Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
jj ÎII Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap WÊÊÊÊÊKÊÊÊÊÊÊ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 81. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 6., szerda Egészség és érdek Az egészség: érték. E gyakran hangoztatott állítás igazságtartalmát inehéz lenne tagadni, ám számtalanszor tapasztalható, hogy sókan mégsem ismerik el igazi értéknek az egészséget, a inkább másnak a megszerzésére törekednek: autóra, italra, pénzre és hasonlókra. Kivetnivaló tulajdonképpen egyikben sem lenne, ha a magyar ember nem lenne hajlamos a imértéktelenség- re: ja (mértéktelen zsír- és szénhidrátfogyasztásra, a túl sók alkoholra, s a túlzott kényelmességre. Örök emlékem marad az a buszos kirándulócsoport, amely a hegytetőt is busszal mászta meg. Aggódva figyelem a környezetemet — s olvasom az arról szóló (statisztikákat —, ihogy milyen sokan vállalnak tartósan pluszmunkákat; sokuknak milyen kevés idejük jut a családjukra, szabadidős elfoglaltságokra, olvasásra, regenerálódásra. Ha (elhangzik ja 'kérdés: meddig (szándékozik ilyen hajszásan élni, akikor a kérdezett többnyire vállat von, s azt mondja: „amíg bírom, csinálom”. Ilyenkor elgondolkodom az egyéni célrendszerek kiismerhetetlenségén : megvan a lakás, autó, B még mindig nem elég; néhány év múlva mennyit adna az egészségéért? Van persze, aki a szükség késztet a hajszás életre, s az árak alakulása is minduntalan erőpróbának veti alá azt, aki az elért életszínvonalát tartani szeretné. A gazdasági (érvek azonban nem elegendőek mindenre, az érdek- és értékstruktúrában a megfelelő helyére kellene tenni mindenkinek az egészséget is. Az állam próbálkozik. Az egészségmegőrzés hosszú- távú programja, az alkoholizmus visszaszorításáért tett erőfeszítések, az egészséges életmód propagálása célul tűzte ki azt, hogy javuljon iá népesség szellemi és fizikai állapota, s a szeszfogyasztási, dohányzási, mozgásszegénységi világranglistán „visszacsússzunk” a jelenlegi előkelő helyekről. örömmel olvasunk arról, ha egy új kórházat átadnak, ha kórházat bővítenék, vagy új körzeti rendelőintézet (létesül. Nem elegendő azonban mindezt megelégedetten és lustán tudomásul venni, is úgy tekinteni, mint egy kipipált feladatot. Mert az igazi feladat nem egyszerűen a gyógykezelés eszköztárának bővítése, hanem a betegségmegelőzés fejlesztése. Sókan iaz egészségügy ágazati feladatának tartják az egészségvédelmet, noha az egészség társadalmi ügy, közösségi és egyéni érdek egyaránt. „Szipóznak” a fiatalok, s isznak, dohányoznak — hallani (sokszor a panaszt. Ez a felnőttek felelősségére hívja föl a figyelmet. Ha a fiattal olyan környezetben él, ahol a művelődésnek nincs értéke, sportolni nem szoktak, viszont állandó „vendég” az ital, a cigaretta, a veszekedés, akkor vajon mit követ? A felnövekvő generáció érdekében is szükséges valós értékhelyére tenni az egészstéget. Kovács Gyula A MEGYEI TANÁCS VB ÉRTÉKELÉSE Berzence megerősödött Magyar gazdasági napok Berlinben Kapcsolatépítés Berzencén és „társán”, Somogyudvarhelyen, meglátszik, hogy lakói akarnak is, tudnak is tenni érte. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi kihelyezett ülésén a vitát összegezve dr. Gyenesei István megyei tanácselnök azt mondta: a község vezető testületéi és vezetői — a település képe bizonyítja ezt — gazdái a falunak. A testület tagjait a tanácskozás kezdete előtt falunézésre hívta Kakrik János, a nagyközségi tanács elnöke. Somogyudvarhelyen és Berzencén is megmutatta mindazt, amire büszkék. Elsőként az iskolát, és elújságolta, hogy a társközségben is minden tantárgyat szaktanár oktat. Az 1400 lelket számláló Somogyudvarhelyen megvan minden, ami a zavartalan oktatáshoz kell. Egyedül az udvart tartják kicsinek, de bővítésére megvannak már a tanács tervei. Az iskola folyo- sólyán megjegyezte a végrehajtó bizottság egyik tagja: az egyik tanteremben itt 17 széket számoltam meg. Boldog volna bármelyik kaposvári iskola, ha indíthatnának ilyen kis létszámú osztályokat. Azt, hogy jól érzik magukat az emberek, sok minden bizonyítja. A saját erőből épített faluház — amelyben a paraszti múlt tárgyi emlékei kaptak helyet —, a jelentős lakossági támogatással megépített parkok, sportpályák, közösségi létesítmények, s a „leltárhoz” hozzátartozik az is, hogy a két településen a 40 utcából 35 aszfaltos, a többi „csak” kövezett. A falu képének és szellemének alakításában a