Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-17 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljete^i>\ ^ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 116. szám Ára: 1,80 Ft 1988, május 17., kedd BŰCSÚSZEMLE KABULBAN Elvonult az ezred a szovjet Katár felé Afgán gyerekek integetnek a fővárosba érkező dzsalalabadi szovjet helyőrség gépesített lövészezrede első zászlóalja katonáinak május 15-én Kabulban, a szovjet egységek kivonásának első napján Díszünnepségen búcsúztatták el hétfőn Kabulban a távozó szovjet csapatok első egységét, a dzsalalabadi helyőrség lövészezredének katonáit. 9 búcsúszemlén jelen volt Nadzsibullah köztársasági elnöke, a kormány tagjai, a szovjet kontingens magas rangú tisztjei, az afgán társadalom és a kabuli diplomáciai testület képviselői. Az emelvényen foglaltak helyet az ENSZ jószolgálati missziójának tagjai is, élükön Ráüli Helminen finn vezérőrnaggyal, a megfigyelőcsoport vezetőjével. A dzsalalabadi egység 'ezerötszáz katonája vasárnap reggel hagyta el a helyőrséget és késő este érkezett a főváros körzetébe. Hétfő reggel konvojuk végigvonult Kabulon, hogy a főváros másik szélén sorakozzon fel a szemlére. A díszünnepségen a katonáknak felolvasták az SZK Központi Bizottságának üdvözlő üzenetét, amelyben a testület köszönetét fejezte ki az internacionalista küldetés teljesítése során tanúsított hősies helytállásért. Nadzsibullah elnök búcsúztató beszédében emlékezteti rá: amikor az áprilisi forradalmi fordulat sorsa forgott kockán és az ország függetlenségét veszély fenyegette, a Szovjetunió önzetlen támogatást nyújtott az afgán népnek. A szovjet kontingens hazatér, de a Szovjetunióval fenntartott barátságunk töretlen marad” — mondotta. Az elnök felkérésére a í'észtvevők egyperces néma főhajtással tisztelegtek azoknak a szovjet katonák(Folytatás a 2. oldalon.) Tározókban háromnegyed napi fogyasztás Nem várható vízkorlátozás Kaposváron Nem kell a kaposváriaknak nyáron vízhiánytól tartani. Bóta László, a Dunántúli Regionális Vízmű kaposvári üzemigazgatója elmondta: a várost ellátó 106 kútból mintössze kettő nem üzemel, biológiai szennyezettség miatt. Ezeket most vizsgálják. A 104-ből 21 és fél ezer köbméter vizet szivattyúznak föl naponta, és a íonyódi regionális vezetéken érkezik 12 ezer köbméter. Tavaly a város átlagos vízfogyasztása nápi 27 és fél ezer köbméter volt. A nagy szárazság időjén viszont 32 ezer fölé emelkedett. A hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják. Egyszerre húszezer köbméter vizet tudnak ezekben tartalékolni. A fonyódi regionális vezetéken Eddénél van egy tízezer köbméteres tároló, Kaposváron pedig két víztorony: a .donneri és a Kecel- hegyi. Emellett épül az új víztorony is, ék a tervek szerint az év végére elkészül. Tárolnak a vízműtelepeken is — Sántoson és a Fácánosban, a Szigetvári utcában, a Mező Imre úton, a strandon és az üzemigazgatóság mellett — összesen hétezer köbmétert. A 210 kilométer hosszú ivóvízhálózat három zónában látja el a megyeszékhelyt. A belvárosit és a donnent alacsonyabb nyomásra tervezték, míg a Kalinyin-lakótele- pen — gondolva a magasabb épületekre — nagyobb nyomással áramlik a víz. A tapasztalatok szerint a nyári szárazság idején is mindig helyreáll a vízháztartás a hétvégén, mert ilyenkor nem dolgoznak az üzemekben, s a kaposváriak egy része a Balaton partján tartózkodik. A csőtöréseket egy napon belül kijavítják és az üzem- igazgatóság megálapodott a Dédász kaposvári üzemével, hogy az áramszünetekét előre bejelentik. Jelenleg két kutat újítanak föl azok közül, amelyek el- homokosodtak. Itt a szűrőket is kicserélik. A Zalka Máté utcában 15 helyett húsz, a Cseri úton húsz helyett harminc, a Lenin utcában tíz helyett 30 centiméter átmérőjű csöveket fektetnek le. A Csorda-hegyi víztorony 1990-re készül el, ekkor lesz teljesen problémamentes Kaposvár vízellátása. A fogyasztásban korlátozást tavaly sem kellett elrendelni, az üzemigazgató reméli, hogy erre az idén sem lesz szükség. 1990-ben: I00 lakásra 17 telefon jut Ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Hétfőn a Parlamentben Stadinger István elnökletével ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A testület az írásos előterjesztés, valamint Tóth Illés államtitkárnak, a Magyar Posta elnökének szóbeli kiegészítése alapján megvitatta a távközlés gyors ütemű fejlesztésének eddigi eredményeit. A VII. ötéves tervidőszakra 40,1 milliárd forintot irányzott elő a posta a távközlés fejlesztésére. A tervidőszak eddigi részében a fejlesztés a programnak megfelelően alakult. Ez év végéig 200 ezer főközponti kapacitást hoznak létre, várhatóan üzembe helyezik a belföldi és a nemzetközi távhívó központot, a videotex rendszert és bővítik a telefonhálózatot. Az új adórendszer és a szabályozási változások a posta jövedelempozícióját közvetlenül nem változtatták meg, ám már ebben az évben is feszültséget okoz a távközlés-fejlesztés költség- vetési forrásainak 700 mT- lió forintos csökkentése, valamint a már több éve húzódó szolgáltatási tarifaemelések elhalasztása. A Posta arra is számít, hogy az ipari vállalatok által a postának már jelzett áremelések kedvezőtlenül befolyásolják a fejlésztési elképzeléseket. A gyorsított ütemű fejlesztés ellenére is 1990-ben 100 lakosra csak 17 telefon jut,' ugyanakkor az európai átlagos telefonsűrűség 35 lesz. A posta modellszámításokat készített arra, hogyan lehetne megteremteni a felzárkózáshoz szükséges pénzügyi alapokat. Ezek szerint feltétlenül szükséges, hogy a távközlési díjszint évente 4 százalékkal emelkedjék. A vitában tizenhatan fejtették ki véleményüket. Többen hangsúlyozták, hogy indokoltnak tartják a posta fejlesztési, elképzeléseinek támogatását, mivel a kibontakozás az információtechnika javítása nélkül elképzelhetetlen. Csak kiemelt fejlesztéssel lehet telefon-ügyben megteremteni hazánkban az európai állapotokat. Második napirendi pontként a kistelepülések helyközi közlekedésének fejlesztési terveiről hallgatta meg a testület Ónozó György közlekedési miniszterhelyet- » tes szóbeli előterjesztését. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a közlekedési tárca fontos feladatnak tekinti a kistelepülések közlekedési helyzetének javítását. Az ország több mint háromezer települése között 21 olyan helység van, amelynek közlekedési alapellátottsága feltétlenül javításra szorul. A napirendhez két képviselő, Reidl János (Somogy m.) és Tóth György (Szolnok m.) szólt hozzá. Előbbi véleménye szerint a magánosok bekapcsolódása nem oldja meg a kistelepülések közlekedési gondjait, ugyanis ez a tevékenység nem nyereséges, ezért valószínűleg nem lesz jelentkező. A másik képviselő felvetette, hogy indokolt lenne végre rendet tenni a helyi és a helyközi busztarifák dolgában. A miniszterhelyettes válaszában elmondta, hogy ebben az ügyben hamarosan intézkedést hoznak. Marjai Uózsef Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, hazánk állandó KGST-képvi- selője hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST V. B. 127. ülésén. (MTI) Tarthatatlan a közlekedési helyzet Megkezdte idei adását a Balaton Rádió Hétfőn, a Hóvíz motoros hajó kürtjeiével, ezzel az alkalmi szignállal megkezdte idei első műsorát a Balaton Rádió. Az „úszó stúdióban” — a háromórás program fő helyszínén riporterek kérdéseire a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára, a három part menti megye tanácsi vezetői és az idegenforgalomban közvetlenül érdekelt szervezetek képviselői válaszoltak. Nyilatkozataikat az idei szezonnal kapcsolatban mérsékelt optimizmus jellemezte. Elmondták, hogy a kereskedelem, a vendéglátás, csakúgy mint az élelmiszer- ipar, az eddigieknél alaposabban készült fel a vendégsereg fogadására, ellátására. Abrahám Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára — s egyben a BIB elnöke — a budapesti stúdióból válaszolt a Balaton Folynak az érettségi vizsgeik Tegnap az ország valamennyi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1987,1988-as tanév végén a gimnáziumok nappali tagozatain 845 osztály mintegy 25 200 tanulója, a szakközép- iskolákban pedig 1038 osztály több mint 30 800 diákja érettségizik. Az esti és levelező tagozatokon a gimnáziumokban 3870-en, a szak- középiskolákban 15 200-an végeznek. Somogybán több mint 1500-an készülnek az érettségi vizsgára. A hétfői magyar nyelv- és irodalom vizsgát követően, a mai napon matematikából, 18—19-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyból rendeznek írásbelit, 20-án a gimnazisták a fakultatív gyakorlati tárgyból, valamint fizikából és kémiából, a szakközépiskolások pedig idegen nyelvből adnak számot felkészültségükről. A közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák — matematikából, fizikából, kémiából és biológiából — május 23—24- én lesznek, a szóbeli érettségik június 9 és 22 között zajlanak le. Az-esti és levelező tagozatokon május 30- ától kezdődnek az írásbeli vizsgák. / Képünk a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában készült. vízminőség-védelmét érintő kérdésekre. Megítélése szerint a háromlépcsős* program első szakasza eredményes volt: a vízminőség romlását’ sikerült megállítani. A mostani állapot azonban még nem visszafordíthatatlan, ezért tovább kell építeni a kis-balatoni tározórendszert; a három megyének közösen és egÿségesen kellene megoldania az üdülőövezetben a hulladékok, szennyező anyagok gyűjtését és elhelyezését. A minisztérium hosszabb távú koncepciójában — a vízminőségvédelem -elsőren- dűsége mellett — általában javítani kell a Balaton körzetében az életminőséget. Ehhez végre meg kellene határozni a terület idegenforgalmi teherbíró képességét, s gondoskodni arról, hogy ezt a forgalom ne léphesse túl. A forgalom és a fogadó- készség közti különbség — mint más nyilatkozatokból is kitűnt — sok krónikus gond forrása. A közlekedési helyzet tarthatatlanságáról például Rosta Sándor, a BIB főtitkára elmondta, hogy a delizsánszokra méretezett úthálózatnak a csúcsszezonban napi 200-250 ezer jármű forgalmát kellene levezetnie. A kereskedelem legfőbb gondja is a főidénybeli túlzsúfoltság, ugyanakkor az elő- és utószezonban a csekély forgalom nem teremt megfelelő érdekeltséget az üzletek nyitva tartásához. A tanácsok ezzel az ellentmondással szemben tehetetlenek, s az ő idegenforgalmi érdekeltségükkel is gondok vannak. Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke Boglárlellét hozta fel példaként, ahol tavaly két és fél milliárd forint bevételt hozott a turizmus, ennek azonban csupán egy ezreléke, 25 millió forint került a helyi tanács kasszájába. A személyi jövedelemadó — mint tanácsi bevételforrás — is nagy mértékben elvándorol a Balaton-partról, mert a szobákat kiadó üdülőtulajdonosok nagyobb része nem helybeli lakos, adóznia pedig mindenkinek az állandó lakóhelyén kell.
