Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
/ ✓ 1988. május 26., csütörtök Somogyi Néplap Tettekkel a megújulásért Sokszor elhangzott azokban a napokban, amikor az országos pártértekezlet tanácskozott, hogy szellemét és hangulatát a fordulat, a reform, a megújulás igenlése hatotta át. Ez visszhangot keliett a somogyi emberekben; megértették azt az igényt is, hogy a döntés után a tettek sorozatára van szükség. Ahogy a pártértekezleten is elhangzott: feladatainkat csak akkor tudjuk megoldani, ha minden párttag, minden állampolgár teszi a maga helyén, amit tennie kell. Enélkül elképzelhetetlen a pártmunka, a társadalmi szervezetek, mozgalmak tevékenységének továbbfejlesztése, a gazdaság már mutatkozó kezdeti eredményeinek állandósítása és további növelése. Akikkel munkatársaink beszélgettek, azok első érzéseiket és gondolataikat osztják meg az olvasókkal. Korszerűsíti termékeit a Finommechanikai Vállalat A jobb minőségért Molnár László kilencedik éve a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója. Nagyon megragadta, amit Grósz Károly mondott a pártértekezleten : csak a nyereséges, hasznot hozó tisztességes munka lehet az értékmérő. — Mi a Központi Bizottság július 2-i társadalmigazdasági kibontakozási programjának alapján fölmértük a gyár helyzetét, aztán átgondoltuk VII. ötéves tervi elképzeléseinket. Egy- egy ötéves tervben 40 százalékos fejlődési ütemet értünk el eddig, s ilyet terveztünk a mostaniban is. Ehhez már korábban kialakítottuk a megfelelő termékszerkezetet. A folyamatos fejlesztés még a következő ötéves terv elejére is megfelelő árualapot biztosít. Egy-két dolog azonban közbejött, így meg kellett vizsgálnunk a tavalyi szabályozóváltozások hatását. A nyolcszázalékos rubel- szorzó-csökkentés árbevétel-kiesést okozott volna. Csaknem száz százalékban exportra termel a vállalat, ebből nyolcvan százalékot tesz ki a rubelelszámolású export. — Sikerült kiegyenlíteni a hatást? —• Felülvizsgáltuk az elképzeléseinket, s azt tűztük célul, hogy a fejlődés üteme legyen nagyobb. Azért, hogy elérjük a korábbi bevételt. Szigorú intézkedésekkel évente mintegy 2 millió forint értékű anyagot takarítunk meg. Az importanyagokkal is takarékoskodunk, s amit lehet, igyekszünk mással pótolni. A pártértekezlet arra ösztönöz bennünket, hogy továbbra is ezen az úton járjunk. Növeltük a munka termelékenységét. A 10 százalékos normaemelés, amelyet összekötöttünk bérvisszatérítéssel, nagyon jó hatású. A korábbi kereseteket biztosítottuk, a dolgozó azonban tíz százalékkal többet akar keresni, így hatékonyabban dolgozik, kevesebb a kiesés, a veszteségidő, s így tízszázalékos teljesítmény-növekedést tudunk elérni azonos létszámmal. — Mit tesznek termékeik versenyképességéért? — Nagy mennyiségben szállítjuk a mikrohullámú tv- és telefon-vonalakat a Szovjetunióba és tőkés exportra, Indiába. A Magyar Posta részére mi telepítjük a mikrohullámú tv- és telefon-összekötővonalakat, így többek között Kaposvár és Pécs között is, meg az ország több részében. Azért vállaltuk ezt, mert így jóval többet nyújtunk, mintha csak megvásárolják tőlünk. — Ki lehet-e jobban ha-z- nálni a műszakiak szellemi kapacitását? — Természetesen, hiszen az üzembehelyezésnél é<= a bemérésnél az üzem dolgozói vesznek részt. S továbbfejlesztjük a berendezést, így 1993-ig még piacképes marad. Ügy tervezzük, hogy 1993—1994-től pedig felváltja egy új rendszerű, korszerű berendezés, amely digitális elven működik. A megmunkáló gépeinket is korszerűsítjük a CNC-programunk keretében. Az első két CNC- marógépet megkaptuk, ezeknek a számát növeljük a nagyobb termelékenység érdekében a pártértekezlet állás- foglalásának szellemében. Életközeiben Nagyberkiben a jelölő bizottság két párttagot is alkalmasnak talált arra, hogy elfoglalja a községi pártbizottság titkári székét. Az egyik a nagy