ber- zencei nagyközségi tanács Somogyudvarhelyen jó partnerre talált az elöljáróságban, amely már régóta nem a szociális segélyek odaítélésének jogosságáról vitatkozik, hanem a fejlesztések kérdésében formál és képvisel határozott véleményt. selője: „ebben a faluban mindig volt kulturális élet, ápolták a hagyományokat és fogékonyak voltak az újra”. A nagyközségi tanács elnöke mondta el: amikor a határátkelő épült, a község készült az idegenek fogadására. Rendbetették az elhanyagolt portákat is, és új arcot kapott régi épületeinek felújítása révén a falu. Azóta több idegen utazik át Berzencén, de csak kevesen állnak meg — érvelnek az itteniek —, mert kevés a bolt, a vásárlási lehetőség és nem ismerik szép épületeiket,. hagyományaikat az idegenek. A vendéglátás is az új vállalkozási formákra támaszkodik. A falu a bolthálózat kiegészítését várja a csurgói áfésztől. Kiszámították, hogy a kereskedelmi létesítmények alapterülete 600 négyzetméterrel kisebb, mint amennyire egy ekkora településnek szüksége volna. • Pénzt is áldoztak azért, hogy ezen változtassanak. Berzencén mindenkit támogatnak, aki fejlesztem, gyarapodni akar. Az otthonteremtők például telket kapnak. Aki ma építeni akar Berzencén, 30 telek között’ válogathat. Igaz, hogy a két községben legalább 40 ház áll üresen, de nem azért, mert elköltöztek a lakók, hanem azért, mert a régi épületek nem felelnek meg már a mai igényeknek, és a fiatalok a felújítás helyett az új építését választották. A tanácselnök a jelen legnagyobb gondjának a, munkaalkalom hiányát nevezte. A két faluból 900-an járnak el dolgozni. Szebb a kép, ha hozzátesszük, hogy 500-an Nagyatádra, illetve Csurgóra, és csak 400-an , nagyobb távolságra. Munkahely azonban 'kell, s a tanács az évek óta üzemen kívüli szeszgyár épületét nézte ki erre a célra. Papírdoboz készítését kívánják itt megszervezni, s az induláskor legalább 60 embernek biztosít ez az üzem elfoglaltságot. Rákóczi Jenő, a tsz elnöke is a munkaalkalmat teremtő beruházásokat sorolta. A fűrészüzem rekonstrukcióját, a sertéstelep fejlesztését. Szeretnének létesíteni szárítóüzemet is. A tanács tervei között szerepel egy gyümölcsfeldolgozó, természetesen korszerű technológiával. A faluért születnek és valósulnak meg a tervek. A pénz itt is kevés. A tanácsnak négymillió forinttal kevesebből kell a tervidőszak hátralevő esztendeiben kijönni. Mit hagytak el? A tanácsház bővítését, mert minden mást fontosabbnak tartottak. A kevesebb pénzt nehezebb beosztani, de jobban kell, mint a sokat. A csurgói költségvetési üzemmel — amely terveiket megvalósítja — kétszer kaptak ösz- sze öt év alatt. Amikor megkapták az orvosi lakás felújításáról a számlát, másodszor pedig, amikor a közösségi ház építésének félidejében a duplájára kívánták emelni a költségvetést. Elszámoltak, aztán egy taná-, esi építő brigáddal maguk fejezték be a munkát. Ebben a székházban értékelte tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága a berzencei tanács vb munkáját, a községfejlesztés eredményeit. Magyar gazdasági és műszaki napok kezdődtek kedden Berlinben. A berlini (magyar nagy- követségen rendezett ünnepélyes megnyitón Roska István nagykövet üdvözlő szavai után Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az NDK egyik legfontosabb, meghatározó szocialista gazdasági, kereskedelmi partnere hazánknak. A magyar—NDK árucsere úttörői — állapítja meg — legmerészebb álmaikban sem hitték, hogy a forgalom volumene az 1980-as évek végén megközelíti az évi két milliárd rubelt. — Tisztában vagyunk azzal — mutatott rá német nyelven elmondott beszédében Marjai József —, hogy gazdasági mechanizmus- rendszereinkben, amelyekkel a hasonló célokat elérni kívánjuk, vannak különbségek, eltérések. Ezt az eltérést azoban mindkettőnknek többletforrásnak kell tekinA Duna árhullámának vízszintje Mohácsnál a hétfői tetőzést követően kedd reggelre 3 centiméterrel csökkent, s így most már a teljes magyar szakaszon apad a folyó. Ennek megfelelően tegnap délután az Észak-Dunántúli Vígügy'i Igazgatóság Komárom és Esztergom térségében megszüntette az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Szigetköz mentén azonban az apadás lassúsága miatt a helyzet változatlan, így továbbra is szükség van az elsőfokú készültség tenünk, amelyből tudatosan profitálhatunk és amely impulzust is adhat a további kapcsolatépítésre. Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság NDK társelnöke szintén elismeréssel szólt országaink eredményes együttműködéséről és hangsúlyozta, hogy az NDK a jövőben is mindent megtesz a magyar—NDK gazdasági kapcsolatok további bővítése érdekében. Országaink gazdaságának intenzifikálása a kétoldalú együttműködésben új mértékeket, új megközelítési módokat követel meg — állapította meg és reményét fejezte kii hogy a magyar napok újabb támpontokat adnak ehhez. Az ünnepélyes megnyitó ünnepségen, amelyen az NDK gazdasági és társadalmi életének sok neves képviselője vett részt, Beck Tamás, a magyar gazdasági és műszaki napokat rendező Magyar Gazdasági Kamara elnöke ismertette a rendezvénysorozat fő célkitűzéseit. fenntartására. Több helyen védekezési (munkálatokat is folytatnak töltésszivárgás ellen és a gát mögött felfakadó víz, a buzgár hatástalanítására. Budapestnél a 728 centi- méteres tetőzés óta kedd reggelre a vártnál 15 centiméterrel mélyebbre, 635 centiméterre süllyedt a Duna vízszintje. Az apadásnak megfelelően folyamatosan tisztította és fertőtlenítette az alsó rakpartot a Közterület-Fenntartó Vállalat. Vöt nők a somogyi határban Apad a Duna a magyar szakaszon A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága által készített jelentés sok ténye közül egy mondatot többen is kiemeltek: „a tanács VII. ötéves tervét oktatás- és közművelődés-centrikusán határozta meg”. Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatója felszólalásában kommentár helyett fűzte ehhez hozzá: „kevés olyan tanács van, amelyik ezt tűzte ki célul, és még kevesebb, amelyik a változó körülmények ellenére meg is tartotta azt.” A gondolatot folytatta dr. Horváth Ferenc, a térség országgyűlési képvi• • Ünnepélyes zászlólevonás Tegnap reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadóssal levonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját, amelyek hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából lengtek az árbocrúdon. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták le az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Földbe került a tavaszi árpa ■Megélénkült a somogyi határ is. Az esők ellenére is dolgozhattak a földeken az elmúlt .napokban. Kettőezer- kétszáznegyvenkét hektáron befejeződött a tavaszi árpa vetése, s ha továbbra is „kegyes” marad az időjárás, akkor csütörtökiig földbe kerülhet a zab is. Megkezdődött a cukorrépa vetése. A megye gazdaságai most 7,8 százalékkal nagyobb területet akarnak elvetni mint tavaly. Hogy hová kerül a~í4WiiSk- •tár termése azt még nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy milyen átlagokkal számolhatnak majd a gazdák. Az előrejelzések szerint az idén aszállyal ismét számolhatunk. Remélhetőleg újból nem lesz igazuk a meteorológusoknak, s végre jó esztendőt mondhatnak magukénak a mezőgazdaságban dolgozók. Egyelőre viszont még gond az eső és a belvíz. Néhol az őszi vetést pusztította el, máshol meg annyira nedves a föld, hogy nem lőhet rámennli a szántóföldi gépekkel. Az elmúlt napokban hozzáfogtak a burgonya ültetéséhez is a homokháton. Főképpen a korai fajtákat szeretnék minél előbb földben tudni, de ha felmelegszik a talaj, megkezdődhet a későbbi érésűek ültetése is. Somogybán az idén tizenkilenc százalékkal nagyobb területen ültetnek burgonyát, mint tavaly. A 4173 hektár jó termése sem okozhat majd értékesítési nehézségeket, hiszen korántsem lesz annyi burgonya, mint amennyi a legjobb években volt, amikor még ötezer hektárról kellett betakarítani. Néhány nappal ezelőtt még gond volt a vetőgumók beszerzésével. Most már van elegendő, még kis csomagokban is, a háztáji gazdák örömére. Vetik a zöldborsót is. A tavalyi 8440 hektárral szemben 10 492 hektáron. Részben konzervgyári felhasználásra, részben az import fehérje kiváltására. Somogyiban soha nem volt honos a szója, Hiszen az .rendkívül klímaigényes. Barcs és Ba- bócsa térségében viszont már tavaly próbálkoztak vele. Hogy sikerrel jártak, az a rendkívüli gondoskodásnak is köszönhető. Amíg tavaly 1048 hektáron vetettek belőle, addig az idén 3200 hektáron lesz szója. Szinte valamennyi .termelési rendszer össztönzi a taggazdaságait a termesztésére, mer,t már meg van a megfelelő feldolgozó kapacitás is. A kertészetekben cseperednek a palánták, hogy megfelelő mennyiségű paradicsomot, paprikát és uborkát ültethessenek ki. Felszálltak a növényvédő helikopterek és repülők, befejeződött a lemosó permetezés, folyik a vegyszeres gyomirtás. Megkezdődött az igazi tavaszi szezon a mező- gazdaságban.
