Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1988. április 8., péntek Somogyi Néplap 5 Régi technika, modern tartalom Karajan nyolcvanéves a kifinomultság, ezek a haj­szálér-rajzolatok sok hívet szereztek művészetének ha­zájában, s elmondhatjuk, szerte a világban is, és kü­lönösen (nem véletlen) Ja­pánban aratott nagy sikert műveivel a lendvai születé­sű, egykori ljubjanai ákadé- mista. Sok kiállítása volt már, neves szlovén kritiku­sok, művészettörténészek méltatták, elemezték mun­kásságát, s miként Szúnyogh Sándor, lendvai újságíró, író mondotta a siófoki kiállítá­sát megnyitó beszédében, Gáliics a szlovéniai magyar irodalomért is sokat tett (tesz) regények, versesköte­tek illusztrátoraként, könyv­borítók tervezőjeként. Tárlatát május 2-ig te­kintheti meg a Balaton-par- ti közönség. Sz. A. Gálics István kiállítása Siófokon dását (mely természetesen a nonfiguratív alkotásoknak is az alapja) felkészültségét, az Európa-hírü ljubjanai grafikai iskolához való kötő­dését. Ám a következő év­ben már felbukkan lapjain az azóta is vissza-visszatérő hegedűforma, mint a min­denki másétól különböző vizuális világ „kulcsmotívu­ma”. E sokféle módon, han­gulati szférában megjelení­tett hangszer (átvitt érte­lemben) virtuóz megszólalta- tója Gálics István, aki a ke­vés beszédű, befelé hallgató személyiségek közül való, s talán ezért is tud tőmonda­tokban oly találóan fogal­mazni, kevés szóval sokat mondani tájról, emberről, a lélek rezzenésszerű meg­nyilvánulásairól. Színes fa­metszetei láttán döbbenten ismerünk magunkra, s arra a közhelyszerű tényre, hogy egy mikrovilág (mert volta­képpen erről van szó), mi­lyen mélységeket, magassá­gokat, ha úgy tetszik, filo­zófiai tartalmakat képes elénk tárni. Mesterien kezelt ősrégi, nemes technika, fa­metszetek sok-sok színnel, magas színvonalú festőisé- get képviselve; olykor tíz-ti­zenkét féle színárnyalatot is használ finom érzelmi hul­lámzást keltve, idézve, s ez Stefan Galic (Gálics Ist­ván) jugoszláviai festő- és grafikusművész tárlata lát­ható a siófoki Dél~balatoni Kulturális Központban. Hí­re megelőzte műveit (ame-' lyekben feltehetően nem csalódik a sajátos vizuális világot kedvelő tárlatlátoga-» tó), ugyanis Gálics fiatal kora ellenére (1944-ben szü­letett) neves művész, aki­nek máris sikerült valami újat teremtenie a grafiká­ban, mégpedig a legrégibb technika, a színes fametszet művelése által. Az út, amely e tárlat rep­rezentálta szimbólumrend­szerhez vezetett, meglepően rövidnek, zökkenőmentes­nek tetszik, hiszen mindösz- sze egy évtizedre volt szük­sége ahhoz, hogy egy öntör­vényű, sajátos világot mu­tasson fel közönségének. 1973-ban még figurális mű­vekkel jelentkezett, ezzel is bizonyítva mesterségbeli tu­HÉTVÉGI tájoló A húsvéti vakáció véget ér a hét végén, éppen ezért programajánlatunkkal még néhány lehetőségre szeret-, nénk elsőként fölhívni a di­ákok figyelmét. A kaposvári Kilián György Városi Műve­lődési Központ ma, pénte­ken kerékpártúrát szervez, indulás reggel 9 órakor az intézmény elől. Rossz idő esetén a kerékpártúrát va­sárnap rendezik meg, ugyan­ebben az .időben. Maradjunk még a pénteknél, s remél­jük, jó idő lesz, nos, ma 19 óraikor a művelődési köz­pontban a Várhatom diszkó szórakoztatja a fiatalokat. A kisebbekre is gondoltak : szombaton tinidélután lesz 15 órától. Akit pedig érde­kel a képzőművészet, megis­merkedhet Szemadám György alkotásaival az in­tézmény emeleti galériájá­ban. Lézer show-ra várja ven­dégeit a kálmáncsai műve­lődési ház szombaton 18óra-, kor. A hétvége kiemelkedő ese­ménye a költészet napja. Jó­zsef Attila születésnapja tiszteletére háromnapos ren­dezvényt tartanak Balaton­szárszón. A versmondók ba­ráti találkozóját és a vers- mondók versenyét itt rende­zik meg, a közönség pedig megtekintheti Szőke György festményeit és grafikáit a művelődési házban, szombat­tól. A költészet napjához kapcsolódik műsorelőzete­sünk is: hétfőn a kaposvári városi művelődési központ­ban JOrdán Tamás érdemes művész mutatja be József Attila-emlékműsorát. A ren­dezvény 20 órakor kezdődik. Kevesen tudják, Csurgón pár napja megnyílt Raksányi Lajos festőművész állandó kiállítása, a helyi Csokonai gimnázium dísztermében. Csaknem hetven évig élt Csurgón Raksányi Lajos, fia­talok sorát tanította meg látni és rajzolni, öt évtize­den át foglalkozott a gim­náziumi diákság vizuális kultúrájának ápolásával. 