Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

*ÀZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV. évfolyam, 124. szám Áfa: 1,80 Ft 1988. május 25., szerda Hozzá­értéssel Azt mondta a lengyeltóti tanács elnöke, hogy a mai bonyolult körülmények a szakmai ismeretek értékét növelték. Számos esetben veszi hasznát annak is, hogy előtte műszaki területen dol­gozott: sokkal nagyobb biz­tonsággal tárgyal, ellenőrzi a tanácson dolgozókat. Szin­te ugyanezt mondta egy be­szélgetés alkalmával a ka­darkúti tanácselnök is. Sok az építkezés, a tárgyalás, és ilyenkor a termelőszövetke­zetben megszerzett tapaszta­latra támaszkodik. A pártértekezletet előké­szítő taggyűléseken is gyak­ran volt szó arról, hogy ma már nem lehet a régi mó­don politizálni, s a párttit­kár csak akkor lesz igazi partnere a gazdasági veze­tőknek, ha szakmai szem­pontból is tájékozott. Enél- kül ugyanis egy-egy döntés előtt nehéz elhatározni, hogy milyen álláspontot képvisel­jen. Egyre gyakoribb az a jó gyakorlat, hogy álláspont­juk kialakítása előtt kérik a hozzáértő kommunisták vé­leményét. Különösen olyan­kor fontos ez, amikor na­gyobb összegű hitel fölvéte­léről, egy beruházás meg­kezdéséről döntenek vagy éppen az átszervezésért a kockázatot is együtt kell vál­lalniuk a gazdasági vezetők­kel a pártszervezet vezetői­nek. A Sütőipari Vállalat igaz­gatója szerint támaszt je­lent az, ha a pártvezetőség alaposan meghányja-veti az elképzeléseket a döntés előtt s a gazdasági vezető mellé áll még akkor is, ha nem tudják előre, hogy mit si­kerül és mit nem az elkép­zelésből valóra váltani. A Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója hosszan mesélte, milyen rögös volt az út a gyár önállóságáig. Ebben a csatában kaptak sebeket is. Ezt azonban könnyebben vi­selték el, mert első perctől érezték a vállalati pártbi­zottság támogatását. Ha va­laki, akkor a titkár nagyon jól tudta az előző évek ta­pasztalata alapján, milyen lendítőerőt jelenthet az ön­állóság. Ez zöld utat enged a budapesti központhoz vi­szonyítva elmaradt bérek emeléséhez, új fejezetet nyit a műszaki fejlesztésben. Ezek a várakozások teljesül­tek is, és a KVGY-t azóta a kjil- és a belföldi piacon is többre értékelik. A vállalati pártbizottság több hasznos elemzéssel segített abban, hogy további sikereket érje­nek el a műszaki fejlesz­tésben, a munkafegyelem szilárdításában. Előfordulnak nehéz dönté­sek is. Amikor a Kaposplast párttitkára a pártmunka új vonásait sorolta, megemlí­tette, hogy álmatlan éjszakái voltak a legrégebbi dolgozó­kat is érintő átcsoportosítá­sok előtt. Végzettségéből adódó műszaki ismeretire is támaszkodott, amikor elma­gyarázta, miért voksoltak a régi üzemrész megszünteté­sére és milyen technikai, piaci előnyei vannak az új termékek gyártásának. Most, amikor új módsze­rek honosodnak meg a ta­nácsi és pártmunkában is, mindenképpen szükség van erre az új szemléletre. Az eredményes mindennapi po­litizálás alapja a biztos szak­mai ismeret. Lajos Géza Ma hazánkba látogat a thaiföldi kormányfő Cirósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására május 25-én, szerdán Hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. (A thaiföldi kormányfő életrajzát a 2. oldalon közöljük.) Tegnap elutazott hazánk­ból Luis Carlos Croissier spanyol ipari és energiaügyi miniszter, aki Berecz Fri­gyes ipari miniszter ven­dégeként tárgyalt a két or­szág közötti ipari kapcsola­tok fejlesztéséről, a kiegyen­súlyozott kétoldalú kereske­delmi forgalom növeléséről, a gazdasági együttműködés további lehetőségeiről. Luis Carlos Croissiert fogadta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter és Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes. A spanyol ipari miniszter magyar part­nere társaságában látoga­tást tett a Videotonban, a Székesfehérvári Könnyű­fémműben, majd megtekin­tette a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárt. Műszeripari és automatizálási KGST-tanácskozás Zamárdiban Tegnap Zamárdiban meg­kezdődött a KGST műszer­ipari és automatizálási ága­zati irodájának hatodik és egyben utolsó ülése. A szervezet három évtize­des tevékenysége során fő­ként a szerszámgépek, rugal­mas gyártórendszerek és ipa­ri robotok vezérlő, mérő, ér­zékelő berendezéseinek fej­lesztését és gyártását igye­kezett összehangolni. A MSZMP—SPD megbeszélések Nyers Rezsőnek, a Politi­kai Bizottság tagjának és Wolfgang Rothnak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) pártvezetősége tagjá­nak, a párt parlamenti frak­ciója elnökhelyettesének ve­zetésével május 24-től 26-ig Budapesten tanácskozik az MSZMP és az SPD parla­menti munkabizottsága. A munkacsoport a gazdasági együttműködésnek kelet­nyugati kapcsolatokra gya­korolt hatását vizsgálja. A mostani, sorrendben ötödik ülés résztvevői világgazda­sági kérdéseket, köztük a nemzetközi adósságválság megoldásának lehetőségeit tanulmányozzák. KGST szervezeti korszerű­sítése jegyében a jövőben két rokonterülettel — a szer­számgépgyártási, valamint a hidraulika és pneumatika ágazati irodával — össze­vonva, komplexebb módon folytatódik ez a tevékenység. Amint a zamárdi tanács­kozás nyitóülésén elhang­zott, a műszeripar és az au­tomatizálás területén ko­rábban megkötött szakosítá­si. kooperációs és szabványo­sítási egyezmények továbbra is érvényben maradnak. Magyarország az új szer­vezeti keretek közt az együtt­működés tartalmi jegyeinek gazdagítására törekszik. Magyar—spanyol tárgyalások az ipari kapcsolatokról Háromnapos miniszteri szemle A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER HELYSZÍNÉN Három napig tartó minisz­teri szemle kezdődött teg­nap Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálko- .dási miniszter vezetésével a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer Komárom és Pest megyei építkezéseinél. A szemle megkezdése előtt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel ren­dezett kiállítást. Ezt követő­en a Visegrád és a Pilisma­rót térségében folyamatban levő munkálatokat tekintet­ték meg. A kivitelezés irá­nyítóinak tájékoztatása sze­rint jó ütemben halad a leendő duzzasztó kialakítása, az automatikus vízállapot- megfigvelő rendszer kiépíté­se már befejezés előtt áll. Számítógéppel irányított berendezései már az épít­kezés ideje alatt is és azt követően is fontos informá­ciókkal látják el a szakem­bereket. A környék három kőbányája — a szobi, a du- nabogdánvi és a váci — tel­jes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében ter­vezett átépítésére a közeljö­vőben versenytárgyalást ír­nak ki. Ipolydamásd, Ipoly- tölgyes és Letkés Határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében vízműépítő­társulást szerveznek a veze­tékes vízellátás megoldásá­ra. Esztergomban, mint az ot­tani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, többek között kiegészítik, megerősítik az ősi város ár- vízvédelmi műveit. Elké­szültük után többé nem ke­rülnek víz alá a Prímás-szi­get épületei, sportpályái, s alkalom nyílik az üdülési le­hetőségek jobb kiaknázásá­ra. A város közelében, azon a helyen, ahonnan a töltés­hez szükséges földet kiter­melik, egy, a nemzetközi előírásoknak megfelelő mé­retű evezőspálya kialakítá­sára lesz lehetőség. Maróthy László kérdéseire a szakemberek egyebek kö­zött elmondták, hogy a Du­na vízszintjének emelése kedvezően hat a part menti kutakra: a jelenleginél lé­nyegesen tisztább lesz a vi­zük. A víz minőségének vé­delme érdekében új szenny­víztisztító épül Komárom­ban és Esztergomban, az oroszlányit és a tatabányait pedig bővítik. A miniszteri szemle Győr- Sopron megyében folytató­dik, holnap pedig a csehszlo­vákiai munkálatok megte­kintésével zárul. Husi százalékkal kívánják növelni az egyetemekre felvettek számát Professzorfórum Szegeden Az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága rendszeresen szervez „professzorfórumot'’ Szegeden, az ország egyik leg­fontosabb egyetemi városá­ban. Tegnap, a soros fórumon Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter talál­kozott a város felsőoktatási intézményeinek vezetőivel. A Somogyi Könyvtárban lezaj­lott beszélgetésen a minisz­ter F elsőoktatás, tudomány és szellemi élet címmel tar­tott bevezető előadást, majd válaszolt a résztvevők kér­déseire. Többek között rámutatott: objektív és szubjektív felté­teleinek megteremtése után lehetővé kell tenni, hogy az eddiginél több hallgatót ve­gyenek fel a felsőoktatási intézmények első évfolya­maira. Mint mondotta, a kö­vetkező években előrelátha­tóan néhány százalékkal emelkedhet majd a felvettek aránya. A terv az, hogy 1992-ig, tehát addig az idő­pontig, amíg a demográfiai hullám eléri a felsőoktatási intézményeket, legalább 20 százalékkal növekedjen a felvettek száma. Ezzel együtt elsőrendű cél a minőségi kö­vetelmények növelése, s emiatt számolni kell a ter­mészetes lemorzsolódás emelkedésével. Szerepel a tervben az is, hogy az egye­temi diploma elnyerésének eleve feltétele legyen leg­alább egy idegen nyelvből tett államvizsga is. Ennek, mint mondotta, előfeltétele az is, hogy a fiatalok már a középiskolából az eddiginél magasabb szintű nyelvtu­dással kerüljenek ki. Szó volt az oktatók anya­gi helyzetének javításáról, a nevelők, hallgatók - kapcso­latának elmélyítéséről és a felsőoktatást érintő számos más kérdésről. Államminiszteri funkció Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kormányfő a Ma­gyar Hírlapnak adott nyi­latkozatában a kormányzati munka megújításáról szólva elmondta, hogy kezdemé­nyezik • az Országgyűlésben az államminiszteri tisztség betöltését. Jutassi György, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmond­Import helyett — export Termékskála-bővítés és gyártmányfejlesztés ered­ményeként speciális varró­cérnákkal jelentkezik a pia­con az Albertfalvi Cérnázó- gyár. Magyarország jelen­leg mintegy 5—6 millió NSZK-márka értékű ilyen ipari fonalat importál. A vállalatnál történt fejlesztés egyik célja, hogy ennek az összegnek mintegy 60 szá­zalékát az itthon gyártott termékekkel helyettesítsék, a későbbiekben pedig' — ex­portra is lehetőség lesz. ta: nem új keletű funkció­ról van szó. Már a Magyar Népköztársaság Alkotmá­nyának 1949-es, eredeti szö­vegében is szerepelt az ál­lamminiszteri tisztség, mint kormányfunkció. Ennek a tisztségnek a betöltése — ez a XX. század magyar törté­nelméből is kiderül — álta­lában bonyolult, sürgős cse­lekvést igénylő politikai idő­szakokban vált szükségesté, természetesen eltérő céllal. Ezt a funkciót nem állam­igazgatási, adminisztratív feladatok, hanem politikai kezelést igénylő kérdések megoldására töltötték be. Az államminiszteri tiszt­ség valószínűleg ma sem a tárcához kapcsolódó felada­tok ellátását jelenti majd — mondotta Jutassi György. Ezzel összefüggésben felhív­ta a figyelmet arra, hogy ez a funkció nem azonos a kormánybiztosi tisztséggel. A legfontosabb különbség, hogy a kormánybiztos a gyakor­latban általában nem a kor­mány tagja, számára a kor­mány jogszabályban vagy eseti felhatalmazás alapján biztosít hatá'skört. Az állam­miniszter tagja a kormány­nak, tehát ugyanazok a jo­gai és-kötelességei, mint a kormány bármely tagjának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom