Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 19., csütörtök Uj menetrendek, bosszúságok Két évtixed o lokostág szolgálatában Vállalat — Siófokért Két évtizede áll a város szolgálatában a Siófoki Városi Tanács V. B. Költség- vetési Üzeme. Azóta sok minden történt, s az üzemet bírálat is érte. A lakosság hétköznapjaiért, apróbb-na- gyobb ügyeinek megoldásáért kell dolgoznia, tehát állandóan a közfigyelem középpontjában áll. Ki ne találna bírálni valót a távfűtésben, a köztisztaságban, a partfenntartásban, az ingatlankezelésben? Pedig a sokrétű feladat egyre színvonalasabb ellátását jelzik a közelmúlt tényei. Az üzem 1985-ben először, idén másodszor nyerte el a Kiváló Vállalat, címet. — A kitüntetés rangot, ugyanakkor kötelességet is jelent — mondta Okváth Miklós igazgató. — Tevékenységünk 75—80 százalékát, mintegy 90—95 millió forint értékűt a kommunális szolgáltatás teszi ki. Ugyanakkor mintegy 30—35 millió forint értékben végzünk tanácsi megrendelésre építőipari munkát. Üzemünk csökkentett nyereségérdekeltségű rendszerben dolgozik, mivel jórészt lakossági igényeket elégít ki. Jelenleg 390-en dolgoznak nálunk, ebből 334-en végeznek fizikai munkát. Nyáron a nyugdíjasokkal, mellékfoglalko- zásúakkal, idénymunkásokkal együtt létszámunk 450— 500 is lehet. Gazdálkodásunk 1987-ben alakult a legkedvezőbben. A 111 millió forintos tervvel szemben 132 milliót teljesítettünk. A 3,5 millió forintos tervezett nyereségünkből 4,4 millió lett. Fejlesztésre 14,5 millió forintot fordítottunk, ennek hatvan százalékát saját ipartelepünk kiépítésére. Az év végére elkészül. 1988-ra 130 millió forint árbevételt és 1 millió forint nyereséget tervezünk. Nehéz év következik. Rengeteg a munkájuk, huszonnégy szociális lakást kell építeniük. Befejezés előtt áll az új gyermekkönyvtár és áfész-székház, amelynek átadására május végén kerül sor. Üdülőt építenek testvérvállalatuk, a székesfehérvári IKV részére Siófokon. Emellett saját telepükön is dolgoznak. — Büszkék vagyunk a kiüti 3-as Számú Általános Iskola új épülettömbjére. Nem a szépségére, hanem hogy gyorsan, a vállalt határidőre, két ütemben sikerült felépítenünk. Csupán hat hónap kellett ahhoz, hogy átadhassuk az új tüdőgondozót. Emellett számos lakást építettünk az elmúlt két évtizedben, rengeteg csatornát fektettünk, s építettünk utat is a városban. Jogos igény, hogy a nyári csúcsforgalomban is jó színvonalon lássa el munkáját a költségvetési üzem. A 17 kilométeres város ellátásához megfelelő gépparkra, szakembergárdára van szükség. Az ország mintegy félezer kommunális jellegű üzeme közül a siófoki — nagyságrendjét tekintve — az első öt között van. — Nehéz, de nem kilátástalan az idei év. A városi tanács kommunális célra nem tudja a korábban megszokott pénzt biztosítani. Ennek ellenére szeretnénk megtartani a színvonalat, s azt akarjuk, hogy legalább olyan tiszta, virágos, parkosított maradjon a város, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Évente 150 ezer köbméter szemetet szállítunk el. Sajnos, az emberek még mindig sok illegális szemétlerakóhelyet hoznak létre, pedig a lakossági szemét díjtalanul elhelyezhető a Balatonszabadi melletti szeméttelepen! Megpróbáljuk a lakosokat is mind jobban bevonni a város tisztántartásába. A lomtalanítási akcióról mindenkit levélben értesítünk, megjelölve, hogy körzetenként mely napokon gyűjtjük a limlomot. Nemcsak a mi érdekünk, hogy az utak mellett ne éktelenkedjenek szemétkupacok. Gyarmati László A gyógyvíz — kincs Az igali fürdő már akkor is közkedvelt volt, amikor vályogos házak, kis utcák ölelték körül. Most emeletes nyaralók, s vállalati üdülők épülnek, s a fürdő — bár fejlődött — mégsem tud lépést tartani az igényekkel. A nyári forgalom napi 2500 —3000 vendég. Ennek többszörösét is tudná fogadni a fürdő, de nincs rá mód. Évek óta tervezik a bővítést, tanulmányterv készült egy új fedett medencére, de a megvalósítás még várat magára. Az igali fürdő állóeszközfenntartásra évente 3 millió 400 ezer forintot fordít. Az 55 ezer négyzetméteres területen hét nyitott, s két fedett medence áll a vendégek rendelkezésére. Harmincán dolgoznak itt télen, s őket segítik a nyugdíjasok, diákok a nyáron. A fenntartási költség jó részét elemészti a nyári szezon után kötelező karbantartás. Látványos felújításra, új épületek létrehozására ebből a pénzből nem telik. Most a fedett medencék vízköves alját vették fel és betonozták újra, burkolják korszerű anyaggal, új öltözőket építettek, lemosható anyagból, a régi fából készültek helyett. Bevezették a központi fűtést a masszírozó helyiségbe, sok pénzt költöttek a kiszolgáló helyiségek festésére, mázolására. Pozsár Sándor, a fürdő vezetője elmondta: egyre többen keresik fel Igáit, ám a fürdő mégis veszteséggel működik. A téli, nyári nyitva tartás nem is enged nyereséges gazdálkodást. Am a , hírnév kötelez! A téli hónapokban is nagy a forgalom, a gyógyvíz jó hatásában bízó emberek rendszeres látogatói a fürdőnek. Tavaly egyszer már emelték a belépőjegyek árát. Az idén valószínű .az eddigi 25 forintos felnőtt belépőjegy árát 30 forintra emelik. Változik a bérlet és a gyermekjegy ára is. A Castiglione vízíorgatós medence mellett műszakiak tevékenykednek. A bátrabb fürdőzők április eleje óta igénybe vették a külső medencét, a 26 fokos víz kellemes volt a szaunázás után. Május elsején teljes kapacitással nyitott az igali fürdő. A vendégek rendelkezésére számos vendéglátóipari egység készülődik: éttermek, borozók, hal-, hurka- és kolbászsütők. Ezek mind saját haszonra dolgoznak. Kifelé ballagva a fürdőből elgondolkodom: az ország gyógyfürdői kevés kivétellel veszteséges vállalkozások, pedig, mint tudjuk, a gyógyvíz kincs. Vállalkozások korát éljük, az okos vállalkozásokét. Vajon a fenntartó vállalat miért nem talál megoldást, ha nem is a nyereséges, de legalább a nullszaldós gazdálkodásra? K. A. Eikcsik a dolgozó, várakozik az utas Megjelentek az új — május 29-én életbe lépő — menetrendek. Ha valaki alapos tanulmányozásukba kezd, előbb-utóbb bosszús lesz. A megyei szállítási bizottság év eleji ülésén ugyan bejelentették, hogy a MÁV megszüntet vonatokat, de hogy ilyen lesz a menetrendjük, azt nem gondoltuk. Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valaki dél körül szeretne Gyékényesről Budapestre utazni, annak a kényelmetlenségekre is fel kell készülnie. Például arra, hogy Kaposváron egy óra húsz percet kell várakoznia, mert csak akkor lesz csatlakozása. Eddig felült a vonatra, amely Kaposvárig személy- vonatként közlekedett, s innen gyorsvonatként ment tovább. Más: ha valaki Budapestről Nagyatádra akar utazni a reggeli órákban, az csak fél egykor, ér a városba. Ha még aznap vissza akar utazni, akkor csak három óra ideje van ügyei rendezésére. És ez csak néhány kiragadott példa. Balogh János, a Kapos Volán igazgatóhelyettese elmondta, hogy május 29-étől sok Kaposvárra bejáró dolgozó el fog késni a munkahelyéről, mert a helyijáratok menetrendjét nem lehet a vonatok érkezéséhez igazítani. Dombóvár felől 7 óra 8 perckor, Gyékényesről pedig 7 óra 5 perckor ér be a munkásvonat. Ha az ezzel érkezőket megvárnák a buszok, akkor az ipartelepeken a fél nyolcas munkakezdésre senki sem érne be. A kevésbé rosszat választották ; a dolgozók zömét elviszik, csak a bejárók késnek majd. Ezt egyébként azon a bizonyos szállítási bizottsági ülésen a Kapos Volán jelezte a MÁV-nak, mégsem módosították a menetrendtervezetet. Mindeddig nem voltak ilyen gondok. Bosszankodhatnak majd a Somogy expresszel érkezők, mert átlagosan fél órát kell várakozniuk, ha busszal akarnak eljutni a város valamelyik részébe. Az éjszakai műszakba indulók munkába vitele érthetően fontosabb. A vidéki helyijáratok továbbra is csatlakoznak a vonatokhoz. Kétszáznegyvenöt járat 219 vonathoz biztosít utazási lehetőséget. Jó hír a Szabásról bejáró dolgozóknak: Kutasról ezentúl az éjszakai műszak után is (eljuthatnak Szabásra. Űj busz a Tardpuszta—Somogy - babod—Balatonboglár között közlekedő. A bakháziak kérésére a Babócsa és Nagyatád között közlekedő egyik busz ezentúl érinti a falujukat. Több utazási lehetőségük lesz. Kimarad egy-egy járatpár nyáron Kaposvár és Zimány, illetve munkanapokon Lengyeltóti és Puszta- szentgyörgy között. Munkaszüneti napokon megszüntettek egy járatot Tab és Ka- poly-madaras között. Ezt a buszt az ottaniak kérték, de nem használták ki. A Volánnál elmondták, hogy a hétvégén már kapható lesz a menetrendjük. Ez már a második, amelyet számítógéppel szerkesztettek. Mivel az elkészítését több fórum előzte meg, amelyeken lehetőséget adtak mindenkinek a véleménynyilvánításra, az újabb menetrend megjelenéséig nem fognak rajta változtatni. N. J. Földrajzból versenyeztek ORSZÁGOS DÖNTŐ KAPOSVÁRON A hét elején került sor a Lóczy Lajos országos földrajz tanulmányi verseny döntőjére a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban. Két csoportban, elsős és másodikos diákok mérték össze tudásukat az elmúlt három nap során. A kétfordulós versenyen először egy százpontos teszttel kellett megbirkózniuk a jelölteknek, majd a szóbeli vizsgák következtek. A harminc elsős versenyző három bizottság előtt ábraelemzési, képelemzési és térképolvasási feladatokat kapott. A másodikosok a tőkés, a szocialista, a fejlődő országok és hazánk földrajzából vizsgáztak. A színvonalas, küzdelmes versenyben a másodikosok között Hornyik Sándor miskolci versenyző bizonyult a legjobbnak. — Az osztályfőnököm javaslatára indultam a versenyen, aki tudta rólam, hogy nagyon szeretem a természetet, s annak ellenére, hogy fizikából és matematikából fölvételizek majd, földrajzból is jó eredményeket értem el. A verseny előtt néhány héttel sokat olvastam, elsősorban gazdasági könyveket, hogy olyan ismeretekről is számot tudjak adni, amelyekkel a tankönyvek nem foglalkoznak. A megérzésem végül is helyesnek bizonyult, a bizottságok nagyon szigorúak, de igazságosak voltak. A maximum húsz pontot kevés versenyzőnek adták csak meg egy- egv tételnél, sokat kellett ahhoz tudni, hogy valaki ennyi pontot kapjon. Nekem a négy bizottság közül ez csak egynél, a fejlődő országoknál sikerült. A legtöbb pontot a Magyarország gazdaságát tárgyaló bizottságnál vesztettem, de valószínű, hogy azért, mert ez a rész a könyv végén volt már, s így nem jutott időm elég alaposan átnézni. így aztán különösen nagy öröm a győzelem, nem hittem benne, hogy első helyezettként térek majd haza — vallja meg Hornyik Sándor, aki sok mindenben hasonlít Kalmár A szívbeteg gyermekek utógondozása A szívbetegek gyógy- és utókezelését hosszú évtizedekig szinte misztikus kímélet jellemezte. Később, az orvosi diagnosztika, valamint a műtéti technika fejlődése megváltoztatta e szemléletet. Az első sikeres korrekciós és életmentő műtétek bizonyították: a szív is gyógyítható. Az utógondozásban különösen fontos szerepet kapott a szívbeteg gyerekek kezelése, állapotuk figyelemmel kísérése. A megyei kórház gyermek- osztályán dr. Környei Vilmos gyermekkardiológus szakfőorvos nemcsak a gyakorlati tevékenységével, hanem kutatásaival is országos figyelmet keltett. 1977-ben, a siófoki orvosnapokon tartott előadást a szívbeteg gyerekek rehabilitációjáról. 1983- ban az Orvosi Hetilap hasábjain jelent meg Marku- sovszky-díjas írása a felnőtt- „ kori szívbetegségek megelőzésének gyermekkori teendőiről. Tavaly Szombathelyen tartott előadást a megelőzés fontosságáról. — Az orvos’i rehabilitáció a megelőzéssel és a gyógykezeléssel egyenrangú — mondta —, azokkal szoros kapcsolatban álló orvosi tevékenység. — Célja az, hogy a felgyógyult, illetve egészségileg részben károsodott beteget olyan pályára irányítsa, ahol az egészségének károsodása nélkül teljes értékű munkát tud végezni. Ismerve a gyermek egészségi állapotát, betegségének kilátásait, idejében megfelelő irányba lehet terelni a kis beteg érdeklődését, korai pályaválasztását. A pályaválasztás egyénre szabott, mert bár a szívbetegek általában a korlátozott munkaképességűek kategóriájába tartoznak, fizikai teljesítőképességük mértéke igen különböző lehet. Ez többek között függ a szívhiba természetétől, súlyosságától, a gyermek életkorától, edzettségi állapotától. — Melyek ma a leggyakoribb gyermekkori szívhibák? — A veleszületettek. Egykét évtizede még a serdülőkori szívbetegségek 80—90 százalékát a reumás láz okozta. De az életkörülmények javulása és az antibiotikumok elterjedése egyti- zedére csökkentette az ilyen eredetű betegségeket. Az évente előforduló egy-két esetet a betegség heveny időszakában kórházban kezeljük. Ha billentyűhiba alakul ki, akkor csak igen óvatosan dönthetünk a beteg pályaválasztásáról. Az esetek zömében azonban nem marad hátra súlyos károsodás és a gyerekek 3-4 hónap múltán már iskolába járhatnak, fokozatosan terhelhetők. Számukra nem a fizikai munka, hanem egy újabb fertőzés jelent veszélyt. Ezért a pályaválasztás során figyelembe kell venni, hogy ne dolgozzanak nedves, huzatos, emberekkel zsúfolt környezetben. A szív- és nagy érfejlődési rendellenességgel születetteknek csaknem egyharmada nem éli meg az egyéves kort. A többiek viszont később, esetleg csak serdülő korukban szereznek tudomást betegségükről. Az operált vagy hagyományos úton kezelt betegeink többsége az egészségesekéhez hasonló életet élhet és könnyű fizikai munkát igénylő pályát is választhat. Fontos, hogy a műtétre a legmegfelelőbb időben — általában már a csecsemőkorban — kerüljön sor. ' — A szívbeteg, illetve szívműtéten átesett gyerekek lelki gondozása milyen szerepet kap a munkájukban? Fontos a támasznyújtás, a kóros betegségtudat megszüntetése, hogy a gyermek megőrizze illetve visszanyerje kezdeményező kedvét, érzelmi egyensúlyát. Ha a műtét az anatómiai és funkcionális helyzet teljes rendeződéséhez vezet, a beteg körülbelül egy évvel a műtét után minden olyan kötöttség alól felmenthető, ami előtte a pályaválasztásban érintette. Igen jó a kapcsolatunk a megyei pályaválasztási intézettel, így betegeink sorsát együttesen is befolyásolhatjuk. V. A. Katalinra. A győri diák az elsős versenyzők • legjobbjának bizonyult, s ezt még az eredményhirdetéskor sem akarta elhinni. — Álmomban semx gondoltam. hogy én leszek az első. Különösen akkor ijedtem meg, amikor az egyik bizottságnál az előttem levő versenyző idegen szavakat használt egy-egy mondatban. Szerencsére magyarul is elfogadták a szakkifejezéseket — mondja még mindig csodálkozva Kalmár Katalin, aki a térképolvasástól félt a legjobban. Akkor sem örült túlságosan, amikor fényképet kellett elemeznie. Végül ez is. az is sikerült. Sok munkát, időt, energiát áldoztak a versenyzők erre a versenyre, s hogy így volt, azt a minden korábbinál magasabb színvonal, az alaposan fölkészült versenyzők fémjelzik. Így aztán annak sem volt oka elkeseredésre, aki a tegnapi eredményhirdetéskor nem kapott díjat. H. É.
