Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

2 Somogyi Néplap 1988. május 28., szombat Az utolsó simításokat vég­zik a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó sajtóközpont­jában, a tárgyalások meg­kezdése előtt rét szentelt a változatlanul meglévő „mélységes különb­ségeknek” is. Első helyre tet­te ezek között az emberi jo­gok és kapcsolatok felfogá­sát, de a regionális válságok ügyét is. Nyilatkozatai azt az érzést keltették politikai megfigyelőkben: elnöki kor­szaka méltó lezárásának te­kinti, de nem többnek moszkvai útját. S ehhez a dramaturgiához illő fordulat lenne, ha a csúcstalálkozóra látványosan befutna a de­cemberi szerződés í'atifikált okmánya, amelynek máskü­lönben már az elnök úti­poggyászában lenne a helye. 2. Hogyan látta a világ az MSZMP országos érte­kezletét? Világszerte óriási figyelem kísérte a Magyar Szocialista Mukáspárt országos értekez­letének eseményeit. Nem túl­zás: nagy horderejű, nemzet­közi jelentőségű eseményként számoltak be róla a szocia­lista országokban és_a nyu­gati sajtóban egyaránt. A vélemények megegyez­tek abban, hogy ami Buda­pesten az elmúlt hét végén történt, elvi jelentőségű és pozitív irányú. A létező szo­cializmus gazdasági és poli­tikai reformja, megújítása fontos állomásának fogták fel azt mind Keleten, mind Nyugaton. Politikusok küld­tek üdvözletei az új magyar vezetésnek, Mihail Gorba­csov elsőnek, és Ronald Reagan másnap. Szinte min­den lap elismerően írt a tanácskozás nyílt, őszinte, kritikus és demokratikus légköréről. Kádár János megnyitó be­szédét a korábbiakhoz képest újnak, kritikusabbnak ítél­ték, bár voltak olyanok is, akik a problémák nyíltabb felvázolását várták volna tő­le. Grósz Gároly és Pozsgay Imre felszólalása szinte min­den sajtójelentésben helyet kapott. Grósz Károly beszé­déből kiemelték a gazdasági helyzetből fakadó társadalmi feszültségek nyílt elemzését és vállalását. Pozsgay Imrét „a magyar reformgondolko­dás vezetőjeként” mutatták be egyes lapok, nagy elisme­rést keltett gondolatokban gazdag beszéde. A megújult párvezetés ösz- szetételét ugyancsak kedvező visszhang fogadta. Kádár Já­nos életútját méltatva, a nemzetközi sajtó úgy látta, új beosztása gesztus eddigi és történelminek minősíthe­tő érdemei elismerésére. Az új főtitkár személyét Gorba- csovval vetették össze: újí­tó szellemű, az új gondola­tokat támogató ember. Ki­emelték Pozsgay Imre és Nyers Rezső („a magyar gaz­dasági reform atyja”) bevá­lasztását a Politikai Bizott­ságba. „Remények, megúju­lás, pluralizmus” — ilyen címszavakkal foglalható ösz- sze a külföld értékelése, amely megegyezik a hazaival abban: új szakasz kezdődött a szocialista Magyarország életében ezzel a tanácsko­zással. Kaszab Zsuzsa ezer sebesült nyolc év alatt. — Fennállásának 25. évfor­dulóját ünnepeli az Afrikai Egységszervezet Addis Abe- bában: a mérleg na*n csak pozitív. — Reagan amerikai elnök elindul a moszkvai csúcstalálkozóra, négynapos helsinki tartózkodást iktatva közbe. CSÜTÖRTÖK 50 ezer vietnami katona idei' távozásáról állapodott meg Vietnam és Kambodzsa. — A tervezettnél hosszabb vita után elfogadják az új szövetkezeti törvény a szov­jet legfelsőbb tanácsban, a szövetkezeteket az állami szektorral azonos jogok ille­tik meg ezután a Szovjet­unióban. — Nyilvánosságra hozták az SZKP júniusi páxtértekezletének irányel­veit, fontos reformjavasla­■ tokkal a politikai intézmény- rendszer területén is. PÉNTEK Végéhez közeledik a wa­shingtoni rakétaszerződés ratifikációs vitája az ameri­kai szenátusban, a jobbol­dal ellenállása megtört. — A szíriai erők a három hete tartó síita belharc felszámo­lására bevonultak Bejrút dé­li külvárosába. 1. Mi várható a moszk­vai csúcson? Két nappal a csúcstalálko­zó előtt feladták álláspontju­kat az amerikai szenátusban azok, akik foggal-körömmel ellenezték eddig a decembe­ri rakétaszerződés jóváha­gyását. A szenátus jelentős kiegészítést fűzött' továbbá hozzá : beleegyezése nélkül nem lehet egyedi módon „át­értelmezni” a szerződéseket a jövőben. Ezentúl senki, még az elnök sem tulajdoníthat olyan tartalmat ezeknek, amely korábban nem szere­pelt a kormányzat előter­jesztésében. Elhárult ugyan a ratifiká­lás sok akadálya, de ez Reagan elnök és Gorbacsov pártfőtitkár negyedik csúcs- találkozóján mégsem hoz a jelek szerint jelentős új ered­ményeket a leszerelési té­mákban. Moszkvában mosta kétoldalú kapcsolatok javí­tását, ezen belül — mint Petrovszkij külügyminisz­ter-helyettes mondta — a „kapcsolatok demilitarizálá- sát” remélik: szeretnének előbbre lépni a regionális konfliktusok kezelésében és megoldásában, valamint az emberi jogokról folytatott vi­tában. Azt eleve elkönyvelték, hogy nem kerül tető alá még a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésről szóló megállapodás. Fő tár­gyalási témának a rakéta­védelmi (ABM) szerződés megerősítését, a tengeri és légi cirkálórakéták ellenőr­zése problémáját tekintik, valamint egyéb leszerelési kérdéseket (köztük a kísér­leti atomrobbantások ellen­őrző módszereiben történő •megegyezést). — A szovjet vezetés a csúcstalálkozó lét­rejöttét, Reagan Moszkvába utazását mindenképpen az új politikai gondolkodásmód győzelmeként értékeli. Reagan elnök elutazása előtt a kétoldalú kapcsolatok hosszútávú javításának re­ményéről szólt, de nagy te­A thaiföldi kormányfő programja (Folytatás az 1. oldalról) válaszolva Frem Tinszula- nonda elismeréssel szólt ar­ról a szívélyes fogadtatásról, amelyben magyarországi lá­togatása során részesítették. A két ország közötti par­lamenti kapcsolatok erősíté­sét mindkét fél szorgalmaz­ta, mivel a törvényhozó tes­tületek fejlődő kontaktusai jó háttérül szolgálnak Ma­gyarország és Thaiföld gaz­dagodó politikai és gazdasá­gi együttműködéséhez is. Különösen tevékeny szere­pet tölthetnék be a kapcso­latépítésben a parlamenti bizottságok. A nemzetközi helyzet ala­kulását áttekintve kölcsönö­sen üdvözölték az új lendü­letet vett szovjet—amerikai párbeszédet, s kifejezték: nagy várakozással tekinte­nek a moszkvai csúcstalálko­zó elé. A délkelet-ázsiai tér­ség helyzetét értékelve Prem Tinszulanonda kedvezőnek ítélte, hogy — nem kis mér­tékben az afganisztáni hely­zet rendezéséről kötött meg­állapodások hatására — minden érintett fél, köztük a két nagyhatalom is gon­dosabban vizsgálja a kam­bodzsai kérdést. Sarlós Ist­ván hangoztatta: hazánk ér­dekelt a probléma tárgyalá­sok útján történő megoldá­sában, ami magában foglal­ja a külföldi csapatok kivo­nását is. A thaiföldi miniszterelnök tegnapi hivatalos programját városnézés egészítette ki. A kormányfő és kísérete dél­előtt a belvárosban tett rö­vid sétát vendéglátói társa­ságában, majd a magyar ve­zetőkkel folytatott megbe­széléseket követően, a dél­utáni órákban megtekintette a Skála Budapest Nagyáru­ház választékát, és néhány megállónyi szakaszon utazott a metró kelet—nyugati vo­nalán. * * * Délután a thaiföldi vendé­gek szállásán aláírták az 1984-ben Bangkokban meg­kötött kormányközi műsza­ki-tudományos együttműkö­dést megállapodás végrehaj­tásáról intézkedő munka- programot. A három évre szóló dokumentum alapján az együttműködés főbb te­rületei közé tartozik az energetika, a közlekedés, az egészségügy, a mezőgazda­ság és a gyógyszeripar. A munkaprogram többek kö­zött előirányozza szakértők kölcsönös cseréjét, thaiföldi szakemberek magyarorszá­gi posztgraduális képzését, a közös kutatásokat, illetve a tudományos eredmények cseréjét. A dokumentumot Székács Imre, a TESCO ve­zérigazgatója és Szavanit Kongsziri nagykövet látta el kézjegyével. Prem Tinszulanonda este Grósz Károly társaságában megtekintette az Állami Né­pi Együttes műsorát a tár­sulat székházában. hét Az amerikai szenátus ratifikálta a középhatótávolságú rakétaszerződést Az amerikai szenátus teg­nap, közép-európai idő sze­rint a késő esti órákban ha­talmas többséggel megsza­vazta a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök ra­tifikálásáról szóló törvény- tervezetet, ezzel — az ame­rikai alkotmányban foglalt megfogalmazás szerint — „tanácsát és beleegyezését”. adta ahhoz, hogy a szerző­dés törvényerőre emelked­jék. A szavazás eredménye 93:5 volt. Ezzel elhárultak LaDzarta az utolsó akadályok is az elől, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai csúcstalálkozója idején ki­cseréljék a szerződés ratifi­kációs okmányait, amennyi­ben azt addig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége is jóváhagyja. A ratifikációs okmányok cse­Hamis híresztelések JELENTÉS A BELENEI BÖRTÖNBŐL Hamisnak bizonyultak azok a híresztelések, ame­lyek szerint 1985-től kezdve sok száz bolgár mohame­dánt, akik nem voltak haj­landóak nevüket megváltoz­tatni és bolgár nevet föl­venni, ítélet nélkül a Belene környékén található börtön­be zártak. (A börtön Pleven városától észak, északkelet­re, a Dunánál található.) El­terjedtek olyan álhírek is, miszerint sokuk holttestét a Dunában látták. A Nemzet­közi Amnesztia Szervezet és a helsinki értekezlet aján­lásai teljesítésének megfi­gyelésére alakult amerikai bizottság fenti állításait cá­folták meg ez év február vé­gén hetven Szófiába akkre­ditált külföldi diplomata és újságíró előtt, akik elláto­gattak az említett börtönbe. Köztük volt Üneb Ceviköz, Törökország szófiai nagykö­vetségének tanácsosa is. A megfigyelők lehetőséget kap­tak arra, hogy megismerked­jenek az elítéltek élet- és munkakörülményeivel, va­lamint felkereshettek né­hány rabot a cellájában és ott beszélhettek velük. — Ebben a börtönben nin­csenek politikai foglyok — jelentette ki a diplomaták és az újságírók előtt Petar Vinarov százados, a börtön parancsnoka. — Itt olyan foglyok töltik büntetésüket, akiket erőszakos és gazdasá­gi bűncselekmények miatt ítéltek 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetésre. A börtön elítéltjei, szám szerint 537-en, első bünteté­süket töltik. Az ítélet szerint jogukban áll, hogy munkát végezzenek, és két, a bör­tönben ledolgozott nap után büntetésük három nappal lesz rövidebb. A rabok tár­sadalmilag hasznos munká­val történő átnevelését 1919- ben határozták el és Vezet­ték be Bulgáriában, magya­rázta a börtön igazgató- helyettese, Zdravko Dimit­rov. A múlt évben ennek a törvénynek az alapján körül­belül ezer elítélt szabadult ki büntetésének letöltése előtt. Az elítéltek a szigeten me­zőgazdasági és ipari üzem­egységekben dolgoznak, a munkahét hatnapos, a mun­kanap nyolcórás. Ha a nor­mát 100 százalékra teljesítik az elítéltek, a munkabér 20 százalékát kapják meg. Ez a norma azonos az ország más vállalatainál érvényes nor­mával. Ha a tervet túltelje­sítik, a munkabér akár 80 százalékát is megkaphatják. Nyolc, munkával eltöltött hó­nap után az elítéltek két hét fizetés nélküli szabadságra jogosultak, amelyet a börtön területén kell eltölteniük. Azok pedig, akik különösen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, évente ötnapos fizetett jutalomszabadságra hazautazhatnak. A múlt év­ben több mint száz elítélt kapott ilyen módon eltávo­zást és tölthette szabadságát hozzátartozói körében. A diplomaták és újságírók által felkeresett rabok közül senki sem hallott olyan mo­hamedán vallású elítéltről, aki azért töltötte volna bün­tetését, mert nem akarta a nevét megváltoztatni. (Sófia-Press — MTI-Press) íéjével életbe lép a szerző­dés, amely a nukleáris fegy­verkezés történetében elő­ször az ilyen fegyverek egy teljes osztályát szünteti meg. A szavazást több hónapos parlamenti vizsgálat és több mint egyhetes szenátusi vita előzte meg. A szenátus há­rom bizottsága foglalkozott a részletekkel, az amerikai kormány magas rangú tiszt­ségviselőit, katonai és poli­tikai szakértők tucatjait hall­gatták meg, egyedül a kor­mány képviselői mintegy 1300 kérdésre adtak választ. A bizottságokban és a sze­nátus vitájában a szélső- jobboldali konzervatív poli­tikusok egy kis csoportja ugyan obstrukciós eljárások­kal próbálta megakadályozni, vagy legalábbis lelassítani a döntést, de a törvényhozók túlnyomó többsége messze­menő támogatásával a kísér­leteket visszaverték. A jobb­oldali ellenállás vezére, Jes­se Helms szenátor az utolsó pillanatokig újabb és újabb módosító javaslatokat ter­jesztett elő — a szavazást közvetlenül megelőzően pél­dául azt javasolta, hogy ik­tassák törvénybe: az ameri­kai csapatokat ki kell vonni Nyugat-Európából, mert az új szerződéssel „életük súlyos veszélybe kerül”, — de ja­vaslatait egyértelműen eluta­sították. Helms kapott a sze­nátustól egy szépségflastro- mot annak fejében, hogy végül is feladta az obstrukci­ós módszereket: megszavaz­tak egy olyan módosító ja­vaslatot, amely a jövendő leszerelési tárgyalásokkal foglalkozik. Ezt a javaslatot azonban előzőleg a két párt vezetői alaposan megfésül­ték, így az nem tartalmaz semmiféle érdemleges köte­lezettséget az amerikai kor­mányzat számára s még jel­képes jelentősége sincs tu­lajdonképpen. kérdései Eseménykrónika (május 21-27.) SZOMBAT Nagy nemzetközi (és ha­zai) figyelem kíséri az MSZMP országos értekezle­tét. — Az azerbajdzsáni és örményországi nemzetiségi ellentétek és feszültség ki­alakulásában viselt felelős­ségük miatt leváltják a két köztársasági pártfőtitkárt. VASÄRNAP Befejeződik az MSZMP or­szágos értekezletének új fő­titkárválasztásával és a párt­vezetés alapos megújításá­val; mind a szocialista, mind a nyugati országokban igen pozitívan értékelik a de­mokratikus vitát és a veze­tés megújítását. — Sztrájkot tartanak a litvániai buszso­főrök; a Pravda arra emlé­keztet, hogy a gazdasági re­formokat nem mindenütt fo­gadják egyértelmű lelkese­déssel. HÉTFŐ Szovjet—thaiföldi tárgya­lások Moszkvában Rizskov és Tinszulanonda kormány­fők között. Szovjet vegyi- fegyver-szakértők a biza­lomerősítő intézkedések ke­retében brit vegyifegyver- gyárakat látogattak meg. KEDD Megnyílik à Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülé­se az új szövetkezeti tör­vény elfogadásának napi­rendjével, a törvény a szov­jet gazdasági átalakítás egyik fontos mozzanata. — Görög —török .külügyi megbeszé­lések kezdődtek a ciprusi rendezésről Athénban. SZERDA A katonai kiadások növe­léséről és a terhek arányo­sabb megosztásáról vitáznak a nyugat-európai tagorszá­gok az Egyesült Államokkal a NATO hadügyi tervező bi­zottsága tavaszi ülésén. — Hivatalos adatokat tesznek közzé a Szovjetunió afga­nisztáni veszteségeiről: 13 310 halott, több mint 35 Irina Rogyinceva, a Kreml múzeumainak igazgatója jelenlétében szent ereklyéket nyújtanak át a fegyvertárban a pravoszláv egyház képviselőinek Moszkvában. A töi- ténelmi emlékeket eddig az Uszpenszkij- és a Blagavescsenszkij-székcsegyházban őriz­ték. Balról a negyedik Vlagyimir metropolita, a moszkvai patriarchatus képviselője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom