Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

1988. május 20., péntek Somogyi Néplap 3 Somogyiak a tavaszi vásáron Több mint kétszáz kiállító vesz részt a Budapesti Nem­zetközi Vásár tavaszi, beruházási javakat bemutató kiállítá­sán. A vásárlátogató élményeket keres, s jó tapasztalatokat. Ebben itt és most nincs hiány. Somogy is - bizonyítják pél­dáink - elismerő eredményeket mondhat magáénak. A vá­sár igazi sikere azonban az, ha jó üzletek születnek. Elismerés a DRV-nelc Dr. Maróthy László, a Po­litikai Bizottság tagja, kör­nyezetvédelmi és vízügyi miniszter volt a vendége a vásár első napján a Vízügy '88 kiállításon bemutatkozó Dunántúli Regionális Vízmű­veknek. Látogatása nem volt véletlen, hiszen ezúttal adta át az ágazati versenyben el­ső díjat nyert közösségnek az elismerést. Szántó Imre, a DRV igazgatóhelyettese a miniszteri látogatás után mondta: — Az első díjas termékünk a számítógépes technikának köszönhető. A vízgazdálkodásban ez ma már nélkülözhetetlen. Olyan eljárást dolgoztunk ki, amellyel hálózati meghibá­sodás esetén a diszpécser- központ gyorsan megállapít­hatja az optimális szakaszo­lási pontokat, s így a hiba- elhárítás idejére a lehető legkevesebb fogyasztó marad víz nélkül.' Bemutatjuk azt a vízórát is, amelyek a laká­sokban helyezhetők el: szá­mításaink szerint nem kerül majd többe ezer forintnál. A fogyasztó figyelemmel kí­sérheti az óra állását, nem kell .lemászni az aknába, ugyanakkor áz is gyorsan kideríthető, hogy van-e a rendszerben csőtörés és el­kerülhetők a számlaviták is. A DRV ezúttal kiállította a Labirint nevű szennyvíz- tisztító kisberendezését is, amely a költséges és beru­házásigényes környezetvé­delmi gondokon segít, elő­nyösen alkalmazható a kis településeken. A berendezés működtetéséhez, kezeléséhez csak napi egy órára van szükség, de a rendszer könnyen automatizálható is. Amikor dr. Maróthy Lász­ló átadta az elismerést, el­mondta, hogy tizenegy szer­vezet tizennégy munkával jelentkezett a pályázaton. Valamennyi alkotás jelzi, hogy a műszaki fejlesztésben a vízügy sem maradt le, fej­lődött a számítástechnika és ez az ágazat teljesítményei­ben is meglátszik. KÁF-fórum Évek óta hivatalosak a vásár első napján díjátadás­ra a Kemikál Építőanyag­ipari Vállalat képviselői. A vásári díjakat most az eddi­gi szokástól eltérően csak a bemutató végén ítélik oda, úgy, hogy az idén a nyitás­kor „csak” a Kiváló Aruk Fóruma elismerést vehették át a Kemikál munkatársai, összesen nyolc termékük dobozára festhetik ezentúl a jól ismert háromszöget, ám a készítmények közül csak egyetlen, amelyik újonnan kapott kitüntetést, a többi már az előző években is „kiváló” minőségű volt. A Bitugél, bitumenes habarcs — az újonnan díjazott ter­mék — talajpára, talajvíz ellen szolgál és igen nagy előnye, hogy vizes, nedves felületre is felhordható. A Bitugél kivétel, azon termé­kekhez tartozik, amelyek nem a Kemikál barcsi gyá­rában készültek. A nyolc dí­jazott építőanyag közül négyet ugyanis a somogyi gyárban állítanak elő. Ahogy a vállalat képvise­lőjétől megtudtuk, a Kemi­kál készítményeinek árin­dexe az év elején átlagosan hat százalékkal csökkent. A számítások szerint a nyere­ségük is hasonlóan kevesebb lesz és százmillió forinttal kisebb árbevételre számíta­nak. Mindez arányaiban ke­vésbé érinti a barcsi gyá­rat. hiszen az ott gyártott termékek közül csak né­hánynak csökkent az ára. A vállalat egészére — és természetesen az ország minden vállalatára — érvé­nyes, hogy a költségeik nőt­tek. nőnek, s így elkerülhe­tetlenek az áremelések. A Kemikál április 1-je után a bitumenes fedéllemezek és a betonadalékok árait növelte. Ennek ellenére nem csök­kent a rendelésállományuk, még mindig kétszer annyit tudnának eladni, mint amennyire jelenleg gyártó- kapacitásuk van. A vállalat képviselője elmondta: sze­retnék kielégíteni a megren­delők igényeit, de mivel az árindex-változás és utóbbi gazdasági szabályzók sem segítették a vállalat gyara­podását, nincs lehetőségük jelentősebb beruházásra. A vállalat a kapacitását nem­igen tudja növelni, ezért a kevésbé ismert termékeinek reklámozásával szeretné azo­kat kedveltté tenni és így a bevételét gyarapítani. Elkelt az első gép Még meg sem nyílt a ki­állítás, máris elkelt az első gép a Kaposgép kiállítási te­rületén. A decsi termelőszö­vetkezet vezetői figyeltek föl az MFK—100 jelű fűkaszára, s mert kiválóak a tulajdon­ságai, jól hasznosíthatják a sportpályákon, a takarmány betakarításánál, rögtön meg­vették. Bajzik Tamás keres­kedelmi főosztályvezető új­donságaik között mutatta ezt a gépet; majd a KCR—8007 jelű darujukat, amelyet a Gemenc Volán kérésére kí­sérleteztek ki. Eddig nem sikerült megbirkózniuk azokkal a technológiai igé­nyekkel, amelyeket a vevő támasztott. Most íme, itt az első, nagy gémkinyúlással rendelkező hidraulikus da­ru, amely a gépkocsi űrszel­vényében összehajtható. A tolnaiak a gázpalackkonténe­rek szállításához rendelték meg. Az érdeklődés máris nagy, vélhetően sokan fog­ják keresni. Újdonság és mégsem az a roppantott csatlakozóval sze­relvényezett hidraulikus tömlő. A Kaposgép Mernyén a saját szükségletére kezdte el gyártani, de mert import­pótló és keresett, most meg­jelennek vele a piacon is. — A három újdonság mel­lett hagyományos termékek­kel jöttek el a vásárra. Mi­ért fontos önöknek ez- a be­mutatkozás? '— A, vásár egyben alka­lom arra is, hogy találkoz­zunk a partnereinkkel, meg­beszélhetjük problémáinkat, ugyanakkor felmérhetjük, hogy milyen lesz a jövő évi kereslet, mire számíthatunk. Szeretnénk bővíteni külkap- csolatainkat. Mindenféle ész­szerű vállalkozást elfoga­dunk exportunk növelése ér­dekében. Akkumulátorok Marcaliból A beruházási javak vásá­rán először vesz részt a két évvel ezelőtt megalakult marcali Akku-gép Ipari Szö­vetkezet. Illés Ferenc elnök elmondta: eddig gondolni sem lehetett arra, hogy pro­pagandára fordítsák pénzü­ket. hiszen a talpon mara­dásért kellett küzdeniük. Ugyan nem a legjobb helyen állíthatták ki termékeiket, mégis számtalan érdeklődőt fogadtak. Sokan voltak kí­váncsiak arra, hogy lúgos- akkumulátoraik alkalma­sak-e a hétvégi házak vilá­gítására. — Régi szándékunk ennek megoldása, de tartottunk at­tól, hogy az ára miatt visz- szariadnak az emberek. Szá­munkra is meglepő volt, hogy nem ütköztek meg a meg­rendelők azon az összegen, amit mondtunk. Tíz éve gyártjuk — még az elődünk­nél, az Óbudai Gépipari Szö­vetkezet telepén kezdődött a termelés — a gépkocsifeljá­rókat. A hazai piacon egyet­len kereskedő sem érdeklő­dött iránta, így minden da­rabot exportáltunk. Mert hi­szünk abban, hogy itthon is szükség van rá — hiszen megkönnyíti a gépkocsik karbantartását, kisebb javí­tásait —, elhoztuk a vásárra. — Mit várnak a marcali­ak a tavaszi BNV-től? — Kialakult vevőkörünk van, de ha egy vagy két új partnert találunk, már meg­érte a bemutatkozás. Vegyes vállalót A barcsi Unitech Ipari Szövetkezet bemutatkozását már csak azért is nagy ér­deklődés előzte meg, mert tavaly vásárdíjjal tértek ha­za. Hogy most milyen új­donságokkal jelentkeztek, arról a barcsiak konténer­házában. — irodának és ki­állítási terméknek egyaránt szolgál — Fucskár László fő­mérnökkel beszélgettünk. — Üj termékünk a Rába kistraktor alapra szerelt seprőgép, amely utcák, terek és épületbelsők tisztítására egyaránt alkalmas. Bemu­A Kaposgép legújabb daru­ja (bal oldalon). — A Ke- mikál korszerű termékekkel jelentkezett (középen). — Az összecsukható gépkocsifeljá­rót eddig csak exportálták (jobbra) tatunk egy olyan konténert, amelyet a kórházak, nagyobb áruházak egyaránt jól hasz­nosíthatnak. Egy pneumati­kus berendezéssel képes a konténer a hulladék tömörí­tésére, így gazdaságosabban lehet szállítani a szemetet. A vásárlátogatók az első napon még nem találkozhat­tak azzal a konténerrakodó géppel, amelyet a vasúti ra­kodásnál használhatnak a vállalatok. Ennek gyártására vegyes vállalatot alapít Uni- klaus Kft. néven a barcsi Unitech, az NSZK-beli Ar- bau Klaus GmbH, a Mogürt, valamint az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. Az alapító okmányt ma délelőtt írják alá a vásáron. A ve­gyes vállalat létrehozásával lehetőség nyílik a hazai kon- ténerprogram fejlesztésére, a tőkés import kiváltására is. A prototípus és néhány termék még az idén elké­szül — hallottuk a főmér­nöktől. Éhez azonban tech­nológiát kell fejleszteniük és szerelőcsarnokot is bőví­tenék. Új szemlélettel, új módszerekkel Válaszolnak a dolgozók kérdéseire Idén a Kapos Volánnál is pezsgő a politikai élet. Tár- ~nai Zoltán, a vállalati párt- bizottság titkára elmondta: a beszámoló taggyűléseknek jelentőséget adott, hogy .ott választották meg a küldötte­ket pártértekezletükre, ame­lyen megalakult az egytestü- letes vállalati pártbizottság. — A régi huszonöt- he­lyett ez tizenháromtagú. A testület az első ülésen ejha­tározta, hogy köszönő levelet írunk a volt pártbizottsági tagoknak, és szerény lehető­segünkhöz mérten jutalmat adunk nekik. Egyébként az a tapasztalatunk,, hogy a kommunisták aktívabbak a taggyűléseken. Kétszeresére nőtt a felszólalók száma. A taggyűlések tartalmasab­bak, a résztvevők nem nézik az órát... A felszólalások értelmesek, tartalmasak vol­tak. örülünk ennek. Most már a taggyűlések napirend­jének megválasztására is jobban kell figyelni. Ne le­gyen zsúfolt, amikor fontos gazdasági, politikai közérde­kű témát tárgyal a taggyű­lés. Nagy figyelmet fordított a vállalati pártbizottság a Ka­pos Volán idei tervének megvitatására, elfogadására. — Jobban zártuk az első negyedévet, mint ahogy el­képzeltük — mondta Tárnái Zoltán. — Mégsem vagyunk megelégedve. Jobb volt az időjárás, mint 1987 elején. Egyébként most jön a nehe­ze a közlekedésben : meg­kezdődik az idegenforgalmi idény. Létszámgondunk vál­tozatlan, elsősorban buszve­zetők hiányoznak. A teher­gépkocsira belső szervezés­sel és a vezénylők jobb munkájával tudunk sofőrö­ket ültetni. — Üj bérrendszer beveze­tése előtt állunk, az idő­pontját még nem tudjuk. Ide kellene most csoporto­sítanunk anyagi erőnket. Azt talán könnyebben el tudjuk érni, . hogy megfelelő légkör alakuljon ki, ha elmagyaráz­zuk: ennyi a lehetőségünk a béremelésre. Egyébként a vállalat belépett a bérklub­ba. ennek a.hatása azonban csak később érződik. Elég nagy a fluktuáció. Ezért a pártaktíváknak is segíteniük kell abban, hogy az ide ke­rülő dolgozók beilleszked­jenek a közösségbe, a töb­biek átadják a munkamód­szereiket. — A személyforgalom te­rületén többet kell beszél­getnünk az emberekkel, meg kell értetnünk velük, hogy mik a lehetőségeik. Igyek­szünk megteremteni a meg­felelő körülményeket, gon­doskodunk az erkölcsi és anyagi elismerésről. Az más kérdés, hogy <-/. elegendő-e vagy sem. Az aktíváktól azt várjuk: politizáljanak, értes­sék meg, hogy a vállalat je­lenleg ennyit tud nyújtani. — Tulajdonképpen újfajta magatartásra van szükség. — Igen. Nem elegendő, hogy kéthavonta taggyűlé­sen találkoznak a kommu­nisták, javaslatot tesznek, határozatot hoznak. Változ­tatnunk kell a pártmunkán­kon. Növelni kell a kommu­nisták személyes felelősségét abban, hogy politizáljanak a munkahelyen. Ebben partne­rünk a szakszervezet és a KISZ is. Tőlünk függ, hogy figyelünk-e mindenkire. A munkatársaknak érezniük kell a megbecsülést. - Azt szorgalmazzuk, hogy min­denhol mérlegeljék az em­beri tényezőket, s az eddi­ginél többet foglalkozzanak az emberekkel. Minden fórumot felhasz­nálnak ahhoz, hogy a válla­lati elképzeléseket megis­mertessék a dolgozókkal, el­mondják, hogy mi egv-egy terület — így a műszakiak, a forgalmi szakszolgálatiak stb. — feladata. — Azt szeretnénk, ha mindenki ^tudná: mit csi­náljon — mondta Tárnái Zoltán. — Csak így járul­hat hozzá a terv megvalósí­tásához. Sok vita is kereke­dett, mert egy-két esetben hiányolták ehhez a föltétele­ket. Természetesen a gaz­dasági vezetők feladata, hogy gondoskodjanak a megvaló­sítás föltételeiről, s a lehe­tőségekhez igazítsák elkép­zeléseiket. Lajos Géza A kétszintű bankrendszer első évének tapasztalatai Tavaly, január elsején a Magyar Nemzeti Bank, 5 ke­reskedelmi bank, 12 szakosí­tott pénzintézet, 2 vegyes­tulajdonú bank, az Állami Fejlesztési Intézet, az OTP és a takarékszövetkezetek, valamint a két biztosítótár­saság részvételével kezdte meg működését hazánkban a kétszintű bankrendszer. Az első év tapasztalatait Bakó Edéné, az MNB fő­osztályvezetője összegezte a Közgazdasági Társaság leg­utóbbi szakosztályi ülésén. Megállapította, hogy noha a kötelező tartalék mértékét, i szabályozás tartós elemének kell tekinteni, ehhez képest ez tavaly többször is válto- -zott; az MNB az év elején tovább szigorított, majd idén márciusban ismét lazított a szabályozáson. Ami a kamatláb-politikát illeti, a felszabadulás óta elő­ször került sor nálunk an­nak liberalizálására. A ta­pasztalatok azt mutatták, hogy ellentétben a korábbi feltételezésekkel, a, kamatok a magyar viszonyok között nem szabályozzák alapvető­en a hitelkeresletet. Ez rész­ben a magyar gazdaság ala­csony költségérzékenységé­vel magyarázható, részben pedig azzal, hogy hazánkban a hitelkeresletet alapvetően nem a kamat mértéke, ha­nem a hiteléhség és a meny- nyiségi szabályozás befolyá­solja. Amikor a pénzügyi kor­mányzat úgy ítélte meg, hogy a szükségesnél több pénz van a gazdaságban, és ezért pénzkivonást hajtott végre, igen nagy feszültsé­gek keletkeztek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bankok betét-hitel pozíciói, tőkeellátottsága eltérő, illet­ve a jegybank bizony túl optimistán ítélte meg a pénzpiac kialakulásának le­hetőségét. Hogy mindezek után mi várható az idei évben? A Magyar Nemzeti Bank fő­osztályvezetője szerint az 1988. évi terv lényegében a tavalyihoz hasonló követel­ményeket támaszt a pénz­ügyi szabályozással szem­ben. A jegybanki források felhasználását illetően az adottságok valamivel kedve­zőbbek. Ugyanakkor sürgető igény, hogy felgyorsuljon a bank- rendszer továbbfejlődése. Az MNB főosztályvezetője sze­rint e munkának még két­harmada hátra van, hisz olyan területeken kell to­vább lépni, mint a lakásfi­nanszírozás, a költségvetés reformja, a lakossági és a bankszféra összekapcsolása, hogy csak a legfontosabba­kat emeljük ki. Abban nem volt vita a központi jegybank és a hi­telbankok között, hogy pénz- szűkítést kell végrehajtani a gazdaságban — mondotta Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank vezérigazgató-helyettese, utalva a közelmúlt kritikus időszakára, ám eltérő volt a vélemény a szűkítés ütemét és ” mértékét illetően. Nin­csenek megbízható adatok arról, valójában mennyi pénzre is van szüksége a gazdaságnak, s az is bebizo­nyosodott, hogy nem sikerült a kereskedelmi bankok út­ján szabályozni a forgalom­ban lévő pénzmennyiséget. Egv jól működő, hatékony monetáris szektornak — szö­gezte le Terták Elemér, a Magyar Hitel Bank főosz­tályvezetője — segítenie kell a források hatékonyabb el­osztását azáltal, hogy azo­kat a legjövedelmezőbb te­rületekre csoportosítja át, másrészt biztosítania kell, hogy a pénz- és a hitelkíná­lat olyan növekedést tegyen lehetővé, amely nem veszé­lyezteti a gazdasági egyen­súlyt és nem gerjeszti az inflációt sem. Az elmúlt hónapokban többször is a bankok szemé­re vetették, hogy nem elég­gé szelektíven hiteleznek, s nem segítik elő a struktúra- változást. A főosztályvezető szerint, attól, hogy a bank- rendszer átalakult, a kör­nyezet és a reflexek nem változnak meg hirtelen. Igaz­ságtalan olyan feladatok nem teljesítését felróni a ke­reskedelmi bankoknak, ame­lyekkel a kormányzat ko­rábban hosszú évek alatt nem tudott megbirkózni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom