Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! t ■ Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 84. szám Ára: 2,20 Ft 1988. április 9., szombat Törvényről — módosítás után Heves 'szópárbajt követő­en, az Országgyűlés három ellenszavazattal és tíz tar­tózkodás ellenében elfogadta a mezőgazdasági téeszekről szóló törvényjavaslatot. A téesztörvény módosítá­sának meglehetősen viharos előélete volt és maga a té­ma, a törvénymódosítás után sincs lezárva. Az előéletről tudni kell, hogy a téesztör- vényt még tavaly akarták törvényerejű rendelettel mó­dosítani. A képviselők azon­ban kifogástolták, hogy a (legmagasabb szintű jogsza­bályt nem lehet alacsonyabb szintűvel, az Elnöki Tanács hozta törvényerejű rendelet­tel módosítani. Győzött a jogszerűség a pillanatyni prakticizmus felett! Többen ugyanis úgy érveltek, hogy fontosabb a téeszeknek a törvénymódosítás adta új le­hetőséggel kezdeni az 1988- as évet, mint megvárni, míg a parlament „elrágódik” az ügyön. Ezt a nézetet — csattanósan cáfolta a tör­vénymódosító javaslatot kí­sérő parlamenti vita. Igaz, a három nem és a tíz tartóz­kodás számszerűen elsöprő igent jelent, a törvénymódo­sítás elfogadása mégiscsak egyfajta kompromisszum. Kompromisszum, mert a tör­vénymódosítás tulajdonkép­pen csak tatarozása az 1967- ben alkotott törvénynek, amelynek majd minden ele­mét kikezdte az utóbbi évek felgyorsuló társadalmi és gazdasági változása. A mai szövetkezetek ugyanis már csak fö vonásaikban emlé­keztetnek az 1960-as évek­ben meg-, illetve újjászerve­zett téeszekre. Jó és rossz értelemben egyaránt. A jót nem kell különöseb­ben taglalni, hiszen ezt az agrárágazat eredményei bi­zonyítják. A rossz az, hogy úgyszólv'án teljesen eltűnt tulajdonosi, — ha úgy tet­szik: a gazdaszemlélet. A hajdani tulajdonos téeszta- gok mára érzelmileg és gya­korlatilag is bérmunkássá váltak. Félreértés ne essék. Már nem lehet azt a hagyomá­nyos tulajdonosi szemléletet számonkérni, amely a haj­dan földdel, kocsival, lóval belépő gazdákat jellemezte. Akik utánuk jöttek — és ez a mai aktív tsz-tagság 90 százaléka — már csak a munkájukkal járultak-járul- nak hozzá a közös vagyon gyarapításához. Napjaink, de még inkább a kilencvenes évek szövetke­zetének olyan törvényadta lehetőségeket kell biztosítani, amelyek anyagilag is mérhe­tő módon jelzik a közös va­gyonhoz való tagi hozzájáru­lás mértékét. Az anyagi kö­tődésnek, a vagyongyarapítás sokszínűségének kell a tsz- tag és a tsz, mint vállalat kapcsolatrendszerébe be­épülnie. Ennek alapján az űj típusú tsz nem egy elvo­natkoztatott vállalati forma, hanem a tag és családjának érdekviszonyaira épülő, azt szolgáló egységes vállalkozá­si rendszer lesz, illetve an - nak kell lennie. Ha a gazdasági élet meg­találja a maga kitörési pont­jait, formáka,, ha az eddigi vállalkozási kísérletek teljes polgárjogot nyernek, akkor lesz meg annak a lehetősé­ge, hogy a korszerűsített po­litikai intézményrendszer nyújtotta garanciák mellett az Országgyűlés megalkossa a szövetkezetek és ezen be­lül a mezőgazdasági tsz-ek minden elemében új törvé­nyét. Bonyhádi Péter Kádár János fogadta Viktor Kulikovot 20 ország 312 cégének újdonságai — 20 ezer négyzetméteren Szakkiállítások — keddtől Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára péntek délelőtt, a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egye­sített fegyveres erők törzsfőnöke és Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Holnap érkezik hazánkba Branko Mikulics Hivatalos baráti látogatásra április 10-én Magyaror­szágra érkezik Branko Mikulics. A jugoszláv kormány el­nöke Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnöke meghí­vásának tesz eleget. A jugoszláv kormányfőt a 2. oldalon mutatja be cik­künk. Sajtótájékoztató a könnyűiparról 700 millió dolláros bevétel A könnyűipar elmúlt évi eredményeiről és idei fel­adatairól tartott pénteken sajtótájékoztatót Cseh József ipari miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az alága- zat tavaly kiemelkedően jó évet zárt. Termelésének ér­téke meghaladta a 180 mil­liárd forintot, aminek mint­egy 40 százaléka a külpiaci értékesítésből származott. A minisztérium értékeléseként különösen jó eredményt ért el a textilipar, valamint a bútor- és a nyomdaipar. Bár a termelési feltételek rom­lottak, mert az elmúlt két esztendőben a könnyűipar eszközellátása a 70-es évek­ben megvalósított rekonst­rukció előtti színvonalra esett vissza, a vállalatok többségükben megtalálták a kivezető utat, s főleg gép­bérlettel, valamint az ex­portbővítő pályázatokon való részvétellel korszerűsítették gépparkjukat, modernizálták technológiájukat. Az alágazat létszámhélyzete kedvezőtlen, az ipari átlagot meghaladó­an, 3-4 százalékkal csökkent, s a bérek ugyancsak az ipa­ri átlag alatt alakultak. Mindez együttesen a textil­iparban és a cipőiparban, a gçppark kihasználatlansá­gához, termeléskieséshez ve­zetett. Ezért különösen je­lentős, hogy a könnyűipar egészének a gondok ellenére sikerült jelentősen javítania konvertibilis elszámolású ex­portját', s javuló hatékonyság mellett 643 millió dollár ár­bevételhez jutottak. Az idei teendőkről szólva elhangzott, hogy a könnyű­ipar kiemelkedő feladata marad a konvertibilis egyen­leg javítása — az idén a 700 millió dolláros bevétel eléré­se a cél, mégpedig oly mó­don, hogy az import—export­arány tovább javuljon. Emel­lett a könnyűipari terméke­ket készítő vállalatok adják az idén is a hazai fogyasz­tási cikkek 70—80 százalé­kát. A feladat megvalósítá­sához elengedhetetlen a ter­mékszerkezet-korszerűsítés, aminek viszont feltétele a műszaki színvonal javítása és a létszám megtartása. A mo­dern, nagy teljesítményű be­rendezések üzembe állításá­nak továbbra is a legjobb módja — a minisztérium szerint — a gépbérlet, ille­tőleg a pályázatokon való részvétel. Az alágazat gondjairól a miniszterhelyettes elmondta: à könnyűipari vállalatok nagy részének pénzügyi hely­zete nehezebbé vált. Ebben szerepet játszik az is, hogy a pénzszűkítő intézkedések miatt kevesebb forgóeszköz- hitelhez jutnak a vállalatok. Emiatt a tőkés piacra idén sokat exportáló cégeknél fi­az építésügyi és tájékoztatá­si központ, ahol a hazai építkezők rendelkezésére állnak a szakemberek. A Construmát kiegészíti az Építettük ’87-ben című ki­állítás, amely bemutatja a magyar építőipar tavaly el­készült legsikeresebb épüle­teit. A B-pavilonban a Ma­gánlakás-építés című kiállí­tás várja az érdeklődőket, főleg azokat, akik önerőből kívánják családi házukat felépíteni. Mintegy félszáz osztrák építész munkáit mu­tatja be a Graz mai építé­szete című kiállítás a vásár­város 16-os pavilonjában. Ugyancsak itt állították ki gzokat a tablókat, amelyek Párizs legrégibb negyedének, a St. Denis városrésznek re­habilitációját, legújabb épí­tészeti megoldásait mutatják be. A Prótenvita szakkiállíta-"" son 29 cég vesz részt. ’ ösz- szesen kétezer négyzetméter­nyi területen, míg az Auto- Busservice-en 19 kiállító mu­tatja be újdonságait, elsősor­ban hazai vállalatok. He­tedik alkalommal rendezik meg a Hungarokorrt, amely a Hungexpo első szakkiállí­tása volt 1970-ben. Azóta ez a rendezvény jelentős mértékben hozzájárult a ha­zai korrózióvédelem gyors fejlődéséhez, új korrózióálló anyagok, műszerek, gépek, berendezések kifejlesztésé­hez, különleges eljárások ki­kísérletezéséhez. A sajtótájékoztatót követő­en kihirdették az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság és nyolc minisztérium által meghirdetett korrózió- védelmi pályázat eredmé­nyét. A felhívásra 140 pá­lyamunka érkezett be, amelyből 111-et fogadott el az értékelőbizottság. Közü­lük 79-nek a megvalósítása már befejeződött. A pályá­zat fődíját Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese adta “át a nyerteseknek, az Észak- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság, illetve a GÉPSZERV szakembereinek, akik a bős —nagymarosi vízlépcső épí­téséhez egységes katódvédel­mi rendszert dolgoztak ki. Többségük önerőből képes kilábalni a bajból Veszteséges ipari szövetkezetek Négy szakkiálítás nyílik ápfilis 12-én a Kőbányai Vásárvárosban — tájékoztat­ta az újságírókat Horváth János, a BNV igazgatója tegnap, a vásárok _ helyszí­nén. Az Auto-Busservice gép­járműfenntartó és -javítóipa­ri, a Construma építőipari, a Hungarokorr korrózióvé­delmi és a Prótenvita víz­gazdálkodási és környezet- védelmi nemzetközi kiállítá­son több mint 20 ország vesz részt. 312 kiállító több mint 20 ezer négyzetméternyi fe­dett, illetve szabad területen mutatja be újdonságait. Az érdeklődés a Construma nemzetközi építőipari kiál­lítás iránt a legnagyobb, ezen 173 magyar és 17 kül­földi cég vész részt. A kiál­lítás ideje alatt is nyitva tart elérése a cél zetési gondok jelentkezhet­nek, ha nem tudják az ed­diginél gyorsabban behajta­ni kintlevőségeiket. A ter­melés folyamatosságát, a ha­táridők pontos betartását ne­hezíti az egyenetlen anyagel­látás is. A termelést befo­lyásoló anyagellátási gondok megoldására, a konvertibilis elszámolású import helyette­sítésére a tárca a könnyű­ipari vállalatoknak azt ajánlja, hogy a jövőben erő­sítsék kapcsolataikat, újsze­rű együttműködési formákat alakítsanak ki a szocialista orszákokbeli . könnyűipari vállalatokkal. Erre már több jó példa van. Tartós koope­ráció alakult ki több ma­gyar és szovjet vállalat kö-. zött a termelésben és az ér­tékesítésben: így jut értékes alapanyaghoz az idén a pa­mut-, a len-, a bőripar. A lehetőségek feltárásáról, az a'lágazatok együttműködé­sének további feladatairól ta­nácskozik a KGST Könnyű­ipari Együttműködési Állan­dó Bizottsága, amely a köze­li napokban Budapesten tart­ja 50. ülését. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is, hogy az év indítása az első két hónap adatai alapján jónak mond­ható, a bútor-, a papír-, a textil- és a textilruházati- ipari vállalatok nagy része megkötötte szerződéseit. Hazánkban jelenle* több mint 2600 szövetkezet mű­ködik, ebből a veszteségesen dolgozók száma tavaly 120 körül volt. Az OKISZ, amely az ipari szövetkezetek ér­dekvédelmi, érdekképvise­leti szervezete, megvizsgálta a veszteségek okait. Megál­lapította, hogy a korábban is gyengén gazdálkodó szö­vetkezetek munkájának ha­tékonysága a szabályozók változásával az utóbbi idő­ben tovább romlott, ez pe- dip alaphiányhoz és veszte­séghez vezetett. Több bútor­ipari és cipőipari szövetke­zetnél az okozott gondokat, hogy korszerűtlen termék- szerkezetük miatt nehezen tudták értékesíteni árucik­keiket. Vátinak olyan szö­vetkezetek is, amelyek ön­hibájukon kívül — alap- anyaghiány miatt, illetőleg az egyenetlen anyagellátás következtében — nem tud­ták időre szállítani a meg­rendelt terméket, emiatt kötbért fizettek, hitelt vet­tek fel, s így jelentősen meg­nőttek költségeik. Az OKISZ szerint az ese­tek többségében a szövetke­zetek képesek önerőből meg­szüntetni veszteségeik forrá­sát. Indokolt esetben ehhez a megyei-területi szövetsé­gek, illetőleg az OKISZ is segítséget nyújt; szakembe­reik feltárják a gazdálkodás hibáit, elemzéseket végeznek, illetőleg a kölcsönös fejlesz­tési alapból kedvezményes kamatozású hitelt adnak a bajba jutott szövetkezetek­nek. Az érintett szövetkezetek intézkedési terveket készí­tettek gazdálkodásuk javítá­sára. A Floriana Ipari Szö­vetkezet például, amelynek tavaly hárommillió forint volt a vesztesége, most kor­szerűsíti termékszerkezetét a fa- és kárpitosipari üzem­részben. Az elavult gépeket eladják, s felszámolják egyik bérelt vidéki telephelyüket. Az intézkedéssorozat ered­ményeként az idén már 7 millió 700 ezer forint nyere­séget várnak. Ugyancsak saját erőből számolja fel veszteségeit a Komádi Építő- és Szolgálta­tóipari Szövetkezet. Kisszö­vetkezetté alakul át, a koráb­ban veszteséges karbantartó részleget önelszámoló egy­séggé szervezik, csökkentik az adminisztrációval foglal­koztatott dolgozók számát. Amint az OKISZ-ban el­mondták, a veszteségesen működő ipari szövetkezetek­ben a gazdálkodás megjaví­tásához szinte mindenütt el­engedhetetlen a műszaki .fej­lesztés. Ehhez azonban a gaz­dálkodóknak éppen a vesz­teség miatt nem áll rendel­kezésükre elegendő pénz. Hasonló gondokkal küzde­nek az alaphiányos ipari szövetkezetek is. Helyzetük javítására a területi és me­gyei szövetségek, illetőleg az OKISZ a pályázatokon való aktívabb részvételt javasol­ja. Ennek révén ugyanis e szövetkezetek az idén is több tízmillió forinthoz jut­hatnak. Korszerű, nagy teljesítményű mosó- cs centrifugáló gépeket állítottak a régi elavult gépek helyére % napokban a Ka­posvári Húskombinát mosodájában. Az új gépeket" a Gábor Áron gépgyár készítette. Egy gép egy mosással száz kilé ruhát képes tisztára mosni /

Next

/
Oldalképek
Tartalom