Somogyi Néplap, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
4 Somogyi Néplap 1988. május 14., szombat Fontos a feddhetetlenség, a kiváló pedagógiai ériék A vizsgabiztos nem mumus Kellemes munkakörülményekről gondoskodott a megyei tanács közlekedési osztálya a járművezető-vizsga- biztosak számára. A kaposvári Berzsenyi utcában levő régi épületben Forintos László vezetésével két főállású vizsgabiztos látja el a munkát, a kihelyezett siófoki irodában pedig egy. Rajtuk kívül nyolcán társadalmi munkában dolgoznak. — Sokan nem ismerik, mi is a vizsgabiztos feladata, hatásköre — mondja Forintos László. — Előfordul, hogy még illetékes helyeken is összetévesztenek bennünket az Autóközlekedési Tanintézettel. A vizsgabiztosok szakmai szempontból önállóan dolgoznak, hatósági jogkörrel. Közvetlen irányításunkat a megyei tanács közlekedési osztálya látja el, a főfelügyeletünk Budapesten van. A feladatunk: a közúti járművezetők vizsgáztatása elméletből és gyakorlatból. Havi 220—250 esetben foglal helyet a gép- járművezető melletti ülésen a vizsgabiztosunk, s minősíti a kezdő gépkocsivezető rátermettségét, tehetségét. Szomorú statisztika, hogy sikéres vizsgát, első „nekifutásra", a tanulók 65—70 százaléka képes csak letenni. A sikertelenség oka sok esetben a „lámpaláz”, de gyakran előfordul az is: nem veszik komolyan az elméleti fölkészülést, legyintenek, „úgyis megtanulom majd a forgalomban”, s nem fordítanak kellő időt a tanulásra. Előfordult az is, hogy azon az elven, hogy az egész úgysem fontos, olajospiszkos ruhában ülnek be a KRESZ-vizsgákra, később pedig csodálkoznak, miért nem értek el eredményt. — Gondolom, ennek nem elsősorban a nem megfelelő öltözék az oka. — Természetesen nem. De jellemző, hiszen külső megjelenésükkel is azt bizonyítják: nem érzik fontosnak az elméletet. A vizsga pártatlan. A vizsgabiztosaink a tudást, a rátermettséget, a felelősségteljes magatartást minősítik. A vizsgabiztosoknak pedig sokféle követelménynek kell megfelelniük, minden évben szervezett formában továbbképezik magukat. Nemcsak a szakmai tárgyakból tesznek újabb és újabb vizsgát, hanem pszichológiai ismeretekből, s a vizsgáztatás módszertanából is. Kritérium a vizsgabiztosok feddhetetlensége, annál is inkább, mivel a vizsgázók egy része úgy gondolja, igazságtalan döntés született akkor, amikor részére nem javasolták a jogosítvány megadását. Előfordult, hogy följelentették a vizsgabiztost, sőt ha ritkábban is, de néhányan még vesztegetéssel is kísérleteztek. Napirenden van a megyei vizsgabiztosok utánpótlásának a kérdése is. Felelősséget vállalunk a képzés minőségének javításáért, ennek érdekében például tanácskoztunk azoknak a szakiskoláknak az oktatóival, akik a mezőgazdasági vontatókra képeznek járműkezelőket. — Az ügyfélforgalom is jelzi: sokan fordulnak önökhöz. Évente 40—50 ezer ember keresi föl a Berzsenyi utcai irodát. Mit tesznek a szolgáltatási színvonal emelésének érdekében? — Szerdánként nyújtott ügyfélfogadást tartunk, este negyed hétig állunk ügyfeleink rendelkezésére. Ezenkívül kulturált körülmények között fogadjuk a vizsgázókat, ezzel is segíteni szeretnénk feloldani a szorongásukat. Távlati terveinkben szerepel az ügyvitel gépi adatfeldolgozása, ezzel nagymértékben egyszerűsödne az adminisztrációs munkánk is. K. A. Jól vizsgázott Színesfotó-labor Kaposváron A Kaposvári Szolgáltató Ipari Szövetkezet Május 1. utcai fotóműtermében tavaly december óta működik a színeshívó laboratórium- nyolcmillió forintért vásárolták a Colenta típusú hívó-nagyító automatát. Múltúi vannak ä próbaüzemen, és teljes kapacitással dolgoznak. A filmhívó automata három pályán működik, és 25 perc alatt hívja elő a negatívot. Teljesítménye óránként 50 tekercs film. Egyelőre azonban kevés a megrendelés : naponta csak 20—25 tekercs. Ennek az is oka, hogy nem lehet kapni megfelelő minőségű színes filmet: nincs választék a szaküzletekben. A másológép többféle filmméretről képes előállítani fényképet, még a szalagfilmekről is. A' printert az optimális negatívra programozták be, az ettől eltérőket a kezelő korrigálja : a jelzéseknek megfelelően állítja be a szűrőket. Az alapbeállítást Ko- dak-filmre készítették. Sok a probléma az ORWO színes negatívokkal: a másolóautomata beüzemelői próbafilmet vittek magukkal az NSZK-ba, hogy teszteljék és elkészítsék azt a programot, amellyel a gép ezekről is jó minőségű másolatot tud készíteni. — Az automata import vegyszerekkel dolgozik — mondja Tanács Zsófia laboratóriumvezető. — A szövetkezet valutakeretet kapott a vásárlásra. A szervizt NSZK- beli szakemberek végzik : szerződésünk szerint a bejelentést követő negyven- nyolc órán belül megérkeznek a műszerészek, s kijavítják^ a hibát. Háromnapos határidővel vállaljuk a filmek hívását, a nagyítást, de sürgős esetben még aznap ki tudjuk adni a kész képeket. Január a tanulás időszaka volt, mégis 16 ezer képet készítettek. Azóta dinamikusan emelkedik a termelés, áprilisban már 25 ezer színes fényképet adtak át a megrendelőknek. Az automata azonban ennél jóval többre képes. Szerződést kötöttek a marcali fényképészműteremmel és a Zselic Áruházban működő felvevőhellyel. Bővíteni igyekeznek a szolgáltatást. Tervezik, hogy igény esetén heti két alkalommal túrajáratot indítanak a Balaton-partra a színesfilmek összegyűjtésére. PIACI KORKÉP ÁRÖRÖMÖK Több kellemes meglepetéssel is szolgált tegnap a kaposvári hetipiac. Az egy hete 110 forintért mért karfiolt most 50-ért kínálták. 40 forintra mérséklődött a kígyóuborka ára, s a ková- szolnivalót is adták 50-ért. 6 forint volt az új sárgarépa csomója, kétszer ennyi a vegyes zöldségé. Aki nem sokat válogatott, 5-ért is szert tehetett fejes salátára. Nem annyira az árával, mint újdonságával hódított a 34 forintos zsenge káposzta. 150-ért kaphattunk volna szemrevaló paradicsomot. Kapósabb volt a darabonként 6—10 forintba kerülő zöldpaprika. 12 forint a fes- tenivalóan szép hónaposretek, 8-at kóstál az ehető. Kívánatos volt a 200 forintos kilónkénti áron most először megjelenő cukorborsó. A háziasszonyok okkal gyanították, hogy a jövő hétre elérhetőre apad majd az ára. Négy forint volt a spenót és 5—6 a zöldhagyma csomója. 8-ért ajánlottak egy teniszlabdányi karalábét. A primőrök szerezte örömbe a téli zöldségfélék drágasága miatt vegyült némi üröm is. 15 forint volt a burgonya, 18—20 a főzőhagyma kilója. Ez alkalommal is palántákból volt a legnagyobb a kínálat. A sokféle paradicsom- és paprikasarj- ból 4—6 forintért válogathattunk, ám a dinnyepalánta darabját 20-ra tartották. (Ez nem sok jót jósol a majdani dinnyeárakkal kapcsolatban. A gyümölcspiacon az alma már, az eper még drága. Az előbbit 40, az utóbbit 200 forintért nem vették. Mindezek között még a 60 forintos aszalt szilva érte meg leginkább az árát. A baromfipiac egyetlen jó híre, hogv 1,50-ért is kaptunk tojást. Alaposan megkérték viszont árát a szárnyasoknak. A pecsenyecsirke kilója helyenként már 80 forintba került. 240-ért kínáltak egy kakast. 170-ért egy testes tyúkot. Változatlanul kapós az élő hal: 100-ért pontyot és 70 forintért amurt ajánlottak. Ez alkalommal a ballagás miatt mertek 25 forintot kérni a szegfűért, 40-et a gerberáért, sőt 60-at a kardvirágért. Aki nem adott a flancra, 10 forint körüli áron is vehetett egy csokor margarétát, törökszegfűt vagy gyöngyvirágot. B. F. I _________________KAPOSVÁRI történetek A titokzatos Kritériusz A nyolcszázas évek vége felé, a kaposvári Népnaptár- ban Kritériusz aláírással rendkívül szellemes és érdekes írások jelentek meg. A többi, semmitmondó, göre- gáboros iromány mellett élmény volt a Kritériusz-írá- sok olvasása. Irt apróbb tárcákat, kritikákat a város vezetőiről, meséket, szellemes, élcelődő hangú költeményeket. A szerző igazi nevére sohasem derült fény, titkát senki meg nem fejtette, pedig évtizedekig kutattak utána. Csak arra nem gondoltak a kutatók, hogy ezek az írások az idő alatt jelentek meg, amíg Ujváry Ferenc apátplébános Kaposváron tevékenykedett, 1881 és 1900 között. A nagy tekintélyű papra senki sem gondolt, pedig akik ismerték kalandos ifjúságának történetét, könnyen rájöhettek volna a titok nyitjára. Ujváry Ferenc Devecser- ben született, 1843-ban. Apja szabómester volt. Szülei papnak szánták; Veszprémben, majd Székesfehérváron tanult. Ottani diákévei alatt írt egy színdarabot, s emiatt kicsapták az intézetből. — Mi lesz belőled, édes fiam? — kérdezte tőle a fegyelmi eljárást vezető igazgató. — Színész leszek, ha pap nem lehetek — válaszolta a kicsapott diák, és elmaradhatatlan hegedűjével a hóna alatt, fütyörészve kisétált az intézet kapuján. S lett belőle mind a kettő. Először a vándorszínészek viszontagságos életét próbálta meg. Apja a pandúrokkal kerestette; azok egv ekhós szekérről szedték le, amint éppen egy majom társaságában aludt, betegen. Visszakerült az iskolába, de most már Szegedre. Az ottani főgimnáziumban érettségizett, majd a központi papneveldébe ment, Budapestre. 1871-ben szentelték pappá. Először szülőfalujában, majd Pápán káplános- kodott, ezután helyezték Kaposvárra plébánosnak. Hamarosan nagy tekintélyre tett szert a hívek körében, bár sokan — „néme- tes szelleme" miatt — nem kedvelték. Nevéhez fűződik Kaposvár fejlődésének igen sok mozzanata. Tagja volt a megyei bizottságnak, a gimnázium választmányának és a város képviselőtestületének. 1883-ban kerületi esperessé, 1884-ben apáttá nevezték ki. Tizenkilenc évi kaposvári működése alatt számos egyházi és világi épület létesítésében működött közre. Ö építtette a plébánialakot, a Keleti temetőben az Anna kápolnát és 1886-ban, a régi barokk templom lebontása után a Nagyboldogasszony plébániatemplomot a Kossuth téren — ezért megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. Kaposfüreden átalakíttatta a templomot, iskolát építtetett. Nevéhez fűződik a donneri kálvária és templom felépítése is. A régi, még az 1700-as években készült kálváriát az 1872-es vasútépítés során összedöntötték, s a töltéshez szükséges földet onnan hordták el. (A mai Bartók Béla. Géza és Zrínyi utca által bezárt területen volt.) Helyette építtette fel az új kálváriát, 1892 és 1903 között. A kálvária stációinak szobrai igen értékesek: tiszafafaragások, Ringel- disch tiroli faragóművés/ műhelyében készültek. U.j- váry közhasznú tevékenységének eredménye a Sétatérszépítő Egylet megalakítása; ez volt a mai Városszépítő Egyesület elődje. Emellett sok írása jelent meg. írt a pesti élclapokba is; Neuburger Kóbi néven nem egy humoros ötlet jelent meg tollából. Kaposvárról Veszprémbe helyezték 1900-ban, székes- egyházi kanonoknak. Egyben ö volt Veszprém plébánosa is. Ekkor már fáradt ember volt, idegbaj kerítette hatalmába. 1907 júniusában halt meg a kőszegi szanatóriumban. Veszprémben van eltemetve. Ő volt a titokzatos Kritériusz. Lévai József Késeid asszonyok A férjek védték őket a tárgyaláson A bírósági tudósítások gyakran névvel, lakóhellyel, ítélettel kezdődnek, hogy egyértelmű legyen, ki a vádlott és mit követett el. Most azonban olyan esetekről lesz szó, amikor a jelenségre szükséges fölhívni a figyelmet és nem az elkövetők személyére. Bűntettekről van szó ezúttal is, ám különös módon a bírósági tárgyalóteremben maguk a sértettek és a tanúk is azt igyekeztek bizonyítani: a vádlottak a tulajdonképpeni áldozatok. Sok családban napjainkra sem szűnt meg a feleség kiszolgáltatottsága. Gyakori, hogy a férj akarata dönt. és a férj szenvedélyei határozzák meg a család mindennapjait. Ebből a helyzetből a feleség gyakran házassági bontóperrel menekül. Miközben akadnak olyanok, akik vélt vagy apróbb sérelemért is megindítják a válópert, sokan még pokolinak nevezhető családi körülmények közepette sem szánják rá magukat a válásra. Próbálkoznak, „gyűrőd- nek" éveken át. Mígnem egyszer elfogy a türelem vagy elhatalmasodik a kétségbeesés. Ilyenkor előfordul az is, hogy a feleség az évek során elszenvedett testi és lelki bántalmazások hatására kést emel arra, akivel egy életre összekötötte magát. Ez az erőszakos „kiútkeresés" az utóbbi időben nem számít ritkaságnak. A megyei bíróságon két hét leforgása alatt két ilyen ügy is volt. Mindkét esetben középkorú “asszony ült a vádlottak padján. Egyikük takarítónő, a másik vállalati osztályvezető. Eltérő az iskolai végzettségük, más az ’ életforma. Közös vonás viszont az, hogy előéletük feddhetetlen, gyermekeket neveltek föl tisztességesen, s jónak mondható anyagi körülmények közepette élnek. Életük, sorsuk azonos abban is, hogy mindkettőjük férje iszákos. Az egymást nem ismerő két család életében sok a hasonló vonás. A képlet a következő: a férj — elsősorban a „haveri kör" hatására — évek óta ivott. Idő múltán a családi együttélés egyre lehetetlenebbé vált. A nap nap után ittasan hazatérő férj magatartása miatt fokozatosan romlott a család közérzete. Az asszony már- már rápillantásra is meg tudta állapítani a lakásba lépő férjről, mikor mennyit ivott, s összeszorult gyomorral. feszült idegekkel várta, mikor tör ki az újabb botrány. Ilyenkor jött ugyanis az a nóta, hogy „semmi sem jó; sem az étel, sem az asszony”. Mindenbe belekötött a tántorgó férj. Másnapra a részeg kialudta az egész perpatvart, nem emlékezett semmire. Csak a rossz közérzet, s az émelygő gyomor maradt. S ezt ellensúlyozandó újból a féldeci ... Az időközben nagykorúvá vált gyerekek édesanyjukat védték. Nagy javulást ők sem tudtak elérni, arra azonban mindkét családban sikerült rávenni a részeges apát, hogy elvonókúrának vesse alá magát. A gyógykezelés mit sem ért, a kúra után folytatódott az ivászat. A drámai kifejlet is azonosságokat mutat. Mindkét család disznóölésre készült. A férjeknek ez újabb alkalom volt az ivásra. Az órák teltével egyre inkább feszítette őket az alkohol, s indulataikat • trágárságokkal vezették le. Támadásuk célpontja: az asszony. Az egész napi munkától fáradt, idegileg is kimerült feleségek végső elkeseredésükben az éppen a kezükben levő kést férjükbe vágták. A dráma újabb felvonása: a számonkérés. A bírósági tárgyaláson a férjek szemérmesen tartózkodtak a vallomástételtől, hallgatással védték feleségüket. A kórházi felvételi anyagokból azonban kiderült, hogy a férfiak úgy adták elő sérülésük történetét, mintha saját maguk szúrták volna meg önmagukat. Bűntudatuk feltámadt, tudták, hogy ők a kiváltói feleségük tettének. A gyerekek, a munkatársak sorra védőbeszédet mondtak az asszonyokért. A feleség — rhindkét tárgyaláson — csöndben sírdogált a vádlottak padján. A bíróság mindkét esetben enyhítő körülményként vette figyelembe a kát asz- szony kálváriáját. Erőszakos tettükért azonban bűnösnek mondta ki és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte őket. Az ítélet indoklásában az is benne volt, hogy az elítélt is lehet az ügy áldozata. Mindez elgondolkodtató. Fölmentést semmi sem adhat az erőszakos cselekedetekre, ám ez a két történet — és sok hasonló eset — a környezet felelősségét hangsúlyozza. K. Gy.