tapasztalatú Vörös Sándor volt, aki már. évek óta betöltötte ezt a tisztséget; a másik Gál József, a helyi termelőszövetkezet gépműhelyének fiatal, de nagy mozgalmi múltú vezetője. Közvetlenül a választás előtt azonban Vörös Sándor közölte; nem vállalja tovább a tisztséget. Az új titkár Gál József; — Legfontosabbnak azt tartom, hogy az alapszervezetekben jól menjen a munka. Az országos pártértekezlet állásfoglalásában rögzítette, hogy az alapszervezeteknek joguk és kötelességük az általuk szükségesnek tartott kérdések megtárgyalását, illetve vitára bocsátását kezdeményezni. Most a titkárnak az a feladata, hogy ösz- szehangolja a feladatokat, gondoskodjon az információk áramlásáról, fölfelé és lefelé is. Gál József 11 évig volt a gépműhely vezetője; 1983- ban választották meg a mos- dósi községi alapszervezet titkárának, három éve pedig a megyei párt-végreh aj tóbizottság tagja lett. — Tudták rólam, hogy szeretek emberek között lenni. Ismerem a gondjaikat, ezért választottak be a végrehajtó bizottságba. Életközeiben voltam mindig. Párttitkárként ugyanígy várja az észrevételeket. — Ha egyszemélyi a vezetés, akkor a többieknek nem kell gondolkodniuk. Amikor egy anyagra az van írva, hogy „szigorúan bizalmas”, akkor sem kell föltétlenül a fiók legmélyére rakni. Schmidt Ervin tanácselnök érkezik a párttitkári szobába. Az óvoda nevelési értekezletére hívja Gál Józsefet. — Autószerelő szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében milyen szemmel figyeli a pedagógusok szakmai tanácskozását? — Számomra nem a gyűlés a lényeg, hanem a részt vevő emberek megismerése. Ezért van, hogy az értekezlet legizgalmasabb része éppen a szünet... Szalavári László, a Kaposvári Ruhagyár központi befejezőrészlegének főművezetője: — Továbbra is a legfontosabb a minőség. Mi végezzük az utolsó munkálatokat a ruhákon; a mi hibánk már csak a kereskedőnél vagy a vásárlónál derül ki. A főművezető szerint a legfontosabb, hogy a béremelés az elvégzett munka minőségéhez igazodjon. Elve, hogy elsősorban azok kapjanak többet, akik szoros normában dolgoznak. A vasalóprésen ugyanis könnyebb teljesíteni; a kézivasalóval dolgozók elé azonban jóval nagyobb minőségi követelményt állítanak. Ez utóbbira is szükség van, mert az igényesebb, apróbb simításokat csak így tudják elvégezni. Szalavári László fontosnak tartja az üzem dolgozóinak mindenre kiterjedő tájékoztatását. Tervei között szerepel, hogy bevonja az összes dolgozót a tizenkét százalékos béremelés elosztásába. Tudja jól, hogy ez gonddal jár, hiszen akik laza normában dolgoznak, nem lelkesednek azért, hogy kevesebb Szikinger Mihály, a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát pártbizottságának titkára a hétvégén többször is találkozott a párttagokkal, s nyugodtan nézhetett szembe azokkal a kérdésekkel is, amelyeket a *hét első napjaiban tettek föl neki. — Fontos dolgok hangzottak el a pártértekezleten, de úgy gondoljuk, hogy nagyobb volt a válsághangulat, mint ami indokolt lett volna. Tény, hogy a politika irányításrendszerének meg kell újulnia, elsődleges azonban a gazdaságirányítás reformja. — Ha már a gazdaságról beszélünk, megkérdezem : miként tudják hasznosítani a pártértekezlet dokumentumait? — Még mindig vannak ellentmondások. Azt mondjuk, hogy a munka hatékonyságát növelni kell, pénzt kapjanak, mint a szoros normát túlteljesítők. Az elvet azonban mindenkinek meg kell értenie, s a divathullámok diktálta szerkezet- váltások hatására könnyen előfordulhat, hogy átkerülnek dj'gozók az egyik csoportból a másikba. Minden esetben közük velük azt is, hogy miért fontos határidőre elvégezni a munkát. Most például a Kindler cégnek gyártanak kabátokat, zakót belga megrendelésre, s blézert az NSZK-ba. A munkásokkal ismertetik, hogy a partnerek milyen szankciókat alkalmaznak, ha nem kapják meg határidőre a termékeket. A piac diktálja a feltételeket, ezért jól döntöttek, amikor a szombati munkavégzés mellett voksolt a befejezőüzem dolgozóinak többsége, hiszen a közelgő határidő miatt szükség volt munkanap-áthelyezésre. Szalavári Lászlót a pártértekezlet állásfoglalása meggyőzte, hogy helyesen érvelt korábban is, amikor azt vallotta: a divat szeszélyes változása miatt is támogatni kell a szerkezetvál-1 tást. ugyanakkor ellentmond neki a bértömeg-gazdálkodás. Ahhoz, hogy a valóban jól dolgozókat díjazni lehessen, le kell építeni a létszámot. Ennek pedig határa van. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a dolgozóink létszáma. Szükség van a munkaerőre, így további „leépítésekre” nincs lehetőség. A mezőgazdaság további gépesítése, géppark kctr- szerűsítése nagy terheket jelent. Nincsenek fejlesztési lehetőségeink, kevesebb jut a beruházásokra. A kombinátban megteremtődtek a sokat hangoztatott „több lábon állás” feltételei, mert csak az alaptevékenységből ma egyetlen mezőgazdasági üzem sem tud megéln;. Pozsgáy Imre arról beszélt, hogy vagy áttörjük a korlátokat, vagy a korlátjainkon törjük össze magunkat. A korlátokat kellene megszüntetni! Nem hiszem, hogy minden vállalat képes saját erőből fejleszteni az üzemeit., Erről Medgyessy Péter szólt. Fontos lenne, hogy a jövőben valóban lehetőségeket kapjanak az üzemek, s ezáltal maguk dönthessék el, hogy mit akarnak csinálni. Az életre készítsük föl a fiatalokat Jónás József kaposvári vezető pedagógiai szaktanács- adó markánsan fogalmazta meg véleményét akkor is, amikor a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola pártalapszervezete a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete előtt az állásfoglalás-tervezetet vitatta meg. Karinthy- ra gondolva jegyeztem le a beszélgetés első sorait noteszembe: Tanár úr, ön készült. . . Az állásfoglalás-tervezet mellett ott volt lakása dolgozóasztalán az elfogadott állásfoglalás is; azóta készített jegyzeteibe olvasva válaszolt kérdéseimre. — Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat már megfogalmazta a legfontosabb célokat. Ezeknek a megerősítése 1985-ben történt meg, majd az oktatási törvény indította útjára az oktatás megújhodását. — 1972-től 1985-ig, illetve 1986-ig nem történt jelentős változás a magyar oktatásügyben? — Az országos pártértekezleten megfogalmazottak is igazolják, hogy az oktatásügy nem volt képes jelentős változtatásokra, túlszabályozott volt. Az oktatási törvényei összhangban fogalmazza meg követelményét a pártértekezlet állásfoglalása. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához biztosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvalósításához alapvető az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése. — Milyen fontos feladatokat fogalmazott meg az oktatás terén? — Fokozni kell a tanulók önállóságát, segítenünk kell tevékenységük kibontakoztatását. Az új tudományos, technikai és társadalmi ismeretek mielőbb épüljenek be a tananyagba. Az oktatás minden szintjén erősítenünk kell az általános műveltség megalapozását, és nagyon fontosnak tartom, hogy a tanuló teljes életet élhessen az iskolában. Az iskolának az eddiginél többet kell nyújtani a tanulóknak ahhoz, hogy tevékenykedhessenek. Csak így tudom elképzelni, hogy képességeiket kibontakoztathassuk. A társadalmi élet teljességére kell előkészíteni a tanulókat. A nevelésben álljon előtérben a munka iránti belső szükséglet kialakítása, kapjon tá- gabb teret a problémafelismerő és -megoldó képesség erősítése. Az iskolának is nagy felelőssége van abban, hogy a gyerekekben meggyökeresedjen a közösség iránt érzett felelősség és az, hogy nézetükért bátran álljanak ki. — A pedagógusok fokozott felelősségét miben látja? — Az állásfoglalással összhangban: az iskolákban is növelni kell a szellemi értékeket. Elhamarkodottan nem lehet dönteni
