Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
2 Somogyi Néplap 1988. május 23., hétfő Befejezte munkáját az MSZMP országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Mindez hozzá tartozik ahhoz, hogy a párt hatékonyabban dolgozzon. De nemcsak itthon, hanem nemzetközi téren is erősítenünk kell a politikánk iránti megértést. Ez egyaránt fontos a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok vonatkozásában. A párt feladatainak sikeres megoldásában jelentős erőforrás, hogy ápoljuk és fejlesztjük a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi országával, a KGST-tagállamokkal, erősítve velük az új vonásokat hordozó valódi partneri kapcsolatokat. Közös óhajunk, hogy a KGST munkáját még hatékonyabbá tegyük. Igényeljük, hogy tőkés partnereink részéről együttműködési készség nyilvánuljon meg, anélkül persze, hogy bárki is beleszólhatna országunk belső ügyeibe, intézkedéseibe. Nyugat- Európában, amellyel a legkiterjedtebbek a gazdasági kapcsolataink, vannak olyan erők, melyek józanul gondolkodnak és a békés egymás mellett élés alapján a jövőre tekintenek. Tisztában vannak azzal, hogy ha mindinkább érvényesül a kölcsönös biztonság, akkor a békés egymás mellett élés az egymás érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködéssé fejlődhet. Ehhez vannak partnereink. A tőkés országokban nem kevesen érdekelteit abban, hogy Magyarországon a politikai és a gazdasági helyzet stabil legyen. Építhetünk arra, hogy van munka- és harcképes, megújulásra kész pártunk, s nagyon sok pártonkívüli híve és támogatója a szocialista építés magyarországi gyakorlatának. Ki is kell mondani, hogy munkánknak, erőfeszítésünknek van értelme és célja. Különben hogyan dolgozzanak, hogyan éljenek az emberek? Senkit sem szabad megfosztani a reményeitől, és mindenkinek szüksége van arra, hogy lássa munkájának eredményét. S ez az eredmény nem attól függ, nagy- vállalatnál vagy kisüzemben dolgozik-e. Nem az üzem nagysága számít, hanem az, melyik dolgozik hatékonyabban. Kedves elvtársak! Az együttműködés feltételei közös törekvéseink nyomán — bízvást mondhatjuk — javulni fognak a nemzetközi életben. Minden vonatkozásban ésszerűbb és hatékonyabb kapcsolatok épülhetnek ki a jövőben. Ennek érdekében — egyebek között — biztató tárgyalásokat folytatunk a Közös Piac képviselőivel, a különböző országok kormányainak megbízottaival. Ezen a téren együttműködési készséget tapasztalunk. Ez megfelel mindkét fél érdekeinek, s nem befolyásolja sem az egyik, sem a másik társadalmi-gazdasági rendszer elvi lényegét. Ügy tűnik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban most valamelyest teret hódít a realizmus, s erősödnek a biztonság elemei. Ez vezet el a jövő hét végén esedékes moszkvai csúcstalálkozóhoz is, amelynek e fórumról is sok sikert kívánok. A nemzetközi helyzet pozitív mozzanata a Szovjetunióban és a többi szocialista országban zajló átalakítás. Ebben is megfigyelhető a kölcsönös érdekeltség a változások és a jelenlegi magyar gyakorlat között. Ha nálunk problémák vannak, akkor nehezítjük a többi szocialista ország dolgát, s mi is nagyon érdekeltek vagyunk a szovjet peresztrojka, valamint más országokban zajló reformok sikerében. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az átalakítás győzni fog, mert eleget tesz a kor követelményének és a realitásokból indul ki. Kádár János a továbbiakban a vitában fölmerült néhány javaslathoz fűzött megjegyzéseket. Egyetértett azzal, hogy a pártértekezlet után készüljön végrehajtási program kezdődjék meg a szervezeti szabályzat módosítását célzó munka, s a párt programnyilatkozatának egyes következtetéseit vessék össze a mai helyzet új elemeivel. Támogatta azt az elgondolást, hogy a jövőben a párttagság teljes és nyílt tájékoztatást kapjon a vezető testületek üléseiről. Kiemelte annak szükségességét, hogy a párt vezető testületéi a jövőben is a kérA szünet után Berecz János, a szerkesztőbizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról a pártértekezletnek. — A küldöttek elé terjesztett állásfoglalás-tervezetbe beépültek a párttagsággal folytatott beszélgetések, az ideológiai tézisek, a párt vezető szerepével és a politikai rendszer továbbfejlesztésével foglalkozó eszmecserék tapasztalatai is — mondotta. — Joggal állítható, hogy a pártértekezlet ezen dokumentuma megfelelő alapokra épít. Ez az alap nem más, mint a megújuló párt. Pártunk az elmúlt hónapok vitái során alapvetően változott meg — állapította meg Berecz János. — A párttagság a válaszokat felülről váró, néha elbizonytalanodó, néha távlatokat is vesztett, a gyakorlatban végrehajtó szerepre kötelezett vagy azt vállaló emberekből a válaszokat kereső, kritikai álláspontra helyezkedő és abból előremutató cselekvési igényeket megfogalmazni képes, a politika alakításában tevékeny részvételt igénylő párttá formálódik. Ennek markáns kifejeződése, hogy a pártértekezlet résztvevői az útkeresés alkotó igényével kértek szót vagy ezzel a szándékkal^ adták be írásos javaslataikat. A politika megújulása iránti elkötelezettségüket tükrözte, hogy a tervezethez kapcsolódó véleményüket többnyire átfogó elgondolások kereteiben fogalmazták meg. Mintegy 600 észrevétel, indítvány érkezett. Ezt gazdagították az alapszervezetek, kollektívák és egyes személyek levélben eljuttatott javaslatai. A Baranya megyei küldöttcsoport közösen kidolgozott javaslatokat nyújtott át a szerkesztőbizottságnak. A bizottságnak számos, igen értékes javaslatot, észrevételt kellett mérlegelnie és szövegbe illesztenie vagy pedig úgy foglalni állást, hogy más módon kell azt kezelni. A szerkesztőbizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzetben a pártértekezletnek néhány sorsdöntő társadalmi-gazdaságipolitikai kérdésre, a megújulás feltételeinek kialakítására kell összpontosítania Ehhez pedig a párt és a politikai rendszer megújítása s a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele szükséges. Ezért javasoljuk a küldötteknek, fogadják el, hogy a dokumentum e kérdésekre összpontosít és elsősorban a párt soron levő feladatait fogalmazza meg. Ehhez kapcsolódva alakíthatják ki önállóan programjaikat az állami és társadalmi szervezetek is. Néhányan kezdeményezték: értekezletünk döntsön arról, bogy a XIV. kongresszusig készüljön el az új pártprogram, ügy gondoljuk, nem lenne célszerű innen megkötni a kezét a következő kongresz- szusnak; előre eldönteni feladatait. A pártprogram előkészítésére a szükséges elemzéseket azonban el kell végezni. Ezt ajánljuk rögzíteni az állásfoglalásban. A vitában egyértelműve vált, hogy a fordulat, a reform és a megújulás sikerre vitelének ma kulcskérdése désék sokoldalú vizsgálata, elemzése, és megvitatása után, széles mérlegelés alapján hozzák meg döntéseiket. Végezetül kijelentette: Kérem a pártértekezletet, hogy fogadja el az állásfoglalást, amely nagyon fontos területeken pontosan megjelöli a cselekvés irányát, a párt feladatait, s lehetővé teszi, hogy a jövőben ennek megfelelően egységes szellemben dolgozzunk. Többen kijelentették: működő szocializmust akarunk. Mivel ma is működik, én hozzáteszem: a mi célunk a jól működő szocializmus. a párt vezető szerepének korszerű értelmezése, belső viszonyainak és működésének megújítása — emlékeztetett Berecz János. — Többen a szervezeti szabályzatot érintő javaslatot tettek. Ezek többsége mérlegelendő a további elemzéseknél. Kérem az értekezlet jóváhagyását, hogy a javaslatokat a megválasztandó Központi Bizottság rendelkezésére átadhassuk, hiszen annak feladata azon munkabizottság kiküldése, amely kidolgozza javaslatait az új szervezeti szabályzatra. A politikai intézmény- rendszer átfogó reformját sürgette és támogatta a vitában felszólalók és az írásban leadott hozzászólások túlnyomó többsége. A vita tapasztalatai alapján a szerkesztőbizottság szükségesnek látja határozottabban megfogalmazni a politikai reformok fő irányát. A szocialista pluralizmus az egypártrendszer keretei között — és ezeket rögzíti az új javaslat — fejlődésünk jelenlegi szakaszában a nép- hatalom érvényesülésének és gyakorlásának egyszerre feltétele és eszköze. A néphatalom azt jelenti, hogy a szocializmus talaján jelentkező különböző tartalmú politikai érdekek fejlődésünk jelenlegi szakaszában egyaránt érvényesíthetők, kompromisszumokon nyugvó politikai érdekintegráció útján. A néphatalom érvényesítése feltételezi, hogy a politikai érdekek pluralizmusa a politikai intézmény- rendszerekben is megjelenjen. Ha nincsenek meg a politikai érdekek kifejeződési lehetőségei, és nincsenek meg a társadalmi partneri viszonyon nyugvó egyeztetési eljárások, nem érvényesülhet torzulás nélkül a hatalom népi jellege sem. Lukács János, Kádár János, Grósz Károly és Gyenes András az értekezlet szünetében Ez a magyar nemzet érdekeinek legtisztességesebb szolgálata. Kádár János főtitkári vi- taösszefoglalóját követően az elnöklő Hámori Csaba bejelentette, hogy a szerkesztő- bizottság összegezte az állásfoglalás-tervezet módosítására tett javaslatokat, és ezek figyelembevételével átdolgozta a dokumentumot. Az állásfoglalás-tervezet átdolgozott változatát ezután minden küldöttnek kiosztották. Harminc perc szünet következett, hogy a résztvevők a szöveget ismét tanulmányozhassák. — A munkásosztály vezető szerepének egyértelműbb megfogalmazását igénylőknek igazuk van abban, hogy a hatalom népi jellegének erősítése nem csorbíthatja a munkásosztály érdekeinek érvényesülését — hangsúlyozta a szerkesztőbizottság elnöke. — Ezzel egyidejűleg rá keíl azonban mutatnunk, hogy a szocializmus gazdasági, tulajdon- és érdekviszonyai hazánkban is összetettebbek, sokszínűbbek, mint amit le tud fedni az elmúlt évtizedekben kialakult és működő politikai intézményrendszer. _ Mára elodázhatatlan f eladattá vált a politikai berendezkedés szerkezeti átrendezése — állapította meg. — Reformokkal kell módosítani a politikai hatalmat megvalósító mechanizmust. Az átalakítás iránya a part vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú politikai rendszer kiépítését jelenti. Az átdolgozott állásfoglalástervezet a politikai intézményrendszer szükséges átalakításának fő irányait jelöli csak ki. A politikai intézményrendszer megújítása a magyar társadalom szerves fejlődésének eredménye lehet, nem követhetjük el a régi hibát, nem húzhatunk előre elméleti sémát a valóságra. _ A miniszterelnök elvileg felvázolta, miként működhet a kormány önállóan a párt által megfogalmazott politikai fővonal erőterében. Ennek gyakorlati kidolgozása azonban még előttünk van. A szocialista politikai rendszer demokratikus intézményeinek kiépítése, me gerősítése nagyszabású, átfogó jogszabályalkotó tevékenységet is igényel. A szocialista építés gyakorlatának megújításakor meg kell őriznünk mindazokat az elemeket, amelyek tartósnak bizonyultak. A szocializmusnak vannak valós, változatlanul érvényes alapelemei amelyekre a társadalmi szükségleteket minden eddiginél következetesebben szolgáló, hatékony es demokratikus társadalomépítési gyakorlat szilárdan támaszkodhat. Az útkereséssel együtt jár, hogy az új jelenségek megközelítésében, értelmezésében alternatív, egymástól eltérő, többféle válasz születhet.'Pártértekezletünk is bizonyság arra, hogy az útkeresés nehézségei nem teríthetnek el bennünket a társadalomépítés gyakorlatának megújítására irányuló szándékunktól, és csakis vitákban alakulhat ki a reformok fő iránya. Többen hangsúlyozták a társadalom tudatfolyamatainak, a közgondolkodás és az ideológiánk megújításának szükségességét. Nemcsak a vitákban tett észrevételek ösztönöznek a politikai ideológia szerepének újragondolására, hanem a radikálisan megváltozott társadalmi-politikai-gazdasági helyzet is. Tudatában vagyunk, hogy az ideológia nem vállalkozhat a jövőben elérni kívánt társadalmi állapotok és folyamatok részletekbe menő leírására, a társadalmi és politikai élet minden jelenségének magyarázatára. De segíthet és segítenie is kell abban, hogy megújulási törekvéseink történelmi léptékűek lehessenek. Az állásfoglalás-tervezetben foglaltakkal összhangban az ideológia feladata tehát az, hogy értelmezze a szocialista társadalom viszonyait, működési folyamatait, tárja fel a fejlődésben megnyilvánuló ellentmondások természetét, kritikailag értékelje azokat, s legyen elgondolása azok feloldására. A szerkesztőbizottság egyetért Hámori Csabával, a KISZ Központi Bizottságának első titkárával abban, hogy az ifjúság helyzetének kérdései nem jelennek meg valóságos politikai súlyuknak megfelelően az állás- foglalásban. Társadalom- és ifjúságpolitikai gyakorlatunk megújítására van szükség ahhoz, hogy az ifjúság helyzetében meglevő mai feszültségek egy része megoldódjék, s a gazdaság hatékonyságában elérendő fordulat teremtheti meg az ifjúságpárti reformfolyamatok kibontakozásának alapelemeit. Mégis azt javasoljuk, hogy az ifjúság helyzetével való folgalkozást ne a dokumentumban elfoglalt terjedelmével mérjük. Jogosan észrevételezték a felszólalók az olyan területek nehezebb helyzetét, mint a tudományos kutatás, a művelődés, az egészségügy. Támogatva az állásfoglalástervezet megállapításait javasoljuk, hogy e területek halaszthatatlan fejlesztésének konkrét mértékeit, módját és technikáit a költség- vetési reform keretében dolgozzák ki, az érintett területek képviselőit vonják be a tárgyalásokba. A vitában számos hozzászóló foglalkozott a gazdaság problémáival, de nem kérdőjelezték meg az állás- foglalás megállapításait. A vita megerősítette — összhangban a dokumentummal —, hogy legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács — Országgyűlés által jóváhagyott — stabilizációs munka- programjának végrehajtása. A szerkesztőbizottság elnöke biztosította az értekezletet arról, hogy az állásfoglalásba be nem épített javaslatok sem vesznek el. A bennük levő mondanivalót egy későbbi időpontban tematikusán feldolgozzák, majd javasolta, hogy a küldöttek bízzák meg a megválasztandó Központi Bizottságot: mérlegelje, miként építhető be a munkatervbe az összegzett javaslatcsokor, felelősen döntse el, a körülmények mit tesznek lehetővé, milyen feladatok vállalhatók fel. Berecz János a továbbiakban leszögezte: — A vitákból, a különböző véleményekben megmutatkozó azonosságokból, a megújulást kikényszerítő törekvésekből, az állásfoglalás-tervezetből s a határozattá emelt dokumentumból kirajzolódnak politikai vonalunk fő elvei és irányai. Ennek célja és tartalma a szükséges fordulat, reform és megújulás követelménye, vagyis az, hogy a társadalmi élet minden területén, ahol szükséges, radikálisan is felgyorsítsuk a reformfolyamatot. Az MSZMP országos értekezlete 4 ellenszavazattal és 9 tartózkodással elfogadta a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalást. A határozathozatallal befejeződött az első napirendi pont tárgyalása; a pártérte- kezlet zárt üléssel folytatta munkáját. A zárt ülést követően a pártértekezlet ismét plenáris ülést tartott. Az elnöklő Kádár János Gyuricza Lászlónak, a szavazatszedő bizottság elnökének adott szót. Gyuricza László tájékoztatta a küldötteket és a meghívott vendégeket arról, hogy az MSZMP országos értekezlete zárt ülésén újraválasztotta a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. (Tagjainak névsorát az 5. oldalon, a Politikai Bizottság és a titkárság tagjainak fényképét és életrajzát a 6. oldalon közöljük.) Az országos pártértekezlet Kádár Jánosnak, a párt elnökének zárszavával ért véget. Kedves elvtársnők, elvtársak! Megítélésem szerint a pártértekezlet háromnapi kemény munkával eredményesen elvégezte feladatát. Határozattá emelte útmutató állásfoglalását a párt feladatairól, politikái intézményrendszerünk toyább- fejlesztéséről, s újjáválasztotta a párt vezető szerveit. Köszönetét mondok a vezető testületekből most kiváló elvtársaknak hosszú időn át becsülettel és tisztességgel végzett munkájukért, s magam is szeretnék szívből gratulálni a párt vezető szerveibe újonnan megválasztott elvtársaknak. Egészséget, sikereket kívánok mindnyájuknak. Kedves elvtársnők, elvtársak! Tennivalóinkat meghatározza a párt tavaly júliusi gazdasági-társadalmi kibontakozási programja, a kormány múlt év szeptemberé-- ben elfogadott hároméves stabilizációs munkaprogramja, s a pártértekezlet irányt mutató állásfoglalása. Nagy és nehéz feladatok várnak ránk. Teljesítésükhöz egységes akarat, összefogás kell a pártban s az országban egyaránt. A párt eleget kíván tenni történelmi küldetésének, és a mai napon tanúsította, hogy képes erre. Ennek érdekében megújítja a pártéletet, az új követelményeknek megfelelően alakítja a pártmunka módszereit, s továbbhalad a demokratizálás, a reformok útján. Folytatja szövetségi politikáját. Összefogásra törekszik a szocialista társadalom minden magyar hívével, pártállásra, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül. Tömöríti a nemzet minden alkotóerejét nagy történelmi céljaink elérésére, népünk boldogulására. A nemzetközi életben együtt akarunk működni szövetségeseinkkel, mindazokkal, akik partnereink a béke és a biztonság megszilárdításában, az országok és a népek gyümölcsöző kapcsolatainak erősítésében. Végezetül szeretnék kös"ö- netet mondani a pártértekezlet küldötteinek, a szervezőknek, a hírközlő szervek tudósítóinak, a pártérle- kezlet munkájának technikai feltételeket biztosító, ellátó szerveknek és más intézmények dolgozóinak. Jó egészséget, minden jót, sikereket kívánok mindnyájuknak. Mély meggyőződésem, hogy közös akarattal boldogulni fogunk. Tovább haladunk a szocializmus építésének útján, egy szebb, jobb, biztatóbb jövő felé. Ezzel a pártértekezlet munkáját befejezettnek nyilvánítom, az ülést bezárom, és kérem, hogy énekeljük el az Internacionálét! A szerkesztőbizottság jelentése
