Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 117. szám Ára: 1,80 Pt 1988. május 18., szerda ÖTLETES NYÁR Még egy hónap, s véget ér az 1987—88-as tanév. Várva- várt pillanat lesz ez nemcsak a diákoknak, hanem a pedagógusoknak is. Három hónap vakáció, szikrázó napsütés, lustálkodó reggelek, három hónap, amelynek minden napja örömöket rejteget. Igaz az is, hogy ezek az örömök a szülők számára korántsem felhőtlenek. Családi tanácskozásokat tartanak mindenhol, hogyan cs hol töltsék együtt a szabadságot. Tud-e mindkét szülő azonos időben távol maradni a munkahelytől, kapnak-c beutalót, lesz-e elég pénz a nyaralásra? Ez utóbbi mostanában egyre komolyabb megfontolást igényel, hiszen nem mindegy, mennyi az az összeg, amely felszabadítható a családi költségvetésből. Beszéltem olyan szülőkkel, akik, ha szívfájdalommal is, de lemondtak a közös nyaralásról, mert anyagi lehetőségeikből csak a gyerekek szórakozására futja. Pedig okosan, és ötletesen is meg lehet szervezni a nyarat. Péter például az iskolai takarékbélyeget gyűjtötte szorgalmasan, s ezzel szeretne hozzájárulni a balatoni nyaraláshoz. Nem nagy összegről van szó, ám mégis, a gyerek részesévé válik a tervezésnek, a közös gondoknak, s örömöknek. Hallottam arról is, hogy Kaposváron, a lakótelepeken összefogtak a szülők. Egymásnak segítenek a gyed-en levő kismamák, ha valamelyiküknek elintéznivalója van, rábízhatja a gyermekét a másikra. Tervezik, hogy a tanév befejezése után „heti ügyeletet” vállalnak, s egész csapatnyi kisgyerek felügyeletéről gondoskodnak. Az apukák is föllelkesültek: lesz telepi bicikliverseny, s láb- tenisz-rangadók, asztaliteniszcsaták színesítik a délutánokat. A versenyekre pedig készülni kell, az edző szerepét a nagyfiú, a nagylány vállalja el. Nyugodtabban telnek így a napok, hiszen a szülők tud-’ ják: nem a bezárt lakásban ténfereg unatkozva a gyerek, nem a televízió műsorát nézi naphosszat, hanem okos és hasznos programokkal telik a napja. Nem látványosak ezek az elfoglaltságok, mégis szépen töltik ki a gyerek vakációs-napjait. Izgalmasak lehetnek a reggeli megbeszélések, kinek, hogyan telik majd a délelőttje, a kora délutánja. Kisebb feladatokat is bízhatunk gyermekeinkre, amelyek teljesítése felelősség és öröm. Ügy tetszik, hogy közelednek egymáshoz az emberek — a nehezebbé váló élet nyitottabbá, segítőkészebbé tette őket. Ötletekről van szó csupán, s nem is világrengetőkről. A nyár még sokféle örömet rejteget. A-.' idén is segítenek a vállalatok, főiskolás fiúk és lányok szerveznek kirándulásokat a gyerekeknek, munkahelyi napközik nyitják meg kapuikat. A művelődési házak szintén sokféle programot kínálnak, a városi sporthivatal pedig úszónapközit szervez. Van hát lehetőség arra, hogy gyermekeink nyara szépen teljen, élményekkel gazdagodjon a szomjas lélek. Figyelni kell rá csupán, s bízni abban: az embereknek nem az önzés, a rossz a sajátja, sokkal inkább a jó. Klie Ágnes Moszkvában megnyílt a KGST VB ülése Nemcsak a kaposváriakat várja Moszkvában kedden megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a dokumentumokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) tanácsülésén elfogadott határozattal összhangban dolgoztak ki. A dokumentumok között van a 42. tanácsülés óta eltelt időszakban kifejtett KGST-tevékenységről szóló jelentés tervezete, amely ugyancsak tartalmazza a 43. tanácsülésen elfogadott, a többoldalú együttműködés mechanizmusának az átalakítására vonatkozó határozatok teljesítésének az első eredményeit. A vb 127. ülésén megvitatják a következő KGST- tanácsülésre előkészítendő dokumentumokat, az 1991—_ 2005 közötti együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének kereteit és a KGST-t érintő egyéb időszerű kérdéseket. Ülésezett az Országgyűlés kulturális bizottsága A hazai kutatóintézetekben, egyetemeken folyó alapkutatások helyzetét tárgyalta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága az MTA Roosevelt téri székházában, Horn Péter elnökletével. A képviselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA történetéről, felépítéséről, továbbá feladatairól, amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az országban folyó alapkutatási tevékenység irányítása-koordinálása, illetve az ehhez kapcsolódó Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázatok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszélyeire, miszerint az alapkutatás helyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kellene nagyobb erőforrásokat fordítani. Számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásba befektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevételéből is bőségesen megtérülnek, s nem véletlen — mondotta, —, hogy a fejlett országok e területen mindenütt megnövelték a költség- vetési ráfordításokat. Ma Magyarországon a költségvetés mindössze 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett országokban például 5-8 százalékát. Hazánkban a kutatóintézetek működési költségeinek úgy csupán 21 százalékát fedezi a költség- vetés, a többit saját bevételeikből teremtik elő. Az önfenntartás kényszere miatt félő, hogy egyre több olyan feladatot vállalnak, amely alaptevékenységüktől eltéríti őket. Gondot jelent az is, hogy a nagy tudós-kutató egyéniségek mindinkább külföldön tudják csak az alapkutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Emlékeztetett rá, hogy mi.nd az MTA elnökségének korábbi állásfoglalásaiban, mind a mostani közgyűlésen megfogalmazódott: az 1990- es évekre fokozatosan el kell érni, hogy a mai 21 százalékos arány megkétszereződjön. A képviselők közül többen javasolták: tekintettel arra, hogy a téma több bizottság munkáját is érinti, alakuljon az Országgyűlésen belül egy tudományos tanácsadójavaslattevő bizottság vagy testület. Tóth János, a bizottság titkára egyebek között az új tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának átfutási idejéről, és a külföldön megszerzett többlet- tudás hasznosításáról kért tájékoztatást. Az MTA elnöke szerint a felfedezések gyakorlati alkalmazása hazánkban jóval lassúbb folyamat, mint a fejlett országokban, s ennek egyik oka a vállalati érdekeltség hiánya. Húsáruház nyílt Kaposváron Húsáruházát avattak tegnap délután Kaposváron a vasútállomással szemben. Alig egy évvel ezelőtt döntöttek kialakításáról, amelyért a megyei és a városi pártbizottság támogatásával, összefogott a megyei és a városi tanács, a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kaposvári Húskombinát, valamint az üzemeltető, a kaposvári áfész. Az ünnepi eseményen ott' volt valamennyi érintett intézmény és vállalat vezetője, köztük dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Győri József. a megyei tanács elnök- helyettese. A kaposvári áfész sarki épülete korábban már sok mindennek helyet adott: volt itt vendéglő, árultak szerelvényeket, és egv ideig itt működött a házépítők boltja is. Hogy most húsáruházát nyitottak benne, annak egyszerű oka van. Miután bezárták a Május 1. utcai húsboltot, a városközpont húsellátása visszaesett. Dr. László Jenő, a kaposvári áfész elnöke elmondta, hogy ez a bolt nemcsak a kaposváriaké lesz. Közel a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar, ezért arra számítanak, hogy a megye- székhelyre utazók közül sokan fognak itt vásárolni. Az épület átalakítása húsáruházzá tizennyolcmillió forintba került. Ennek a legnagyobb terhét az áfész vállalta magára. A húskombinát négy, a zalaegerszegiek 2,1, a megyei tanács 2,5, míg a város egymillió forinttal járult hozzá a munkához. A feltételek adottak, de hogy mindig olyan választék legyen. mint amilyen tegnap került a pultokra, arról a két nagy húsipari vállalatnak kell gondoskodnia. Miután Pap János, Kaposvár tanácselnöke átvágta a nemzetíszínű szalagot, s ezzel jelképesen is megnyitotta az áruházat, a vendégeknek alkalmuk volt megismerkedni azokkal a raktárakkal, szociális helyiségekkel, amilyenek a legtöbb üzlet számára ma még elérhetetlennek tűnnek. A két húsipari vállalat termékei mellett konzervek és fűszerek is színesítik a választékot. Amikor három órakor a vásárlók előtt is megnyílt a húsáruház, sokan álltak sorba, mert az olcsó termékektől kezdve az ínyencfalatokig mindenféléhez hozzájuthattak. A tegnapi avatás az áfész fejlesztéseinek is az egyik állomása volt. Folytatódik a kis települések ellátásának fejlesztéséért elkezdődött program is. Szabadiban korszerűsítik a kisboltot, So- mogyaszalóban ABC és italbolt készül. Toponáron ABC-t építenek. Kaposváron rövidesen befejeződik a Badacsony étterem felújítása. A Centrum Áruház építése miatt a Dózsa György utcába költözik a műszaki boltjuk, és helyet keresnek az állomással szembeni ruházati üzletnek is. Növkvö alumíniumexport — Korszerű vetőgépek A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a múlt évben több mint ötmilliárd forint értékű mezőgazdasági gépet és pótalkatrészt gyártottak. Az idén is jelentős meny- nyiségű erőgépet, talaj- megmunkáló gépet, valamint vetőgépet terveznek szállítani a magyar gazdaságoknak. A Rába mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban — ahol felvételünk készült — ezekben a napokban folyamatosan kerülnek le a gyártósorról a nagy teljesítményű, korszerű Cyclo 800-as vetőgépek. (MTI-fotó — Matusz Károly felv.) Nem rontotta a hazai ellátást Az év eddig eltelt időszakában kedvezően alakult a színesfémek világpiaca; nőtt a kereslet az alumíni- umtermékek iránt, s ezzel együtt emelkedtek az árak. Ezt kihasználva az év első negyedében számottevően emelkedett a Magyar Alumíniumipari Tröszt konvertibilis elszámolású exportja. Az első három hónapban dollárban számítva csaknem 34 százalékkal volt nagyobb a konvertibilis kivitele, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez több mint 16 millió dollár többletbevételt jelentett a trösztnek. A tröszt vállalatai kapacitásaik maximális kihasználásával igyekeztek a javukra fordítani, hogy márciusban— áprilisban volt olyan időszak, amikor az alumíniumtömbök tonnánkénti napi. ára elérte a 3 ezer dollárt is. Most havi átlagban 2500 dollár körül állapodott meg az alumínium világpiaci ára, de még így is jóval magasabb a korábbi csúcsnál, az 1980 februárjában átlagban elért, addig példa nélkül álló 2200 dolláros szintnél. A kedvező világpiaci tendenciák mellett javította az export gazdaságosságát az is, hogy a MAT kivitelében nőtt a magasabban feldolgozott termékek aránya. Az első negyedévi konvertibilis elszámolású export 63 százalékát tették ki ezek az értékesebb árucikkek, míg a múlt év hasonló Időszakában még csak 58 százalék volt a feldolgozott termékek aránya. Ezekből az értékesebb Cikkekből a többlet jelentős részét olyan igényes piacokon sikerült értékesíteni, mint az NSZK, Japán és az USA. A nagyobb export nem rontotta a hazai ellátást, hiszen a belföldi piacra is csaknem 10 százalékkal több jutott az egy évvel korábbinál. A jó eredmények dagasztják a kasszát: a MAT első három havi nyeresége több mint kétszerese az 1987 első negyedében elértnek.
