Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
2 Somogyi Néplap 1986. április 12., kedd Kádár János fogadta a jugoszláv kormányfőt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke április 11-én a Parlamentben fogadta Bran- ko Mikulicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) len hatását, kikezdi politikai értékeinket. Megoldásuk egyebek között elmélyültebb gondolkodást, határozottabb cselekvést követel mindnyájunktól, miközben e kérdések alternatív megközelítése, az élénk viták, véleménykülönbségek jelenléte közéletünk szerves része marad. A magyar kormányfő hangoztatta: gazdasági fejlődésünk feltétele a politikai intézményrendszer korszerűsítése. A párt májusra tervezett országos értekezletének fontosságát hangsúlyozva döntőnek ítélte, hogy megszilárdítsuk a párt egységét, megnyerjük az embereket a párt és a kormány által kijelölt célok megvalósításának. Ehhez elszánt, következetes, türelmes politikára, és azzal összhangban lévő kormányzati munkára van szükség — i-melte ki. A miniszterelnök a továbbiakban megállapította, hogy kapcsolataink a csaknem három évtizede lefektetett, a szocializmus építésének különböző útjait, országaink eltérő nemzetközi helyzetét tiszteletben tartó szilárd alapelvei kiállták az idő próbáját. A magyar—jugoszláv együttműködés az élet minden területén eredményesen, számos vonatkozásban példamutatóan fejlődik. Igaz, az árucserében a növekvő belső gondok és külgazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása miatt némi visszaesés tapasztalható, azonban a meglévő jelentős tartalékok hasznosításával ez a folyamat megfordítható. A tudományos, kulturális és oktatási együttműködés területét érintve a magyar Bevezetőül köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, s hangoztatta meggyőződését, hogy a mostani látogatás — miként az eddigi találkozók — hasznosan járul hozzá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti baráti kapcsolatok, a termékeny együttműködés további erősítéséhez. A két ország viszonya jó példa arra, hogy a nemzetközi helyzetből adódó különbözőségek ellenére miként lehet egyenrangúan együttműködni a kölcsönös megbecsülés alapján. Kapcsolatainkat a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a belső fejlődésben alkalmazott gyakorlat tiszteletben tartása jellemzi. Az ilyen eszmecserék jó alkalmat kínálnak ahhoz, hogy időről időre áttekintsük, megvitassuk az együttműködés alakulását, illetve azt, hogy milyen lékormányfő hangoztatta, hogy mindkét országban szép számmal találhatók közös érdekű történelmi és kulturális emlékek, amelyek megóvására kölcsönösen gondot fordítunk. Példásnak tartjuk, 'hogy magyar és jugoszláv részről egyaránt az államközi kapcsolatok lényeges elemeként kezeljük a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását; a Jugoszláviában élű magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség az országainkat összekötő szálaikat erősíti. A jövőben is minden lehetőséget meg kell adnunk számukra ahhoz, hogy megőrizzék nyelvüket, kulturális hagyományaikat, s rendszepések szükségesek a kölcsönös érdekeken nyugvó kapcsolatok előremozdításához. A kontaktusok elmélyítésében vannak még kihasználatlan lehetőségek, ám a szándék töretlen a gazdasági együttműködés javítására. A kapcsolatok bővítésére egyebek mellett a közös beruházások, a termelési kooperáció, a harmadik piacon való közös fellépés, valamint a tudományos és technológiai fejlesztés tervezeteinek valóraváltása kínál jó lehetőséget. A kormányfő hangsúlyosan szólt arról, hogy nem csupán állami és pártszinten, hanem a különböző szervezetek és állampolgárok között is sokoldalú kapcsolatok létesültek a kultúra, a tudomány, az oktatás, a tájékoztatás, az idegenforgalom és a kishatár- menti forgalomban. Megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az együttműködés elmélyítésében a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén rés kapcsolatot tartsanak az anyanemzetekkel. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fő folyamatok megítélésében kormányaink nézetei azonosak, egymáshoz közelállóak. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli Jugoszlávia aktív tevékenységét az el nem kötelezett országok mozgalmában, az európai folyamat kedvező alakításában. Ez alkalommal is üdvözöljük a balkáni országok első, jugoszláv kezdeményezésre létrejött külügyminiszteri értekezletét, amely új fejezetet nyithat a térség országainak sokoldalú együttműködésében — mondta végezetül Grósz Károly. nemzeti kisebbség, valamint a JSZSZK-ban élő magyar nemzetiség fontos szerepet játszik. A két országban élő nemzetiségek a baráti kapcsolatok erősítésének fontos tényezői. Kifejezte meggyőződését, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése az eddiginél is kedvezőbb helyzetet teremthet zavartalan fejlődésükhöz. Branko Mikulics a nemzetközi helyzetet érintve pohárköszöntőjében kiemelte, hogy mindkét ország a maga módján és lehetőségeihez mérten tevékenyen hozzájárul a nemzetközi együttműködéshez és biztonsághoz. Jugoszlávia el nem kötelezett országként őszintén támogat minden, a béke és a biztonság megőrzésére, a fejlődő országok gyorsabb fejlesztésére, a fegyverkezési hajsza leküzdésére és a leszerelésre irányuló erőfeszítést. Hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett országok tevékenysége e célok valóra- váltásához pótolhatatlan és jelentős hozzájárulást nyújt. Rámutatott arra is, hogy a nukleáris potenciál csökkentéséről és az atomfegyverzet kitelepítéséről szóló első megállapodások reményt adnak az egész nemzetközi közösséget nyomasztó egyéb gondok megoldására is. A kormányfő aggasztónak ítélte, hogy a nemzetközi gazdasági viszonyok problémáira és a fejlődő országok egyre súlyosabb helyzetére még mindig nem terjed ki a nemzetközi kapcsolatokban megnyilvánuló kedvező fejlődés. Az adósságok kérdése a nemzetközi gazdasági kapcsolatok létfontosságú problémája. Hangoztatta, hogy e gondok megoldása csak a fejlődő országok gyorsabb fejlesztésével, a tartozások visszafizetését szolgáló feltételek megteremtésével lehetséges. Az adósságok kérdése egyetemes jellegű, megoldása az adósok és a hitelezőik közös felelőssége. Branko Mikulics végezetül a közelmúltban megtartott belgrádi miniszteri értekezlet tapasztalatairól szólt, kifejezve meggyőződését, hogy e térség példaképül szolgálhat a vitás kérdések megoldásához. A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munká- csy-termében fogadta Branko Mikulicsot. A találkozón jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Hivatalos, baráti látogatásának befejeztével Branko Mikulics a kora esti órákban elutazott hazánkból. A jugoszláv kormányfőt és kíséretének tagjait Grósz Károly, Villányi Miklós és Őszi István búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatáson jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Branko Mikulics válasza Újabb tárgyalóé NEM TELJESÍTIK A KÖVETELÉSEKET Hétfőre virradóan ismét tárgyalt a kuvaiti Boeing elrablóival a PFSZ ciprusi irodájának vezetőhelyettese. A megbeszélés rövid volt, a palesztin politikus mindössze 5 percig tartózkodott a múlt kedden elrabolt kuvaiti repülőgépen, amely péntek óta vesztegel a ciprusi Larnaca repülőterén. A ciprusi kormány szóvivője, Akisz Fantisz közölte, hogy a palesztin politikus a géprablóknak újabb üzenetet adott át a nicosiai kormánytól. Az üzenet tartalmát a szóvivő nem fedte fel, de kijelentette, hogy a tárgyalásokon bizonyos új elemek merültek fel, s reményét fejezte ki, hogy a géprablók pozitív választ adnak a javaslatra. De hogy a megbeszélések hoznak-e eredményt, az csak kedden derül ki — mondta a ciprusi kormányszóvivő. A géprablók a korábbi tárgyalásokon javasolták, hogy szabadon engednek 20 foglyot, ha a ciprusi hatóságok hozzájárulnak a gép üzemanyaggal való fel töltéséhez. A ciprusi és a kuvaiti hatóságok ezt nem fogadták el. A ciprusiak ragaszkodnak ahhoz, hogy a feltöltésért cserébe a géprablók az ösz- szes túszt engedjék szabadon. Kuvait továbbra is eltökéltnek mutatkozik a géprablás ügyében. Az emír, Dzsabir sejk gyilkosoknak és terroristáknak nevezte vasárnap a géprablókat. Az iszlám konferencia szervezetének tanácskozásán mondott beszédében ismét megerősítette, hogy nem teljesíti a légikalózok követeléseit, és nem engedi szabadon a merényletekért bebörtönzött 17 arabot. Megbélyegezte a gépeltérítést az Arab Liga is. Liga külügyminiszteri tanácskozásának végeztével vasárnap kiadott rövid nyilatkozat a kuvaiti gép elrablását terrorista cselekménynek nevezte. Amerikai és francia foglyai kivégzésével fenyegetőzik az Iszlám Dzsinád (Szent Háború) elnevezésű szélsőséges libanoni szervezet arra az esetre, ha Cipruson a ■hatóságok megrohamoznák a kuvaiti repülőgépet. A libanoni szervezet három francia és két amerikai állampolgárt tart fogva. ÁPRILIS 12: Áz űrhajózás napja Kerim Kerimovnak, a Szovjet Űrhajózási Állami Bizottság elnökének nyilatkozata A Szovjet Űrhajózási Állami Bizottságot 1965-ben alapították, s elsőszámú feladata a Szojuz űrhajó kipróbálása volt, Ezután a bizottságot a Szojuz űrhajó felhasználásának irányításával bízták meg. — Hogy mostanában mivel 'foglalkozunk? Most dolgozik