a fasizmus elleni harcnak szentelte — Ben Kingsley, a Gandhi-film főszereplője alakítja. A film rendezője Brian Gibson. Képünkön: Philip Franks és Ben Kingsley a rendezővel Kevés az ápolónő — az Egyesült Államokban Amerikai kórházi ápolónővérek és kongresszusi honatyák összefogtak: közös felhívásban követelik a kormánytól, hogy legalább egy évvel hosszabbítsa meg a külföldi nővérek tartózkodási engedélyét, a kórházi személyzet vészes csökkenésének ellensúlyozására. Az amerikaiak nem azért félnek megbetegedni, mert nem lehetnek biztosak abban, hogy jó ellátást kapnak a kórházban. A kezelés, az ellátás magas színvonalú, csak drága és egyre drágább lesz. Az Egyesült Államokban nincs olyan átfogó állami egészségügyi szolgálat, mint amilyen egyébként Európában is csak Nagy- Britanniában és a szocialista országokban létezik, úgy ahogy. A betegbiztosítást túlnyomórészt a magánbiztosítók intézik, de a díjak magasak, és állandó vita tárgya, hogy az esetleges kórházi, vagy járóbeteg-rendelési költségeket mennyiben fedezi a biztosító. Ha a beteg veszít a biztosítóval szemben, azt a zsebe bánja. Ehhez járul újabban a bizonytalanság: lesz-e elegendő nővér a drága pénzen megoperált betegek ápolására? Becslések szerint 300 ezer nővéri állás betöltetlen az Egyesült Államokban. Városonként eltérően 10-20 százalékos a hiány a kórházakban, miközben a „kereslet” — a betegek száma — nő az AIDS, a kábítószerek terjedése és az átlagéletkor növekedése miatt. Ebben a helyzetben 42 kongresszusi tag és a nővérek szervezetének közös levele tarthatatlannak minősíti, hogy ;csak az idén 2000 külföldi nővérnek, főként Fülöp-szigetiek- nek kell távozniuk az országból, hacsak a bevándorlási hivatal nem tér jobb belátásra. Persze hosszabb távon az amerikai nővérek is saját társadalmi tekintélyük és fizetésük növelését szeretnék elérni. Mostanában főleg a tapasztalt nővérek hagyják el a szakmát, túlhajszoltság, valamint az anyagi ösztönzés hiánya miatt. New Yorkban egy kezdő nővér kezdő fizetése 28 ezer dollár évente, másutt alacsonyabb. Ezt nem tartják a pályától elrémítően kevésnek, de azt már igen, hogy a fizetés még harminc évi gyakorlat után sem emelkedik évi 30 ezer dollár fölé. A bevándorlási hivatal általában az amerikai állások védelmére hivatkozva szigorú a vízumokkal. Ám a törvényhozók és a nővérek véleménye az, hogy ez esetben a bürokrácia enyhén szólva elmaradt a valóságtól. tek. Elég baj, hogy harmincöt év múltán még mindig ezen a sikeren kell rágódnunk.) Hogy napjainkban hogyan kell focizni, arról a világ- válogatott tagjai tartottak „előadást” Piatini mester búcsújátékán. Igaz, ez a program most nem illeszkedett szervesen az MTV pluszba. Mert — talán sokan észrevették —: ez a műsor tíz nap alatt kialakította a maga állandó szerkezetét, amely szerint működni kívánt. Kezdődött ugye, minden A délelőttel, aztán következett a híradó a megfelelő világnyelveken, hogy jöhessen a Pumukli kalandjai. Valamilyen laza, lehetőleg jó régi, így olcsó film után pedig a délutáni folytatást várhatták a nézők. Ha tizenhat óra, akkor Pop plusz rock. Aztán a Birodalom rt, vagy a Gyilkosság meghirdetve, tehát egy újabb sorozat. Közben persze az összekötő szövegekben egy kis semleges csevegést is hallhattunk a stúdió állandó vendégeitől. Eltelt tehát a kísérleti adás tíz napja. Hogy milyen tanulságokat vonhat le a néző a kezdeményezésből? Elsőnek tálát az, hogy szükség van a televízió műsorszerkezetének megváltoztatására. Ehhez természetesen új emberek kellenek még akkor is, ha a most képernyőre kerültek zöme nem tudta elhitetni a nézőkkel, hogy eddig csakis őrá' vártunk. A harmadik pedig: nagyon résen kell lenniük a műsor készítőinek, hogy ne sablonokban gondolkozzanak. Igaz, erre a nézőknek is jobban kell ezentúl vigyázniuk. Varga István A Magyar Televíziónak nagy ötlete támadt. Bár a múlt héten már érintettük — jobbára nyelvészeti szempontból — az MTV plusz című adást, most, hogy vége a tíz napon át rendületlenül tartó műsornak, már van rálátásunk az adás készítőinek elképzeléseire. Kétségtelen, hogy az MTV pluszt egy nézőktől jövő — tehát alulról építkező — közös igény hozta létre. A televíziónk másfél csatornája ugyanis már nem volt képes eleget tenni azoknak a magas fokú követelményeknek, amelyek a nem televíziós szórakozás számos területén érvényesülnek. E kihívásra válaszolt az MTV plusz. A műsor készítői azonban jól tudják: a nézők bizalmát csak új emberekkel lehet megszerezni. Így hát több fiatal műsorvezetőt láttunk az elmúlt tíz nap alatt, mint annak előtte tíz évig. Ezek mégsem hoztak mindig észrevehető minőségi változást. A műsorvezetés és a riporterkedés ugyanis hosszas és elmélyült felkészülést igényel, ráadásul az első szereplések lámpalázzal járnak. Így van ez még akkor is, ha a látszólagos kötetlenség hanyag pózába kényszerítik magukat a riporterek. Ennek ellenére azt' állíthatjuk, hogy a személyi feltételek nem hiányoztak egy jó program elkészítéséhez. Neves vendégeket sikerült megnyernie a szerkesztőknek. Puskás öcsi, az aranycsapat népszerű tagja például egyenesen Spanyolországból érkezett, hogy részt vehessen a műsorban, amelyben természetesen a híres 6-3-as, angolok elleni találkozó képei is újra leperegMegycszerte folynak az általános iskolások társastánc tanfolyamai. Képünkön Szép Elemér tánc- és illemtanár figyeli osztopáni tanítványait ^ V • \ A tavasz elérkeztévcl mind több fiatal keresi fel a Heves megyei Makiár sportrepülőterét. Ejtőernyősök, vitorlázó és motoros repülőnövendékek hódolnak szenvedélyüknek, amit az MHSZ Heves Megyei Repülő és Ejtőernyős Klubja tesz lehetővé számukra '■ (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) FALUNAP KAPOSMÉRÖBEN A legapróbbak sikere Gyermek néptáncosok versenye Karódon Táncban kipirult arcocskáját tenyerébe rejtve ugrott le a pódiumról Kántor Éva. Büszke tartással, mezítlábasán szaporázott utána párja, Bogdán Gergő is, a Somogyi Aprók legifjabbika. Karádon a gyermek néptáncszólisták és kamaracsoportok Somogy megyei versenyén ők nyerték a Junior-díj at. A népművészet mesterének, Horváth János karádi néptáncosnak az emléke előtt tisztelgő találkozón kicsinek bizonyult a ruhagyár kultúrterme. S bár a rendezők még az ajtót, ablakokat is leszedték, hogy többen lássák a hetven produkciót, mégis sokan kinnrekedtek a park árnyat adó hűvösében. Eredetileg úgy tervezték, hogy az új kulturházat avatják majd ezzel az eseménynyel, de az építtetők legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült tervezett időre átadni a kultúra tágas otthonát. A kényszermegoldás, a mostoha körülmények ellenére magas színvonalú, és országosan is kiemelkedő versenynek lehettek tanúi a szülők, pedagógusok, a táncművészet szakemberei. Különösen értékes produkciókat láthattunk a kaposvári Latinca Művelődési Központ támogatásában működő Somogyi Apróktól Németh Agnes vezetésével, a barcsi 1. Számú Általános Iskola Kis Boróka együttesének tagjaitól — Németh Margit; a balatonszentgyörgyi Kis- Balaton utánpótlás csoportjától — Tolnai Lászlóné; a buzsáki hagyományőrzőktől — Buzsáki Istvánné; a Lelle, valamint a Szelence balatonlellei együttesektől — Szabó Zsolt; a karádi és andocsi gyermekcsoporttól — Pajorné Hegedűs Mária és Pajor János; valamint a somogyjádi gyermekcsoporttól Bőgős Lászlóné irányításával. A somogyjádiak produkciója külön is említést érdemel, mert a koreográfiái munka mellett figyelembe vette a tánc érzelmeket gerjesztő és közvetítő szerepét is. Utolsóként fellépő együttesük előadásában megcsillant a humor, mely felélénkítette a kora délutáni órákra elpilledt közönséget. Az említett együttesek vezetőit a zsűri pedagógiai díjjal jutalmazta. Hangsúlyozva, hogy a néptáncoktatás hagyományápoló és közösségteremtő ereje ezekben a csoportokban példaadóan mutatkozott meg. Döntésük alapján első díjat nyert szóló leány kategóriában Fucskán Diána (Somogyi Aprók), szóló fiúban Lutor Zoltán (Lelle táncegyüttes), Balázs Tamás (Somogyi Aprók), vegyespáros kategóriában Végh Petra és Kovács Arnold (Somogyi Aprók). A hagyományőrző kategóriában a buzsákiak, a kamaratánc kategóriában a Kis- Balaton utánpótlás csoportja lett az első, A viseleti díjat a Somogyi Apróknak ítélték oda. V. Â. A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola diákjai igen csak korán keltek szombaton, hiszen reggel hétkor már Kaposmérőben ébresztették dobpergéssel, vidám muzsikával a falu lakóit, jelezve, hogy a mai nap, kicsit más, mint a többi. Második alkalommal rendezték meg Mérőben a falunapot. A szervezők — a művelődési ház, a KISZ-bi- zottság és a lakóterületi ifjúsági bizottság — egésznapos vígságra hívták a falu apraját-nagvját. A délelőtt gyermeknapi megemlékezéssel indult, majd 31 kisdobos és 60 úttörő tett fogadalmat az ünnepélyes avatáson. A művelődési házban egésznapos filmvetítés várta az érdeklődőket. S aki megunta már a benti ücsörgést, adnak csak néhány lépést kellett tennie, hogy színvonalas sporteseményekben gyönyörködhessék. A futballpályán 18 férfi- és négy női csapat mérte össze tudását. A szoros küzdelemben végül is a SZÜV és a nyomda focistái bizonyultak a legjobbnak, akiknek az izzasztó futkosás után igencsak jólesett a friss üdítő. Ételben, italban nem volt hiány a mérői főtéren, sokan hiányolták viszont a vásári árusokat. — Ki tudja miért, nem érte meg az árusoknak eljönni. Pedig rengeteg itt a gyerek, s mind azért nyafog, hogy vegyenek neki valamit. Így csak léggömböt, nyalókát, csokoládét lehet nekik vásárolni — mondja Pék Józsefné, aki öt unokájával érkezett a Somogy néptáncegyüttes bemutatójára. Míg az asszony a dél-dunántúli, szatmári táncokban gyönyörködik, az unokák a fagylaltozónál állnak sorba. A tikkasztó melegben sokan keresik fel a jégbüfét. Csak a céllövöldés bosszankodhat: nem sokan kísérleteznek a szerencsével, inkább a biztosabb lacikonyha felé viszik útjukat. S ha már tele a has, bámészkodásra is jut idő. Látnivalóban'pedig nincs hiány. A csinos táncos lányok után erős fiúk lépnek a színpadra. A Latinca Sándor művelődési ház karate- bemutatójánál már csak az ifjúsági színpad előadásának, a Botcsinálta doktornak volt nagyobb a sikere. A programok szüneteiben rég nem látott ismerősökkel, rokonokkal találkozhatott az ember. Sokan eljöttek körülnézni, s a legtöbben itt is maradtak. — Beszélgetnek, nézelődnek, jól érzik magukat — mondja egy fiatal házaspár, míg gyermekükkel a könyvsátor kínálatát nézegetik. A Sicc kalandjai mellett döntenek. — Ha hazaérünk, majd elolvasom neked — ígéri az apuka, míg az árnyékba ballag. Az öreg fák hűs lombjai alatt nehéz már helyet találni. A falu legidősebb lakói gyűltek ide össze, távol az egész nap szóló zenétől, hogy ők is részesei legyenek az ünnepnek. ^ H. É I I TV-HÉZÓ ~ ÚJ ARCOK
