Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 25., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Egyformán süt a nap — Jó reggelt, Szabóné! — köszönti a vasutas az idős asszonyt reggelente, és segít is a kosarakat föltenni a vagonba. — Megint a piacra? — Oda hát, édes lelkem, mint mindig — nevet vissza az asszony, s megigazítja fején a kendőt. Elhelyezkedik az ülésen, kosarait féltő gonddal maga mellé rakja, s azon morfondírozik, adhatja-e már a csinosan ösz- szekötözött újhagyma csokrát olcsóbban vagy ragaszkodjon a régi árhoz. Nincs már olyan sok, meg a szezonja is lejár, engedek az árból — határozza el. A falusi ház kertje, ahol Szabóék laknak, a tyúkudvar mögött kerítéssel lezárt terület. Fóliasátor is fehérük benne, s a gondosan gereblyézett utak mellett kisebb- nagyobb ágyásokban zöldellő termények sorakoznak. Szabó néni birodalma ez. Még a háztartási munkákra fordított időből is elcsíp néha egy kicsit, hogy kertjében dolgozhasson. — Érdekes — mondja —, elmúltam hatvanöt éves, reggelente bizony, érzem a derekam, de ha a kertben hajladozom, sohasem fáj. A család nem is olyan régen haditanácsot tartott. Úgy gondolták, nem való már Szabó néninek a kertészkedés, különösen a felnőtt unokák ütötték a vasat: — Pihennie kellene már, Mami; dolgozott éppen eleget életében, lustálkodjon egy kicsit! Szabó néni azonban a sarkára állt, s még a hangját is fölemelte, tiltakozásul. Visszavonulót fújtak az unokák, összesúgtak halkan: engedjük, ha ez áz öröme. Ha nem bírja már, úgyis abbahagyja. Házi buli, elővigyázattal Feltétel: szülők nélkül Régebben — egy kis nagy- zolással — bálnak nevezték a táncos összejöveteleket, vidéken gyakran ma is. Szerényebb módon a fiataloknak otthon is rendeztek házi bálokat. Ezek a szülők felügyelte vendégségek az illendőség keretei között maradtak, és ha valamelyik fiatalember a kelleténél több poharat ürítve virtuskodni kezdett, hamar kitették a szűrét. A felhúzhatós gramofonzenével vagy szájharmonikával kísért táncolgatás- hoz már előzőleg helyet szorítottak a háziak. Az ételital kínálat mértékét, az egész mulatság kereteit meghatározták az egyazon réteghez tartozók viselkedési normái. A lezajlott mulatság általában — a hátrahagyott rendetlenségen kívül — nem okozott kellemetlenséget a vendéglátónak. A házi bálok örökébe lépett házi bulik teljesen más jellegű vidám — esetleg táncos — összejövetelek. Úgyszólván feltételük, hogy a szülő ne legyen jelen. A távoliét fejében viszont a ház fia, lánya maga szervezi meg vendégei ellátását, többnyire a meghívottakra kiróva a viendő italt, gyak- lan többet összehordatva, mint amennyi a vidámsághoz kívánatos. A bulik előre elhatározott kötetlenségének következményei meglehetősen gyakran — nemcsak a résztvevők másnaposságát illetően, hanem méginkább a lakások állapotára nézve — csaknem katasztrofálisak. Cigarettával kiégetett szőnyegek, bútorhuzatok, összetört poharak, dísztárgyak, szanaszét tologatott bútorok, ételtől és italtól ragacsos asztal, parkettfelület tanúskodnak másnap a • fiatal családtag szerint „remekül sikerült” buli okozta megengedhetetlen károkról. A nehezen megbocsátható és helyrehozható „tényállásból” következően a legtöbb szülő betiltja, hogy lakásában rendezzen gyermeke házi bulit. Ez a kérlelhe- 'etlen elzárkózás többnyite eltávolítóan hat az amúgy sem túl szoros gyermek- szülő kapcsolatra. De hát mi másképp védhető ki, hogy az otthon ne vallja kárát a fiatalok házi bulijának? Nos, némi nagyvonalúsággal, elővigyázatosságai igenis elejét lehet venni, hogy az otthoni mulatság károkat okozzon. Nyitja az előre elrendezett, módszeres „rendetlenség”. A húsz évvel ezelőtt divatos nóta szövegét: „... csavard fel a szőnyeget” nem kell a vendégekre hagyni; előzőleg kerüljenek felgöngyölve valamilyen eldugott sarokba. A fiúval vagy lánnyal rakassuk a törékeny dísztárgyakat, térítőkét zárható szekrények aljába. Az ülőbútorokat borítsuk be használatból kivont ágyneműhuzattal, rossz pléddel. A parkettre, padlózatra terítsünk csomagolópapírt; szóval mintha lakásfestés előtt állnánk, úgy készítsük elő a „terepet”. Üveg helyett papírpohax-akba, törékeny porcelántányérok és tálak helyett papírtányérokba és tálakba kerüljön az ennivaló. Mindezek tetejébe — ha a gyerek elfogadja Teltételként a házi buli ilyetén elrendezett kereteit — kössük ki, hogy olyankorra szervezze, amikor másnap ideje és ereje lesz a „nyomok” eltávolítására. Ezt felvállalva nyilván házigazdaként is ügyelni fog némileg, hogy másnap minél kisebb erőfeszítéssel eleget tudjon tenni a szavának. Nem kétséges, hogy a házi buli engedélyezése a szülő számára akkor is kényelmetlenséggel jár és áldozatot jelent, ha elővigyázattal bonyolítják le, és kár nem származik belőle. Ám ezt az áldozatot érdemes meghozni az - összetartozás erősítése érdekében. Ny. Á. — Azt ugyan várhatják — mosolyog Szabó néni, aztán hozzáfűzi : — Tudja, kedvesem, az én édesanyám közeledett a kilencvenhez, s még mindig reggeltől napestig talált magának munkát. Az ember élete során fölvesz egy ritmust; a munka, a napi tevékenység tulajdonsággá válik. Tudom én, hogy féltenek az unokáim, azt hiszik, nekem lesz köny- n.vebb, kényelmesebb, ha többet pihenek. Én meg érzem, ha elveszik tőlem a kertet, lassan én is utánahalok ... Venczel János március eleje óta minden reggel a szőlőjébe indul. Alig várta már, hogy kiderüljön any- nyira az idő, hogy ne szoruljon naphosszat a szobába. Nem találta már a helyét, volt, hogy ingerülten még az újságot is lecsapta, s csak állt az ablak előtt, figyelte a kinti világot. — Négy éve költöztünk be a fiamékhoz, Kaposvárra. Eladtuk a falusi házat, abból lett az autó, de a szőlőhöz mindannyian ragaszkodtunk. Harmincéves a fiam, felelős beosztásban dolgozik, de nem olyan ám, mint más gyerek! Nem kellett hát tartanunk attól, rábeszélnek bennünket a szőlő eladására, hiszen ők is szívesen szöszmötölnek itt. Hétvégeken az egész család kivonul. Az unokák is segítenek: az ő feladatuk a tőkesor közötti „veteményeskert” karbantartása. Én meg, ahogy lehet, jövök a tanyára. Kicsit magasan van már nekem ez a hegy, valamikor pihenés nélkül értem föl, most meg bizony, meg-megállok. Ilyenkor ra- vaszkodom, úgy teszek, mintha a kilátásban gyönyörködnék. Látja, milyen szép innen Szentbalázs, Sán- tos? — birtokosi mozdulattal mutat körbe a kékes párába vesző tájon, s ráncos arcára mosoly derül. Csönd van, szorgalmas méhek dongása hallik, s halk neszezéssel peregnek földre a fák virágai. Az öreg présház nyitott ajtaja mögül hideg ásítással beszél az öregemberhez a pince. Hordóiban jóféle bor pihen. Aranyszínű, akár a napfény, gyógyító és meleg. Klie Agnes Á GYERMEK ÉRDEKÉBEN A válás pedagógiai kérdései A gyermek bűntudatát direkt módon is lehet oldani. Meg kell magyarázni, hogy nem az ő rossz magatartása vagy eredménytelen tanulása miatt megy el az egyik szülő. Nem szabad a gyermeket az egyik vagy a másik szülő mellett állásfoglalásra kényszeríteni, mert a válás kizárólag a felnőttek ügye. Az iskolás korú gyermek legáltalánosabb reakciói ilyen esetben az iskolai teljesítményzavarok. Ezek ideiglenes jellegűek és a szülő támogató magatartásával nagymértékben csökkenthetők. A szülői magatartásban ne játsszon szerepet a mártíromság, hiszen a gyermeknek nem erre van szüksége! A magabiztos szülő biztonságérzetet ad a gyermeknek. A szülő érzelmi állapota is olyan fokban sérülhet, hogy szülői feladatait képtelen olyan szinten ellátni, mint korábban. A gyermeket erősen megterheli, ha édesapját vagy anyját ilyen állapotban látja, szorongását és bűntudatát fokozza. Az egyszülős nevelés központi kérdése a kölcsönös függőség. Ha sikerül a partneri és a felnőtt—gyermek szerepeket elválasztani, a szakásosnál nagyobb felelősség kialakulása kedvező is lehet. Ennek következtében létrejöhet egy, a kortárs csoporthoz viszonyítva érettebb, felelősségteljesebb viselkedésmód. Nemcsak a szülőt, hanem a pedagógusokat is érdeklő kérdés, hogy a válás és az égyszülős nevelés milyen hatással van a gyermek iskolai teljesítményére. A peda • t gógus az, aki elsőként észlelheti, hogy komolyabb konfliktusok támadtak, hiszen látszólag ok nélkül romlik a gyermek teljesítménye, viselkedése, hangulata megváltozik, feszültté, figyelmetlenné válik vagy elkülönül társaitól. Megváltozhat a gyereknek a tanárhoz való viszonya is, túlzottan ragaszkodóvá vagy szemtelenné, kihívóvá válhat. Az iskolát mint a gyermeket körülvevő támogató- rendszer egyik elemét vizsgálva megállapítható, hogy nagy a szerepe a kritikus időszakban, mivel támponMár az ókorban is gyógyszer volt A csipkebogyó Mindig, de a téli, tavaszi hónapokban különösen ajánlatos csipkebogyóból készült teát inni. Ismeretes, hogy a csipkebogyó tízszer annyi C- vitamint tartalmaz, mint a citrom. Köztudomású, hogy C-vitamin fogyasztásával szervezetünk ellenálló erejét a betegségekkel szemben jelentősen fokozhatjuk. A tablettában szedett C-vitamin- nál sokkal hasznosabb a növényekből nyert C-vitamin, mert ehhez több biológiailag értékes anyag kapcsolódik, amelyeket szervezetünk jól hasznosít. A vadrózsabokrok élénkpiros áltermése, a csipkebogyó (népiesen hecsedü) egyik leghatásosabb gyógynövényünk. A C-vitaminon kívül még más, rendkívül értékes anyagokat is tartalmaz: cukrot, pektint, gyümölcssavakat, magnéziumot, vasat, sok meszel, illő- és zsírosolajat, csereanyagot, nyomokban A, Bi, B', K és P vitaminokat. E gyógynövényt már az ókori népek is nagyra értékelték, s többféle betegség gyógyítására használták. Varázserőt tulajdonítottak neki négy évszázaddal ezelőtt, amikor foghúsvérzés ellen ajánlották. A javallat szerint a csipkebogyó porával bedörzsölt foghúsban megszilárdultak a laza fogak. Magas magnéziumtartalma miatt is igen értékes a csipkebogyó. A magnéziumnak fontos szerepe van a szív- és vérkeringési betegségek gyógyításában : serkenti a gyomornedvek működését, értágító hatású, csökkenti a vérnyomást, nyugtatja az idegrendszert. Jó háziszer vese- és hólyagbajok, bélhurut, hörghurut, epe- és májzavarok esetében is. Melyek a C-vitaminhiány gyakoribb, jellemző tünetei? Elsősorban a fáradékonyság, az álmatlanság, a fejfájás, a rossz közérzet, a kötőhártya, a szájnyálkahártya és a foghús gyulladása vagy érzékenysége, az ét vágyhiány. Mennyi C-vitaminra van naponta szüksége a szervezetnek? A csecsemő napi szükséglete 20, a gyermeké 25, a felnőtté 50—75, sőt optimálisnak 125 mg tekinthető. Természetesen