Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 117. szám Ára: 1,80 Pt 1988. május 18., szerda ÖTLETES NYÁR Még egy hónap, s véget ér az 1987—88-as tanév. Várva- várt pillanat lesz ez nem­csak a diákoknak, hanem a pedagógusoknak is. Három hónap vakáció, szikrázó napsütés, lustálkodó regge­lek, három hónap, amely­nek minden napja örömöket rejteget. Igaz az is, hogy ezek az örömök a szülők számára korántsem felhőtlenek. Csa­ládi tanácskozásokat tarta­nak mindenhol, hogyan cs hol töltsék együtt a szabad­ságot. Tud-e mindkét szülő azonos időben távol marad­ni a munkahelytől, kapnak-c beutalót, lesz-e elég pénz a nyaralásra? Ez utóbbi mos­tanában egyre komolyabb megfontolást igényel, hiszen nem mindegy, mennyi az az összeg, amely felszabadítha­tó a családi költségvetésből. Beszéltem olyan szülőkkel, akik, ha szívfájdalommal is, de lemondtak a közös nya­ralásról, mert anyagi lehető­ségeikből csak a gyerekek szórakozására futja. Pedig okosan, és ötletesen is meg lehet szervezni a nyarat. Pé­ter például az iskolai taka­rékbélyeget gyűjtötte szor­galmasan, s ezzel szeretne hozzájárulni a balatoni nya­raláshoz. Nem nagy összeg­ről van szó, ám mégis, a gyerek részesévé válik a ter­vezésnek, a közös gondok­nak, s örömöknek. Hallottam arról is, hogy Kaposváron, a lakótelepeken összefogtak a szülők. Egy­másnak segítenek a gyed-en levő kismamák, ha valame­lyiküknek elintéznivalója van, rábízhatja a gyermekét a másikra. Tervezik, hogy a tanév befejezése után „heti ügyeletet” vállalnak, s egész csapatnyi kisgyerek felügye­letéről gondoskodnak. Az apukák is föllelkesültek: lesz telepi bicikliverseny, s láb- tenisz-rangadók, asztalite­niszcsaták színesítik a dél­utánokat. A versenyekre pe­dig készülni kell, az edző szerepét a nagyfiú, a nagy­lány vállalja el. Nyugodtabban telnek így a napok, hiszen a szülők tud-’ ják: nem a bezárt lakásban ténfereg unatkozva a gye­rek, nem a televízió műsorát nézi naphosszat, hanem okos és hasznos programokkal te­lik a napja. Nem látványo­sak ezek az elfoglaltságok, mégis szépen töltik ki a gyerek vakációs-napjait. Iz­galmasak lehetnek a reggeli megbeszélések, kinek, hogyan telik majd a délelőttje, a ko­ra délutánja. Kisebb felada­tokat is bízhatunk gyerme­keinkre, amelyek teljesítése felelősség és öröm. Ügy tet­szik, hogy közelednek egy­máshoz az emberek — a ne­hezebbé váló élet nyitottab­bá, segítőkészebbé tette őket. Ötletekről van szó csupán, s nem is világrengetőkről. A nyár még sokféle örömet rej­teget. A-.' idén is segítenek a vállalatok, főiskolás fiúk és lányok szerveznek kirándu­lásokat a gyerekeknek, mun­kahelyi napközik nyitják meg kapuikat. A művelődé­si házak szintén sokféle programot kínálnak, a vá­rosi sporthivatal pedig úszó­napközit szervez. Van hát le­hetőség arra, hogy gyerme­keink nyara szépen teljen, élményekkel gazdagodjon a szomjas lélek. Figyelni kell rá csupán, s bízni abban: az embereknek nem az ön­zés, a rossz a sajátja, sokkal inkább a jó. Klie Ágnes Moszkvában megnyílt a KGST VB ülése Nemcsak a kaposváriakat várja Moszkvában kedden meg­kezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a doku­mentumokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) ta­nácsülésén elfogadott hatá­rozattal összhangban dol­goztak ki. A dokumentumok között van a 42. tanácsülés óta el­telt időszakban kifejtett KGST-tevékenységről szóló jelentés tervezete, amely ugyancsak tartalmazza a 43. tanácsülésen elfogadott, a többoldalú együttműködés mechanizmusának az átala­kítására vonatkozó határoza­tok teljesítésének az első eredményeit. A vb 127. ülésén megvi­tatják a következő KGST- tanácsülésre előkészítendő dokumentumokat, az 1991—_ 2005 közötti együttműködés fejlesztésének és elmélyíté­sének kereteit és a KGST-t érintő egyéb időszerű kér­déseket. Ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága A hazai kutatóintézetek­ben, egyetemeken folyó alapkutatások helyzetét tár­gyalta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bi­zottsága az MTA Roosevelt téri székházában, Horn Pé­ter elnökletével. A képviselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA történetéről, felépítéséről, to­vábbá feladatairól, amelyek­nek 1986 óta egyik legfonto­sabbika az országban folyó alapkutatási tevékenység irányítása-koordinálása, il­letve az ehhez kapcsolódó Országos Tudományos Kuta­tási Alap (OTKA) pályáza­tok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás he­lyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kel­lene nagyobb erőforrásokat fordítani. Számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásba be­fektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevé­teléből is bőségesen megté­rülnek, s nem véletlen — mondotta, —, hogy a fejlett országok e területen minde­nütt megnövelték a költség- vetési ráfordításokat. Ma Magyarországon a költségve­tés mindössze 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett országokban például 5-8 százalékát. Hazánkban a kutatóintézetek működési költségeinek úgy csupán 21 százalékát fedezi a költség- vetés, a többit saját bevéte­leikből teremtik elő. Az önfenntartás kényszere miatt félő, hogy egyre több olyan feladatot vállalnak, amely alaptevékenységüktől eltéríti őket. Gondot jelent az is, hogy a nagy tudós-kuta­tó egyéniségek mindinkább külföldön tudják csak az alapkutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Emlékeztetett rá, hogy mi.nd az MTA elnökségének korábbi állásfoglalásaiban, mind a mostani közgyűlésen megfogalmazódott: az 1990- es évekre fokozatosan el kell érni, hogy a mai 21 százalé­kos arány megkétszereződ­jön. A képviselők közül többen javasolták: tekintettel arra, hogy a téma több bizottság munkáját is érinti, alakul­jon az Országgyűlésen belül egy tudományos tanácsadó­javaslattevő bizottság vagy testület. Tóth János, a bizottság titkára egyebek között az új tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának átfutási idejéről, és a kül­földön megszerzett többlet- tudás hasznosításáról kért tájékoztatást. Az MTA elnö­ke szerint a felfedezések gyakorlati alkalmazása ha­zánkban jóval lassúbb folya­mat, mint a fejlett orszá­gokban, s ennek egyik oka a vállalati érdekeltség hiá­nya. Húsáruház nyílt Kaposváron Húsáruházát avattak teg­nap délután Kaposváron a vasútállomással szemben. Alig egy évvel ezelőtt dön­töttek kialakításáról, ame­lyért a megyei és a városi pártbizottság támogatásával, összefogott a megyei és a városi tanács, a Zalaeger­szegi Baromfifeldolgozó Vál­lalat, a Kaposvári Húskom­binát, valamint az üzemel­tető, a kaposvári áfész. Az ünnepi eseményen ott' volt valamennyi érintett intéz­mény és vállalat vezetője, köztük dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és dr. Győri Jó­zsef. a megyei tanács elnök- helyettese. A kaposvári áfész sarki épülete korábban már sok mindennek helyet adott: volt itt vendéglő, árultak szerelvényeket, és egv ideig itt működött a házépítők boltja is. Hogy most hús­áruházát nyitottak benne, annak egyszerű oka van. Mi­után bezárták a Május 1. utcai húsboltot, a városköz­pont húsellátása visszaesett. Dr. László Jenő, a kaposvá­ri áfész elnöke elmondta, hogy ez a bolt nemcsak a kaposváriaké lesz. Közel a vasútállomás és az autó­busz-pályaudvar, ezért arra számítanak, hogy a megye- székhelyre utazók közül so­kan fognak itt vásárolni. Az épület átalakítása húsáru­házzá tizennyolcmillió fo­rintba került. Ennek a leg­nagyobb terhét az áfész vál­lalta magára. A húskombi­nát négy, a zalaegerszegiek 2,1, a megyei tanács 2,5, míg a város egymillió forinttal járult hozzá a munkához. A feltételek adottak, de hogy mindig olyan választék le­gyen. mint amilyen tegnap került a pultokra, arról a két nagy húsipari vállalat­nak kell gondoskodnia. Miután Pap János, Kapos­vár tanácselnöke átvágta a nemzetíszínű szalagot, s ez­zel jelképesen is megnyitot­ta az áruházat, a vendégek­nek alkalmuk volt megis­merkedni azokkal a raktá­rakkal, szociális helyiségek­kel, amilyenek a legtöbb üz­let számára ma még elérhe­tetlennek tűnnek. A két húsipari vállalat termékei mellett konzervek és fűsze­rek is színesítik a választé­kot. Amikor három órakor a vásárlók előtt is megnyílt a húsáruház, sokan álltak sor­ba, mert az olcsó termékek­től kezdve az ínyencfalato­kig mindenféléhez hozzá­juthattak. A tegnapi avatás az áfész fejlesztéseinek is az egyik állomása volt. Folytatódik a kis települések ellátásának fejlesztéséért elkezdődött program is. Szabadiban kor­szerűsítik a kisboltot, So- mogyaszalóban ABC és ital­bolt készül. Toponáron ABC-t építenek. Kaposváron rövidesen be­fejeződik a Badacsony étte­rem felújítása. A Centrum Áruház építése miatt a Dó­zsa György utcába költözik a műszaki boltjuk, és helyet keresnek az állomással szem­beni ruházati üzletnek is. Növkvö alumíniumexport — Korszerű vetőgépek A Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban a múlt évben több mint ötmilliárd forint értékű mezőgazdasági gépet és pótalkatrészt gyártottak. Az idén is jelentős meny- nyiségű erőgépet, talaj- megmunkáló gépet, va­lamint vetőgépet tervez­nek szállítani a magyar gazdaságoknak. A Rába mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban — ahol fel­vételünk készült — ezek­ben a napokban folya­matosan kerülnek le a gyártósorról a nagy tel­jesítményű, korszerű Cyclo 800-as vetőgépek. (MTI-fotó — Matusz Károly felv.) Nem rontotta a hazai ellátást Az év eddig eltelt idősza­kában kedvezően alakult a színesfémek világpiaca; nőtt a kereslet az alumíni- umtermékek iránt, s ezzel együtt emelkedtek az árak. Ezt kihasználva az év első negyedében számottevően emelkedett a Magyar Alu­míniumipari Tröszt konver­tibilis elszámolású exportja. Az első három hónapban dollárban számítva csaknem 34 százalékkal volt nagyobb a konvertibilis kivitele, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Ez több mint 16 mil­lió dollár többletbevételt je­lentett a trösztnek. A tröszt vállalatai kapaci­tásaik maximális kihaszná­lásával igyekeztek a javukra fordítani, hogy márciusban— áprilisban volt olyan időszak, amikor az alumíniumtömbök tonnánkénti napi. ára elérte a 3 ezer dollárt is. Most ha­vi átlagban 2500 dollár kö­rül állapodott meg az alumí­nium világpiaci ára, de még így is jóval magasabb a ko­rábbi csúcsnál, az 1980 feb­ruárjában átlagban elért, ad­dig példa nélkül álló 2200 dolláros szintnél. A kedvező világpiaci ten­denciák mellett javította az export gazdaságosságát az is, hogy a MAT kivitelében nőtt a magasabban feldolgo­zott termékek aránya. Az el­ső negyedévi konvertibilis el­számolású export 63 száza­lékát tették ki ezek az ér­tékesebb árucikkek, míg a múlt év hasonló Időszakában még csak 58 százalék volt a feldolgozott termékek ará­nya. Ezekből az értékesebb Cikkekből a többlet jelentős részét olyan igényes piaco­kon sikerült értékesíteni, mint az NSZK, Japán és az USA. A nagyobb export nem rontotta a hazai ellátást, hi­szen a belföldi piacra is csaknem 10 százalékkal több jutott az egy évvel korábbi­nál. A jó eredmények da­gasztják a kasszát: a MAT első három havi nyeresége több mint kétszerese az 1987 első negyedében elértnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom