Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 119. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 119. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 20., péntek Alkotó vitával, a párt vezetésével A Központi Bizottság az év március 23-i döntésének, megfelelően ma összeül a Magyar Szocialita Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyakorlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal, 1957 júniusában volt pártér- tckezlct, a maihoz hasonlítva teljesen más körülmények között, és más feladattal. A szocialista építőmunka az utóbbi 2-3 évben a vártnál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatosnál lassabban nő, ami azzal jár, hogy a XIII. kongresszuson elhatározott célok a VII. 5 éves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak érdekében, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. Az országos pártértekezlct arra a feladatra vállalkozik, hogy megnyissa azt a kaput, amey a gyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton elindulva nagyon sok nagy horderejű feladatot kell megoldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselekvés. A párt- értekezleten elhatározott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresz- szusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozására már a kongresszus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgárok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik — és ez nem kevés —, hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósítva megteremtse a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi teltételeit, A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy vitassa meg és fogadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetéi a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismerték és véleményeztek- A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Énnek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepet, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal eltek a tömegszervezetek és a -mozgalmak, az érdekképviseleti szervek központi vezető testületéi és a Magyar Tudományos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állás- foglalásai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nemcsak a pártértekezlet, de — a későbbiek során — a kongresszus előkészítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejeződött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekczlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább?' kérdésről. A budapesti és megyei küldöttcsoportok elmondják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és ja- vasiatai is. Az MSZMP töhb mint «00 ezer tagját 800 küldött képviseli, akiket — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — a budapesti pártbizottság, a fővárosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bizottság semmiféle szempontot nem írt elő. Azt kérte a választásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét képviselői küldötteket jelöljenek, illetve válasszanak. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a pártértekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párttag és párton- kívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlct második napirendjének keretében — ami zárt ülésen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölő- bizottság. amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, javaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ijllenörző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgozzák a pártértekezlet állásfoglalásában elhatározott feladatok gyakorlati megvalósításának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai ps államigazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlődésünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes ál-‘ lampolgári jogok és kötelességek érvényesülését garantálják- Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüliek. minden hat zájáért, annak sorsáért felelősséget érző állampolgár jószándékú és cselekvő közreműködésével valósíthatók meg. Petrovszki István az MS/MF un osztályvezetője Elutaztak a pártértekezlet somogyi küldöttei Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével tegnap délben elindult Budapestre a pártérte- kezleti küldöttek somogyi csoportja. A ma kezdődő országos pártérte- kezieten 2(t-an képviselik majd megyénk kommunistáit. Halászat-gépeiítési tanácskozás Siófokon Felújításra várnak a halastavak A MINISZTERTANÁCS ÜLÉST TARTOTT KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyótag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját.- A kormány jelentést hallgatott meg az IQ87- évi népgazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügy- miniszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról. valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit- A kormány az állami költségvetés. végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipar szerkezetátalakítási feladatairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József találkozója NSZK-beli politikusokkal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter találkozott a BNV-re érkezett nyugatnémet tartományi politikusokkal: Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési álamminiszterrel. Alfred Schmidt hesseni gazdasági és technikai ügyek miniszterével, valamint Uwe Beckmeyer brémai gazdasági és külkereskedelmi szenátorral. A találkozón foglalkoztak az érintett nyugatnémet tartományokkal kialakított gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeivel. Siófokon tartották a negyedik halászat-gépesítési tanácskozást a Balatoni'Halgazdaságban. A tanácskozáson részt vett dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese, megnyitójában a többi között elmondta: a Balatoni Halgazdaságnak jók a termelési eredményei, de a gépesítésben — hasonlóan a többi halászati üzemhez — lemaradással küszködik. Az előadók kiemelték: a magyar halászatnak az ország mintegy 24 ezer hektárnyi halastava a legfontosabb termelőalapja, ezért szólni kell a halastavak karbantartásáról, felújításának műszaki és gazdaságossági problémáiról is. Ezen kívül a természetes vizekből a halászati szövetkezetek évente 10-12 ezer tonna halhúst termelnek ki. . A halászat termelő és technikai eszközeinekjjfe választéka az utóbbi években örvendetesen bővült, ám a halgazdaságok a szűkös anyagi lehetőségeik miatt alig vehetnek belőle. Az -ország haltermelése tavaly gazdaságos volt, a viszonylag kedvező tenyészanyag- ellátás, a jó időjárás miatt és azért, mert az angolnaés a pisztránghozam csaknem teljes egészében a tőkés piacokra került. Á halgazdaságok a gépesítés korszerűsítését csak saját forrásaikból oldhatják meg. Ha kaphatnának némi állami támogatást, hitelt, kamatkedvezmény, gyorsabban és jobban alkalmazkodhatnának a piac követelményeihez. Gépbemutató is volt a marcali víztározónál. Bemutatták a Bikali Állami Gazdaságban gyártott etetőcsónakot,' a Balatoni Halgazdaság saját fejlesztésű konténeres lehalászási rendszerét, valamint a levegőztető berendezéseket. A legnagyobb figyelem a norvég Marenor cég bemutatóját kísérte. Először láthatták a szakemberek Magyarországon a halszivattyút, amely vízzel együtt, törésmentesen szállítja a halat a válogatóba. A rendezvényen részt vett Leif E. Edwardsen, Norvégia magyarországi nagykövete is. Elmondta : tapasztalata szerint Magyarországon jó vizek találhatók. hazájában pedig olyan termeltetési technikai tapasztalatokkal rendelkezik a halászati ipar, amelyet jól hasznosíthatnának a magyar halgazdaságok. Vásárlátogatóban A tavaszi BNV sok érdeklődőt vonz ezekben a napokban. Igazából azok számára fontos ez a találkozás, akik napi munkájukban tudják hasznosítani az ott láthatókat- Mégis van egy mindenki számára jelentős tanulsága a vásárnak: a magyar ipar megmutatta, hogy képes és felkészült a termék- szerkezet váltására, a nagyobb termelési eredményekre- Rövid összeállításunkban a 3. o(dalon ma elsősorban a somogyiak Újdonságaira hívjuk fel a figyelmet. A teljességié nem törekedhettünk, hiszen számos somogyi gyár, vállalat állít ki. s megszámlálhatatlanul sok olyan berendezést láthatunk, amelyeknek részegységei Somogybán- készülnek- Képünkön: a barcsi Unitech Új seprőgépei.
