Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-24 / 123. szám
1988. május 24., kedd Somogyi Néplap 5 iskola a kórházban Egy iskola, ahol naponta, sőt hetente változnak a diákok. Aki szerencsés és hamar meggyógyul, néhány hét után visszatérhet saját iskolájába. Akinél a gyógyulás nem megy ilyen gyorsan, még néhány hetet a mosdó- si tüdőgyógyintézet általános iskolájában marad. Völgyi Attila iskolaigazgató így vall e sajátos pedagógiai munkáról: — A gyerekek gyógyulni jönnek ide, s a legfontosabb, hogy minél előbb egészségesen térjenek haza. Az időt azonban igyekszünk okosan fölhasználni. A tanulás nemcsak arra jó, hogy a betegség okozta lemaradást csökkentsük, hanem időtöltésnek sem rossz. Míg az órákra készülnek, elfeledkeznek a betegségükről, és arról, hogy kórházban vannak. Ez pedig legalább olyan fontos, mint maga az oktatás. A gyerekek az első napi vizsgálatok után rögtön beülnek az iskolapadba. Először az ismereteiket mérik föl. Ahány gyerek, annyi helyről jött. Sokoldalú munkát kíván a velük való foglalkozás. — Egy-egy csoportban két- két osztályt foglalkoztatunk, így tízen-tizenöten kerülnek egy terembe. Az osztályonkénti eltérő tananyag nagyfokú önállóságot kíván ... Az iskolában dolgozó hat pedagógus munkáját pszichoA magyar kultúra követei Glindében Beszélgetés Hans Heierrel Harminckilenc képzőművészeti alkotást indítanak útra a napokban Kaposvárról, hogy a Hamburg melletti Glindében a somogyi és a zalai alkotók munkásságát reprezentálják. A kaposvári képzőművészek közül Bors István, Honty Márta, Gera Katalin, Szabados János és Weeber Klára szerepel a tárlaton. A napokban Kaposváron tartózkodott Hans Meier, az Europa Unió glindei szervezetének elnöke, aki hazájában eddig is sokat tett a magyar kultúra megismertetéséért. Fogadta Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke is. A hatvanhárom éves Europa Unió-elnök eredeti foglalkozása villanyszerelő; a glindei villanytelep helyettes vezetőjeként ment nyugdíjba. — Az Europa Unió sokat tesz annak érdekében, hogy a kulturális kapcsolatok segítségével is hozzájáruljunk a békéhez. Ez a missziónk. Nemcsak Kaposvárral van szoros együttműködésünk, hanem a franciaországbeli Saint Sebastiannal is. Az Europa Uniónak Glindében négyszáz tagja van; a Somogy Táncegyüttes vendég- szereplésének idején harmincán kérték a felvételüket az Europa Unió helyi szervezetébe, önök is segítenek bennünket abban, hogy az Europa Unió minél jobban betöltse szerepét. — A kapcsolat tizennyolc éves. Több somogyi művészeti együttes megfordult már Glindében. Melyek voltak a legemlékezetesebb szereplések? — A Somogy Táncegyüttes népszerűségével nem ért föl eddig egyik együttes sem, de igazán emlékezetes estéket .szereztek a BM Kaposvár Táncegyüttes tagjai, és örültünk, hogy megismerhettük a még Heisz Károly vezette Cantus Pannonicus kórust is. Ennek hatására nálunk is alakult egy kórus. A Somogy Táncegyüttes vendégszereplésének a hírére száz kilométerről is eljönnek jegyet vásárolni, hogy biztosítsák helyüket a műsorra. Létrejött a két város bélyeggyűjtőinek találkozása és kiállítása is Kaposváron, illetve Glindében. A sportról sem feledkeztünk meg; most az öregfiúkkal vagyok itt Kaposváron; ősszel mi rendezzük meg a visszavágót. — Glinde észak-németországi kisváros, Hamburg elővárosa. Kérem, röviden mutassa be. — Sokáig a mezőgazdaság biztosította a megélhetést az embereknek; ma már fejlett iparral rendelkezünk. Ezerötszáz dolgozót foglalkoztat a svéd Alfa-Lawal cég glindei üzeme. Egy másik ipari üzem, ahol autófék-berende- zéseket készítenek, kétezer embernek ad munkát. Az iskolaközpontban valameny- nvi gyerekintézmény megtalálható, a zeneiskola zenekarát már ismerheti a kaposvári közönség, tavaly jártak önöknél. Büszkék vagyunk a néprajzi gyűjteményünkre, amelynek a felújí- * tott öreg malom ad otthont. A hamburgi színház rendszeresen tart előadást Glindében az iskolaközpontunkban. — Az idén még ilyen.ren- dezvényeket tartanak Glindében somogyi résztvevőkkel? — A képzőművészeti kiállítás után várjuk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkarát, szeptemberben rendezzük a futballmérkőzést, ősszel a bélyeggyűjtők találkoznak. Október végén még két kiállítást rendezünk. Jövőre várjuk a Somogy Táncegyüttest ismét; a zeneiskolai tanáraink is készülnek a találkozóra. H. B. lógus, gyermeknevelő, népművelő, gyógytornász segíti. A mozgás nagyon fontos a gyerekek számára, ezt azonban csak szigorú orvosi el*- lenőrzés mellett, gyógytorna formájában végezhetik. A gyerekek közül az egyik legrégebbi lakó Kőszegi Katalin. — Tíz éve kerültem Mosdósra, s bár azóta már sokat gyógyultam, szükségem van még az orvosi segítségre — mondja. — Hetedik osztályba járok; a tanulmányi átlagom négyes körül van, ezért arra gondoltam, nyolcadik után egészségügyi szakiskolában tanulok tovább, s ha végzek, visszajövök ide dolgozni. Szeretek itt lenni, de azért vágyom haza. Mégiscsak más az élet ott, mint itt, a kórház falai között. Igaz, sokszor kirándulunk. Jártunk már Szennában és Göllében, most készülünk Gálosfára. Úttörőcsapat is van, és a rajok is gyakran szerveznek kirándulásokat. — Színes mozgalmi élet van itt; mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozást — mondja Katalin, és sorolja a szákköröket is. Az intézet dolgozói igyekeznek a betegek egész napját megszervezni, a délelőtti tanítás után csendes pihenőre vonulnak a gyerekek. Esténként pedig irodalmi, modellező, barkácsszakkör várja az érdeklődőket. — Sök résztvevője van azoknak a kötetlen beszélgetéseknek, ahol a serdülőkor problémáiról beszélgethetnek baráti hangon a gyerekek — mondja az igazgató. — A családtól távol különösen fontos, hogy érezzék a gyerekek : törődnek velük, van kihez fordulniuk gondjaikkal. Dél-Dunántúl egész területéről, sőt messzebbről is érkeznek hozzánk gyerekek. A legtöbben két hétig lakói a kórháznak, de vannak, akik hónapokat töltenek itt. A súlyos betegek természetesen nem mennek iskolába: az ágyhoz kötött gyerekekhez a pedagógusok járnak tanítani. Néhány órát vágj' percet foglalkoznak velük, ahogy a kis beteg állapota engedi. Óráról is bármikor el lehet menni, ha valaki rosszul érzi magát. A legfontosabb a gyógyulás — vallják —, minden más csak azután következhet. — Az iskola fölszerelése az utóbbi években sokat javult, nagyon sok intézmény támogatja a munkánkat. A Kaposkertől játékokat kaptuk, a Delta szövetkezet labdákkal lepett meg bennünket. Sikerült néhány számítógépet is beszereznünk; ezekkel egyelőre csak játszanak a gyerekek, de szeretnénk olyan programokat is gépbe vinni, amelyeknek a segítségével az ágyhoz kötöttek is haladhatnának a tananyagban. Azt, hogy tudásuk mennyit fejlődött, feleléskor és dolgozatokban bizonyítják. — Nem olyan szigorúak itt a tanárok, mint a pesti iskolában, ahonnan jöttem — mondja Volosinovszki Tamás —, de azért itt is kell tanulni. Másfél óra a tanulószoba naponta, ennyi idő elég is a fölkészülésre. Délutánonként legszívesebben a könyvtárban ülök, mindig találok valami érdekes olvasnivalót. Többféle programot is kínálnak számunkra... De azért jobb lenne már hazamenni; az se számít, hogy Pesten szigorúbban osztályoznak majd ... H. É. PLUSZ A nyelvművelés nemcsak az írott sajtónak a dolga, hanem a televíziónak és a rádiónak is. Nemrégiben, a magyara nyelv hete alkalmából nyilatkozott az újságírók felelősségéről Lőrincze Lajos. Néha, bizonyára, ő is a képernyő elé ül, s belelapoz a Rádió- és Televízióújságba ... A héten ez utóbbiban megdöbbentő címet találtunk. Miért kell mindenáron idegen szavakat használni — főképp, ha a magyar megfelelő nemcsak szebb, hanem pontosabb is? Nagyon örültem tehát a vasárnapi tévéműsor egyik riportere leleményességének, amikor az autóverseny nemzetközileg használt kifejezését magyarral helyettesítette. Roncsderbit láttunk! Igaz, a derbi sem magyar szó, de elviselhetőbb, mint a roncsderbi teljes idegen neve. Amit azonban szó nélkül nem hagyhatunk, az a Pop plusz rock. Egy kicsit sok az idegen szóból! Értem én, hogy miért ékelődött be az elfogadott pop és rock közé a plusz. A Magyar Televízió ugyanis — kísérletképpen — a múlt héten egésznapos műsorral kedveskedett a nézőknek a 2-esen. S ezt a műsorözönt nevezték el plusznak. Szó, ami szó: plusz műsoridőt jelentett az eddigiekhez képest, plusz válo- gatnivalót egész napra, azaz többet kaptunk, mint eddig. Pluszt... De, hogy a kísérletet miért kellett Plusznak keresztelni, nem tudom. Csupán ennyi leleményességre futotta a Televíziónál? Tehát így született meg a héten többször is sugárzott Pop plusz rock ... Az egésznapos kettes műsorról még azt kell elmondanunk, hogy nemcsak a választék bővült általa. Üjra föl kell hívnunk a figyelmet, hogy milyen nagy szerepe van a gondos válogatásnak — annak, hogy mit nézünk meg. Már beletanultunk úgy-ahogy a televíziózásba, már nem hallani a kétségbeesett panaszt, hogy a képernyő előtt ülő emberek nem olvasnak ezután, mozogni is csak annyit mozognak, amennyire a tévétorna a nézőt ösztönzi. Kultúránk, a szórakozás szerves részévé vált a televízió, s még csak a kezdetén vagyunk, hogy több program közül választhassunk. Hiszen már itt van a műholdas sugárzás, már szerelik néhány helyen a parabolaantennákat, és egyre bővül a helyi televíziózás is. Ám mindennek együttesen azt a célt kell szolgálnia, hogy ismereteinket gyarapítsuk. A hasznos időtöltés keretébe tartozzon a tévénézés éppúgy, mint az olvasás, a hangversenylátogatás . Horányi Barna Megújulnak a fehérvári rác templom freskói Megújulnak Székesfehérvár egyik legszebb egyháztörténeti műemléke, a rác templom freskói. A bizánci jellegű, Jézus és Keresztelő Szent János életének mozzanatait ábrázoló falfestményeket, valamint a templom rokokó ikonosztázát restaurálják, színeiket fölfrissítik, az évszázadok során keletkezett hibákat kijavítják. Az 1771-ben épült, barokk homlokzatú templomot az Országos Műemléki Felügyelőség a közelmúltban felújította. A külső tatarozást követően megtisztították az évszázados gyertyakoromtól a belső falakat, s hozzáláttak a berendezés rendbetételéhez is. ff Sohase lehet eléggé bámulni... rr Két bogiári diáklány sikere A kislány beszélgetés közben is gondosan ügyelt szavainak tartalmi és formai pontosságára. Beszéde csiszolt, kifejezésmódja választékos. Zádori Gabriella, a bogiári általános iskola végzős diákja a közelmúltban megnyerte az iskolában már hagyományos József At- tila-szavalóversenyt. Egy sikeres felvételi áll mögötte, valamint egy első helyezés a körzeti Kazinczy- versenyen. E sikersorozatról és a terveiről érdeklődtünk. — A házi versenyünkön harminc felső tagozatos tanuló indult — mondta a bájos, fiatal lány. — Én Arany Jánosnak A walesi bárdok című költeményét szavaltam. Alig voltam tízéves, amikor elhatároztam, hogy színész leszek, ezért választottunk egy budapesti gimnáziumot. A felvételim sikerült: szeptembertől már a Madách Imre Gimnázium angol tagozatán tanulok. Későbbi terveimet segíti ez, mivel Budapesten nagyszerű színjátszó körök vannak,® és sokat járhatok színházba is. Bogiári vagyok, kicsit idegenkedem a fővárosi élettől, de biztosan megszeretem. — A szüleid mit szólnak e tervekhez? — Nincs kifogásuk a színészi pálya ellen, támogatják az elképzelésemet. Csak az okok nekik szomorúságot, hogy egyedül maradnak, mivel a testvérem Pécsen jár gimnáziumba. Nélkülem már tényleg üres lesz a ház. Horváth Hajnalka — Mi a Kazinczy-érem története? — Az idén a költészet napján rendezték meg a versenyt. Volt egy szabadon választott és egy kötelező szöveg. Én Kosztolányit választottam. — Emlékszel az első mondatra? — „Sohase" lehet eléggé bámulni azon, hogy az ember beszél és lehelete mozgatta hangszálaival közölni tudja azt, amit gondol ás érez.” — Ki volt a legnagyobb ellenfeled? — Egy leilei kislány, Melis Anett. A kötelező forduló után még ő vezetett, a szabadon választott viszont nekem sikerült jobban, így behoztam a hátrányt... Zádori Gabriella S hogy a komoly terveket szövögető diáklánytól nincs távol a vagányság sem, arról a térdén két nagy sebhely árulkodik. — Kipróbáltam egy kismotort, és az árok nagyon mély volt az út mellett — magyarázta. Bogiári beszélgetésünknek volt egy másik résztvevője is, az ötödik osztályos Horváth Hajnalka, h házi szavalóversenyen induló ötö- ' dik és hatodik osztályos diákok közül ő lett a győztes. — Mindig beneveztem az iskolai versenyekre, és általában az első tíz között végeztem — emlékezett „előadói múltjára” a bogárszemű, értelmes tekintetű kislány. — Ez az első és nagyon váratlan győzelmem; nem számítottam rá. — Ki segítette a fölkészüléseket? — Sokat köszönhetek Hegedűs Lászlónénak: Magdi néni a magyartanárom — mondta Hajnalka. — Nekem a korábbi években sokat segített Fejes La- josné magyartanár — fűzte hozzá Gabi. Hajnalka a résztvevők benjaminjaként indult a Ka- zinczy-versenyen. Érmet ugyan nem nyert, de mint említette, „nem is az a fontos”. A kislány bizonyítványai kifogástalan tudásról, szorgalomról beszélnek, csupa jeles az osztályzata. Szabadidejének jelentős részét azonban a sport tölti ki. — Öt éve teniszezem; kézilabdázóm és focizok is. Gyakran csak este nyolc órakor kezdek el tanulni. — Milyen célt tűztél magad elé? — Ha felnövök, állatokkal szeretnék foglalkozni. Otthon v^n nyuszim, kutyám, cicám és kacsám is ... — Más hobbi? — Nagyon sokat olvasok. A kedvencem Shakespeare — válaszolta Gabi. — Ha egyedül vagyok otthon, akkor hangos olvasással próbálom csiszolni a beszéd- technikámat. — Nekem a sport foglalja le a szabadidőmet, de semmiért nem mondanék le róla — tette hozza Hajnalka. — Ha egy kívánságotok teljesülne, mi lenne az? — Még több állatot szeretnék otthon, 'először is egy skót juhászkutyát — vágta rá Hajni. — Én pedig — hallottuk Gabitől — egy sikeres szín- művészeti fölvételit. Tamási Rita
