Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
Somogyi Néplap 1988. május 28., szombat PVFD MriÉ ITlf vf X ILKlVlj^ KJCulVl>lLIV .4^ y -KÖRJÁTÉK NAPSÜTÉSBEN CSODASZER A FOCI Már melegen süt a nap, ilyenkor varázsszer a foci! Előkerül a labda, és kezdődhet a vidám játék. Most olyan játékot ajánlok nektek, amelyekben a főszerep a labdáé. Labdafogó A játékvezető állítson ösz- sze két egyforma erősségű csapatot. A két csapat tagjai egymással szemben, körülbelül húsz méter távolságra, arcvonalban álljanak föl. Az egyik csapat minden tagjánál legyen egy-egy labda. A játékvezető sípjelére a két csapat tagjainak helyet kell cserélniük — úgy, hogy a helycsere közben azok, Fészekhagyók, fészeklakók Amikor a tojásban növekvő madárfióka már kellőképpen megerősödött és úgy érzi, hogy eljött a nagy pillanat, belülről kopogtatni kezdi a tojás héját, majd fáradságos munkával kibújik belőle. Az anyai test melegétől a puha tollak közé ágyazva hamar megszáradnak a pihés vagy csupasz apróságok. Eddig legtöbb madárfajunknál azonos „menetrend” szerint zajlik minden. Attól a pillanattól kezdve azonban, amikor a" fiókák a kelést követően teljesen megszáradnak, egészen eltérően viselkedhetnek. Ennek megfelelően két nagy csoportot szoktunk megkülönböztetni : a fészekhagyókat és a fészeklakókat. Az előbbiek, nevüknek megfelelően, csak nagyon rövid ideig, legfölKiss Benedek Halászok — Hol jártatok, halászok? — Nem ott, hol a vadászok! — És a víz ma mit adott? — Csak mit mindig is szokott ! — Fogtatok-e keszeget? — Nem keveset — százhetet! Hát angolna, harcsa, ponty ? Süllyed tőlük a hajónk! — Főzitek vagy sütitek? — Eladjuk, ha veszitek, marad úgyis még elég! Teli lesz tepsi, fazék. — Jobb az őzcomto, halászok ! — Ilyet csak egy vadász mond, vagy ki hasonló oktond! Mi halat, hálót, horgot becsülünk, s ha van halunk, fütyörészünk s — hallgatunk! jebb néhány óráig maradnak a fészekben, utána, anyjuk vezetésével eleinte a közelben, később a távolabbi környéken kóborolnak. A fácánnál, amely úgynevezett poligám madár, tehát nem él párosával, a tyúk vezetgeti a csibéket, a fogoly esetében viszont, ahol kakas és tyúk példás családi életet él, mindkét madár egyformán vigyáz az apróságokra. Ha veszély közeledik, egyikük törött szárnyúnak tetteti magát és úgy próbálja magára vonni a figyelmet, míg párja sietve szalad a csibékkel, hogy biztonságosabb helyet keressen számukra. A fácán- vagy fogolycsibék, a gulipán és a széki lile fiókái, de az éppen kikelt sárgapihés kiskacsák is maguk keresik táplálékukat. Csipkednek a földön mászkáló hangyák, tücskök után, az apró récék pedig olyan ügyesen szürcsölgetnek a vízben, mintha ki tudja mióta gyakorolták volna. A tapasztalt öregek persze mindenütt segítik őket, a tyúkfélék még kapargálnak is, hogy a kicsinyek minél biztosabban táplálékhoz jussanak. Merőben más a helyzet az úgynevezett fészeklakó madaraknál: a tojásból kikelt fiókák eleinte teljesen magatehetetlenek. Amíg egy fácáncsibe, ha anyját történetesen elvesztette, gyakorlatilag is képes arra, hogy „megálljon apró lábain”, ugyanerre a fészekben ülő hatalmas sasfiókák, gólyák vagy gémek teljesen képtelenek. Az apró énekesek, rigók, poszáták általában 12- 14 napig maradnak a fészekben. Ezalatt csaknem teljesen kifejlődnek és bár rendszerint nem tudnak még tökéletesen repülni, amikor a fészket elhagyják, ez már csak napok, helyesebben szárny- és farktollaik megerősödésétől függ. Szüleik azonban még ekkor is jó néhány napig etetik őket. Jóval több időt töltenek el a fészekben a különböző ragadozók fiókái. A nálunk is honos réti sas a kikelés után csaknem három hónapot tölt a hatalmas, gallyakból készült fészekben, és nagyon sok szárnypróbálgatás előzi meg azt a pillanatot, amikor először rugaszkodhat neki a végtelen messzeségnek. Az Európa déli felén helyenként még ma is fészkelő fakó keselyű ezen is túltesz. A rendszerint sziklapárkányon épült fészekben a fióka 120-130 napig nevelődik, s még kirepülés után is hosszú hetekig az öregek gondozására szorul. akiknél labda van, lábbal gurítják maguk előtt a labdát. A másik csapat tagjai igyekeznek egy-egy labdát megszerezni. Az a csapat nyer, amelynek a tagjai a megszerzett, illetve a megtartott labdával előbb érkeznek a másik oldalra, vagyis az ellenfél előbbi helyére. Tanácsos még a játék kezdete előtt — a későbbi viták elkerülése végett — a fennállás határvonalát meghúzni. Terpeszfoci A játékosok terpeszállásban kört alkotnak. Az egyik gyerek kezében labda van. Ha sikerül úgy gurítania a labdát, hogy az valamelyik társának a lába között haladjon át, egy pontot kap. Az győz, aki több gólt „lő”. Zűrös foci Osszátok a játékosokat két csoportra! Jelöljetek ki két kapuval egy pályát, s mindkét csapat kapjon egy-egy labdát. Feladat: a saját labdát bejuttatni az ellenfél kapujába, és közben vigyázni kell arra is, hogy az ellenfél ne rúgjon gólt. Mindkét labdára a labdarúgás szabályai érvényesek. Húzd a labdát! Alakítsatok két csoportot, és jelöljetek ki két, öt-tíz méter hosszúságú pályát. A csapatok álljanak a rajtvonal mögé. Sípszóra elindulnak az első játékosok. Feladat: a menetiránynak háttal ugrókötéllel (a két végénél fogva) egy-egy labdát kell ■ elvontatniuk a pálya végéig és ivssza. Az a csapat győz, amelyiknek a játékosai rövidebb idő alatt teljesítik a feladatot. Nyári olvasmányok GÉZENGÚZOK A BALATONNÁL A gézengúzokat bizonyára már jól ismered Rónaszegi Miklós egyéb könyveiből. Hárman vannak, Tercsi, Karcsi és Berci. Most újabb kalandokban vesznek részt, sok rejtélyes bonyodalom és sok-sok vidám nevetés kíséri balatoni útjukat. Berci Tihanyban élő nagymamájához igyekeznek, és már a vonaton is furcsa figurákba ütköznek. Megismerkednek az öreg Gyalog Bendegúz- zal, aki ellopja a történetben fontos szerepet játszó horgászbotot. A továbbiakban Tercsi apját vélik felbukkanni a büféskocsiban, farmerban és flanel ingben. Gyanújuk valósággá válik — valóban Szekeres papa volt a titokzatos, napszemüveges „huligán”, s azért utazott kislánya után, hogy nagy ötletével gyermeke életét színesebbé tegye. Az izgalmas történet még csak ezután kezdődik. Megismerjük a Fekete Kéz aláírásé fenyegető, ám igen rejtélyes üzeneteket, valamint az eredményes nyomozás vezetőjét, a mesterdetektív Tóbiás bácsit. Krikszkraksz Kelemen, a kéményseprő Krikszkraksz Kelemen a ruhásszekrény oldalára ragasztott rajzpapír felső szélén lakott, és szörnyen unatkozott mindaddig, amíg Aprómanó alá nem firkantott egy háztetőt meg egy kéményt. — INini, egy kéményseprő! — csapta össze a kezét Aprómanó édesanyja. Es csakugyan, Krikszkraksz, Kelemen egyszeriben Kormosképű Kelemenné változott. A ruhája is kormos volt meg a karikanyelű szőrseprű is a vállán, sőt még u papucsa is. Es ettől kezdve nem unatkozott Kelemen. Igenám, de egyszer csak a körbe-karfás létralábú széken találta magát, és. nagyon elszomorodott, mert hiába nyújtózkodott, egyetlen kéményt lsem ért el a seprűje. — Kérlek, rajzolj vissza a háztetőre — szerette volna mondani. Csak szerette volna, mert beszélni, bizony, még nem tudott. De szerencsére Aprómanó rajzolt egy kétkéméyes hajót is, és persze beleültette Kormos- képű Kelement. Hű, örült ám; még a hullámoktól sem félt, pedig azok még a fedélzetre is fölcsaptak! — Nini, egy tengerész, egy valóságos kapitány! — csapta össze megint a kezét Aprómanó édesanyja. — Nem vagyok tengerész, kéményseprő vagyok — akarta mondani Kelemen, de nem mondhatta, mert még mindig nem tudott beszélni. Ezért aztán hol mozdonyvezetőnek, hol lovaskatonának, hol meg fagylaltárusnak, sőt egyszer még óvónéninek is nézte Aprómanó édesanyja. Es így ment ez mindaddig, amíg Aprómanó nagycsoportos nem lett az óvodában. Mert képzeljétek, egyre szebb Kelemeneket rajzolt, olyanokat, hogy már meg is szólaltak. És akik hallották, többé nem gondoltak az elsőre, akinek egyszerűen csak Krikszkraksz volt a neve, és anyu csak ráfogta, hogy kéményseprő. Vallató Géza Lóugrásban B G T Z A u T O R G G T 1 A 1 A S U L N J S K 1 A 0 1 R O z A ü N A Á A N K A megszámozott öt négyzetben egy-egy keresztnevet rejtettünk el. A neveket lóugrásban kell megfejteni. Ha a megfejtett keresztnevek kezdőbetűit összeolvassátok, egy magyar költő vezetéknevét kapjátok eredményül. Ki az a költő? (A választ ellenőrizhetitek a 15. oldalon.) Pályázat A megyei úttörőelnökség és a Megyei Közművelődési Szakbizottság gyerekek részére hirdetet vers- és meseírási pályázatot. Mesét bármilyen témáról lehetett írni a vers pedig a békéről vagy az iskoláról szólhat; A pályázatra beérkezett verseket és meséket zsűri értékelte. A beérkezett pályaművek közül Gáspár Kinga (Kaposvár, Berzsenyi általános iskola) Gondolataim a békéről, az iskoláról című írását, Kilvinger Attila (a kaposvári Bartók általános iskola 5. osztályos tanulója) Te szép jégmadár és Pétidért Agnes (a kaposvári Bartók iskola 8. osztályos tanulója) Távolból nézlek téged című verdét külön kiemelte a zsűri. Valameny- nyi helyezett könyvutalványt és jutalmat kapott, Békét a világnak! Ne folyjon hiába az emberek vére Uralkodjon a világban mindenütt a béke Tanulhasson mindenki ki vágyik jóra, szépre, Zengjenek a kórusok, hirdessék: Béke! Béke! Nem gyönyörű ha a természet virágzik? Nem szép, ha a faág zölden pompázik? Vagy tán az a jobb ha a halál arat? Özveggyé teszi az élteset Es árvává a fiatalt. Pusztuljanak a fegyverek, a gyilkos szörnyetegekí Tőlük ne rettegjenek soha többé az emberek! A béke és szeretet vezesse a népeket! Védje meg az életet, hogy boldogok legyenek az emberek! Gáspár Kinga Távolból nézlek téged ... Távolból nézlek téged, Nincs más velem, csak emléked Mikor velem voltál, Felemeltél, velem játszottál Ha egész nap dolgoztál is Nem fáradtak karjaid Emeltél lankadatlan, fel magasba Együtt nevettünk a Napba S most távolból gondolok rád Vágyom vissza a jó apát Aki velem tréfált, sétált Megértett, e .csak ritkán dorgált. Pendert Agnes 8. c Te szép jégmadár Te szép jégmadár, A fészkedre szállj, Ott leled majd szerencséd, Te szép jégmadár. Te szép jégmadár, Három napja koplalsz már, Gyere hozzám befogadlak, Te szép jégmadár. Te szép jégmadár Ne félj tőlem, felnevellek, Megitatlak, megetetlek, Te szép jégmadár. Kilvinger Attila 5. c Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncszemeket helyes sorrendben fűzitek egymás mellé, Petőfi Sándor „Szülőföldemen” című verséből kaptak egy idézetet. Hogy szól az idézet? (A helyes választ megtaláljátok a 15. oldalon.)