fertőző betegségek vagy terhesség, szoptatás, erős fizikai terhelés esetén a szükséglet magasabb. Több C-vitaminra tot, eligazodást, biztonságot nyújt akkor is, amikor otthon minden bizonytalanná válik. Ez a támogatás a rendszeresen ismétlődő elfoglaltságokban, feladatokban, a pontos napirend formájában jelentkezik. Azok a gyerekek, akik szeretnek iskolába járni, további támogatást is nyernek azáltal, hogy jó munkájukért dicséretet, jó jegyeket kapnak. Ez újból csak önbizalmuk, biztonságérzetük növekedését szolgálja. Az iskolával a szoros kapcsolat, egv barátságos, a gyerekhez közel álló tanár biztatása erőt adhat a tanulóknak. Időlegesen csökkenti a szorongást és az annyira fontos biztonságot jelenti a gyermekek számára. Hogy milyen mértékben megrázó a tényleges különválás a gyermek számára, azt mindenekelőtt az határozza meg. hogy időben és helyesen tájékoztatták-e a szülők a gyermeket az eseményekről és képesek voltak-e partnerként az iskolára, a pedagógusra támaszkodni. Kovács Gézáné— dr. Bóra Ferenc van szükségük az idősebbeknek is, mivel az elfogyasztott táplálékból szervezetük már nem tud annyit hasznosítani, mint fiatalabb korban. A csipkebogyót sokféleképpen fogyaszthatjuk: teádnak vagy lekvárt, szörpöt, bort, mártást, levest készíthetünk belőle. Keverhetjük az áttört csipkehúst joghurtba, kefirbe, ásványvízbe, ezek édesítésére mézet használjunk. A csipkebogyóital elkészítése: a csipkehúst megmossuk, jó meleg vízzel leöntjük, és tt—10 órát állni hagyjuk. Áztatás után a meglágyult csipkehúst sűrű szövésű műanyag teaszűrőn áttörjük, a levét -hozzáadjuk, és mézzel édesítve fogyasztjuk. Ha melegen akarjuk inni, a levét forrósítsuk fel a kívánt hőfokra, de forralni nem szabad, mert elveszti C-vitamintartalmának nagy részét. Egy csésze italhoz egy evőkanálnyi ■ csipkebogyót használjunk fel. A csipkebogyóleves készítése: vajból és lisztből világos rántást készítünk, kevés vízzel fölengedjük, felforraljuk, cukorral vagy mézzel ízesítjük, s egy-két szelet citrommal, pici sóval. Ha levettük a tűzről, hozzáöntjük az előzőleg beáztatott és áttört csipkehú.smasz- szát és a levét. Ezzel már nem kell felforralni. ízesíthetjük tejföllel is. F. K. A KÉZMOSÁSRÓL Akik évek óta foglalkoznak egészségneveléssel, gyakran esnek abba a hibába, hogy a kézmosás szükségességét, propagálását már fölöslegesnek tartják. Teszik ezt abban a hitben, hogy cir viüzált környezetünkben a WC-ben a székelés utáni kézmosás természetes szükségszerűséggé vált, tehát az emberek gyakorlatilag nem mulasztják el. Ez a nézet uralkodott az NSZK egészségnevelőinek körében is mindaddig, amíg számszerű pontossággal kényszerültek meggyőződni az ellenkezőjéről. Tíz illemhelyen vizsgálták, ahol székelés után folyékony szappan és kézszárító állt az emberek rendelkezésére, hogy hányán élnek ennek a lehetőségével. Kiderült, hogy székelés után a nők 25 százaléka és a férfiak 33 százaléka mulasztotta el a kézmosást, holott köztudott, hogy nyilvános WC-kben, sőt a saját lakás, ban is, mindig fennáll ■—h;: kicsi is — annak a kockázata. hogy a kézzel szánkhoz érve fertőző mikroorganizmust juttassunk a szánkba vagy a tápcsatorna más területére. v ilyen irányú hazai adatok ugyan nincsenek, de mások tapasztalataiból is okulhatunk. Jelen esetben azt a következtetést vonhatjuk le. hogy még ma is van értelme az egészségnevelés köretén belül a tisztaságra és a gyakori kézpoosás szüksége segére felhívni a figyelme;. Dr. Sz. Ä.