1966-,tói több önálló kiállítá­son mutatkozott be festmé­nyeivel, melyeken elsősorban szűkebb környezetének han­gulatát örökítette meg. A ■festő tavalyi halála után örökösei úgy határoztak, hogy Csurgónak ajándékoz­zák azokat a szép képeket, amelyeket Raksányi Lajos alkotott. Boldogtalanok — ez a cí­me Füst Milán egyik művé­nek, amelyet a kaposvári Csiky Gergely Színház stú­diójában ma mutatnak be. A darabot Czeizel Gábor állí­totta színpadra. Füst Milán első versei a Nyugatban je­lentek meg, versezetére Ber­zsenyi hatott erőteljesen. Vé­gül is a próza felé fordult, naplójának első részlete Egy ember élete címmel a—Ta­nácsköztársaság idején jelen­tek meg. 1931-ben írta első jelentősebb drámáját, a Ne­gyedig Henrik királyt. Ké­sőbb lefordította a Lear ki­rályt, Shakespeare-fahulmá- nyokat írt. Összegyűjtött mű­veinek folyamatos kiadása 1955-ben indult. Ugyan az időjárás tavaszt ígér, mégis ajánlunk né­hány kiállítást. Kaposváron a Somogyi Képtárban érdemes megnézni a város szülötté­nek, Vaszary János festőmű­vésznek a tárlatát, a Kapos­vári Galériában Országh Lili grafikusművész szerepel a székesfehérvári István Ki­rály Múzeumnak ajándéko­zott anyagának egy részével. Kirándulással egybekötött programként pedig a Rippl- Rónai Emlékmúzeum megte­kintését ajánljuk. Az új tanév munkarendje Berbert von Karajan, a világ talán legnagyobb, de mindenképpen leggazdagabb és legvitatottabb karmestere most ünnepelte 80. születés­napját, az általa alapított Húsvéti Salzburgi Ünnepi Játékok színpadán, „alatt­valói”, a Berlini Flharmoni- kusok és a közönség jelen­létében. Élte hosszú és sikeres. Salzburgban született, görög bevándorlók családjában, s már hároméves korában el­kezdett zongorázni tanulni. Két év múlva már fel is lé­pett, s 1928-ban állt először a .karmesteri emelvényen, mikor a bécsi zeneakadémia diákzenekarát vezényelte. Útja az ulmi és az aache­ni operán át vezetett Berlin­be, ahol már 1937-es első fellépése mostani zenekara élén olyan sikert aratott, hogy alig egy évvel később szerződtette őt a berlini ope­ra. Ekkor azonban kezdetét vette Karaján életének egyik sötét fejezete is: a náci párt tagja lett. A háború után ál­lította, csupán azért lépett be, mert szerződését ehhez kötötték, s neki mindegy volt, mit ír alá, annyira meg akarta szerezni az ál­lást. Később kétkedők irato­kat kutattak fel, s ezek azt bizonyítják, hogy Karajan már 1933-ban belépett Hitler pártjába. A maeetro azonban még a bizonyítékok láttán is tagadja ezt. Életrajzírói sze­rint egyszerűen elvárja, hogy a zene és a művészet nevé­ben utólag megértést tanú­sítsanak „ballépése” iránt. Múltja most a Waldheim- ügy kapcsán egyre hevesebb vitákat kavar ismét: egy osztrák újságban a minap „A zene Waldheimje” cím­mel jelent meg cikk róla. Karajant náci párttagsága miatt az amerikaiak a há­ború után néhány évig nem engedték dobogóra. 1948-ig visszavonultan élt, immár második válásával a háta mögött. Ettől kezdve azon­ban karrierje szédítő sebes­séggel bontakozott ki. Rövi­desen ő a Bécsi Zenebarátok Körének igazgatója, s számos más fontos megbízatást is kapott, sokat turnézott egész Európában, majd szerte a világban. A Berlini Filharmoniku­sokkal úgy került ismét kap­csolatba, hogy az együttes 1954-es amerikai turnéja előtt Wilhelm Furtwängler, a zenekar vezetője megbetege­dett, s Karajan ugrott be he- . lyette. Furtwängler halála után őt nevezték ki — még­hozzá élethossziglan — a Berlini Filharmonikusok élé­re. Karajan híressé-hírhedtté vált, mint ellentmondást nem tűrő diktátor, aki saját és kizárólag saját elképzelései szerint irányítja az egyre bé- kétlenebb, de még ma is en­gedelmeskedő, kiváló zene­kart. Számtalan Vita, bot­rány kíséri az együttműkö­dést. Néhány éve egy ifjú klarinétos hölgy önkényes el­bocsátása kavart ilyet. S most a Der Sipegel hosszú cikket közölt arról, hogy Ka­rajan nemcsak saját művé­szi elképzelései szerint, ha­nem kifejezetten saját anya­gi hasznára irányítja a zene­kart. A lap írásos bizonyítéko­kat közöl arról a hatalmas üzleti birodalomról, amelyet Karajan alakított ki, kezdve attól, hogy a mester a Deutsche Grammophon tár­sasággal többszáz lemezt vett • fel. Ezeket közel 12 millió példányban értékesítették, s csupán ebből évi tízmillió márka körül jár bevétele. S egészen odáig, hogy hogyan fonódott össze munkája a Columbia Artists New Rork-i menedzserirodával, amely egyebek között filmre és vi­deóra rögzíti Karajan pro­dukcióit, s ugyancsak hatal­mas összegekért forgalmaz­za. Legutóbb kiderült, hogy a Berlini Filharmonikusok — értsd: Karajan — néhány koncertből álló tajvani fel­lépéséért közel 700 000 már­kát követelt a Cami útján, holott a zenekar és a maest­ro felléptidíja, valamint az egyéb költségek maximum 300^)00 márkát tettek volna ki. Sőt: a Cami azt követel­te a tajvani meghívóktól, hogy további sok százezer márkáért vegyenek meg tíz Karajan-videofelvételt. A Berlini Filharmonikusok muzsikusai panaszkodnak. Nemrégiben nyugdíjba vo­nult a zenekar timpanistája, aki 30 éven át dolgozott Ka- rajannal, s leleplező könyvet tett közzé a mester és a ze­nekar viszonyáról. A kar­mester dolga persze az, hogy a lehető legkiválóbb teljesít­ményt hozza ki a zenészek­ből, s ez bizony néha ke­mény kezet követel. De a berliniek arra is panaszkod­nak, hogy immár évek óta nem játszanak új műveket, sőt, a régi műsorok színvo­nala is romlik, s hogy ma már Herbert von Karajan „tehertétel” a zenekarnak állandó spekulációi miatt a nemzetközi zenei piacon. A Der Sipegel szerint „Her­bert vjm Karajannak,- a szfé­rák fényalakjának, s a két lábbal a földön álló kon­szern-főnöknek már régen nincs füle ahhoz, hogy leme­zei és produkciói egyre vi- tatottabbak...” A születésnapi cikkek azt is von Karajan szemére ve­tik, hogy karrierjét, kiváló képességei mellett playboy- szerü életvitele is elősegítet­te, amely bőven szolgáltatott mindig reklámot a lapok pletykarovatainak. A maest­rot lassan cserbenhagyta azonban egészsége. Mindany- nyian láthattuk az 1987. ja­nuár 1-jei bécsi újévi kon­cert közvetítésekor, hogy már alig tud járni, s a kar­mesterdobogó korlátjába épí­tett alkalmatosságon diszkré­ten támaszkodva, vezényel. Ö azonban a jelek szerint nem hisz az idő múlásában. Függetlenül persze az ilyen támadásoktól, nyilván­való, hogy Herbert von Ka­rajan korunk egyik legkivá­lóbb karmestere, zenei virtu­óz. Amint az egyik kritikus írta: „Más karmesterek ve­zényelnek, Karajan művésze­tet produkál.” Milliós pél­dányban elkelt lemezei iga­zi zenei kultúrát terjeszte­nek. Fogadjuk tehát el Her­bert von Karajant olyannak, amilyen, hiszen a kimagasló tehetség mentség sok min­denre. S ha ma már talán valóban nem az, ami volt, hallgassuk a .pályája csúcsán készült felvételeit: hála a maestro üzleti érzékének, ezek is zsákszám állnak ren­delkezésre. A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatást adott a kö­vetkező, az íges^-es tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán a tanév 1988. szeptember 1-jén, az első tanítási nappal kez­dődik. Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban, s a gimnáziumok I—III. évfolya­mán, a gép- és gyorsíró szak­iskolákban, a speciális szak­iskolákban, az egészségügyi tanintézmények I—II. évfo­lyamán, valamint a szak­munkásképző iskolákban — az utolsó évfolyamok kivé­telével — 1989. június 9. A zeneiskolákban szeptember első hetében kezdődik és jú­nius második hetében feje­ződik be a tanév. A dolgozók általános és középiskoláiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimná­Új kötettel gazdagodott nemzetiségi irodalmunk: megjelent a hazai horvát és szerb költők első antológiája — magyar nyelven. Folyó­iratban, újságban már talál­kozhattunk a Magyarorszá­gon élő délszláv szerzők mű­veivel, önálló gyűjtemény azonban eddig még nem szü­letett. Legnagyobb nemzeti­ségi megyénk, Baranya vál­lalkozott a kiadására; a kö­tet Másszóval címmel jelent meg Pécsett 1700 " példány­ban. A Baranya megyei mű­velődési központ gondozásá­ban készült százoldalas könyv megjelentetéséhez a Baranya Megyei Tanács és a megyei KISZ-bizottság, valamint a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége nyújtott segítséget. ziumokban érettségizők 1989. május 11-én, a többi közép­iskolában, illetve egészség- ügyi szakiskolában végzők május 12-én, a szakmunkás­képző iskolák utolsó éves di­ákjai május 26-án mennek utoljára iskolába. Az első félév 1989. január 31-ig tart. Az iskolák 1989. február 8-ig értesítik a tanu­lókat, illetve szüleiket, gon­dozóikat a diákok első félévi tanulmányaik eredményéről. A téli szünet 1988. decem­ber 22-től 1989. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát december 21., a szünet utáni első taní­tási nap pedig január 3. A tavaszi szünet 1989. április 1-jétől április 9-ig tart, így a szünet előtti utolsó tanítá­si nap március 31., a szünet utáni első tanítási nap pedig április 10. A tanév során — a téli és a tavaszi szüneten kívül — .Az antológiában bemuta­tott tizenöt szerző mindegyi­ke a felszabadulás után szü­letett, s költészetükben az anyanyelvűk mellett köte­lezték el magukat. A válo­gatásban szereplő valameny- nyi vers eredetileg szerb-hor- vát nyelven íródott. Az ösz- szeállítók felajánlották a köl­tőknek, hogy saját maguk ültessék át műveiket magyar nyelvre, ezt többségük vál­lalta is. Szinte valamennyien a budapesti szerb-horvát gimnáziumban érettségiztek, majd az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen, vagy a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanultak tovább. Így termé­szetesen irodalmi szerb-hor­vát nyelven írnak, csak né­az iskolák legfeljebb 14 ta­nítás nélküli napot tarthat­nak: nevelési célú munkára, honvédelmi napra és ver­senyre, kirándulásra, üzem- látogatásokra, ifjúsági na­pokra, pedagógus-továbbkép­zésre, nevelési értekezletre, valamint a nevelőtestület ál­tal választott egyéb célra. A nevelőtestület — különleges indokok alapján — a téli, il­letve a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napját a fenti­ektől eltérően is megállapít­hatja, ezzel azonban nem növelheti a tanítás nélküli munkanapok számát. A minisztérium tájékozta­tása szerint az érettségi írás­beli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1989. má­jus 15-én, a nemzetiségi gim­náziumokban május 12-én, az esti és levelező tagozatokon pedig május 29-én kezdőd­nek. A közös írásbeli érett­ségi-felvételi vizsgát 1989, május 22-től kell tartani. hányán használják szülőhe­lyük tájszólását. A Másszóval fiatal költői a magyarországi délszláv iro­dalom újhullámát képvise­lik. Szakítottak a hagyomá­nyos kifejezési formákkal, és mondanivalójuk is egy új költői nemzedék gondolatait közvetíti. 1984-ben már meg­jelent egy hasonló válogatás A túlparton címmel szerb- horvát nyelven Jugoszláviá­ban. Akkor az anyaország olvasói ismerkedhettek meg a magyarországi délszláv fia­talok költészetével. Annak a kezdeményezésnek a folyta­tása a mostani kötet, amely a magyar olvasóközönségnek nyújt bepillantást a horvát és a szerb költők munkássá­gába. Délszláv nemzetiségi költők antológiája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom