Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. április 5., kedd Somogyi Néplap 5 Somogy 1919—1944 között Tanulmányok egy nehéz korszakról Kétszeresét éri ez a pénz AZ EGÉSZSÉGÉRT GYŰJT AZ ORSZÁG Igaza van Hauser Arnold- nak: „az a pont, amelyről a történelmet szemléljük korántsem történelmen kívüli; a múlt szemlélete magának a történelemnek a produktuma”. Egyetlen történelmi időszakot sem lehet pontosan megértem a kor bonyolult valóságának, szükségszerűségeinek és alternatíváinak ismerete, a történetei tények, a változások, a politika tudományos elemzése nélkül. A megyei pártbizottság oktatási igazgatósága jelentette meg azt a tanulmánygyűjteményt, amely behatóan foglalkozik Somogy 1919—1944 közötti történeiével. A múlt sokoldalú feltárása minden nemzedék számára felelősségteljes, becsületbeli kötelesség — olvashatjuk a szerkesztő előszavában. A lakosság az eddigieknél sokkal többet szeretne tudni közelmúltjának történéseiről. Ezt az igényt azonban többen csak az ötvenes évek iránti érdeklődésre korlátozzák. Holott valójában arról van szó, hogy amikor megyénk lakossága fokozott érdeklődéssel fordul a múlt eseményei felé, a fölmerülő kérdésekre csak úgy tudunk megfelelő választ adni,' ha ismerjük a korabeli hiteles dokumentumokat, ha ismerünk mindent, ami a kor teljességét, annak ideológiai, politikai hátterét adja, s amelyek ismerete, összefüggéseinek elemzése nélkül nincs és nem is lehet történetei rálátásunk, nem alakulhat ki bennünk az ítéletalkotáshoz nélkülözhetetlen történelmi szemlélet. A múltunkhoz való viszony tehát a jövőnk- höz való viszonyt is jelenti, az ember pedig a jövőben is érdekelt lény. „A népet vagy terrorizálni kell, vagy fanatizálni” — mondatja Illyés, egy drámájának hősét jellemezve. Az ellenforradalmi korszak történései megyénkben is azt bizonyították, hogy ez a két „követelményt” akkor együttesen is meg lehetett valósí-_ tani... A tanulmánykötet szerzői, a kutatók sokoldalúan, árnyaltan elemzik megyénk történetét. Az első tanulmány — Kanyar József munkája — több szempontból is példa- adó. Számottevő adalékokkal járul hozzá a megye ag- • rártársadalmáról való tudásunk bővítéséhez. Azt bizonyítja, hogy az ellenforradalom 1920-ban kezdődő földreformja azért nem igazolta a hozzáfűzött reményeket, mert nem a földhöz jutottak érdekeit szolgálta, hanem a nagybirtokét, mégpedig úgy, hogy azt a tőkés-polgári rend merev pénzügyi struktúrájában óhajtotta megoldani. Ez a pénzügyi politika végül is befej ezetlenségre kárhoztatta a reformtörekvéseket. Ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar mezőgazdaság történetében a 20-as és a 30-as évek föld-" reformjait a 45-ös földosztás előtörténetének kell tekinteni még akkor is, ha azok ekkor hazánkban jelentéktelenebbek voltak is, mint Kö- zép-Kelet-Európa más országaiban. Fontos ismeretekhez jutunk T. Mérey Klára tanulmányából, amely Somogy iparának, kereskedelmének és közlekedésének jellegzetességeit ( j ellegtelenségei t, törésvonalait), fejlődését elemzi a Horthy-korszakban. Paál Lászlónak két tanulmánya is olvasható a kötetben. Egyik dolgozatában a megye szociális struktúrájának alakulását, demográfiai változásainak irányát taglalja. Nagy terjedelemben foglalkozik az úgynevezett középrétegek helyzetével, s ez érdeme. A dolgozat bemutatja, hogy a felszabadulás Somogybán egy, az iparosodás modernizációs hatásától alig vagy ellentmondásosan érintett, ritkán lakott, elmaradott, aránytalan struktúrában élő lakosságot talált. A másik tanulmány a haladó nézetek, eszmék tartalmi és formai megnyilvánulásait elemzi az ellenforradalmi korszak somogyi sajtójában. Az olvasó választ kap arra, hogy a sajtóban, a kiadvá- nyokbn miként tükörződnek a haladó nézetek, baloldali eszmék, politikai törekvések. Miképpen jelennek meg az írásokban a néptömegek életviszonyai, harca és mozgalma. Milyen formában kapott helyet az ipari és a mezőgazdasági munkásság politikai, gazdasági, kulturális mozgalma? Hogyan kezelték a polgári lapok a különböző kiadványok, a marxizmus—leninizmus eszmerendszerének fogalmait? A közoktatás helyzetét és változását három tanulmány közreadásával taglalja a kötet. Varga Gyula Somogy elemi és polgári iskoláinak történeti változásait; Nárai Gábor a megye tanoncokta- tását; Kálmán András a középfokú iskoláztatást elemzi — annak ma is figyelemreméltó tanulságaival. Laczkó András megyénk irodalmi-művészeti jelenségeit vizsgálja a két világháború közötti időszakban. Az olvasó megismerkedhet Móricz Zsiigmond somogyi utazásaival, a húszas évek kulturális kezdeményezéseivel, Kaposvár zenei életével. A tanulmány adalék szűkebb hazánk irodalmi életének árnyaltabb megismeréséhez, a kevésbé ismert somogyi parasztírók mozgalmának bemutatásához. Sipos Csaba azt vizsgálja, hogy Somogy rendkívül lassú gazdasági fejlődése milyen hatással volt a kultúra, a művelődés különböző területeire, mindenekelőtt a könyvtárügyre. Milyenek voltak a somogyi nép szellemi lehetőségei a Horthy- korszakban? A szerző sokoldalúan bizonyítja, hogy a reinélt progresszivitás mellett falun elsősorban a fizikai és szellemi nyomor gyökerei akadályozták a népművelés igazi népműveléssé válását. A városokban a rivalizálás, az öncélú magamutogatás, a mások terveinek semmibe vétele hiúsította meg a különböző körök működését. A Berzsenyi Társaság tevékenységét sikerek és balsikerek övezték.- A nagy terv — Kaposvár kul- túrközponttá fejlesztése — csak terv maradhatott, de számos jó törekvést hozott a felszínre. A kötet záró tanulmány a — Andrássy Antal munkája — a megye munkásmozgalmával ismerteti meg az olvasót. A Tanácsköztársaság leverését követő időszak somogyi történései sokat foglalkoztatják az ellenforradalmi korszak iránt érdeklődőket. A szerző 1919 júliusától követi nyomon a megyei eseményeket. Ezt követően tárgyalja a szociáldemokrata pártszervezet és a szakszervezetek újjászervezését és tevékenységét, a gazdasági bérharcok eredményeit. A tanulmány érdekes információkat közöl az MSZMP 1926 januárjában megalakuló kaposvári szervezetéről, a kaposvári és a marcali illegális kommunista sejt tevékenységéről. A 30-as és 40-es évek munkásmozgalmának történéseit vizsgálva sok eddig homályos pontot világít meg, tesz érthetőbbé a szerző. Somogy két világháború közötti történetéről számos cikk, tanulmány, dokumentumgyűjtemény, publikáció jelent már meg. E tanulmánykötet elősegíti a szintézist, amellyel az elődeinknek is tartozunk, tisztelegve a haladó mozgalmak mártírjai előtt. A Suri Károly gondos szerkesztésében megjelent tanulmánykötet megvalósítása annak a szándéknak, hogy a közvélemény, a korszak iránt érdeklődők az eddiginél többet tudjanak szülőföldjük történetéről. Lengyel János a megyei pártbizottság munkatársa Nemrég fejeződött be a Füstmentes falu-akció, — amelyben Somogyiból1 Mosdós vitte el a pálmát —, s a Hungária Biztosító máris újabb tervvel állt elő. Április 7-én lesz a rákellenes és a füstmentes nap. Az utóbbit az Egészségügyi és Szociális Minisztérium hirdette meg. A biztosító a Magyar Postával együtt pénzt gyűjt ezen a napon. A befolyt összeget a rákellenes küzdelem céljaira adják. A pénzgyűjtés tétje nagy ; ha például 50 millió forintot számolnak meg másnap, akkor a Hungária is a maga 50 millióját teszi hozzá Az akcióról két vezetőt kérdeztünk : Varga Lászlót, a Hungária Biztosító somogyi kirendeltségének vezetőijét és dr. Andra- sofszky Barnát, a mosdósi tüdőgyógyintézet igazgató- főorvosát. — A biztosító célja az, hogy tevékenyen vegyen részt az egészség védelmében. Fontosnak tartjuk, hogy részt vállaljunk a napirenden levő országos feladatokból. Így volt az a Füstmentes-falu mozgalommal is. itt sincs szó másról. Aki partnerünk lesz április hetedikén, s akár húsz forintot is áldoz arra, hogy embertársain, segítsen, annak mi is szövetségesei leszünk. Ha csak annyit adnak az állampolgárok, amennyit egy nap cigarettára költenek, akkor már abból is tetemes összeg gyűlik össze. — Hogyan gyűjtik be a pénzt? Milyen garancia van arra, hogy nem veszik el a felajánlott összeg? — Becsületességre számítunk. Ezen a napon — borítékba zárva — be lehet dobni a pénzt valamennyi postaládába. A posta kéri: a központi postaládákba jelzett borítékokba dobják be a pénzt. Azt kell ráírni : o rákellenes küzdelemért. A postaládákon ezen a napon megkülönböztető jelzés lesz. Pénzt gyűjtenek a fiatalok is minden somogyi városban egy erre az alkalomra készített gyűjtőzsákba. Személyesen .is be lehet hozni a felajánlott összeget a biztosító fiókjaihoz. — Mi a biztosító haszna ebből az akcióból? — Két év után nem a név megismeréséért küzdünk, hanem folyamatosan részt akarunk venni az egészség- védelmi akciókban. Közismert, hogy kevés pénz van kutatásra, egészségvédő, megelőző tevékenységre. A magunk módján ilyen módszerekkel akarunk segíteni. Mi hasznunk? Az, hogy a m'i jelszavunk a megelőzés. — A mosdósi tüdőgyógyintézet — a faluval közösen — sikeresen szerepelt a Füstmentes falu akcióban. Most ebben az új kezdeményezésben is részt vállaltak. M iért ? — Ilyen kezdeményezéseket — mondta dr. Andra- sofszky Barna igazgató-főorvos — nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Aids kissé elterelte a figyelmet a két kórosan élenjáró halálozási nemről, a tüdőrákról, a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálról. Gyógyításuk, megelőzésük mindennapi egészség- ügyi munka. Igaz, ezt nem lehet egy-egy akcióval megoldani, de minden segítség sokat számít. A megoldást inkább egy átfogó programban látom. A legfontosabbnak azt tartom, ha az .ifjúsági korosztályt egészséges életmódra neveljük, hogy olyan fizikummal, vitalitással léphessenek a felnőttkoriba, hogy sokáig ne kelljen találkozniuk orvosokkal, gyógyintézetekkel. — Ehhez viszont most sok találkozás kell! — Így igaz. Fokozni kell a megelőző tevékenységet, az orvosi és pedagógiai munka összhangját. Az egymásra mutogatás helyett közösen kell vállalni a terheket. — Mosdóson befejezés előtt áll az uszodaépítés. Ez is ezt a célt szolgálja? — Ha az idén elkészül a fedett medence, a környék többszáz gyereke úszhat- fürdőzhet itt. Felnőtteknek és időseknek is sportolási alkalmat nyújt. A megelőzésben fontosnak tartam a példamutatást. Nálunk szigorú — íratlan — szabály tiltja orvosoknak, egészség- ügyi dolgozóknak a dohányzást, az alkoholizálást, az agresszív magatartást, a fölényeskedést a beteggel és a beteg előtt. — ön szerint pénzzel le lehet győzni a rákot és a rákos szenvedélyeket? — Meggyőződésem, hogy afckor a legfejlettebb országokban már megtalálták Volna a „csodaszert”. De ilyen „füstölő” országban minit a miénk, egy ilyen szívinfarktus-veszélyeztetett lakosságnál meg lehet akadályozni a helyzet tovább romlását. Egyetlen „csoda- fegyver” létezik csak: az egészséges életvitel által megélt derűs élet. Békés József A Budapesti Tavaszi Fesztivál képzőművészeti eseményeként láthatták a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában Sír John Halas, a világhírű magyar származású, angol rajzfilmrendező és producer tárlatát. A több mint öt évtizedes munkásságából válogatva legjellegzetesebb filmjeinek terveit, grafikáit, részleteit tekinheti meg a közönség Napsugár szépen olvas Első pillantásra nincs 'rajta semmi különös. Vidám tizenéves, mint sok más társa a kaposvári Munkácsy gimnáziumban. Beszédében sincs semmi rendkívüli. Mégis van valami, ami megkülönbözteti .társaitól: Kozma Napsugár -egyike a két somogyi diáknak, aki továbbjutott a szép magyar beszéd országos döntőjébe. — Alsó tagozatos iskolás voltam, amikor megtanultam egy novellát. Elmondásával szép sikert értem él, s ■tanáraim .is akkor figyeltek föl rám. Később rendszeresen .indultam a szép kiejtési versenyeken: többször nyertem már Kazin- czy-díjat is. Itt, a gimnáziumban azonban nem akar-’ tam már folytatni a versenyzést, mgyartanárnőm azonban addig biztatott, míg az idén is elindultam a szép magyar beszéd iskolai fordulóján. Onnan a megyei versenyre • jutottam. Harminc versenyző „vizsgázott” a szigorú zsűri előtt. Először egy szabadon választott írást kellett felolvasni, ez nálam Csányi László A nyelv a mienk és így az enyém is című írásának egyik részlete volt. A verseny előtt sokat gyakoroltunk felkészítő tanárommal, Klenovics Endrénével. A hangsúlyozásommail nem volt gond, csak az időre kellett ügyelnem — mondja-az első osztályos tanuló, aki ezekben a napokban már az április végi országos döntőre készül. — Elég nehéz volt a megyei verseny kötelező szövege; nem -túl sök az a tíz perc fölkészülési idő. Sokat segít a tapasztalait: ha valaki nem először .indul ilyen versenyen. És az is számít, ki mennyire izgulós. Én, sajnos, rettentően félek, nehezen sikerül leküzdenem az izgalmam. Itt, Kaposváron szerencsém volt, jó sorszámot húztam, az elsők között voltam, s nem kellett mind a harminc versenyzőt végigizgulnom. — Az országos versenyre még komolyabban kell készülnie. — A napi rendszeres gyakorlás mellett a beszédmü- velő szakkörnek is tagja vagyok. Igyekszem, mert nem szeretnék szégyent vallani. Szeretem az irodalmat, a verseket. A szép beszéd szeretet e azt hiszem az egész életemben elkísér. Spfcan kérdezték már, hogy színészi pályára készülök-e. Nem. Jobb szeretnék valami mással, talán joggal foglalkozni, Ott sem árt, ha valaki érthetően, szépen, tisztán beszél magyarul. H. C. Barcsay Jeni (1900—1988) A Művelődési Minisztérium, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja és a Képzőművészeti Főiskola, valamint a gyászoló család mély megrendüléssel tudatja, hogy Barcsay Jenő Kossuth-díjas, kiváló művész, a magyar és az európai festészet kiemelkedő személyisége életének 89. évében április 2-án elhunyt. Temetéséről később intézkednek. • * * Barcsay Jenő 1900. január 14-én Erdélyben, Katona községben született. A modern magyar festőművészet egyik vezető mestere volt, műveit a szigorú szerkezet és a mély kolorit remek egysége jellemzi. 1919-ben került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula és Vászary János tanítványa volt. Dolgozott Hódmezővásárhelyen is. 1925-től vett részt hazai és külföldi kiállításokon, több alkalommal nyert párizsi és olaszországi állami ösztöndíjat. 1929-től kezdve nyarait a szentendrei művésztelepen töltötte. 1945-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán az , anatómia tanáraként tevékenykedett. 1954- ben a Művészeti anatómia című könyvéért Kossuth- díjat kapott. Kisméretű és monumentális hatású táblaképeket festett, mozaik faliképeket készített. Művészetét dz absztrakt konstruktivizmus és a figuratív felfogás jellemezte. Festményei az 1964. évi velencei biennálén képviselték hazánkat. 1969- ben a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címmel tüntették ki. Munkásságában a rajz igen fontos szerepet játszott. Külföldön is nagy sikert arattak rajzkönyvei. lÚ78-ban Szentendrén állandó kiállítása nyílt meg. A hazánkban és Európában egyaránt ismert művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik a budapesti Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház mozaik faliképé, illetve a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mozaikja. Pedagógusjelöltek találkozója A -Magyar Úttörők Szövetségének országos, valamint Bács-Kiskun megyei és Baja városi elnöksége, továbbá a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola április 5—6—7-én rendezi meg a Pedagógusjelölt Üt- törővézetök Országos Találkozóját a dél-alföldi városban. Az immár hetedik al- k-a-lolmmal megszervezett tanácskozáson az ország 19 tanár- és tanítóképző főiskolájának hallgatói, oktatói, KISZ- és pártvezetői vesznek részt. A háromnapos programban előadásokat hallgatnak meg az úttörőmozgalom időszerű kérdéseiről, az úttörőmozgalom és az iskola kapcsolatáról, a felsőoktatás korszerűsítéséről, a pedagógusjelöltek részvételéről a mozgalomban. Szekcióüléseiken vitatják meg 'tapasztalataikat, s körvonalazzák a további tennivalókat. A találkozó résztvevői érdeklődésüknek megfelelően választhatnak azok közül a foglalkozások közül, amelyek témája: az úttörővezető, mint személyiség ; kutatási, fejlesztési irányok az úttörőmozgalomban; az ifjúság a 80-as években; negatív jelenségek a 6—14 éves gyermekek körében; szociális érzékenység megértés, együttműködés a közösségekben.