a harmadik állandó expedíció a Mír állomáson. Ez a csapat — akárcsak az előző, amelynek vezetője Jurij Romanyenko volt — szintén hosszú időt tölt a kozmoszban. Hogy milyen hosszú lesz ez az idő, erre az első két Mír-expedíció munkája eredményeinek gondos tanulmányozása alapján tudunk választ adni. Ez az egyik fő feladatunk. A másik, hogy megvonjuk a Jurij Romanyenko vezette expedíció közel egyéves repülése során végrehajtott tudományos kísérletek mérlegét. A bizottságnak további fontos feladata az ember tartós űrbéli tartózkodására vonatkozó kutatások eredményeinek értékelése. A naprendszer kutatásáról van szó, amely csak hosszú időtartamú expedíciók segítségével valósulhat meg. Elsősorban egy Mars-utazás szerepel a tervek között, de persze még a Holdon sincs minden felkutatva. Tisztázni keli tehát azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember kibírja az ilyen expedícióhézkedést. Sokaknak meggyőződése, hogy csak így lehet megoldani az ember tartós űrutazását. Hogy igazuk van-e azoknak, akik így vélekednek, azt majd a kísérletek döntik el. — És hogy állunk a Marsra repülés műszaki feltételeivel? Elképzelhető, milyen hatalmasnak kell lennie ennek az űrhajónak, vagy komplexumnak ahhoz, hogy eljuttassa az expedíciót a Marsra és vissza. Hogyan képzelik el egy ilyen hatalmas test felbocsátását? — Valóban, a bolygóközi komplexum tömege lényegesen eltér majd azoktól, amelyeket most állítunk össze a földkörüli pályán. Az ösz- szekapcsolt Mír—Progressz— Kvant—Szojuz együttes tömege 50 tonna körül van, a Marsra pedig mintegy 800 tonnás szerelvényt kell küldeni. Ez technikailag megvalósítható. Az Energia hordozórakéta tavaly májusi felbocsátása bebizonyította, hogy képesek vagyunk ilyen „vonatot” összeállítani. Ehhez az kell, hogy a földkörüli pályán 7—8 elemet kapcsoljuk össze, s úgy indítsuk el a Mars felé. Megoldhatók a repülés többi műszaki feltételei is, és az egész kivitelezhető lenne a jövő század elején. —Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió elvben önállóan képes megszervezni egy ilyen expedíciót? Kerim Kerimov, a Szovjet Űrhajózási Állami Bizottság elnöke a bajkonuri űrközpontban interjút ad a szovjet rádió és televízió tudósítójának kát. Jurij Romanyenko közel egy évet töltött az űrben, és jól van: erről tanúskodnak az orvosi és biológiai vizsgálatok. De nemcsak az adott űrhajós szervezetének sajátosságairól van szó, hanem elsősorban azokról a komplex feladatokról, amelyeket a repülések elmélete és gyakorlata alapján állítunk össze. Szó van itt a fizikai előkészítésről, az orvosi ellátásról, a lélektani kikapcsolódásról és természetesen a komfortról és az élelmezésről. Mindez azt jelenti-e, hogy máris képesek vagyunk mindezeket az ember számára biztosítani? Nem, nem jelenti ezt, már csak azért sem, mert például csak a Föld—Mars útvonal odavissza 2,5—3 évig tart. Nincs kizárva, hogy olyan hatások, amelyek 11 hónap alatt nem jelentkeztek, negatívan hatnak a szervezetre az időtartam megháromszorozása esetén. Ilyen tényező például a zaj, hiszen az űrállomáson sok berendezés, felszerelés, műszer dolgozik, ezekben sok a mozgó alkatrész, s ezek bizony zajt keltenek. A szakembereknek az a véleménye, hogy ez ártalmas lehet az emberi szervezetre. Tehát feladatunk, hogy csökkentsük a zajt. Ennél bonyolultabb probléma a súlytalanság. Arról van szó, hogy a hajón, vagy az állomáson meg kell teremteni a mesterséges ne— Csak elvben. Eddig még ugyanis nem esett szó a vállalkozás gazdasági oldaláról. A 'kozmikus expedíció ugyanis csillagászati költségekkel jár. A szakértők különböző összegeket neveznek meg, de még a világ leggazdagabb országa sem képes a megnevezett összegek leg- szerényebbikét sem elkölteni erre a célra. ' — Milyen irányba fejlődik várhatóan tovább az űrkutatás? — Mindenekelőtt már ma is tapasztalható, hogy lassan szétválik a közeli és a távoli világűr kutatása s ez a folyamat erősödni fog. Az előbbi az ember földi életét fogja szolgálni, segít a bolygó erőforrásainak jobb kiaknázásában, a jobb hírközlés kialakításában, s lehetővé teszi, hogy a súlytalanság körülményei között értékes tulajdonságokkal rendelkező anyagokat nyerjünk. A távolabbi űr kutatása pedig ugyancsak több ágra bomlik majd. Az egyik ezek közül a világűr, a kozmosz kutatását szolgálja majd, a másik pedig a naprendszer feltérképezésében segíti az embert. Az emberek hozzáláthatnak majd az új lakhelyek kereséséhez, lakhatóvá teszik az emberi életre egyelőre alkalmatlan bolygókat, mint például a Holdat, a Marsot és a Vénuszt. Egyszóval: utódaink nem maradnak munka nélkül.
